Könyvajánló

Tündérváros - a Duna TV filmje 2010. januárban került bemutatásra a Duna TV-ben a Tündérváros c. 50 perces film, amelynek rendezője és operatőre Dala István, forgatókönyvírója Pekár István, a Duna TV elnöke volt. Balassagyarmat kulturális sokszínűségét, kiemelkedő alkotóit, művészeit, jellegzetes épületeit, és egyes városi eseményeket légifelvételekkel, remek operatőri munkával bemutató film kitűnően ábrázolja a kisváros arculatát. A filmről kiadott DVD a Városi Könyvtárban kapható.

A legbátrabb város - Matúz Gábor filmje Megjelent a 2009 január 29-én, a cseh kiverés ünnepségének napján Balassagyarmaton már bemutatott film DVD változata. A 98 perc időtartamú film rendezője, producere, forgatókönyvírója a balassagyarmati Matúz Gábor, szakértőként pedig közreműködik benne - többek között - Gere József és Tyekvicska Árpád is. A filmben látható rajzokat Merczel Péter készítette. A jétékfilmes elemek mellett a néző alapos kitekintést kap az 1919-es eseményeket megelőző belfoldi és külhoni történésekre, beágyazva a városi eseményeket a kor - mai napig is nehezen megérthető - történelmi vonulataiba. A város és a történelem iránt érdeklődőnek csak ajánlani lehet a film vagy a DVD megtekintését. A DVD 3500 Ft-os áron már Balassagyarmaton is megvásárolható, méghozzá a Kincsestár Könyvesboltban (Rákóczi út 61., a Lottózóval szemben), valamint a Bukovszki csemegében (Szügyi út). Budapesten a Szkitia és a Menedék könyvesboltokban is kapható ill. megrendelhető.

Barthó Zsuzsanna-Tyekvicska Árpád: Civitas Fortissima A balassagyarmati csehkiverés korának forrásai és irodalma A Nógrád megyei Levéltár és Nagy Iván Történeti Kör közös kiadványa, 2000-ben jelent meg Balassagyarmaton 519 oldal + 14 oldal képanyag, benne a város térképével, ami az 1919. január 29-i csapatmozgásokat mutatja. Aki a csehkiveréssel, az azt megelőző és azt követő időszakkal kapcsolatos eseményekről, azok egészen apró részleteiről valamit is megtudni kiván, biztosan jól teszi, ha ezt a könyvet választja. Majdnem biztosra vehetjük, hogy egyetlen írásos kordokumentum, újságcikk, jegyzőkönyv sem maradt ki ebből a könyvből, ami a történelmi eseményekkel kapcsolatos. Ettől független nem nevezhető száraz kordokumentumnak, akit vonz és érdekel a történelem, olvasmányosnak is találhatja. Azonban bárki gazdagodhat azzal a felismeréssel is, hogy abban a tragikus átmeneti korban milyen kevésen is múlott egy ország határának a sorsa. A könyv a Nógrád megyei Levéltártól megrendelhető, 1250 Ft-os ára örömtelien kedvező.

Hausel Sándor, Tóth Tamás, Tyekvicska Árpád: Civitas Fortissima Balassagyarmat története írásban és képekben Kiadta Balassagyarmat Város Önkormányzata, a Nógrád megyei Levéltár és a Nagy Iván Történeti Kör 2002-ben. 239 oldalon áttekintés a város történetéről, irodalmáról, közéletéről. Rengeteg képpel, alapvetően korabeli dokumentumok felhasználásával. A sok kép gyakran zavaró, akadályozza a szöveg áttekinthetőségét és folyamatosságát. Ennek ellenére a legérdekesebb, leglátványosabb kiadvány, ami megjelent a városról. Ára: 2650 Ft Beszerzési hely: ismeretlen. A város egyetlen könyvesboltjában és a Tourinformnál sem található. Újrakiadása természetesen szükséges (lenne). P.S. A könyv 2014-ben, 16 oldallal kibővített terjedelemmel újrakiadásra került. Kapható a Városi Könyvtárban és a Helytörténeti Gyűjteményben.

Nagy László: Az Ipolytól Dachauig Baráti Huszár Aladár (1885-1945) élettörténete A két világháború közötti magyar államigazgatás, politikai élet, ha nem is elsővonalbeli, de fontos alakja volt Huszár Aladár, akinek életét közel 400 oldalas, 100 fotóval ellátott könyvben dokumentálta a kötet szerzője, honlapunk szerkesztője Nagy László. Barsban, Hontban, Nógrádban letelepedett köznemesi Huszár felmenők közül az Ipolybalogon született Huszár Aladár emelkedett legmagasabbra a magyar államélet ranglétráján, de halála a II. világháború végidőszakában híven tükrözte nemzetünk sorsát is. Szolgálatát Nógrád vármegyében jegyzőként kezdte, majd négyévnyi keleti világháborús frontszolgálat, a cseh légiósok elleni 1919-es balassagyarmati városparancsnokság, a jobboldali mozgalmakban betöltött szerepvállalások, Nógrád-Hont, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Pozsony vármegyékben betöltött főispáni pozíciók fémjelezték életútja első felét. Nem tekinthetjük mellékszálnak, hogy 1919-ben ő és családja nyújtott Balassagyarmaton menedéket a kommün elől bujkáló Tormay Cecilnek, erről az időszakról is készült az írónő Bujdosó könyve. Huszár Aladár, aki 1934-ben vitézi címet is kapott, 1932-34 között Budapest főpolgármestereként szolgált, majd tíz évig az elnöki feladatokat látta el az Országos Társadalombiztosítási Intézetnél, ekkor lett a Felsőház tagja is. 1939-et követően írásaiban, könyveiben gyakorta utalt a vészterhes történelmi időkre, a német befolyás erősödésére, a kiútkeresésre, majd egyre jobban közeledett a polgári demokratikus erők mozgalmaihoz. A megszállást követő letartóztatása, deportálása, majd dachaui tragédiája mindezek "természetes" következménye volt. A kötet bőségesen idéz a fenti történéseken, dokumentumokon túl Huszár Aladár egykori gondolataiból, írásaiból, amelyek mögött egy nemzeti elkötelezettségű, a magyarságot fanatikusan védő és tisztelő politikus portréja rajzolódik ki. Az életpálya kapcsán bepillantást kaphat az Olvasó a magyar múltban, ha nem is meghatározó, de időszakonként kiemelkedő szerepet játszott nemesi, történelmi családok tagjainak – Blaskovich, Huszár, Puky, Szilassy, Vizsolyi – tevékenységébe, sorsába is. A Rozetta Stúdió Kft. kiadásában 2018 végén megjelent kötet 2900 Ft-os áron Balassagyarmaton a Kincsestár könyvesboltban, a Városi Könyvtárban, a Palóc Múzeumban kapható, továbbá megrendelhető a szerzőtől (buda2000@t-online.hu) Az országos könyveshálózati forgalomban már nem kapható. Prof. Dr. Majoros István könyvajánlója itt olvasható. Prof. Dr. Majdán János írása a könyvről a Korall folyóirat 2020/21. számában Cikk a Magyar Nemzet 2019. március 9-i lapszámában Végső István, a neokohn.hu szerkesztőjének interjúja a szerzővel a könyvről.

A balassagyarmati csehkiverés története 1933-ban Antal Zoltán, a Nógrádvármegyei Madách Társaság tagja írta A balassagyarmati csehkiverés története c. 122 oldalas könyvet, amely 2012-ben a Polgárok Balassagyarmatért Alapítvány révén reprintkiadásként jelent meg. A 11 fejezetből álló könyv részletesen bemutatja az 1919-es események történetét, korabeli dokumentumokkal, fotókkal, térképkivonattal, halottak, sebesültek névlistájával kiegészítve. A kötet végén az eseményekre emlékező ünnepi ódákat találunk, vagyis azokat a verseket, amelyeket a városi eseményeken szavaltak, és a korabeli sajtóban megjelentek. A könyv megvásárlásáról az Alapítvány facebook oldaláról szerezhető információ.

Gere József: A szárnyaskerék katonái Hogyan lett Balassagyarmat a legbátrabb város ? A Vasúthistória könyvek sorozatban jelent meg a könyv 2002-ben, a MÁV Rt kiadásában. Ármegjelölés nélkül Gere József, a MÁV balassagyarmati csomópontjának mérnöke, mint "amatőr" várostörténész teljes képet ad az 1919-es cseh kiverés eseményeiről, az abban kiemelkedő szerepet játszott balassagyarmati vasutasok hősiességéről. Fotókkal, életrajzzal felsorolja azokat a vasutasokat, akik életüket áldozták, családjukat kockáztatták egy olyan korban, amikor a harcok kimenetele teljesen bizonytalan volt.

Gere József: Békében, háborúban A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története 1939-45 A Nagy Iván könyvsorozat 8. köteteként 2000-ben, Balassagyarmaton jelent meg a szerző 300 oldalas dokumentumkönyve, amely a 23. gyalogezred balassagyarmati zászlóaljának sorsán, küzdelmein, doni tragédiáján keresztül ismeretet meg a magyar történelem fontos, és tragikus szeletével. A szerző a fennmaradt és elérhető levéltári források feltárása mellett a zászlóalj még élő katonáit, a szemtanukat is felkereste. Számos életrajz, fotó egészíti ki a kötetet, amelynek végén a teljes zászlóalj katonai állományának vezetői, katonái és veszteségeik is szerepelnek, születési adatokkal, eltűnésük, haláluk időpontjával. A kötet elfogyott a Nógrád megyei Levéltár készletéből, a Városi Könyvtárban helyben olvasással hozzáférhető.

Eszenyi László: Trianoni nemzedék A Magyar Világ Kiadónál 1989-ben jelent meg Eszenyi László katonatiszt visszaemlékezéseit tartalmazó 422 oldalas kötet, amely a megjelenését követő napokban 10.000 példányban azonnal elfogyott... Az apai ág az Árpádok koráig visszavezetett, erdélyi ősnemesi család, az 1912-ben született Eszenyi László anyai ágáról annyi tudható meg a kötetből, hogy Érsekújvárban élt, francia származású építész leányaként született az édesanya. A megyei hivatalnok apát 1914-ben vezényelték Balassagyarmatra, így fia a gyermekéveit itt töltötte, tanulmányait, a katonaiskoláig itt végezte. A könyvben több érdekes részlet olvasható az 1919-es cseh kiverés történéseiről, tanárairól és tanulótársairól, a visszaemlékezés olvasmányos stílusban érzékelteti a kor hangulatát. Legnagyobb érdeme azonban, hogy a hivatásos katonatiszti hivatást választó Eszenyi László pályafutásán keresztül őszinte és érzékletes képet kaphatunk a Trianont követő időszak hadseregének belső világára (feljebbvalóit kiváló jellemrajzokkal dicséri vagy éppen kárhoztatja), a II. világháborús előkészületekre, majd részben a frontharcokra is, hiszen Eszenyi a Kárpátokban harcolt I. hadseregnél hadműveleti vezérkari tisztként is szolgálatot teljesített. A Szálasi puccs után is a hadsereg tisztje maradt, az orosz előrenyomulás, az általa a hadsereg végvonaglásának nevezett csapatmozgások következtében Ausztriába kerül, majd onnan Németországba. A háború utáni élettörténetét már egy második kötete, az 1999-ben kiadott Idegenbe szakadt hazánkfia című mutatja be. A háború végével egy bajor menekülttáborban foglalatoskodik a magyar katonák sorsával, majd az USA-ba távozik, ahol a magyar emigráció fontos személyisége lesz, többek között szervezi a washingtoni Kossuth ház létrehozását. További műve: Híven mindhalálig: az amerikai függetlenségi háború magyar hősének, Fabricy Kováts Mihály huszár ezredesnek élete és hősi halála. Eszenyi László 2003-ban az USA-ban hunyt el. (A könyvben Eszenyi több alkalommal említést tesz nővérére, Olgára, aki 1933-44 között a Nemzeti Színház, Belvárosi Színház közismert színésznője volt, több sikeres filmben is szerepelt. 1944 után Dél Amerikába települt, számos darabot rendezett, színészként is játszott, többek között Szeleczky Zitával, Páger Antallal. 1992-ben Sao Paulo-ban halt meg.)

dr. Limbacher Gábor: Kereszténység és államiság Nógrád megye ezer éves történetében A Nógrád megyei múzeum és a szerző kiadásában jelent meg 2003-ban. dr. Limbacher Gábor, megyei múzeumigazgató 268 oldalas művét méltán nevezhetjük hiánypótlónak, ugyanis kevés az olyan könyv, amely nem csak egyháztörténeti, de gazdasági, társadalmi összefüggésében is széles áttekintést ad a témáról. A hátránya is ebből fakad, mivel a fentiek miatt arányaiban kevesebb benne a Nógráddal kapcsolatos anyag. További negatívum, hogy rendkívül rossz a tördelése és a betűtípusa, elmosódottak a térképkivonatok. Előnye viszont, hogy a képanyaga bőséges és kitünő minőségű, továbbá angol és német nyelvű összefoglaló is olvasható a könyv végén, ami nagyban növeli a kiadvány értékét. Az ára 4900 Ft, ami nem nevezhetó olcsónak, de a negatívumok ellenére az értékével arányos. Balassagyarmaton egyedül a Szi-Land Könyvesboltban (a Rákóczi úr 28. alatt) kapható. (Egyedüli könyvesbolt a városban - de állítólag a megyében is -, ahol helytörténeti kiadványok és nemzeti irodalom is található. Örömmel fedeztem fel a könyvet Budapesten, sőt Várpalotán a Trianon emlékmúzeumban is.)

Németh Béla, Belitzky János, Szabó Károly, Gulya Pál, Ethei Lajos, Szomszéd Imre: Balassagyarmat története A könyv a balassagyarmati Városi Tanács kiadásában jelent meg 1977-ben. A város 896-1962 közötti történetét tartalmazza a 656 oldalas könyv (jegyzetek nélkül 487 old.), a hozzátartózó 46 oldalnyi feket-fehér képpel, továbbá az 1974-re vonatkozó statisztikai adatokkal. Nem világos, hogy miért 1962 volt a könyv alcíme szerinti zárótörténeti évszám, holott "Mai Balassagyarmat" címen külön fejezet íródott és az emlitett statisztikai adatok is 1974-ig szóló információkat tartalmaznak. Az általunk ismert legteljesebb történeti áttekintést nyújtja a városról. Hátránya, hogy az 1945-ig tartó időszakot 290 oldalon, az azt követő rövid, de annál mozgalmasabb éveket viszont 197 oldalon taglalja. A könyv szerint a városnak 1945 előtt nem voltak vezetői (legalábbis a függelék nem vesz róluk tudomást), azt követően viszont még a VB-k titkárait és tagjait is megismerhetjük. A könyv ára 80 Ft volt, de ne feledjük, hogy akkoriban ebből az összegből bőségesen lehetett a kulinária oltárán is áldozni.

Balassagyarmat régi képeslapokon Balassagyarmat Város Önkormányzata kiadásában 2015-ben jelent meg az a reprezentatív album, melynek 114 képeslapja, fotója révén megelevenedik a régi idők palóc fővárosa. Több mint 100 év múltjába enged bepillantást a kötet, amelyben a képeslapok mellett részletes magyarázó szöveg segíti egy-egy utca vagy középület történetének, történelmének megértését, a város szellemiségének felelevenítését. A képanyag alapvetően Dr. Csekey László orvos saját gyűjteményére támaszkodott, de a Helytörténeti Gyűjtemény anyagából is bőségesen találunk benne példányokat. A válogatást és szerkesztést Vas Ágnes és Ács Zsuzsa, a Helytörténeti Gyűjtemény munkatársai végezték, a grafikai terveket pedig Kopisz Attila készítette. Az A4 méretű, kemény borítású, 125 oldalas könyv 2600 Ft-os áron a Helytörténeti Gyűjteményben és a Városi Könyvtárban kapható.

Szomszéd Imre: Egy város újjászületése (Balassagyarmat 1944-1962) 1981-ben a Városi Tanács kiadásában, 285 oldalon jelent meg Szomszéd Imre könyve, amely kandidátusi disszertációja céljára készült és természetesen nem volt ideológiai és párttörténeti adalékok híján. Az 1944-es kezdő dátum magyarázata, hogy december 8-án este érte el a Vörös Hadsereg harckocsidandárja a város határát, de a város bevétele csak 9-én sikerült. Az azt követő évek történéseinek leírásában az utókor számtalan pontosítást tehetne ill. kételkedhetne számos statisztikai adat és táblázat megbízhatóságában, mindenestre a helyi párttörténet iránt érdeklődők jó forrásmunkára találhatnak a kötetben.

Zonda Tamás: Balassagyarmat jeles polgárai Dr. Zonda Tamás, pszichiáter, neurológus, költő 40 éves koráig Balassagyarmaton tanult, dolgozott. Orvosként a depresszió és öngyilkosság kérdéseit kutatta. Verseit az 1970-es évek végétől kezdte publikálni, alapító tagja a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaságnak. 1988-tól öt szakorvosi könyve jelent meg, a nógrádi irodalom jeles és kevésbé ismert személyiségeivel két kötete, a Nagyok árnyékában és Lisznyai Kálmán válogatott versei c. foglalkozik. Balassagyarmat jeles polgárai című könyve, amely több mint 700 szócikkben, 355 oldalon ismerteti a város múltjából és jelenéből jeles polgárai rövid életrajzát, magánkiadásban jelent meg, a szócikkek túlnyomó többségét fotó is kíséri. Ez az első, lexikonként is bátran nevezhető kötet, amely a város jeleseit összegző formában tartalmazza. A kötethez utószót Szabó Andrea újságíró írt, a fedőlap Balassagyarmat Város képviselőtestületi tablójáról (1926) Ács Zsuzsanna ötlete alapján készült. A kötet 300 példányban 2011. szeptemberben jelent meg, azonban 2011 végére elfogyott. Amennyiben korlátozott mennyiségben újrakiadására kerül sor, az új beszerzési lehetőségeket honlapunkon jelezni fogjuk. A szerző örömmel fogadja a megrendelési jelzéseket és a szócikkekkel kapcsolatos észrevételeket is: e-mail: zondat@t-online.hu, mobil: 06 20 3120-389.

Portrék Balassagyarmaton innen és túl A honlapunkon 2006-2013 között huszonhat interjút tettünk közzé, amelyeket Balassagyarmathoz, Nógrádhoz kötődő, köthető személyiségekkel folytatott a honlap szerkesztője Nagy László és Varga Mária újságíró. Az interjúink célja, hogy önéletrajz ill. a kérdés-válaszok révén megismertessük szakmai életútjukat, sikereiket, eredményeiket, de szándékunk volt az is, hogy Balassagyarmattal, Nógráddal és közélettel kapcsolatos témákat is megvitassunk. A felmenőkkel, családdal kapcsolatos kérdések révén pedig, remélhetőleg még közelebb hozhattuk interjúalanyainkat az olvasóhoz. Az interneten közzétett interjúk 2013 májusára egy kötetté álltak össze, amely immár könyvesbolti forgalomban is hozzáférhető. A kötethez Lengyel Anna újságíró, volt balassis diák, Balassagyarmat Pro Urbe díjasa írt ajánlást, amelynek borítólapját Nagy Angela tervezte, lektora pedig Szabó Andrea volt. A 373 oldalas, számos fotót tartalmazó könyvben itt található lista az abban szereplőkről. A Portrék Balassagyarmaton innen és túl c. kötet a kereskedelmi forgalomban immár elfogyott, beszerezhetőségéről a szerző, Nagy László (e-mail:,buda2000@t-online.hu, mobil 30 9523-768) ad felvilágosítást..

Kmetty Kálmán: Balassagyarmati utcanevek 1980-ban jelent meg a Városi Tanács kiadásában, a VB elnökhelyettesének, Kmetty Kálmánnak szerkesztésében, a máig forrásértékűnek tartott Balassagyarmati utcanevek c. könyv. A várostörténetet is kutató szerző áttekintést ad a település történetéről, várossá alakulásáról, az utcák neveiről a különböző korokban, mindezt táblázatok és térképrészletek egészítik ki. 1773-tól 1979-ig hat időszakra bontotta az utcák neveinek történeti ki- és átalakítását, a táblázatokból megtudhatjuk, hogy egyedül az Öregváros – Óváros tér és a Patvarcer Gasse – Patvarci u őrizte meg nevét, a többi utca kisebb-nagyobb névváltozáson esett át. A címlapon és a kötetben több helyen Réti Zoltán rajzait találhatjuk.

Hausel Sándor: Balassagyarmat köztéri alkotásai A Városi Levéltár vezetőjének, Hausel Sándornak szerkesztésében megjelent 119 oldalas kiadvány bemutatja a város valamennyi köztéri alkotását, sőt azokat is, amelyek már nem találhatók eredeti helyükön. A szerkesztő egy-egy műnél feltünteti az alkotó rövid életútját, a mű keletkezési körülményeit, irodalmi, történelmi kapcsolódásokat és azt, hogy a városban hol található az adott alkotás. Valamennyi alkotásról színes felvételt is tartalmaz a kiadvány, amelyet a Városi Könyvtárban lehet megvásárolni.

Reiter László: Emlékezetül adjuk mindenkinek... 2010-ben hunyt el Reiter László, Balassagyarmat legendás helytörténésze, díszpolgára. A Madách Imre Városi Könyvtár, emléket állítva Reiter László szerteágazó munkásságának, a különböző kiadványokban, sajtóban megjelent írásaiból készített összeállítást és tette közzé a 272 oldalas kötetben. Az írások felölelik a város szinte valamennyi történelmi korszakát, megörökítik számos közismert személyiség életútját, a középületek, templomok történetét, és ezáltal az olvasó a várostörténet avatottabb ismerője lehet. A könyvhöz Tyekvicska Árpád írt utószót, a kötet összeállítása ill. a válogatás Vas Ágnes és Ács Zsuzsanna munkáját dicséri. A kötet ára 2000.- Ft Megvásárolható a Madách Imre Városi Könyvtárban és a Helytörténeti Gyűjteményben

Reiter László: Hirdesse e márvány... Balassagyarmat emléktábláinak története alcímmel, 1998-ban jelent meg a város helytörténésze, a városi eseményeket hosszú évtizedeken át fényképezőjével megörökítő Reiter László könyve, amely 159 oldalon, 84 emléktábla részletes leírását tartalmazza, összegyűjtve a táblák fotóit, szövegét, méretét, elhelyezésének idejét, létrejöttének körülményeit, gyakran hányatott sorsát. A könyvet statisztikai adatbázis is kiegészíti, amelyből pl. megtudhatjuk, hogy 1945 előtt 31, 1945-1990 között 36, azt követően 17 emléktábla került elhelyezésre, ebből 12 raktárban, 4 ismeretlen helyen, 2 megsemmisült, 1-1 befordítva, ill. összetörve őrződik. A számos várostörténeti érdekességet tartalmazó könyv a Városi Könyvtárban helyben olvasható.

Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet története A balassagyarmati kórház a történetét feldolgozó könyvet adott ki fennállásának 100 éves jubileuma alkalmából. A kötetet a kórház jelenét-múltját jól ismerő szerkesztőbizottság állította össze. A kórház irattára 1944-ben megsemmisült, csak töredékek maradtak fenn. Dr. Hausel Sándor levéltári kutatások alapján írta meg a kórháztörténetet. A kórházi osztályok főorvosai pedig osztályaik történetét foglalták össze. Sok adatot is közölnek, de ezzel együtt rendkívül érdekfeszítő olvasmány, hiszen a vonzáskörzetben mindenkinek volt, van és lesz valamilyen kapcsolata a kórházzal. Kiadva a centenárium alkalmából, 1997-ben. Felelős kiadó: Dr. Szabó Géza kórházigazgató A kötet még kapható a kórházi könyvtárban.

Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség Hausel Sándor főlevéltáros szerkesztésében és kiadásában, 2000-ben, 500 példányban jelent meg az 50 oldalas füzet, amely az 1730-as évektől, a többnyire macedón származású ortodox népesség ill. az általuk 1785-ban épített görögkeleti templom történetét dolgozza fel. A görögkeleti közösség létszámának csökkenése miatt az első templomot 1908-ban lebontották, ennek helyén készült a kiadvány fedlapján látható szerényebb épület, amely az 1980-as évektől képzőművészeti kiállításoknak ad helyet. A füzetet 20 ábra, irodalomjegyzék és német/angol összefoglaló egészíti ki. Kereskedelmi forgalomban már nem kapható, a Városi Könyvtárban hozzáférhető.

Majdán Béla: Egy magyarországi kisváros építészeti emlékei 1989-ben, 2000 példányban jelent meg a Balassagyarmat építészeti emlékeit 123 képben (rövid történeti leírásokkal) és 3 térképrészlettel összefoglaló fekete-fehér könyv, amelyet Majdán Béla helytörténész szerkesztett, az előszót Ráday Mihály írta. A könyvet angol és német nyelvű összefoglalás is kiegészíti.

A 250 éve felszentelt balassagyarmati Szentháromság Plébániatemplom 2009. augusztus 21-én jelent meg a felszentelésének 250. évfordulóját ünneplő balassagyarmati Szentháromság Plébániatemplom történetét bemutató reprezentatív kötet. Dr. Stella Leontin kanonok, plébános bevezetőjével, Horthy István, az Egyházközség elnökének köszöntőjével, Dr. Hausel Sándor főlevéltáros szerkesztésében megjelent kötet kitűnő áttekintést ad a templom történetéről, az ott szolgálatot teljesített plébánosokról és káplánokról, de részletesen foglalkozik a szerző napjaink hitéletével is. A számos kordokumentummal, fényképpel ellátott, 151 oldalon megjelent könyv 3500 Ft-os áron a főplébánián és a balassagyarmati Kincsestár könyvesboltban kapható. A templom jubileumi ünnepségeiről részletes összeállítás itt olvasható.

A balassagyarmati 'Mária a Szentlélek Mátkája' templom 15 éves 2013-ban könyvet adott ki a Plébániahivatal dr. Stella Leontin kanonok, plébános szerkesztésében a Honti utcai, Mária a Szentlélek mátkája katolikus templom felszentelésének 15. évfordulójára. A 119 oldalas, számos fotót tartalmazó emlékkönyv összefoglalja a templom építésének történetét, a templomépítő bizottság 1991-es megalakulásától kezdve az ünnepélyes felszentelésig, az első szentmiséig, amelyre 1998. október 18-án került sor. Amint Horváth János, az építkezés építésvezetője, anyagbeszerzője visszaemlékezésében írja, a vasúton túli terület híveinek templomépítési kérését, igényét már 1938-ban tett követte, az egyházközség megvásárolt egy telket a Baross Gábor és a Klapka utca sarkán. Az akkortájt öntött harang hangját a mai templomban ismét hallhatjuk, de a templom felépülésére mégis évtizedeket kellett várni. A megvalósulás, rendszerváltozás utáni rögös útját Dr. Bartal Gábor akolitus, főorvos, a város díszpolgára, az építést támogató alapítvány kuratóriumának elnöke pontos részletességgel és emlékkönyvhöz képest szokatlan őszinteséggel idézi fel. Tanulságos olvasmány. Dr. Bartal összefoglalójából megismerhetjük, hogy a tervezési munkát ingyen elvállaló Vadász György Ybl-díjas építészmérnök édesanyja Balassagyarmaton született, olvashatjuk a tervezői felkérést nyugtázó személyes levelet, megcsodálhatjuk Jan Chován selmecbányai fafaragónak a templomot díszítő szobrainak fotóit, és megismerhetjük az építés, szervezés, előkészítés során közreműködött hívek, polgárok, vállalkozók, egyházi és világi személyek neveit, akik munkájukkal, segítségükkel hozzájárultak, hogy megépülhessen a templom, ahol az Ég és a Föld összeér, amint Dr. Stella Leontin írja bevezetőjében.

Kronauer Éva Lilla: Aranymadár freskó tolla (Egy műemlék börtönkápolna nem mindennapi újjászületése) 2011-ben, a Gondolat kiadásában megjelent könyv összefoglalja a 2008-2010 között megújult börtönkápolna felújítását, amelyet Lencsés Zsolt freskófestő irányításával, szakemberek, művészek mellett a maguk a fogvatartottak is végeztek. A műemlékvédelem alatt álló balassagyarmati Fegyház és Börtön kápolnája és kupolája öt évtizeden át elzárt volt, ezt a területet újították meg egy új, mészmeszes eljárás révén, amelyhez a pénzügyi támogatást a Norvég Civil Alap biztosította. A projekt gondozója, Kronauer Éva Lilla szerkesztette könyv ismerteti az épület történetét, a renoválás előtti állapotot, de foglalkozik azzal is, hogy a fogvatartottakat hogyan kapcsolták be a programba, milyen lelki többletet jelentet számukra az alkotó munka. A 151 oldalas könyv angol és olasz nyelvű összefoglalást is tartalmaz, továbbá 32 oldalon Gránitz Miklós fotóművész képei révén végigvezet a munkálatok fázisain. A könyv 3500 Ft-os áron vásárolható meg.

Veres József: Arannyal s égi kékkel 2011 Advent ünnepére jelent meg Veres József balassagyarmati középiskolai tanár, ikonfestő alkotásait és imádsággyűjteményét bemutató reprezentatív kötet Balassagyarmat Város Önkormányzata kiadásában. A kötetet a művész 33 ikonképe díszíti, a karácsony misztériumát, a megváltást irodalmi, prózai és verses idézetek révén is átélhetjük. Egy-egy ikonképhez két-három műidézet tartozik, Juhász Gyulán, Dsida Jenőn, Márai Sándoron át, Pilinszky Jánosig, Szabó Lőrincig széles a repertoár. A borítóterv Veresné Jámbor Ilona munkája. A 143 oldalas, keménykötésű kötet a Városi Képtárban, a Polgármesteri Hivatalban, a Gyarmati Hírek szerkesztőségénél, és a Városi Könyvtárban kapható, előrendeléssel 2000, bolti áron 3000 Ft-ért. A szerző rövid személyes életrajza itt olvasható. A könyvet - amely igazi karácsonyi ajándék - szívből ajánljuk olvasóinknak.

A balassagyarmati Katolikus Legényegylet története A Balassagyarmati Katolikus Legényegylet történetéről 1937-ben, Balassagyarmaton megjelent könyv reprint kiadása, amely a Szentháromság Plébániatemplom szentelésének 250. évfordulója alkalmából, 2009-ben 100 példányban jelent meg. A 83 oldalas kiadvány tartalmazza a legényegylet részletes történetét, a szervezet tagjainak, vezetőinek teljeskörű listáját. A könyv nyitó oldalának elején olvashatjuk az Egylet jelmondatát: Isten áldja a tisztes ipart!

Túrmezei Erzsébet: A kegyelem ege alatt Száz év – száz vers alcímmel, a Luther Kiadónál, 2012-ben jelent meg a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület kiadásában Túrmezei Erzsébet diakonissza főnökasszony, költő és műfordító születésének 100. évfordulójára, a verseinek válogatását tartalmazó kötet. A válogatást Zászkaliczky Pál ny. lelkész végezte. Túrmezei Erzsébet 1951-ben, az egyházi rendek feloszlatását követően került Balassagyarmatra, ahol 25 éven keresztül tevékenykedett az evangélikus egyház szeretetházánál. Áldozatos szolgálata egybeesett Szabó József püspök balassagyarmati munkájával, kettejük magas színvonalú egyházi, hitéleti tevékenysége az evangélikus lelkészséget magas színvonalú szellemi központtá tette. 1975-ben nyugdíjba vonult, Budapestre költözött és az egyház Karácsony Sándor utcai szeretetházának lakója lett. Verseit több verseskötet tartalmazza, amelyek 1938-2012 között jelentek meg A 112 oldalas emlékválogatás Budapesten a Deák téri Huszár Gál könyvesboltban kapható 970 Ft-os áron.

Ancilla Domini - Túrmezei Erzsébet-emlékkönyv A Magyarországi Evangélikus Egyház 2012-ben kiemelten emlékezik meg a diakóniáról, (szeretetszolgálat) különös tekintettel arra is, hogy a Diakonisszaegyesület 1990. évi újraindulásának első főnökasszonya, Túrmezei Erzsébet 100 éve, 1912-ben született. Túrmezei Erzsébet szolgálata, élete Balassagyarmathoz erősen kötődik, az egyházi rendek feloszlatása után 1951-ben került a városba, 25 év szolgálat után azonban azt elhagyni kényszerült. Balassagyarmat a rendszerváltozást követően, 1996-ban díszpolgári címmel tüntette ki. 2012. szeptemberben a Luther Kiadó és a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület kiadásában, Kőháti Dorottya Éva szerkesztésében jelent meg Túrmezei Erzsébetnek, a diakonisszának, a költőnőnek, az Úr szolgálólányának életét, egyházi szolgálatát bemutató 447 oldalas reprezentatív kötet, amelyhez DVD melléklet is kapcsolódik, korabeli interjúk, beszélgetések filmfelvételeivel. A könyvben számos fotó, balassagyarmati tevékenységéből származó felvétel látható, továbbá visszaemlékezések olvashatók a nógrádi ismerőseitől, barátaitól, tanítványaitól. A kötet megjelenéséhez dokumentumokkal, írásokkal Baráti Körünk is hozzájárult Nagy Angela révén. A könyv a Deák téri Huszár-Gál könyvesboltban kapható. (a könyv bemutatójáról és a diakónia ünnepéről hosszabb írás itt olvasható)

Szent Anna tisztelete, Palóc Búcsú Kegyelmekkel tündöklő boldog Anya 2005-ben jelent meg Dr. Limbacher Gábor, a Palóc Múzeum volt igazgatójának szerkesztésében a Szent Anna kultuszt összefoglaló reprezentatív könyv. A könyv egyetemes, magyarországi, palócföldi kultusztörténeti vázlatot, továbbá a balassagyarmati, július végén, Anna napkor megrendezésre kerülő Palóc Búcsú esemény-történeti összefoglalását nyújtja. A 272 oldalas könyv 70 oldalas szöveggyűjteményt is tartalmaz, amely Szent Anna irodalomtörténeti, népi emlékekben való megörökítését is bemutatja. A nagyszámú és minőségi képi megjelenítés külön kiemelendő.

Kereszt által jött a feltámadás A balassagyarmati Római Katolikus Egyházközség kiadásában - dr. Stella Leontin kanonok, plébános és Hanusi Attila irodavezető, gondnok szerkesztésében - 2011. Húsvét ünnepére, 216 oldalon jelent meg a Palóc ligeti keresztút stációt bemutató reprezentatív könyv, amelynek fotóit Janák Mária készítette. A tizennégy stáció üvegből készült mozaikképei a balassagyarmati születésű Szilcz Mariann alkotása, a stációk tervezési, építészeti munkái Horváth Zoltánt és Barna Lászlót dicsérik. A Palóc liget keresztút állomásainak felállítását 2009-ben dr. Czimbalmos István orvos kezdeményezte, a költségeket viselő lokálpatrióták listáját a könyv is tartalmazza. A könyv azonban nemcsak a 2009. augusztus 21-én dr. Stella Leontin által felszentelt keresztút stációit mutatja be, hanem benne számos vers, egyháztörténeti magyarázat, a helyi egyházközséget érintő írás, utalás is megtalálható. A könyv a plébánia hivatalban adomány ellenében hozzáférhető.

Bartha István: Kánaáni nyelven - Bibliai elmélkedések Bartha István 2001 óta teljesít szolgálatot a balassagyarmati Evangélikus Gyülekezet lelkészeként. Az ő munkálkodásának köszönhető a Luther u. 4. sz. alatti Szabó József püspökről elnevezett vendégház és konferencia központ létrehozása. 2010-ben, a szerző magánkiadásában megjelent 116 oldalas kötet a vasárnapokhoz, ünnepekhez kötődő prédikációk alapján készült, a szövegek, ha homályos és foltos tükörként is, de némi betekintést nyújtanak abba, hogy lelkészük jóvoltából, milyen gondolatokkal foglalkoztak kénytelen-kelletlen, hétről-hétre a balassagyarmati és ipolyszögi evangélikusok, a gazdasági világválság e súlyos éveiben. - írja a szerző bevezetőjében. A kötet fedlapját Petri Gábor tervezte. Bartha István két további kötetet adott ki, Homo blogger - beszélgetés-foszlányok az alvilágból - és Ordít mint hal - metafizika, társadalom, erkölcs, hermeneutika - címmel. A szerző önálló web oldala a www.henkajpan.hu, ahol a hen kaj pan a görögből bölcselet egyik fontos kifejezését takarja: Egy és minden. Blogot is vezet www.henkajpan.blog.hu/ címmel, érdemes megismerkedni gondolataival. A fenti könyvekről további részletek, árak és megrendelési lehetőség a www.henkajpan.hu oldalon olvasható.

Stella Leontin: Hittel, mely a szeretet által tevékeny 2014-ben, a balassagyarmati Római Katolikus Plébániahivatal kiadásában jelent meg, a címében Dr. Stella Leontin kanonok, c. prépost, főesperes, plébános papi jelmondatát viselő reprezentatív könyv. Az olaszországi gyökerű ősi Stella család leszármazottja, Stella Leontin 2005-ben került Balassagyarmatra, a nógrádi főesperesi feladatok ellátására. A könyv alapját Leontin atya gondolatai, elmélkedései, szentbeszédei képezik, fotóanyagát Hanusi Attila plébániai irodavezető, gondnok által Nyugat-Nógrád különböző településein, vidékein, az útmenti Krisztus-keresztekről készített kiváló fényképfelvételek alkotják. A könyv bevezetőjében Stella Leontin papi életútjáról olvashatunk, lelkipásztori állomásainak fotóit tekinthetjük meg, a keményborítású kötet hátoldalán Pozsonyi Ágnes: Útszéli keresztek c. versét találjuk. A 184 oldalas könyv 2500 Ft-os áron a balassagyarmati rk. plébániahivatalban vásárolható meg.

Exultet együttes: Érted dobog a szív 2011 Advent ünnepére megjelent a balassagyarmati modern egyházi zenét játszó Exultet együttes CD-je, amely az egyházi év ünnepeihez tartalmaz válogatott dalokat Advent-től - Krisztus Királyig. A zeneszámok felvétele Ember Péter stúdiójában készült, a CD 2000 Ft-os áron a rk. plébánia hivatalban kapható. A karácsony hangulatát megidéző lemezt őszinte szívvel ajánljuk a zeneszeretőknek.

TABLÓK KÖNYVE - Balassi Bálint Gimnázium 1908 - 2010 Egy több mint 40 kötetes sorozat újabb darabjaként megjelent a Balassi Bálint Gimnázium 1908 és 2010 között végzett, közel 300 osztályának tablóit, illetve azok túlnyomó többségét tartalmazó, reprezentatív kiadvány, Molnár Lászlónak és a gimnázium tanárainak, Trenyik Jánosnénak és Horváthné Varga Ildikónak a szerkesztésében A kötet szerkesztői nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy az elmúlt 100 év relikviáit pincékből, padlásokról, eldugott sarkokból és legfőképpen az emlékekből előbányásszák és közzétegyék. Munkájukat - amely kezdetben bizony nem sok sikert igért! - oly eredményesen végezték, hogy a 288 végzett osztályból mindössze 23 akadt, amelynek nem lelték fel a tablóit - azok többsége is a második világháborút megelőző évekből származott volna. A könyvet szeptember elején mutatta be a Balassiban Borenszkiné Imre Éva igazgatónő, ahol első napi bélyegzővel lehetett megvásárolni, 3700 Ft-os áron. A további érdeklődők itt szerezhetnek tudomást arról, hogy milyen módon juthatnak hozzá ehhez a szép könyvhöz, amelynek ott a helye minden egykori balassis diák könyvespolcán!

60 év 1951-2011 A Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola emlékkönyve A 60 év 1951-ben, az Állami Tanító és Tanítónőképző alapításával kezdődött, majd több névváltással 2011. áprilisban jutott el a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola, hogy emlékkönyvet adhatott ki az elmúlt hatvan év oktatáspolitikailag hányattatott, de összességében sikeres évtizedeiről. Az emlékkönyv szerkesztői, Holecz Imréné, Nagy Angela, Nagy Csilla 288 oldalon összegezték az elmúlt évtizedek történéseit, amelyben számos visszaemlékezést olvashatunk igazgatókról, tanárokról, diákvallomásokat az Alma Materről, a tegnap és ma iskolájáról, de a kezdetektől napjainkig az osztályok névsora, számos tablókép, ünnepi és hétköznapi események fotói is megtalálhatók a kötetben. A jubileumi emlékkönyv az iskolában vásárolható meg 1500 Ft-os áron. A jubileumra a Magyar Posta Zrt. alkalmi levelezőlapot adott ki 5000 példányban, amelyet 2011. április 8-án első napi bélyegzéssel láttak el. A hátoldal alnyomatát Farkas András: Bemutató tanítás (1953) c. festménye díszíti. A levelezőlap a balassagyarmati postahivatalban megvásárolható.

Dr. Ethei Lajos: Tanítóképző - Szántó - Szent-Györgyi A balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző, a Szántó Kovács János Gimnázium, majd Szakközépiskola, valamint a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola története Ethei Lajos 1927-ben Alsóvadászon született, az egyetem elvégzése után, 1953. októbertől került Balassagyarmatra, az Állami Tanító- és Tanítónőképző tantestületébe, történelem-földrajz szakos tanárként. 1958 novemberétől a Képző és a leánykollégium igazgató-helyettesévé nevezték ki, 1959-től igazgató, az 1961-től immár Szántó Kovács János nevét viselő gimnáziumban, amelyet az 1967/68-as tanévig töltött be. (ezt követően a fiúkollégium nevelőtanára, majd a Szondy György Ipari Szakmunkásképző szakiskola igazgatója) Bár a kiadvány bevezető oldalán 2010 szerepel, de valójában 2011 őszén, röviddel Dr. Ethei Lajos 2011. december 30-ai halála előtt jelent meg a 231 oldalas, osztálynévsorokat és számos fotót is tartalmazó könyv, a szerző magánkiadásában. A fotókat Balázs Pál, az iskola fényképész szakkörének vezetője készítette. Egyfajta helyi kor- és oktatástörténeti lenyomat ez a kiadvány, amelyben számos olyan részlettel, adattal, dokumentummal találkozhatunk, amelyet más, kevésbé egyéni és szubjektív szerkesztésű iskolatörténetben aligha lelhetnénk meg. Ezek közé tartoznak az érettségik lebonyolításával, az elnökök személyével, egy-egy tanév záróvizsgáival kapcsolatos részletes elemzések, de a nyári táborok naplóinak, megyei, járási, városi iratok szöveghű leírásainak, a kinevezések, jutalom,- és béradatok sorozatának közlése is kevésbé szokványos. Az iskola korszakait négy fejezetre osztotta a szerző, amelyeken belül - a rendelkezésére álló óriási adathalmaz rendszerezése érdekében - tárgyi,- személyi feltételek, tanítás-tanulás, szabadidő alfejezeteket használt, amelyek az 1953-1994 közötti időszakot ölelik fel. A rendszerezés ellenére bizony előfordulnak az időrendben összecsúszások (különösen az osztálynévsorok időrendjében), továbbá szerkesztésbeli hiányosságok is. Gyakran olvashatunk a szerző személyes véleményéről, álláspontjáról egy-egy eseménnyel, döntéssel kapcsolatban, de ezek teszik őszintévé, személyessé, az életutat szándékoltan összegzővé ezt a könyvet, amely nemcsak a sok névváltáson átesett iskola diákjainak, hanem a közelmúlt helyi (iskola) története iránt érdeklődőknek is ajánlható. A könyv Balassagyarmaton a Kincsestár könyvesboltban kapható.

Mikszáth kora Dokumentumok Nógrád megye 1867-1914 közötti történetéhez A címmel ellentétben, Mikszáth Kálmánnal kapcsolatban csak egy dokumentum található a Nógrád Megyei Levéltár által 2010-ben, Balassagyarmaton kiadott kötetben. A címadást az igazolja viszont, hogy a közreadott 135 dokumentum arra az időszakra esik, amikor a Mikszáth kultusz kiteljesedik, de leginkább arra, amikor a megye gazdasági, kereskedelmi és kulturális térén is óriási fejlődést mutatott, közlekedésben, építészetben stb. megalapozva azt, amit napjainkban is büszkén mutatunk és használunk. A dokumentumok többsége Balassagyarmatra vonatkozik, korabeli iratok, sajtócikkek felhasználásával. A 424 oldalas kötet a Nógrád Megyei Levéltártól rendelhető meg 2500 Ft-os áron.

Kovalcsik András: Arcok Balassagyarmat múltjából Immár három kötet, 175, 205 ill. 215 oldalon, 2001-ben (ennek javított kiadása 2005-ben), 2004-ben és 2006-ban jelentek meg a város elkötelezett helytörténésze, Kovalcsik András szerkesztésében. A kötetekben Balassagyarmathoz és Nógrádhoz köthető számos író, költő, tanár, egyházi személyiség, köztisztviselő stb. életrajzát találjuk meg, amelyeket olvasmányos szöveggel, idézetekkel, fekete-fehér, de jó minőségű képanyaggal illusztrál a szerző. Nem könnyű a kötetek beszerzése, a város könyvesboltjaiban nem található, de a Városi Könyvtár rendelkezik még példányokkal eladásra, és a Balassagyarmatiak budapesti találkozóján is fellelhetők még egyes példányok.

Hutasi Ágnes-A. Gergely András-Becskeházi Attila: Kisvárosi elit Kiadta az MTA Politikai Tudományos Intézete 1996-ban. 229 oldal, ára 392 Ft. Olyan szociológiai mű, amelyre azóta is gyakran hivatkozik a szakma. 1991-92-ben a szerzők hatvan interjút készítettek Balassagyarmaton, amelynek célja az volt, hogy bemutassák, hogyan alakult a 30-as évek elit családjainak sorsa, mik a családi stratégiák tipikus vonásai, milyen a 90-es évek kisvárosi elitje, hogyan alakultak ki a kisvállalkozások, és kapcsolati tőkéjük. Névvel és név nélkül számos család, személy történetét ismerhetjük meg, ha azok beazonosításában lehetnek is bennünk néha bizonytalanságok, de így is rendkívül érdekes olvasmány a könyv, különösen tanulságos a visszapillantás a rendszerváltozás körüli időkre. Könyvesboltban természetesen nem kapható, de még tart a városi könyvtár akciója, ahol ehhez a könyvhöz is hozzá lehet jutni.

Tausz Katalin: Az Óváros Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről alcímmel Megjelent 1998-ban Balassagyarmaton, a Nagy Iván könyvsorozat keretében, a Nógrád megyei Levéltár és a Nagy Iván Baráti Kör kiadásában, 168 oldalban. A levéltári készlet is elfogyott, már csak könyvtári kölcsönzésben hozzáférhető. Tausz Katalin szociológus a 70-es évek végén került kapcsolatba a várossal, amikor munkaerőmozgással kapcsolatos vizsgálathoz keresett terepet. Majd a 80-as években a Városi Tanács támogatásával kutatásokat kezdett Balassagyarmat Óvárosáról. Megismerhetjük a könyvben a város vázlatos történetét 1945 előtt, a városszerkezetet, a város társadalmát a 30-as években és 1945 után, a helyi holocaustot, olvashatunk a lakáspolitikáról és lakáshelyzetről az 1980-as években, no és leginkább azt hogyan épül le egy kis-társadalom mármint az Óváros. Emlékeztetőül egy érdekes idézet a könyvben,1988-ból, a város főépítészétől: Az Óváros térnek, annak dacára, hogy most talán rendeződik a sorsa lassan, a presztizse az még lent van a béka feneke alatt. Hogy mi változatt azóta, a helyi lakosok itélhetik meg jobban. A lassan szóra figyeljünk kiemelten.

Dr. Leczki Lajos: Magyarságról a magyarságnak - Közéleti útjelzők A Püski kiadónál 2005-ben jelent meg a fenti című kötet első kiadása, amelynek átdolgozott és további két kötettel bővített írásai 2010-ben jelentek meg a könyvnapra. A könyv minden sora a megmaradásunkról szól, érte érvel, érte perel. A három kötetes könyv neves szerzők nyomán foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi a magyar, ki a magyar, ki a jó magyar. A megmaradásunkat szolgálja, ahhoz adnak tápot a derék-egyenesítő, önbizalom helyreállító múltról szóló fejezetek (Lásd: Őstörténeti áttekintés, Honfoglalás, Hadi portyázások, Magyar-francia történelmi párhuzamok, Gazdaság, munka, élet a kezdetektől Mohácsig, Nemzetiségeink nemzetté válása, Magyar királyok és fejedelmek családi kapcsolatai), valamint a magyar múltból a jelenbe ívelő Az Európai Unió és a kereszténység, a Magyar királyok és fejedelmek családi kapcsolatai, és a Világhírű magyarok című fejezetek. A veszély nagyságát A magyarság 1100 évének lélekszámváltozásai, a Vázlatos társadalmi körkép a 3. évezred elején és a Nemzeti oldal szervezettsége című fejezetek körvonalazzák. A teendőket a Közös gondolkodás és egységesebb szemlélet. (A szervezettség előfeltételei) című fejezet gyakorlati példákkal vázolja, míg a megmaradásunkat biztosító, elérendő célok, mintegy keresztmetszeti helyzetkép formájában, a Jövőkép című fejezetben körvonalazódnak. A kulcsszavak: közös gondolkodás, civil szervezettség, nagyobb (önkéntes) tettrekészség. A mozaik szerkezetű, értelmiségi kalendárium jellegű munkát a reményei szerint újra induló polgári köröknek, az idő-, energia-, esetleg képzettség-hiány miatt a témakörökhöz nehezen hozzáférő, vékony-pénzű értelmiségieknek (köztük a külvárosokban, falvakban, tanyákon, és az elszakított területeken is a közös jövőben, a családban, a nemzetben gondolkodóknak, s azért tenni vágyóknak), valamint a Nyugaton élő érdeklődőknek és az ó-hazáért áldozni készeknek szánta a szerző. A Magyarságról a magyarságnak, 890 oldalon, három kötetben a Püski kiadónál és a balassagyarmati Városi Könyvtárban vásárolható meg. (A szerzővel 2006-ban készült interjúnk itt olvasható)

A balassagyarmati zsidó közösség emlékezete A könyv a Kertész István Alapítvány Balassagyarmati Zsidó Hitközség kiadásában jelent meg 2004-ben, Majdán Béla várostörténész szerkesztésében. A kiadvány 127 oldalon emléket állít az ország egyik legrégebbi zsidó közösségének, amely a II. világháború előtt meghatározó szerepet játszott a város gazdasági életében. Méltatlanul elfeledett kor, emberek és közösség, amelynek az emlékét már csak nagyon kevesen őrzik. Közöttük az egyik a megszállott Majdán Béla. A zsidó temető megmentéséért folytatott sokéves, de sikeres harcát remélhetőleg a későbbi korosztályok is értékelni fogják . A könyv ár 1000 Ft körül van, hozzáférhető a Kertész István Alapítványnál Balassagyarmaton, a Rákóczi úton.

A balassagyarmati Múzeumpalota 100 éve Centenáriumi emlékülés tanulmányai A Palóc Múzeum 2017-ben jelentette meg a centenárium kapcsán, 2015. november 28-án, a múzeumban megtartott emlékülés előadásainak szerkesztett anyagát. A szerkesztést Lengyel Ágnes és Harth Tamás végezték. Nagy Iván történész, genealógus kezdeményezte a Nógrád vármegyei Múzeum Társulat megalakítását, végrendeletileg vagyonát az „örökösen Balassagyarmaton székelő” Nógrád vármegyei Múzeumra hagyományozta. Szándékát a századforduló után követte megvalósulás, 1910-ben kiírták a tervpályázatot, amelyet Wälder Gyula építész nyert el. Az épület 1914-ben elkészült, de múzeumi célokra csak 1931-től használhatták. (a Múzeum és a Városháza tervezéseivel, elbírálásaival kapcsolatban honlapunk 2011. novemberi írása hosszabban foglalkozott) A 78 oldalas, záróoldalain kétoldalas angol nyelvű összefoglalóval is ellátott kötetben a korabeli tervekről, az építésről, a múzeum életének meghatározó személyiségeiről, a múzeum anyagáról, kiállításairól olvashatunk többek között, de több személyes visszaemlékezés is színesíti annak anyagát. A kötet szerzői értelemszerűen az előadásokra felkértek, így: Csach Gábor alpolgármester (2017-ben), Limbacher Gábor szécsényi múzeumigazgató, Karaba Tamás építész, Harth Tamás történész, Lengyel Ágnes múzeumigazgató, Fényes-Bók Szilvia a Palóc Múzeumbarátok Egyesületének elnöke, Manga Mátyás, a neves néprajzkutató Manga János fia. Személyes visszaemlékezés olvasható Flórián Mária néprajzkutatótól, Demeter Zsófia történésztől, Horthy István múzeumi munkatárstól, továbbá Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke és Németh Péter Mikola az Ipoly Euro régió vezetője is szerepel gondolataival a kötetben. A könyv a Palóc Múzeumban kapható, ármegjelölés nélkül jelent meg.

Ortodox izraelita temető A Kertész István Alapítvány kiadásában, Majdán Béla szerkesztésében 2012-ben jelent meg a balassagyarmati ortodox izraelita temetőben nyugvó mintegy 3500 személy sírkövének névkatasztere. A döntő többségében héber, kisebb részben német és jiddis nyelvű sírfelirat listája a magyar ABC sorrendje szerint az adott személy ill. családjának nevét, névadatait, a születési, halálozási időpontokat és a sír számát tartalmazza. Mivel terjedelmi okokból a teljes sírfeliratok megjelenítésére nem volt mód – az egymondatos sírfelirattól, a több száz betűs, tóraidézeteket tartalmazó szövegekig terjednek azok – ezért a teljes szövegbázist az Alapítvány számítógépén tárolják. A 108 oldalas kiadvány számos sírkő színes és fekete-fehér fotóját, valamint mellékletként a temető parcella vázlatát is tartalmazza. A borító fotóját és tervét Nagy Angela készítette. A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem került, további információ a Kertész István Alapítványtól szerezhető.

Majdán Béla: Műemlék zsidó temető 2018-ban a Kertész István Alapítvány kiadásában megjelent Műemlék zsidó temető című kötet a balassagyarmati ortodox temetőt, síremlékeit, a városban többszáz éves múltra visszatekintő helyi zsidó közösség történetét mutatja be az olvasóknak, 96 oldalon, több mint 100 színes fotó segítségével. A kötet magyar-angol kétnyelvű verzióban készült, az angol fordítást a szerző leánya, Majdán Zsuzsanna végezte. A szakavatott történeti leírás mellett kiemelendő a könyv igényes kivitelezése, és fotóanyaga, amely Kopisz Attila, Nagy Angela mellett a légifelvételeket készítő Pénzes Géza ill. Szugyiczki Tamás munkáját, közreműködését is dicséri. A helyi zsidó közösség múltjának hosszú évek óta tartó kutatása a szerzőnek köszönhető. Az 1992-ban létrehozott Kertész István Alapítványban egyfajta missziós munkát végző Majdán Béla nevéhez nem csak a történeti, levéltári kutatás, hanem a zsidó temető teljes feltárása, megmentése, sírfeliratok, családnevek nyilvántartásba vétele, sőt az elmúlt évtizedekben számos vallás-kultúrtörténeti előadás, temetői vezetés is fűződik. A temetőben mintegy 3500 síremlék található a XVIII. századtól kezdődően. A feliratok, a síremlékek formái (köztük számos keleties kialakítású) jól tükrözik a város életében egykoron meghatározó gazdasági, kulturális szereppel bíró zsidó közösség szerepét, történetét. A könyvben a szerző gyakran idéz a sírfeliratok szövegéből, utalva ezzel egy-egy jeles zsidó személyiségnek a vallási, közösségi életben játszott befolyására. A temető és a zsidó közösség kapcsán Majdán Bélának korábban jelentek már meg munkái, a névkatasztert tartalmazó Ortodox izraelita temető ill. A balassagyarmati zsidó közösség emlékezete. A könyv Balassagyarmaton a Kincsestár könyvesboltban kapható ill. a szerzőnél is beszerezhető. (06 30 583-2186) Ádám Tamás recenziója a Palócföld c. folyóirat 2019/2 számában itt olvasható.

Szederjesi Cecilia - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról A Studium Libra/Nógrád megyei Levéltár kiadásában, 2006-ban, 746 oldalon, CD-ROM melléklettel jelent meg a nógrádi zsidóság történetének a zárt területre kényszerítés és deportálás hónapjait bemutató tanulmánykötet. A kötet sorra veszi a gettók kijelölését, a gettóélet hétköznapjait, a táborok megszervezésének körülményeit, amelyben a dokumentumokon kívül jelentős szerepet kapnak a túlélők személyes emlékezései is. De több helyen olvashatunk azokról, akik megőrizték emberségüket és különböző módokon segíteni igyekeztek bajba jutott embertársaikon. A könyvben számtalan fotó segíti a dokumentálást, olvasható a több mint 5000 nógrádi polgár neve, akiket elhurcoltak, a CD-ROM melléklet pedig segíti a kifejezések és nevek szerinti keresést. A kötet a Nógrád megyei Levéltár készletéből elfogyott, ezért csak könyvtárban férhető hozzá.

Bacsúr Sándor: Képzőművészet Balassagyarmaton - Balassagyarmat a képzőművészetben Kiadta Balassagyarmat Város Önkormányzata és Bacsúr Sándor 2002-ben. Bacsúr Sándor 1995-ben foglalkozott először azzal a gondolattal, hogy egy albumban megörökíti azoknak a képzőművészeknek az emlékét, akik a városhoz köthetők. Ezt az elképzelést sikeres tettek követtek, amit az elkészült mű igazol. 120 oldalon egy teljesnek mondható gyűjtemény született, minőségi kivitelben, amely tartalmazza mindazon neves és kevésbé neves alkotók műveit, de legalább rövid életrajzukat, akik a város képzőművészetében tevékenykedtek. Nagy kérdés, hogy a jövő generáció mikor tud majd felmutatni hasonló névsort. A kötetet dicséri, hogy feltünteti az egyházi témájú emlékeket is, továbbá a város különböző kiállító termeiben kiállító művészek nevét és a kiállítások időpontját is. A kötetben a művek képminősége kiváló, de sajnos a köztéri szobrok fotója több kép esetében a fény-árnyék viszonyokat megsínylette. Dicséretes az ötnyelvű összefoglaló (ritkán látni ilyet) de sajnálatosan sok a nyelvtani, nyomdai hiba, megérte volna egy alapos végső idegen nyelvi lektorálás. Ármegjelölés nélkül, természetesen ez a könyv sem található meg a könyvüzletekben.

Réti Zoltán Kiadták Balassagyarmaton, 2005-ben Impresszum és ármegjelölés nélkül Hiánypótló és gyönyörű, 200 oldalas kiadvány Réti Zoltán festőművész munkásságáról. A nógrádi tájat, embereket, élethelyzeteket csodálatos színekkel bemutató Réti művészetét méltán értékelik országosan is a legnagyobbak között. A könyv sok erénye mellett kiemelhető, hogy műtárgykatalógusa teljes: felsorolja a művész valamennyi alkotását, azok méretével, keletkezésének idejével, jelenlegi tulajdonosának nevével. De megtalálhatjuk benne a művész kiállításainak felsorolását, cikkek, albumok, díjak, rádiós, TV-és szereplések megnevezését is. A sok szó helyett nézzetek meg két szép illusztrációt a könyvből és olvassatok el egy pár soros művészi önvallomást Zoli bácsitól.

Réti Zoltán: Rózsavölgyi Márk Az első kiadás 1975-ben jelent meg, ezt 2001-ben követte a második, az Athenaeum gondozásában. 151 oldal, ára 1980 Ft. Rózsavölgyi Márk zeneszerző és hegedűművész, a verbunkos muzsika legnagyobb alakja 1789-ben Balassagyarmaton született. Bár a városban csak 12 éves koráig élt, emlékét azóta is hűen őrizzük. A művész tehetségét csak Petőfi és Liszt ismerte fel, elfeledve, szegényen halt meg 1849-ben. Petőfi Rózsavölgyiről írott verse itt olvasható. Réti Zoltán könyve végigkíséri Rózsavölgyi életet, és azt jegyzetek, irodalomjegyzék, név és helységmutató, katalógus, szómagyarázat és német-angol nyelvű összefoglaló kiválóan egészíti ki. A könyv borítóján Réti Zoltán festménye látható Rózsavölgyiről, ill. Balassagyarmat korabeli főutcája.

Shah Gabriella: Sanyi manó megelevenedik Lévai Sándor (1930-1997) báb,- és díszlettervező munkásságáról Shah Gabriella, a salgótarjáni Dornyay Múzeum igazgatója írt könyvet. Rémusz bácsi meséi, Futrinka utca lakói, Süsü a sárkány, mind-mind olyan mesék, amelyeken gyermekek generációi nőttek fel. A bábfigurák ismertek, azonban kevésbé az alkotója. Az 1930-ban Balassagyarmaton született és 1947-49 között a Madách Imre Népi Kollégiumban két kemény, de boldog évet a városban eltöltött és itt érettségizett Lévai Sándor nemcsak ezeknek az emblematikus figuráknák alkotója, tervezője volt, hanem soktucatnyi színházi és televíziós produkció báb,- és díszlettervezője is. A munkában maximalista, az érdekérvényesítésben minimalista volt Lévai - jellemezte őt a szerző -, ezért sem lehet meglepő, hogy neve sem alkotó éveiben, sem halála után nem várt ismertté. Ezt a méltatlan helyzetet kívánta megtörni Shah Gabriella, amikor Lévai Sándor életútját idézte fel a 80 oldalas Sanyi manó c. könyvvel, amelynek tipográfiája, formája, képi környezete kiválóan illeszkedett a művész alkotta mesei világhoz. A könyv 2500 Ft-os áron kapható Balassagyarmaton a Városi Könyvtárban, a salgótarjáni Dornyay Múzeumban ill. megrendelhető az info@gaalistvanegyesulet.hu e-mail címen és a www.konyvbuvar.hu webáruházon keresztül.

Réti Zoltán: Balassi Bálint akvarellek A kiadvány P. Szabó Ernő művészettörténész előszavával, 32 oldal terjedelemben, a Kner nyomdában készült. Ármegjelölés nélkül A 2003-ban és 2004-ben készített gyönyörű akvarelleket Balassi versei ihlették. Ezekből a művekből készült a Balassi Bálint Gimnázium és a város művészetpártoló polgárainak támogatásával a kiadvány. A huszonöt művet Balassi versrészletei kísérik.

Réti Zoltán: Akvarellek Komjáthy Jenő költeményeihez Megjelent Komjáthy Jenő költő születésének 135. évfordulójára, 1993-ban a Nógrád megyei Közgyűlés kiadásában, a salgótarjáni Polar Studio gondozásában, Hann Ferenc, Fodor András, Kerényi Ferenc, Rába György, Nagy Attila Kristóf, Földi Tibor előszavaival. Ármegjelölés nélkül A nagyméretű kiadvány Réti Zoltántól 15 db akvarellt tartalmaz, amelyekhez a költő egy-egy verse kapcsolódik.

Réti Zoltán akvarelljei Madách Imre Mózeséhez A 2008-ban megjelent kötetben a festőművész harminchárom drámai erejű Mózes ábrázolása látható, a műveket, az alkotó látásmódját tizenkét neves művészettörténész, irodalmár értékeli. A könyv előszavát Stella Leontin kanonok, plébános írta, amely Balassagyarmaton a városi könyvtárban és a Rákóczi fejedelem - Thököly u sarkán lévő könyvüzletben kapható.

Madách Imre: Az ember tragédiája - Farkas András Az album Farkas András hét sorzat grafikáját tartalmazza, melyeket Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez készített. Az illusztrációk (1949, 1951, 1966, 1972, 1973, 1976, 1980) a Tragédia 15 fejezetének megfelelően vannak csoportosítva a kötetben. A bevezető tanulmányokat dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész és dr. Szabó Péter művészettörténész írták. A kötetet Kovalcsik András szerkesztette. 1992-ben jelent meg a Pénzjegynyomda kivitelezésében.

Horváth Endre Festőművész és grafikus (1896-1954) A Pénzjegynyomda Rt. által 2000-ben, 40 oldalon, ármegjelölés nélkül kiadott könyv emléket állít a legnevesebb bélyeg- és bankjegytervezőnknek. Horváth Endre Pozsony mellett született, de 1914-ben már Balassagyarmaton érettségizett. Az általa tervezett bankjegyek modelljeit Palócföld falvaiból választotta, számos pengő, de már az új forint bankjegyeit is ő tervezhette. Bélyegtervei közül Bemről, Petőfiről készült munkái voltak a legismertebbek. A gyarmati temetőben nővérével, Rebmann Rókusné sz. Horváth Valériával - aki élete végéig ápolta Endre örökségét - közös sírban van eltemetve. Horváth Endre nevét ma galéria, művészi hagyatékát pedig a Helytörténeti Gyűjtemény őrzi a városban.

Nagyné Nemes Györgyi-Zonda Tamás: Keviczky Hugó-Egy elfeledett szobrász életpályája 2019. júliusában a szerzők magánkiadásában jelent meg Keviczky Hugó szobrász,- képzőművész életútját, köztéri műveit, szobrait, képzőművészeti alkotásait bemutató 136 oldalas kötet. Bár lehetséges, hogy a művész neve, tevékenysége az országban jobbára feledésbe merült, de Balassagyarmaton és Nógrádban a művészetek, történelem iránt érdeklődők számára aligha szabadna. Az egykori megyeszékhelyen Keviczky számos munkára kapott megbízást. Legismertebb a Palóc-ligetben látható, lábával a magyar címert védő oroszlános szobra, a mű 1929-ben készült, 1937-ben helyezték át mai helyére. A művész további gyarmati művei is (remélhetőleg) közismertek, többek között a cseh kiverés emléktáblája a Városháza falán, Mikszáth, Madách emléktáblái, az 1648-as hősnők-1848-as emlékoszlop, továbbá írókról, közjogi méltóságokról készített mellszobrai. Nógrád más településein is megtalálhatjuk alkotásait, Érsekvadkert, Litke, Nagyoroszi, Szécsény, Ludányhalászi településeken világháborús emlékoszlopok, emléktábla fémjelzik munkásságát. A könyv összefoglalja az 1879-ben, a Nógrád vármegyei Nagyhalom községben (ma Velke Straciny, Szlovákia) született, elemi iskolai tanulmányait a gyarmati Polgári Fiúiskolában folytató Keviczky életútját, akinek családja egyébként Mauks, Mikszáth családokkal is rokoni kapcsolatba került, erről is szó esik az életút taglalásakor. Keviczky nem csak szobrászatban, épület-plasztikában, fafaragó szobrászatban volt jelentős alkotó, éremművészetét különösen kiemelkedőnek tartották, utóbbiból 14-et sorol fel a könyv. A III. fejezet tartalmazza a kor neves személyiségeinek rövid életrajzát, fotóikat, akik Keviczky köztéri alkotásain megjelennek. A szerzők a magánembert is igyekeztek a kötetben bemutatni, azonban a számtalan jeles alkotót magáénak tudó korszakból kevés ezirányú adat maradt meg, a sajtó is kevéssé foglalkozott személyével. Magát hazaszerető és vallásos érzületű embernek jellemezte, műveit, a romantikus hősi emlékműveket, hazafias szobrokat, a historizáló munkákat valóban ezek a jellemtulajdonságok határozták meg. Élete szomorú véget ért, az 1944-es bombázásos elől lányához, Kisterenyére menekülő Keviczky egészsége megromlott, 1946-ban, 67 évesen a településen hunyt el. A szerzők érdeme, hogy halálának pontos idejét a levéltári adatok alapján felderítették. A nógrádi településen temették el, sírját azonban nem sikerült fellelni. Egy elfeledett szobrász életpályája alcímű kötethez annak szakmai lektora, Feledy Balázs készített a hátlapra ajánlót, amely arra is utal, a cseh kiverés 100. évfordulóját ünneplő Balassagyarmaton a kötet megjelenése jelképes jellegű is. Ehhez az tehető hozzá, teljeséggel dicsérendő az alkotók munkája, hogy a szakirodalomban elsőként dolgozták fel és jelentették meg Keviczky Hugó beazonosítható műveinek sorát, foglalták össze azok jellemzőit, értékeit. Előtérbe hozva ezáltal egy jelentős, remélhetőleg a feledésből kikerülő magyar képzőművész munkásságát. A kötet 2000 Ft-os áron Balassagyarmaton a Kincsestár könyvesboltban, a Városi Könyvtárban, a Palóc Múzeumban, Budapesten a Deák téri Huszár-Gál könyvesboltban kapható.

Gáborjáni Szabó Péter: Képek és szavak Tihanyból, 2003-2008 Hommage a Szabó Lőrinc alcímmel 2008-ban jelent meg a Hanga Kiadó Kft kiadásban az a 72 oldalas kötet, amelyben az építészmérnök szerző – akinek nagybátyja Szabó Lőrinc költő volt - grafikáit, rajzait találjuk, amelyekhez egy-egy találó idézetet – Weörös Sándortól, Wass Alberttól, Lao-ce-től, Kierkegaard-tól stb. hozzáillesztve, azokat a szerző saját gondolataival egészít ki. Gáborjáni Szabó Péter erősen kötődik Tihanyhoz, de a kötet alkotásai nemcsak az Apátságról és az általa megidézett benyomásokról, hanem képei, gondolatai révén hitről, mitoszról, hazaszeretetről, és magyarságról is láttat az olvasóval szép és igaz jelenségeket. A műhöz Dr. Feledy Balázs, Szakonyi Károly, Dr. Korzenszky Richárd és a szerző előszavai kapcsolódnak. (Gáborjáni Szabó Péterről és édesapjáról, Gáborjáni Szabó Kálmánról, a költő testvéréről, honlapunkon itt olvasható hosszabb anyag.)

Nagy Iván naplója (visszaemlékezései) A Nagy Iván Történeti Kör és a Nógrád Megyei Levéltár könyvsorozatának keretében 1998-ban, Tyekvicska Árpád szerkesztésében, Balassagyarmaton megjelent könyv. Az 1824-1849 közötti első kötet teljes naplót,. az 1849-től 1883-ig szóló második kötet már csak hiányos visszaemlékezéseket tartalmaz. A naplóból számos érdekes részletet ismerhetünk meg a szabadságharcból, éppúgy mint a nógrádi társadalmi és nemesi életéről. A könyv a Nógrád Megyei Levéltártól megrendelhető.

-------------------------------------------------------------------

Nagy Iván emlékezete A Nagy Iván Történeti Kör és a Nógrád Megyei Levéltár könyvsorozatának keretében 2000-ben, Tyekvicska Árpád szerkesztésében, Balassagyarmaton megjelent könyv. A mű Nagy Iván életútját, munkáit, a polihisztori tudóst és gondolkodót mutatja be az olvasónak Bertényi István, Hausel Sándor, Hermann Róbert, Horváth M. Ferenc, Kovács Anna, Limbacher Gábor, Méry Tünde, Pálmány Béla, Praznovszky Mihály, Tyekvicska Árpád, R. Kovács Ágnes tollából. A könyv a Nógrád Megyei Levéltártól megrendelhető.

Nagy Iván Történeti Kör évkönyvei Mindössze három évet élt a Nagy Iván Történeti Kör, szerkesztésükben három évkönyv került kiadásra 500-500 pld-ban, 1994-96 között. Az évkönyvek számos történelmi, néprajzi, kultúrtörténeti tanulmányt, írást tartalmaznak nemcsak Balassagyarmattal, de a megye egyes településeivel kapcsolatosan is. Az egyik legérdekesebb az 1996-os számban megjelent anyag, Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat) c. néprajzi leírása 1852-ből, amely bizonyára a legteljesebb, legátfogóbb leírás a városról, környékéről egy külföldi utazó tollából (a szerző egy cseh fináncfelügyelő feleségeként töltött két évet a városban). Az évkönyvek a városi könyvtárban csak helyben olvashatók.

Majoros István: Palócok földjén 2021-ben jelent meg a hédervári Underground Kiadó Kft kiadásában, 535 (!) oldalon a Palócok földjén c. kötet, amelynek egyetlen illusztrációját a címlapon megjelenő palóc menyecske jelenti, aki nem más, mint a szerző dejtári származású édesanyja. Különböző illusztrációk, színes képek és társaik aligha hiányolhatók a vaskos műből, hiszen a történész szerzőtől nem fotóalbumot vártunk, sőt a palócok származása, életterük, hagyományaik stb. összegzésének is már láthatóan korlátot szabott a terjedelem. Majoros István könyvének érdeme nem iránymutatás a jövő felé, sokkal inkább a palóc múlt bemutatása, egy elsüllyedő világ életének feltárása, a palócokkal egykoron foglakozó írók, szociológusok, kutatók gondolatainak összegzése e téren. Mindenki könyvespolcára ajánlható a Palócok földjén kötet, így csak az sajnálható, hogy sem a szűkebb-tágabb palócföldi térségben, sem a nagy nyilvánosság előtt nem, vagy alig vált ismertté munkája. A mai technika révén azonban az internetes megrendelés lehetősége adott, a nagyobb könyvesbolti hálózatoknál a kötet 2500 Ft-ért megrendelhető. A könyvről részletesebb ismertetőnk itt olvasható.

Majoros István: Az anarchista Prof. Dr. Majoros István történész, tanár, újságíró, az MTA doktora, az ELTE prof. emeritusa eddig megjelent – alapvetően történelmi tárgyú – köteteinek száma a tucatnál jár. A legújabb, már a címében is titokzatosnak tűnő, Az anarchista, a szerző első regénye 2023 nyarán jelent meg magánkiadásban, 240 oldalon. Írása kiválóan vegyíti a fikciót és az ahhoz, a jellegénél fogva anakronisztikusan kötődő történelmi tényeket. Az olvasónak – ha máshonnan nem, a fülszövegből megismerve a szerzőt – nem lehet kétsége, amikor egy-egy időszak hátterét, történelmi kapcsolódásait mutatja be Majoros, ott megalapozott tényeket találhat. A főhős – ki lehetne más – mint egy nógrádi, sőt egy balassagyarmati gróf, Fogarassy Tamás, aki a bölcsészdoktori munkájának lezárására, 1910 őszén érkezik Párizsba. Majoros már Az If váránál a tenger c. könyvében, nem kevésbé a Palócok földjén c. munkájában is többször utalt palócföldi származására, hiszen 1949-ben Honton született, 1968-ban érettségizett Balassagyarmaton. Így érthető, hogy éppúgy palócföldi gyökerei, mint saját, 1970-80-as évekbeli franciaországi ösztöndíjas utazásai adták írásának keretét, a témaihletet. Majoros könyve, az idillikus Belle Epoque és az újra megtalált magyar-francia családi boldogság kettősségében továbbgondolásra késztet, de megoldást nem nyújthat, ahogy a regény szereplői sem tudtak, sőt nacionalizmusuk okán, többségükben nem is kívántak adni. Az anarchista az internetes forgalomban 3200 Ft-os áron rendelhető meg. A könyvről részletesebb ismertetőnk itt olvasható.

Manga János: Palócföld Manga János kismonográfiája 1979-ben, a Gondolat kiadásában jelent meg, 323. oldalon. Manga János a magyar néprajz, folklorisztika immár klasszikusa e művének kiadását már nem élhette meg, 1977-ben hunyt el. Manga munkásságának nagy részét a Palócföldön ill. Felvidéken töltötte, 1949-1957 ill. 1958-59 között a Palóc Múzeum igazgatója volt. E művében, hét fejezetben adta közzé több évtizedes gyűjtésének eredményét a Palócföldről és a palócokról.

Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái (1700-1960) A Nagy Iván Könyvek sorozat 3. köteteként, 1998-ban Balassagyarmaton jelent meg a Nógrád megyei parasztság tárgyi kultúráját a lakástextíliákon át bemutató 152 oldalas könyv, amelyet Hausel Sándor szerkesztett. Zólyomi József, aki 1959-1991 között a Palóc Múzeum muzeológusa ill. igazgatója volt, könyvében részletes leírását adja a különböző textíliák jellemzőinek, a dunnák, párnák, derékaljak, lepedők különböző változatainak, az ágy és felvetésének módjáról, amelyek a nógrádi parasztság otthonait jellemezték, és amelyek egyre kevésbé lelhetők fel napjainkra.

...ahol a határ elválaszt Trianon és következményei a Kárpát-medencében A Nagy Iván könyvek és Kárpátia könyvek sorozatban, Pásztor Cecilia szerkesztésében, a Nógrád megyei Levéltár kiadásában 2002-ben megjelent vaskos, 558 oldalas tanulmánykötet Trianon következményeivel foglalkozik a Kárpát-medencében. A tragikus időszak történelmi, irodalmi, közlekedési, kulturális, társadalmi témái között találjuk Majdán János: A vasút szerepe a határok kialakulásában, és Mohos Mária: A határ elválasztó és összekapcsoló szerepe a magyar-szlovén határszakaszon c. írásait is.

Dr. Borovszky Samu: Nógrád vármegye Az 1911-ben megjelent mű reprint kiadása 1988-ból a Dovin Művészeti Kft jóvoltából, Praznovszky Mihály bevezető szövegével. A könyv 747 oldalon a vármegye földrajzi, gazdasági, kereskedelmi, oktatási, történeti áttekintését adja számos fényképpel, grafikával. Kiemelten csak két várost, Losoncot és Balassagyarmatot kezel, kb. 20-20 oldal terjedelemben. Kitűnően szerkesztett könyv, különösen a képanyaga értékes. Ára 980 Ft volt, szintén nem fellelhető, újrakiadása ajánlott.

Nógrádi képcsarnok Praznovszky Mihály szerkesztette a Nógrádi irodalmi ritkaságok sorozatban, 1984-ben 1000 példányban jelent meg, és annak az 1847-es epigrammagyűjteménynek a rövid életrajzokkal kiegészített kiadása, amely 46 nógrádi írót, politikust, táblabírót, jegyzőt, alispánt stb. jelenít meg. A pár soros epigrammafüzér humoros, célzottan találó, gyakran vitriolos tartalmú, sőt, néhol sértő versikéket tartalmaz, amelynek szerzői Madách Imre, Szontágh Pál és Pulszky Ferenc voltak. A kis kötethez az előszót és a rövid életrajzi kiegészítéseket Praznovszky Mihály írta. Hogy az epigrammák melyikét ki-ki írta, nem tudni, de a fenti három szerző egyike sem maradt ki a kifigurázottak sorából. Az 1846-ban a szécsényi kastélyt megvásárló, és megyei politikussá váló Pulszkyról pl. így írnak társai: Éles ugyan nyelved, kár hogy nincs éle szemednek Éles szem, sima nyelv, Pulszky nem ártana neked. Madáchról pedig így: Most liberális vagy, van nexusod és tudományod, - Oly magasan hordod kis pisze orrod azért, Várjunk csak időt, míg lész Nógrádban alispán, Elpárolog elved, s megmarad a magas orr,- (A mai olvasó elmerenghet azon, vajon készülhetne-e a mai megyei közszereplőkről hasonló mű, lenne-e kurázsi és versfaragási képesség közülük minderre.)

Kövi Pál: Erdélyi lakoma Kövi Pál, aki 1973-1995 között a new-york-i Four Seasons étterem társtulajdonosa volt, húsz éven keresztül tanulmányozta és gyűjtötte az erdélyi konyhával kapcsolatos gasztronómiai adatokat, recepteket, népi étkezési hagyományokat. Hosszú éveken át rendszeresen visszatért ezért New Yorkból Erdélybe, ennek az eredménye lett az a 246 oldalas könyv, amelyet 1980-as első megjelenése óta a gasztronómiában alapműnek tekintenek. Az Erdélyi lakoma nemcsak receptek gyűjteménye, hanem irodalmi igényességgel írt és szerkesztett alkotás, hiszen a szerzők között Szőcs István, Sütő András, Bálint Tibor, Hajdú Győző írásait is olvashatjuk. Az írások az erdélyi étkezéskultúrán túl, az örmény, szász, zsidó népesség étkeinek, szokásainak is remek összegzései. A könyv első kiadása a Kriterion gondozásában, a második 1985-ban a Corvina kiadásában jelent meg. Megörökítésre érdemes Kövitől az előszóhoz írott mondata: Ez a gondolat kísért végig erdélyi utamon: Isten, ha vagy, nézz rám is, ha vagyok. Kövi Pál életútjáról, a Four Seasons vezetőjeként elért, máig emlékezetes sikereiről itt olvasható részletes összeállítás.

Sümegh László: Ausztriai anziksz 2010-ben a Sásdi Kiadó és Nyomda Kft-nél jelent meg Sümegh László, a budapesti Szent Margit Gimnázium ny. igazgatója, matematika-fizika-kémia tanárának harmadik kötete, amelynek címe útikönyvet sejtet. Azonban az olvasó nem idegenforgalmi útmutatót, adathalmazt talál a könyvben, hanem huszonegy önálló fejezetben megismerhetjük Bécs és Ausztria kevéssé ismert kerületeit ill. tájegységeit, műemlékeit, kávéházait, kulináris örömöket nyújtó helyeit, mindehhez a sajátos nyelvezetet a szerző egyfajta Wiener Gemütlichkeit-ja és a reáltudományokhoz szokott pontossága, analizáló fegyelmezettsége adja. De Sümegh László a zene és a művészetek körében is abszolút otthonos mozog, több fejezet foglalkozik az Ausztriához elmaradhatatlanul kapcsolódó zeneóriásokkal - Mozart, Mahler, Strauss, Schubert stb. - azonban mögöttük az embert, az esendő művészt is keresi, számtalan olyan tényt, összefüggést világít meg, amely az átlag olvasó előtt kevéssé ismert. A szerző balassagyarmati kapcsolódását (és affinitását a gasztronómia iránt is) az magyarázza, hogy nagyapja 1919-1941 között a Sümegh szálló - a hányatott sorsú, mai Hotel Ipoly elődjének - tulajdonosa volt. A 278 oldalas könyv 1300 Ft-os áron, Budapesten az V. Ferenciek tere 7-8 alatt a Mária Kegytárgyak üzletében kapható. Sümegh László két korábbi könyve - Világkép-más és Akkor és most - általános morális, gazdasági, társadalmi kérdésekkel foglalkozik, a /www.bookline.hu révén az interneten is megrendelhető.

Szokács László: Sakkélet az Ipoly partján A Nógrádi Hírlap volt újságírója, Szokács László feldolgozta a balassagyarmati sakktörténelmet az általa megőrzött dokumentumok, eredmények, fotók felhasználásával. A volt salgótarjáni, jelenleg Budapesten élő szerző az 51 oldalas, fekete-fehér könyvecskéjében teljes körűen összegzi az elmúlt évtizedek versenyeinek eredményeit, történéseit. A szerző új kiadványa most készül a nógrádi megyeszékhely sakkéletéről. A kiadvány címlapján Kenyeres Géza (jobbról) a legjobb gyarmati sakkozó látható Barcza Gedeon nagymester társaságában. A kiadványból példányok rendelhetők a szerzőtől 1000 Ft-os áron, címünkre küldött e-mailben. (buda2000@t-online.hu)

Ádám Tamás: Máglyák ideje Göncz Árpádtól - Orbán Viktorig Tolnay Kláritól - Sinkovits Imréig Megjelent 2007-ben a tapolcai Jambuska kiadó gondozásában, ára 1450 Ft. Ádám Tamás költő, a kisebb-nagyobb vargabetűkkel megáldott helyi és megyei sajtóban publikáló író, szerkesztő, főszerkesztő interjúkötete válogatás azokból az - országos vagy helyi - közismert személyiségekkel készült beszélgetésekből, amelyek a rendszerváltozás óta a helyi, megyei lapokban megjelentek. A beszélgetések a nevesebb közszereplők balassagyarmati vagy megyei látogatása kapcsán készültek, és az idő távlatából érdekes áttekintetni őket abból a nézőpontból is, hogyan láttak egy-két, mára esetleg más megvilágítás alá eső témát. A szerző előszava szerint a kötet hézagos, több cikk is kimaradt, mert elfelejtette azokat, vagy nem találta nyomát a sárguló újságok között. Az igaz, hogy sok művészember rendszeretetével legendaszerűen gondok akadtak, de Ádám esetében ez azért kár, mert talán a városhoz kapcsolódó további személyiségek gondolatvilágát jobban megőrizhettük volna az utókornak. Kapható a városi könyvtárban. A szerző megjelent további művei: Gyökerek lélegzése (versek, 1988), Csókok a seben (versek, 1992), Megmászom az éj falát (versek, 1996), Balhé van, babám (riportok, 1988), Újságperirat (publicisztikák, 2000), Rendezünk majd vérbő partikat (versek, 2004), Vidám színpadi gengszterváltás (riport, 2009), Apám pornója (versek, 2010), Tetovált csuhébabák (összegyűjtött versek, 2012), Macskaszerdák (versek, 2014)

Ádám Tamás: Így mélyül Anyám könyve 2018-ban jelent meg a Palócföld Könyvek sorozat keretében Ádám Tamás legújabb verseskötete. A szerzőnek immár a tizenkettedik könyvével ismerkedhetnek meg az olvasók, ezek túlnyomó többségét versek képezik. Az Így mélyül őszinte és személyes vallomás, Ádám Tamásnak nem csak az édesanyjához, hanem a szülőföldhöz való kötődését is jól tükrözik a versek. A 94 oldalas kötet 950 Ft-os áron Balassagyarmaton a Kincsestár könyvesboltban vásárolható meg. A műről a Búvópatak c. folyóirat 2018. decemberi száma közölt részletes recenziót.

Ádám Tamás: Szomjas víztorony 2019-ben jelent meg a Hungarovox kiadásában Ádám Tamás legújabb verseskötete, immár a kilencedik. Az írói-költői terméshez hozzá kell még számítanunk riportjait, publicisztikáit, interjúkötetét, így formálódik a művek sora immár tizenhárommá. Bizonyára nem ezt a mágikus számot akarja gyorsan túllépni Ádám Tamás, de már dolgozik legújabb, ezúttal prózai kötetén. Szomjas víztorony címet viselő, 2014-2016 között íródott költeményeit tartalmazó kötet, nyolc csokorba, fejezetbe gyűjti össze Ádám verseit, amelyek hangulatát jól példázza Köves István szerkesztő ajánlójában, a költőtől származó idézet: „Aki verseket ír, nem arra született, hogy boldog legyen.” A boldog kiegyensúlyozottság, a harmónia valóban nem hat jól a múzsákra, így joggal kerülhetünk dilemmába, mi, akik értékeljük Ádám művészetét, kedveljük személyét is, harmóniát vagy sikeres műveket kívánjunk-e számára. A költők dolga, hogy a személyesség egyes részleteit megőrizzék, így joggal nem tudhatjuk meg, kit takar a J. A. monogram az egyik fejezet költeményeiben. A kötetcím viszont könnyebben megfejthető, még akkor is, ha egyetlen verscím sem utal víztoronyra. Szókapcsolatára, a szomjúságra viszont annál több, a kihűlő szerelmek, a fájdalom, a veszteség, az égő sebek „kioltása” vizet, gyógyírt igényel. Azt, hogy mennyire szüksége lenne a költőnek a metaforikus víztoronyra, szimbolizálja, hogy mintha saját arcsziluettjét vélnénk felfedezni a könyvborítón látható építményen, így talán a borítótervezőt is elragadta Ádám költői képeinek formagazdagsága. Mindezek mellékes részletek, a rezümé csak az lehet, Ádám Tamás verskötete a tőle megszokott vallomás, kitárulkozás, néhol szinte már ellenszenvesen őszinte, karakteresen „ádámi”. De a költő gyakorta hangoztatja, legyen a jó művész karakteres, könnyen „felismerhető”, új kötetének ismeretében pedig egyértelműen megállapítható, saját ars-poeticájának tökéletesen megfelel. A 110 oldalas kötet 1500 Ft-os áron Balassagyarmaton a Kincsestár könyvesboltban, továbbá az internetes webárúházakban vásárolható meg.

Ádám Tamás: Hegyibeszéd 2022-ben a Hungarovox kiadásában jelent meg 1900 Ft-os ármegjelöléssel Ádám Tamás költő, Hegyi beszéd c. kötete, amely a 2017-2021 között született verseit tartalmazza. Három évvel a Szomjas víztorony c. összeállítás után tehát újabb versgyűjteménnyel jelentkezett Tamás, immár a tizedikkel. Mondhatjuk rá, termékeny alkotó, sőt élete úgy alakult, hogy az otthonválasztásban is serénykedett, ezúttal Tolnából, Felsőrácegresről jegyzi a Hegyi beszédet, a Balassagyarmatot, Nógrádot, hazánk más tájait, sőt Skóciát is megjárt Ádám Tamás. Igaz, a rímek faragása (és a szerkesztői munka) szinte bárhol űzhető, a legnagyobbaknak a csatamező közelében, a múzeumi parkok padjain is sikerült, a mai technika révén pedig végképp elhárultak e téren az akadályok. A hét fejezetbe fűzött verseskötet sok tekintetben a XXI. század, kétségek között vívódó emberének gondolatait tükrözi. Ezekből mindenképp kiemelendő az a fejezet, amely egyben a címadó, hiszen az a témaválasztásában különlegesnek nevezhető. Ádám Tamás korábbi verseiben itt-ott előfordult az Istenkeresés, de mélyebben, gondolatiságában megalapozottabban most először tapasztalható e téren őszintébb megnyilvánulása. A hegyi beszéd tizenkilenc intelme ismert, Ádám ezeket veszi sorba és helyezi saját örömei, bánatai, érzetei körébe, keresve a boldogságot, a saját kék madarát, hol felmentve, hol lehúzva önmagát. Őszinte sorok, de ezeket várjuk mindig a költőktől, hiszen kitől, ha nem tőlük. A könyvről részletesebb ismertetőnk itt olvasható.

Ádám Tamás: Satuprés Közel másfél évtized után jelentkezett újra prózai művel Ádám Tamás. Az írókénti visszatérés időpontja, a Satuprés c. regényének megjelenése, aligha nevezhető ideálisnak egy elbizonytalanodott, önmagát kereső, erkölcsi tartását elveszítő, háborúk mellett élő és háborúkat „áhítozó” világban. Ahol erős kérdés, mennyi helye van az irodalomnak, van-e fogadókészség az egyéni életérzések, a leírt gondolatok befogadására. A válasz az első pesszimisztikus pillanatban könnyen lehet nemleges, de talán még nem vagyunk az utolsó utáni pillanatban. Még van és remélhetőleg még lesz is módunk, időnk, hogy nemcsak a világirodalmi köteteket, hanem a hazai kis- és nagymesterek műveit is forgathassuk, róluk gondolatokat cserélhessünk. Időzítéstől függetlenül, a regény nem íródhatott máskor, mint amikor a szerző a Satupréshez szükséges tapasztalatokat megszerezte egy „világvégi” pesti gyárüzemben, ahol mintegy modernkori rabszolgaként dolgozott sorstársaival együtt a présgépek mellett, valamikor az ezredforduló körüli években. Az ott szerzett benyomásaihoz hozzáadta mindennapjai személyes dilemmáit, de leginkább kudarcait. De nevezhető-e önéletrajzinak Ádám Tamás regénye, hiszen az írók szerencsére mindenkor játszhatnak történeteikkel, szereplőikkel, dilemma elé állítva az olvasót, a szerző elrejtette-e vagy éppen pőrére vetkőztette önmagát a műben? Tételezzük fel ez esetben, a fikció (némileg) túllép a valóságon, mert ha nem így lenne, bizony zsákutcába jutott írói sorssal szembesülhetnénk. A Satuprés, mint regénycím, telitalálat, hiszen utal egyben a főhős magánéleti csődjére, amelyből kimenekülni kell/ene, és arra a reményvesztett helyzetre is, amelyre az üzem munkásai jutottak, akikkel a főhős hónapokig megosztotta munkanapjait. Hiszen a történet origója egyszerű: lévén, hogy „alig születnek írások a munkásokról manapság”, az író felkeres (vagy megalkot képzeletében?) egy szocreál üzemet, ahol munkába áll, hogy testközelből szerezzen tapasztalatokat a „munkásosztály életéről.” Ádám Tamás vonzódása, nosztalgiája az eltűnt, történelmileg, gazdaságilag felszámolt munkásosztály, vagy megengedőbben mondva, a társadalmi igazságosság iránt ismert, így témaválasztása érthető. De amilyen sötétnek tűnik a munkásságnak, mint osztályalkotónak a jövője, olyan kiszolgáltatott, céltalan, alkoholba menekülő, mélységesen kispolgári maga a munkás is Ádám Tamás ábrázolásában. A karakterek – legyenek azok gyári munkások, vagy éppen a főhős útját hosszabb-rövidebb szakaszokban keresztező nők – kiválóan ábrázoltak, mintha a kis magyar valóságból léptek volna elő, szinte megelevenednek. Ádám erőssége, hogy tömören, lényegre látóan, őszintén jellemez személyeket, élethelyzeteket, jól érzékeltetve a mély érzelmek nélküli, egyben kilátástalan állapotot, legyen az egyéni, közösségi. A virágzó magyar kapitalizmus peremvidékén óhatatlanul eljön a nap, amikor a gyár dolgozóinak egy részét leépítik, így főhősünket is. Ezt a csúszdát követik partnerkapcsolati csődjei is, sőt önmagát is egyre kifelé szorítja a társadalomból, az általa se nem kívánt, se nem megcélzott polgári kényelmi zóna közelségéből. Végül is a gyár elhagyása, a futó kalandok, kapcsolatok lezárulta adja meg a satuprésből való szabadulást a „pótcselekvések, az elmaszatolt mozdulatok világából” – ahogy a szerző a zárófejezetben fogalmaz. Őszinte írás, szinte kiúttalanságot sugalló. Ádám Tamás joggal titulálja írását „nem termelési regénynek”, műfajából adódóan szociografikus műnek sem tekinthető, de ott van a helye a kora XXI. század magyar társadalmának korrajz-vázlatai között. A Satuprés a Hungarovox kiadásában 2023-ban jelent meg 133 oldalon, 2500 Ft-os áron. Balassagyarmaton az Artéria Galériában kapható, ill. az internetes könyvforgalmazóknál megrendelhető.

Pohánka Erika: Csendek partján 2019-ben jelent meg a Holnap Magazin kiadásában Pohánka Erika: Csendek partján c. verseskötete. A 60 oldalas könyvhöz az utószót a szerző egykori középiskolai osztályfőnöke dr. Kujbus Sándorné írta, kiemelve, hogy a versek többsége az élet, a szerelem, a magány, a lét nagy kérdéseit érinti, amelyeket csak egy nagyon mély érzésű asszony írhatott. Pohánka Erikának ez a második verseskötete, a Rezdülések című 1995-ben jelent meg. A kötet fotóit a szerző és Pohánka Xénia készítették. A verseskötet 2000 Ft-os áron Balassagyarmaton a Kincsestár könyvesboltban, valmint Budapesten a VII. kerület Rákóczi út 14. sz. alatti Fókusz Könyváruházban kapható, ill. az interneten is megrendelhető.

Ádám Tamás: Tetovált csuhébabák Hungarovox kiadó - 2012. Gyimesi László rövid recenziója Ádám Tamás hatodik verseskönyvével jelentkezett. Nem új költeményeit szedte fűzérbe, hanem kockázatosabb vállalkozásba fogott: összerakta mindazt, amit eddigi köteteiben elénk tárt. (Gyökerek lélegzése – 1988., Csókok a seben – 1992., Megmászom az éj falát – 1996., Rendezünk majd vérbő partikat – 2004., Apám pornója – 2010.) A költő eddigi életműve része a magyar irodalom legerősebb folyamatának, a képviseleti költészetnek, saját sorsán és az irodalmi divatokon felülemelkedve egy olyan közösségi alapállást foglalt el, amely nem fokozza le sem a valóságos, sem a lírai ént. Ismeri az irodalom, a tudomány által kidolgozott új elméleteket a szöveg és a befogadás folyamatairól, s műveit e felismerések birtokában, de nem ezek nyomása alatt hozza létre. Így mindvégig sikerül megőriznie a hagyománykövetés és a korszerűség törékeny harmóniáját. Ádám Tamás élete delére ért, alkotó energiái töretlenek. A gyűjteményes kötet összegzés, de nem lezárása semminek. Olyan csúcs a kortárs líra hegyvonulatában, amelyről messzire látni, talán a csuhébabák szabadságharcának síkjaira, sőt a vérbő partik készülődő rendezőire is. Bár tudjuk, most rugóskéssel jár az Isten, reméljük, nem kell használnia, sem értünk, sem ellenünk. Ádám költészete ellen semmiképpen.

A napútfestő nem vet árnyékot - válogatás Tarnóczi László írásaiból Tarnóczi László 2010 decemberében jelentette meg nógrádi riportkötetét , amely 360 oldalon, több mint százhúsz cikket, írást tartalmaz, 20 év terméséből válogatva. A könyvhöz Praznovszky Mihály készített ajánlást, az írásokat Bakos Ferenc szécsényi grafikus alkotásai gazdagon illusztrálják. A kötetben tudósítások, riportok, portrék olvashatók, a szerző helyi, megyei és országos írott sajtóban megjelent írásaiból, a Kossuth adón, illetve a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójában elhangozottakból, sőt még egy-két internetes olvasmány is akad közöttük. Jó pár balassagyarmati történet, portré is szerepel a kötetben, amelynek részletes tartalomjegyzéke itt található. Balassagyarmaton a Palóc Múzeumban lehet megvásárolni, sőt az ipolyhidak@freemail.hu címen megrendelhető. Bolti ár: 2.900 forint, az internetes rendelésnél 2.300 forint + postaköltségért szállítják.

Baross József: Nem a legjobb időkben születtünk Megjelent 2003-ban Balassagyarmaton a szerző magánkiadásában. 197 oldal, ármegjelölés nélkül. A könyv Baross József amatőr prózaíró alkotása, aki 79 éves korában döntött úgy, hogy eseménydús életét kötetbe foglalja. Külön fejezetet szentel a vármegyeházának, ahol hosszú éveken át dolgozott, a balassagyarmati közismert személyiségeknek, de jut bőven az emlékekből a hadifogságról, az 1956-os forradalomról, de a családalapításról, valamint budapesti munkahelyéről is. Különösen érdekes olvasmány az idősebb gyarmatiaknak, akik felidézhetik emlékeiket a városról és neves személyiségeiről. A városi könyvtárban bizonyára fellelhető, más beszerzési forrást nem ismerünk.

Varga Lajos: Vagyok tékozló és eretnek - Gondolatok, levelek, naplórészletek, reflexiók 2009-ben, a Nagyvilág kiadásában jelent meg Varga Lajos írásait tartalmazó 302 oldalas kötet 2200 Ft-os áron. A szerző 1954-58 között Balassagyarmaton, a Balassi B. Gimnáziumban irodalmat tanított. 1956-ban tagja volt a gimnázium forradalmi tanácsának, 1958-ban két évre ítélték bíráló hangú írásaiért és egy külföldre távozott barátjával folytatott levelezéséért. Szabadulása után Budapesten tíz évig fizikai munkát volt kénytelen végezni, majd egy jószándékú fővárosi gimnáziumi iskolaigazgató felvette, ahol nyugdíjazásáig közel három évtizedet tanított. 1989-ig kiadatlan írásait két kötetben adta közzé, 2002-ben jelent meg az Önmagunk körül c. műve. A Vagyok tékozló és eretnek c. kötet olvasója pedig egy rendkívül kritikus ember minden tekintetben őszinte gondolatait találhatja. Több írása foglalkozik balassagyarmati emlékeivel, felidézve egyes tanártársai alakját, nem feledve fájdalmas emlékeit sem. A várost Egy Rendszer menlevele c. írásában így idézi: Ez a város volt, ahol először tanítottam, ahol először voltam szerelmes és itt ítéltek el először és itt ültem börtönben.

Szabó Károly - Szabó Andrea: Balassagyarmat az irodalomban - Szellemóriások nyomában 1972-ben jelent meg Szabó Károly: Balassagyarmat az irodalomban c. könyve, melynek kiadása akkor igazi eseményszámba ment. 2010-ben leánya, Szabó Andrea újságíró átdolgozta a kötetet, Szellemóriások nyomában címmel, új fejezettel egészítette ki, amelyben tizenkét saját, a városhoz köthető szellemi, kulturális személyiségekkel kapcsolatos írását tette közzé, kiegészítve édesapja korábbi írásait. A 157 oldalas kötet a Madách Imre Városi Könyvtár kiadásában, borítóján Farkas András rajzával jelent meg, a könyvtárban megvásárolható.

Szabó Károly: Nógrádi Panteon A Nógrádi Panteont 1998-ban adta ki a Madách Imre Városi Könyvtár. A kötet emléküléseken, irodalmi évfordulókon elhangzott előadások, folyóirat- és vitacikkek gyűjteményét tartalmazza, Szabó Károly gondolataival, elmélkedéseivel, többek között Gyarmat és a Balassák kapcsolatáról, Madáchról és fiáról Madách Aladárról, Mikszáthról és Mauks Ilonáról, Ferenczy Terézről, Komjáthy Jenőről, Szabó Lőrincről, Mollináry Gizelláról, Nagy Ivánról, Megyery Sáriról, valamint a város és az irodalom kapcsolatáról. A kötet kereskedelmi forgalomban már nem kapható, a városi könyvtárban még hozzáférhető.

Szabó Károly: A történelem szavakba merült múlt (Nyelvápoló dolgozatok alcímmel) Kiadta a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár 2000-ben. 184 oldal. A könyvtárban még megvásárolható. Szabó Károly a BBG volt tanára, felesége emlékére ajánlott könyvéhez dr. Balázs Géza nyelvész fűzött előszót. Kiemelte, hogy a tanár úrban kiforrott, egyéni hangú nyelvművelőt ismert meg, aki országos hírnévre is szert tehetett volna. De ő inkább elkötelezett helytörténész, művelődéstörténész lett. Ebben a könyvben azonban számos példát mutat be nyelvhasználati kérdésekről, beszédstílusról, a dagályos hivatali stílusról, de a legérdekesebb a palóc nyelvjárásról és azok jellegzetességeiről írott összefoglalás. (a könyv fedlapján látható illusztráció Farkas András: A palóc asszonyok c. festménye).

Szabó Károly: Tünődés Szabó Károly /Tűnődés/ című verseskötetét, mely saját verseket és műfordításokat is tartalmaz, 2002-ben adta ki a Madách Imre Városi Könyvtár. A kötetet Miklós fiának ajánlotta a szerző. A borítón Réti Zoltán festménye látható, előszót Praznovszky Mihály írt hozzá. Saját verseit két csokorra osztotta: 1951-től 1985-ig írt, illetve1986-1996 közötti verseire, külön tihanyi ciklusban emlékezve meg felesége haláláról. Műfordításai során a római költészetből Horatiust, Propertiust és Martialist fordított, a németektől Martinus, Silesius, Matthias Claudius, Herder, Hölderlin, Rilke verseket, a legújabb kori német irodalomból René Schwarzhofert és Hans Carossa-t, az angoloktól Wordsworth, Moore, Shelley, Browning és Rossetti verseket. A verseskötetből még néhány példány kapható a városi könyvtárban.

Deák Gyula: Ahogy én láttam Visszaemlékezés a doni harcokra A Nagy Iván Történeti Kör és a Nógrád Megyei Levéltár kiadásában 2004-ben, Balassagyarmaton, Tyekvicska Árpád szerkesztésében megjelent kötetben a szerző 192 oldalon, 8 képben meséli a 2. magyar hadsereg losonci 23. gyalogezredének gyötrelmeit az 1942-es doni bevetésétől a végnapokig. A szerzőről olvasható még visszaemlékezés a Portrék innen és túl menűben Gere József anyagában. Egyébként ennek a kötetnek a képanyagát is Gere József válogatta.

Szerelmünk, Nógrád Vallomások a vidékről alcímmel, 2007-ben Tóth András szerkesztésében (kár, hogy éppen a szerkesztőről részletesebbet nem tudhat meg az olvasó) megjelent kötetben tizenöten vallanak a szűkebb és tágabb Nógrádról, trianoni határtól innen és túl. Az olvasó ne színes fotóalbumot várjon, a kötetben nógrádi kötődésű önvallomásokat olvashat, többek között Praznovszky Mihály, Csáky Pál, Gaál István, Csáky Károly, T. Pataki László, Szandai József tollából. Mindenki figyelmébe ajánlható Pekár István herencsényi vállalkozó, a Duna TV volt elnökhelyettese írása szülőfaluja múltjáról, vizionált jövőjéről, valamint a Romhányi Tibor berceli roma vállalkozó mintaként szolgáló életéről szóló fejezet. A könyv a Tudás Központ Egyesület kiadásában jelent meg és 2840 Ft áron vásárolható meg Balassagyarmaton a Szi-Land könyvesboltban ill. megrendelhető a www.infoteve.hu oldalról a szerkesztőségtől.

Tóth Imre: Palóc tájszótár Megjelent 2007-ben, a Nap Kiadó gondozásában, 278 oldalon, 4700 Ft-os áron. A könyv az MTA kiadásában 1987-ben megjelent kötet második, bővített kiadása. A bernecei születésű Tóth Imre az Akadémia felkérésére elkészítette a magyar nyelvterület első palóc szótárát, szeretett szülőföldje szókincsének megőrzésére, amely most második kiadását éli meg. A szószedet nemcsak az egyes szavak tájnyelvi kiejtését, hanem számos - feledésbe merült - szó rövid magyarázatát is tartalmazza.

Zonda Tamás: Nagyok árnyékában Megjelent 2007-ben, a balassagyarmati Városi Könyvtár kiadásában, 152 oldalon, 1500 Ft-os áron. Dr. Zonda Tamás, balassagyarmati származású, majd onnan a fővárosba távozó pszichiáter Kismesterek és fűzfapoéták a XIX. századi Nógrádban alcímű kötetében azon költők műveit és alakját idézi fel, akik a köztudatban és az irodalomtörténetben jórészt ismeretlenek vagy méltatatlanul elfeledetté váltak.

Zonda Tamás: Lombtalanul 2021-ben, a Madách Irodalmi Társaság kiadásában jelent meg a Zonda Tamás verseit és prózai írásait tartalmazó kötet. A hat rövid fejezetre bontott, 93 oldalas mű öt fejezete verseket, a prózai zárórész családi és személyesen átélt történeteket, filozofikus gondolatokat tartalmaz, sőt, prózába „oltott” „szerelmes prózaverset” is átnyújt az olvasónak. A családi emlékezettörténetből kerekedett az a fikciómentes leírás, amely az egyik rokonnak, Bankó Dánielnek, a magyar királyi hadsereg ezredesének állít megkésett rekviemként emléket. Aki, bár visszatért a II. világháborús frontról, de kálváriája az 50-es évek Magyarországán is folytatódott. Zonda Tamás, akinek 1988-tól már három verseskötete jelent meg, életét végigkísérte az irodalom, bár hivatása szerint neurológus, pszichiáter orvos. Verseinek sajátos hangulata van, ezekben éppúgy fellelhetők az önirónia, humor, szatíra, mint az elmúlás gondolatai. Zonda Tamás írói munkásságát nemcsak szépirodalmi és orvosszakmai művei, hanem a több kiadást megélt, Balassagyarmat jeles polgárai c. lexikon is fémjelzi. Saját honlapjáról még több is megtudható a szerzőről.

Nagy Csilla: Magánterület Megjelent Nagy Csilla balassagyarmati irodalomtörténész, kritikus első könyve Magánterület címmel, a Palócföld Könyvek sorozatban, Mizser Attila szerkesztésében. A Magánterület című kötet kritikákat, recenziókat, tanulmányokat tartalmaz. A választás és elrendezés mindenekelőtt a szerző egyéni érdeklődését, kutatásait tükrözi, amely a kortárs magyar irodalom helyzetétől a késő modern líra alakulástörténetén át az irodalmiság fogalmát felülíró, verbális és vizuális narráció kölcsönviszonyára épülő műfajokig terjed. A szöveg- és médiumközi, kompozicionális, tropológiai, stiláris szempontokat együttesen alkalmazó, érzékeny elemzések, ismertetések a művek történeti kontextusba helyezésével a magyar irodalom és kultúra jelenségeinek bonyolult összefüggéseire, napjainkban tapasztalható átrendeződésére reflektálnak. A borító a balassagyarmati Hoffer Krisztián be quick or be dead című fotójának felhasználásával készült. A megjelenést a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, Balassagyarmat Város Önkormányzata, az Ipoly Erdő Zrt. és a Tarjánhő Szolgáltató - Elosztó Kft. támogatta. A könyv Balassagyarmaton a Kincsestár Könyvesboltban vásárolható meg.

Nagy Csilla: Megvont határok Tér, táj, énkoncepció József Attila és Szabó Lőrinc 1930-as évekbeli költészetében A Ráció kiadónál 2014-ben, 144 oldalon megjelent kötet a későmodern poétika egyes jellemzőnek ítélt tulajdonságai, jelenségei bemutatását tűzi ki célul, József Attila és Szabó Lőrinc harmincas évekbeli szövegeinek vizsgálatára támaszkodva. Ezt az időszakot mindenekelőtt az én és a másik (a szerző értelmezésében a mindenkori másik: a táj, a környezet, a megszólított stb.) versbeli megjelenéseinek kontextusában viszi színre, azonban nem teljes körű vizsgálat során (nem célja az adott korszakban, a két szerző életművében megjelenő tematikus és retorikai énkonstrukciók és kölcsönviszonyok teljes körű áttekintése). A kérdésfelvetés arra irányul, hogy a különböző tematikák köré épülő önértelmezési metódusok milyen poétikai megvalósulást feltételeznek: részletesen tárgyalja a táj- és térpoétika, a testpoétika, valamint az én retorikai felbontásának és konstruálódásának jelenségét a két szerző művei alapján, és rámutat azokra a hasonlóságokra és párhuzamos tapasztalatokra, kapcsolódási pontokra, amelyek az egymással ellentétes utakat bejáró szerzők életművén belül találhatók. Az utolsó fejezet József Attila és Szabó Lőrinc költészetét a kortárs irodalom felől olvassa újra, Lövétei Lázár László és Kukorelly Endre verseinek elemzésével a hagyomány létmódjáról mutat pillanatképet. A szerzőről: Nagy Csilla 1981-ben született Balassagyarmaton, irodalomtörténész, kritikus, a Palócföld szerkesztője. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének posztdoktori ösztöndíjas munkatársa, és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékének vendégtanára a Balassi Intézet megbízásából. Első tanulmánykötete 2008-ban jelent meg Magánterület címmel a Palócföld Könyvek sorozatban. Kritika a kötetről: Szili József: A határtalanság mezsgyéi. Műút, 2014047 Csongrády Béla írása a Nógrád Megyei Hírlapban itt olvasható.

Nagy Csilla: Privát dialektika 2020 augusztusában, a pozsonyi Madách Egyesület gondozásában jelent meg Nagy Csilla: Privát dialektika című kritikakötete. A gyűjteményes kötet a szerző Új Szó c. napilapban 2011–2012-ben és 2018–2019-ben megjelent rövid kritikáiból ad válogatást. A Penge rovat 2006-ban Németh Zoltán ötlete nyomán (és szerzőségével) indult: olyan írásokat közölt, amelyek a kortárs magyar irodalom egy-egy friss alkotását értékelték, és pontozták is azokat (egytől tízig). Az itt közölt válogatásban is megfigyelhető a szerző egyéni érdeklődése, voltaképp rendkívül változatos az anyag: líra és próza, illusztrált könyv és ifjúsági irodalom, irodalom- és társadalomtudomány egyaránt helyet kapott. Mivel az írások elsősorban az adott kötetre vonatkozó, első kritikai reflexiókként bírnak jelentőséggel, és elsődlegesen a lehetséges olvasási stratégiák, értelmezési keretek feltérképezésében érdekeltek, a pontozást elhagytuk. Ugyanezért az időrendet is elvetettük: a kritikák a tárgyuk műfaji vagy poétikai hasonlósága mentén rendeződnek. Teljes körű műelemzésre (műfaji okokból) nyilvánvalóan nem vállalkoznak, de orientálnak, értékelnek, és mindenekelőtt vitára késztetnek. Metszetek, karcok, pengék. Privát dialektika. (részletek a könyv előszavából) Nagy Csilla 1981-ben született Balassagyarmaton, irodalomtörténész, kritikus, a Palócföld c. folyóirat volt szerkesztője, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékének volt vendégtanára, az Irodalmi Szemle szerkesztője, jelenleg a kassai Pavol Jozef Safarik Egyetem vendégoktatója. Nagy Csillának korábbi kötetei, a 2008-ban megjelent Magánterület és a 2014-ben kiadott Megvont határok.

Szabó Endre: Határtalanul Újságírói munkásságának terméséből válogatott egy vaskos kötetre valót Szabó Endre. A Határtalanul megszámlálhatatlanul sok írása életjel az országhatár menti életről, életjel palócföld távoli szegleteiből: a szülőfaluból, Lőrinciből, meg Jobbágyiból, Hugyagról meg sok-sok életjel Balassagyarmatról. Életjel, és életjel az életről. Határtalanul. A 2014. szeptemberi budapesti találkozó előtt az 583 oldalas könyv 1000 Ft-os áron Balassagyarmaton kapható a Specziár órásüzletben. Tarnóczi László recenziója itt olvasható.

Szabó Andrea: Az emlékezés iszapja A Nógrádi Hírlap újságírójának, balassagyarmati tudósítójának 2003-2008 között íródott esszéit tartalmazó, a Napkút kiadó kiadásában megjelent kötet 1490 Ft-os áron kapható. A kiváló tollú Szabó Andrea a valós Balassagyarmat mögött rejtőző másik városról ír, ahol az utcák és az épületek sokkal beszédesebbek, mint elsőre hinnénk. A kötet régi hangulatokat, képeket villant fel, karakteres személyeket idéz meg, de egy ízig-vérig humanista ember, az író, újságíró személyisége is kirajzolódik az olvasó előtt. Ismeretünk szerint a könyv a balassagyarmati könyvesboltokban jelenleg nem kapható, Budapesten a Libri hálózatában viszont igen, ill. az internetes könyvcsomag küldő hálózatokban is megrendelhető.

Gy. Szabó András: Legenda ez is Irodalmi tanulmányok, esszék A Magyar Napló és az Írott Szó Alapítvány kiadásában, 2014-ben jelent meg a Madách-díjas Szabó Andrásnak (publikációiban Gy. - Gyarmati előnévvel) a különböző irodalmi folyóiratokban, periodikákban az elmúlt egy-két évtizedben közzétett írásainak gyűjteményes kötete. A kötet tizenkilenc írást tartalmaz, bizonyára már ezek csoportosítása sem lehetett véletlen. Az első három tanulmány (Tolsztoj, T. Mann, Wilder) és az utolsó, a székely világjáró Jakabos Ödönről szóló, - külföld-külhon - mintegy keretbe fogják a magyar irodalom jeleseiről, költőinkről, íróinkról szóló szerzői gondolatiságot. De sokkal lényegesebbnek tűnik, mi foglalkoztatja a szerzőt egy-egy irodalmár megalkotta műben, az általuk megrajzolt karakterekben. A szerző mintegy felfedi önmagát, segítséget adva az olvasónak, miért éppen ezek a témaválasztások vonzzák, miért sorolhatók András kedves szerzői közé, akiket ebben a kötetben szerepeltet. Ivan Iljics halálában a bűn, a megigazulás, a Halál Velencében a mitológia és a földi lét, A Szent Lajos király hídja kapcsán a szeretet és szeretetlenség tűnnek egyfajta vonulatnak, mindezt a szerző nagyszerűen kapcsolja össze irodalmi és művészettörténeti utalásokkal, a különböző korok között magabiztosan és szabadon szárnyalva. A magyar irodalom jeleseinek versei, regényei ihlette írások, rövid tanulmányok Balassitól kezdve, Csokonain, Zrínyin, Mikszáthon, Jókain, Szabó Dezsőn, Illyésen át Nagy Lászlóig vonulnak végig a kötetben. Az ezekben vizsgált kérdések és válaszok a magyar sors, a megmaradás, a közös felelősségünk, a magyar feltámadás körül kavarognak, hol egyértelmű választ adva, hol áttételesen utalva arra hogyan viszonyul mindezekhez a szerzőnk. Igazi legendaként jellemezhető a kötet legolvasmányosabb, személyes hangvételű írása is, amely egy igazi világjáróval, a fiatalon elhunyt, székely Jakabos Ödönnel való 1977-es találkozását örökíti meg. Mintha mondáink misztikus világába röpítene, annyira hihetetlen Jakabos története, aki az 1970-es évek Romániájából indult el a neki kiutalt 5 dollárjával, hogy Indián át eljusson Körösi Csoma sírjáig. Azt már az utazó által kiadott útleírásából tudhatjuk meg, hogy majd falujába visszatérve, a reá várókat a sírról hozott zacskónyi földet felmutatva köszöntötte, többre a könnyei miatt már nem juthatott. Ez is magyar sors, ami szíven üti Andrást, mint ahogyan érzések és érzelmek, tettek és következmények, bűnök és bűnhődések, a magyar múlt és jövendő, amelyek folyamatosan foglalkoztatják, mintegy búvópatakként végigvonulva írásaiban. A 150 oldalas kötet 1800 Ft-os áron a Magyar Napló kiadónál és a főbb könyvterjesztői hálózatok boltjaiban kapható.

Gy. Szabó András: A végakarat Novellák és egy kisregény A Magyar Napló gondozásában 2018. tavaszán megjelent Dr. Szabó András (írói nevén Gy. vagyis Gyarmati Szabó András) tizenöt novelláját és a címadóul szolgáló A végakarat c. kisregényét tartalmazó kötet. A függőhíd metamorfózisa, és a Legenda ez is c. alkotásait követően az előadóművészként, irodalomtörténészként is közismert szerzőnek immár ez a harmadik kötete, amelyben a személyes életérzéseket, élethelyzeteket is tartalmazó novelláit különleges módon köti össze Giuseppe Tomasi: A párduc című, 1958-ban megjelent művének általa továbbgondolt változatával. A végakarat c. kötet májustól a balassagyarmati Kincsestár könyvesboltban (Rákóczi fejedelem u.) megvásárolható, de az országos könyvterjesztői hálózatban is beszerezhető.

Varga Mária: Válság és hagyomány Tanulmányok, kritikák, interjúk 2014-ben jelent meg a Közép-európai Média Intézet kiadásában 235 oldalon Varga Mária írásait, interjúit tartalmazó kötet, amihez Aczél Petra írt előszót. Varga Mária az ELTE Doktoriskoláján szerzett PhD fokozatot 20. századi magyar irodalomból, az egri főiskolán ill. balassagyarmati középiskolákban tanított. Számos folyóiratban és irodalmi lapokban jelentek meg írásai, publikációi. Az előszó szerzője joggal és pontosan állapítja meg, hogy ma olyan elfogadással élünk a válság és olyan feledéssel, a hagyomány gondolatával, hogy mindkettő az intellektuális holtterünkbe kerül. A könyv alkotója három rövid tanulmányt, kilenc-kilenc könyvkritikát és interjút szerepeltet a kötetben. Tanulmányai, könyvkritikái, (többek között Ferdinándy György, Czigány Lóránt, Faludi Ádám műveiről) interjúi, (Finta József, Szegedy-Maszák Mihály, Bolberitz Pál, Hamvas Béláné stb.) tükrözik a szerző világlátását, mint olyan valakiét, aki sajnálja a hagyományoktól való elfordulást és legszívesebben elfeledné a válság kifejezés örökös felemlegetését. A könyv 2500 Ft-os áron Balassagyarmaton a Kincsestár könyvesboltban kapható.

Finta Kata: Kisvárosunk A www.digikonyv.hu oldalain elektronikus formában 2007-ben jelent meg 46 oldalon a szerző önéletrajzi elemekre épített visszapillantása az 1960-80-as évek Balassagyarmatára. A szerző írásában emléket állít a város legendás tanácselnökének, Lombos Mártonnak, volt munkahelyi vezetőjének, kiemelve emberi és szakmai kvalitásait. Nem vitathatjuk a szerző szubjektív szempontjait, a más idők, más kor hangulatát pedig jól idézik fel a részben bennfentes történetek, a korabeli fotók. Röviden összesíthető, mennyi személyes visszapillantás jelent meg a város akkori történéseiről, ezért ez a mű egyfajta kordokumentumnak is tekinthető. LINK a könyvhöz: http://www.digikonyv.hu/index.php?ver=konyv&id=18

Hatala Csenge: Hírzárlat 2015-ben az Atheneum kiadásában jelent meg az 1973-as balassagyarmati túszdrámáról szóló 320 oldalas kötet, 2990 Ft-os áron. Hatala Csenge 1990-ben Balassagyarmaton született, tanulmányait a Szabó Lőrinc Ált. Iskolában, majd a Balassi B. Gimnáziumban folytatta. A könyv megírása idején diplomázott az ELTE-n. Könyve, dokumentumok és az egykori érintettek - hatóság emberei, túszul tartott lányok - emlékezései, interjúrészletei révén idézi fel az 1973. január elején egy hétig tartó túszdráma eseményeit, amely során két fiatal, a Pintye testvérek a leánykollégium diáklányait foglyul ejtve külföldre távozásukhoz léptek fel különböző követelésekkel. A túszdráma az egyik elkövető lelövésével és a lányok kiszabadításával végződött, de „utóélete” még tovább tartott. Több, az előkészületekről tudó gyarmati fiatal került börtönbe, a lányok kisebb-nagyobb lelki sérüléseket szenvedtek, a Határőrség helyi illetékesei is elnyerték büntetésüket, a fiai nevelését elhanyagoló határőrségi területi pártvezető id. Pintye András szakmai karrierje is (jogosan) megtört. A könyv egyik szála a szülők és a társadalmi környezet felelősségének, hatásának vizsgálata, az, hogy mi vezetett a szörnyű tett elkövetéséhez. A szerző kiemelendő érdeme, hogy sikerült megszólaltatni a lányokat és magát a túlélő testvért Pintye Lászlót is. Vallomásaik, visszaemlékezéseik adják meg a történések, a lelki mozgatók megértésének lehetőségét, amelyek kiegészítve a korabeli dokumentumokkal, levélrészletekkel, bírósági iratokkal együttesen biztosítják, hogy magáról a túszdrámáról ill. elő-, és utóéletéről szinte teljes képet kapjunk, mindezt rendkívül olvasmányos és jól szerkesztett formában.

Finta Kata: Túszdráma Balassagyarmaton Ki ne emlékezne az 1973-ban Balassagyarmaton tragikus végkifejlettel záródó túszdrámára? Az akkori eseményeket azóta több formában feldolgozták, sőt a Kossuth Rádió 2010-ben kétrészes riportműsorral is visszaemlékezett, a város szempontjából valójában dicstelen napokra. Finta Kata, aki akkor a Városi Tanács titkárságán dolgozott, számos bennfentes információhoz is hozzájuthatott, feldolgozta a történetet, kiegészítve személyes élményeivel. Erről szól a MEK könyvtárában, digitális formában megjelent Túszdráma Balassagyarmaton c. anyag. Köszönjük a szerző hozzájárulását ennek megjelentetéséhez. A szerző, Finta Kata Bemutatkozom c. írásában vall önmagáról, életútjáról, eddigi írásairól és jövőbeni terveiről.

Pataki L. Andor: Békák és bolondok Szarkasztikus gúny, irónia jellemzi ezt az 1994-ben megjelent groteszk kisregényt, de valójában kordokumentumnak tekinthető, természetesen igazi dokumentumok nélkül. Majd 100 év eltéréssel Hetényi (alias Hesz) Vilmos nyomdokaiba lép Pataki, groteszket ír koráról, az általa (is) gengszterváltásnak nevezett rendszerváltáskori megyei és balassagyarmati sajtóviszonyokról. 2011-ből visszatekintve még irigykedhet is az olvasó, milyen pezsgő sajtóélet folyt akkortájt és milyen heves indulatokat tudtak kiváltani úgy az íróból, mint pályatársaiból a fel-fellángoló belhatalmi sajtóküzdelmek, egy-egy szerkesztőségi ülés, megjelentetett vagy éppen kihagyott cikk. A városi szabad sajtó útja 1989-től napjainkig egy golyó szabadeséséhez hasonlítható, ebben a felső szakasz jutott Patakinak (aki több írói néven is publikált) hiszen akkor nemcsak a lapok darabszáma volt több, mint a mai egy, hanem a viszonylagos újságírói függetlenség is még létezett. Amit persze az akkoriak bizonyára másként értékeltek. A Békák és bolondok nincs híján a nógrádi irodalmi utalásoknak, maga a cím Komjáthy Jenő versére utal, amelyet a városból történt kiűzetése után írt, amelyben Abderának nevezi Balassagyarmatot. Egyes szereplők ironikus elnevezése pedig a város jegyzőjének, Hetényi Vilmosnak az írásaira utal, aki Hesz Vilmos álnéven adta ki a Nógrádi Hírlapban a XX. sz. elején Mimosa néven közzétett karcolatainak gyűjteményét. Igy azonosítható be a könyv szerzője Mimosaként, és így lett több szereplőből esendő Muki, de ők kibővülnek előnévtaggal is, Brácsási Muki, Bojtorján Muki, Bariton Muki stb., másoknak más név dukál, Nagyhomlok elvtárs, Ónagyfrancúr stb. Egyes szereplők beazonosíthatóságát megkönnyíti, másokét megkavarja a mikszáthi humort időnként idéző szerző, de bizonyára nem szerzett nagy népszerűséget magának az érintettek között Pataki, aki ezzel a könyvvel kiírta magát a városi sajtóból. Abdera nem bolsevik. Nem mensevik. Nem tudni miféle, talán leginkább egy mai kisváros, ami már tegnap is ugyanaz volt - írja Pataki. Mikszáth, Hetényi, Pataki – három író sajnálatosan a múltból, és a tegnapból, itt még a harmadik hely is dicsőség. A könyv 1995-ben a Madách irodalmi pályázaton Balassagyarmat különdíját nyerte el. (még mondják, hogy nincs humorérzék) A könyvet (amely az interneten teljes terjedelmében olvasható) 2000-ben Szekszárdon, a Határainkon túl élő magyarság anyanyelvi kultúrájáért alapítvány adta ki 999 Ft-os áron.

Mizera Tamás: Bevezetés az alagútba A szerző fekete könyvnek nevezi azt a 80 oldalas, a balassagyarmati Madách Könyvtár kiadásában, 2011-ben megjelent írások gyűjteményét, amelyet dr. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész úti etűdöknek titulál, Dr. Verók Mihály művelődéstörténész pedig elgondolkodtató, és rejtett értelmezési tartományoknak. A fekete könyv elnevezés utalhat a címre, a kísérő rajzok tónusára, de mégis ebben a könyvecskében a gondolatok komolysága, a fiatal szerző meglepően érett világlátása rajzolódik ki. A mű egy-egy oldalán a rövid írások, a túloldalon pedig Bögös Tamás metszetei láthatók. A könyv 1000 Ft-os áron a Városi Könyvtárban megvásárolható. A Balassagyarmaton született és a BBG-ben érettségizett szerzők rövid önéletrajzai a Könyvtár honlapján olvashatók.

Szathmáryné Vizy Zsuzsa: Emlékeim töredékei A szerző az 1919-es cseh kiverés katonai vezetőjének Vizy Zsigmond századosnak lánya, aki a Lakitelek Alapítvány és Balassagyarmat Önkormányzatának támogatásával 1994-ben adta ki családjának élettörténetét tartalmazó 100 oldalas visszaemlékezését. A Vizy család 1930-ig élt Balassagyarmaton, akkor költöztek Budapestre. A könyvből megismerhetjük a magyarságához, katonai esküjéhez mindig hű és példamutató családi életet élt édesapa, Vizy Zsigmond életének fordulópontjait, a háború után kitelepített és kisemmizett család megpróbáltatásait, a szerzőnek, orvos férjének és gyermekeinek II. világháború alatti, kalandokkal és szerencsés megmenekülésekkel tarkított éveit, majd Németországból való visszatelepülésüket Magyarországra. Vizy Zsigmondot 1994-ben posztumusz díszpolgári kitüntetésben részesített a város, nevét 1993 óta utca őrzi.

Vojtkó István: Ipoly-parti igaz mesék Vojtkó István 1934-ben Balassagyarmaton született és 1991-ben szülővárosában hunyt el. Vasutasként, majd a helyi Volán Vállalatnál dekoratőrként dolgozott. Jelentős munkát fejtett ki amatőr helytörténészként, 1978-ban a Honismereti Kör alapító tagja volt, annak munkájában haláláig részt vett. Kéziratban számos írása maradt fenn, köztük jelen kötet alapjául szolgáló, család- és várostörténeti kordokumentumnak tekinthető kéziratgyűjtemény, amelyeket a Helytörténeti Gyűjtemény őriz. Joggal mondhatta róla Kovalcsik András, a Kör alapító elnöke: „Ha valaki igazi balassagyarmati lokálpatriótát keresett, elsőként csak ő juthatott az eszünkbe… Nem készülhetett igazán tudományos tanulmány, sem tanulói dolgozat Balassagyarmat e századi történelméről, amely ne támaszkodott volna az ő munkásságára.” A kéziratokból, a szerző naplóiból készült az Ipoly-parti igaz mesék című, a Madách Imre Városi Könyvtár kiadásában, 2023-ban megjelent kétkötetes, együttesen 700 oldalas könyv, amelyet Ács Zsuzsa könyvtáros szerkesztett. A Felvidékről, Turóc vármegyéből Őrhalomba, ill. Balassagyarmatra került Vojtkó ősök történetét a XIX. század második felétől 1945-ig, az anyai ágról, Léváról származó Kiss családét szintén ebből a korból ismerheti meg az olvasó, köztük természetesen a szerző és családja életútját. A nagyapa Vojtkó András (1866-1933) és Marendeák Erzsébet (1868-1930) házasságából nem kevesebb, mint 12 (!) gyermek született. András nagyapa, majd a könyvíró Vojtkó István édesapja (szintén István) is úri szabóként dolgoztak és közismert, köztiszteletnek örvendő polgárok lettek az Ipoly-parti városban. A könyvből számos érdekes részlet megtudható a vasút megjelenéséről, Ferenc József látogatásáról a vármegyében és természetesen Balassagyarmat főbb történéseiről, a századforduló koráról, 1919-ről, a II. világháború éveiről. De alapvetően családtörténetet olvashatunk, a lapokon megelevenednek a Vojtkó-Kiss famíliák mindennapjai, a szorgos, törekvő családtagok, örömek, születések és gyásznapok, a mindennapok apró történései. Utóbbiak adják különlegességét a Vojtkó meséknek, hiszen ilyen terjedelemben és részletességgel a város mindennapjai aligha ismerhetők meg más írásokból. A könyvet a Helytörténeti Gyűjtemény anyagából sok fekete-fehér fotó kíséri, amelyek megidézik az egykori épületeket, tereket, utcákat. Sajnálatos, hogy a kézirat nem folytatódott az 1945-öt követő években, pedig bizonyára ezekből is számos érdekességet megtudhattunk volna. A kétkötetes Ipoly-parti igaz mesék 7000 Ft-os áron a Városi Könyvtárban és a Helytörténeti Gyűjteményben kapható.

-------------------------------------------------------------------

A szerző az 1919-es cseh kiverés katonai vezetőjének Vizy Zsigmond századosnak lánya, aki a Lakitelek Alapítvány és Balassagyarmat Önkormányzatának támogatásával 1994-ben adta ki családjának élettörténetét tartalmazó 100 oldalas visszaemlékezését. A Vizy család 1930-ig élt Balassagyarmaton, akkor költöztek Budapestre. A könyvből megismerhetjük a magyarságához, katonai esküjéhez mindig hű és példamutató családi életet élt édesapa, Vizy Zsigmond életének fordulópontjait, a háború után kitelepített és kisemmizett család megpróbáltatásait, a szerzőnek, orvos férjének és gyermekeinek II. világháború alatti, kalandokkal és szerencsés megmenekülésekkel tarkított éveit, majd Németországból való visszatelepülésüket Magyarországra. Vizy Zsigmondot 1994-ben posztumusz díszpolgári kitüntetésben részesített a város, nevét 1993 óta utca őrzi.

-------------------------------------------------------------------

Jeszenszky Kálmán: Háborús utam emlékei Ki tudja milyen megfontolás alapján került be a Magyar Társadalomtudományok digitális archívumába az a könyv, amelyet 1917-ben Jeszenszky Kálmán balassagyarmati plébános írt, hiszen háborúkról szóló könyvek, alapos tanulmányok, összegzések bőséggel állnak rendelkezésre. A kiválasztás mégsem volt rossz döntés, hiszen a 147 oldalas, kisméretű könyvecske szubjektív leírásának alapján, az I. világháborús galíciai, oroszlengyelországi települések mindennapjaiba is bepillanthatunk, megtudhatjuk, hogyan és milyen körülmények között utazott, mit tapasztalt két civil magyar a messzi idegenben, a front elvonultával. Jeszenszky Kálmán, aki 1905-1931 között Balassagyarmat plébánosaként nemcsak a katolikus egyház, hanem a város kulturális és társadalmi életének meghatározó személyisége is volt, számtalan szervezetben, egyesületben vitt vezető szerepet, sőt 1924-ben XI. Pius pápai prelátussá nevezte ki. A I. világháború kitörése után katonalelkészi szolgáltra jelentkezett, azonban az egyházi hatóságok ezt nem engedélyezték, azzal az indokkal, hogy plébánosokra itthon is nagy feladat hárul. Mégis sikerült a hadi események következményeit a helyszínen megtapasztalnia. 1914. szeptemberében gyermekkori barátja, Jakobovics Béla, a pozsonyi 13. honvéd gy. ezred kapitánya hősi halált halt a keleti fronton, a család pedig Jeszenszkyt és barátját, Dr. Paczolay Zoltánt - aki ráadásul az elhunyt rokona is volt - kérték fel, utazzanak ki és intézkedjenek a holttest hazaszállításáról. A szintén balassagyarmati születésű Paczolay ekkor már tiszti főügyész, számos szervezet tiszteletbeli tagja, a megyei Hangya Szövetkezet titkára volt, 1916-ban pedig Ferenc József-rend Lovagkeresztjével tüntették ki. A Lemberg-Lublin-Ivangorod-Krakkó útvonalon vonattal, persze néhol szekérrel és gyalogosan történt a tehetős és illusztris kettős utazása, azon katonai pontoknál, ahol a továbbutazási engedélyekkel problémák adódtak, Dr. Paczolay lovagkeresztjének igazolásával gond nélkül továbbhaladhattak. Természetesen az 1917. májusában megtett két hetes út csak úgy volt lehetséges, hogy az orosz befolyás akkorra ott megszűnt, a központi hatalmak seregei átvették a terület ellenőrzését. Azonban, ami az utazás célját illeti, sajnos nem sikerült a család kérését teljesíteni. A magyar hadtest Jakobovicsot még megjelölt sírba helyezte el a wysokie-i magaslaton, azonban az ellentámadó oroszok őt kihantolták, onnan távolabb tömegsírt ástak és jelöletlenül több ezer katonát temettek ott el. Így Jeszenszky és Dr. Paczolay hiába szereztek a helyiektől tudomást erről a tömegsírról, a holttest megtalálására nem lehetett remény.

-------------------------------------------------------------------

Dr. Petri László: Megkésett napló... a Horthy világból és a szocializmus építése korszakából A szerző magánkiadásában 220 oldalon, 2010-ben jelent meg az a megkésett napló, amely Petri László személyes életútjának 1925-2010 közötti hosszú évtizedein vezeti végig az olvasót. Petri László 1925-ben született Balassagyarmaton, a ludányhalászi nagyszülők, vasutas édesapa, bricskák, szeretett lovak, szentkúti búcsúk révén szerzett gyermekkori benyomásokat, tapasztalásokat követően, az életszemléletét alapvetően a klebelsbergi oktatáspolitika konzervatív, vallásos szemlélete határozta, alapozta meg, ahogyan erről könyve előszavában is vall. Az akkor szerzett ismeretek is segítették későbbi tanulmányaiban, két egyetem elvégzésében, a Ludovika Akadémia tanéveiben, későbbi, mérnöki szakmai sikereiben. A háború vérzivataros időszakát, majd a nyugati hadifogságot szerencsésen átvészelte, a kemény és puhuló diktatúra szocialista évtizedeiből pedig egyre kifelé haladva - szakmai ismeretei révén, különböző vezető pozíciókba kerülve - konszolidálhatta saját és családja életkörülményeit. A balassagyarmati olvasó számos emlékmorzsát, történetet, jellemzést találhat a háború előtti korszak tanárairól, diákjairól, a szerző kortársairól, de éppúgy más gyarmatiakról, fiúkról, lányokról és hölgyekről, akik a szerző életútját, hol itt, hol ott átszőtték, keresztezték. A szubjektív és személyes történetek néhol túl személyesre sikeredtek, sőt furcsának hat, hogy a szerző harmadik személyben ír magáról, ami néhol a szövegértést is zavarja, de mindezeket jó szívvel fogadjuk el a szerzőtől, és tekintsük az életútírói szabadság részeként. A könyv Balassagyarmaton a Kincsestár, Budapesten a Szkitia könyvesboltban kapható.

-------------------------------------------------------------------

Csordás Eörs: Isten ügyének katonája Gáspár Gusztáv életáldozata (1908-1951) Paptársa, Csordás Eörs állít emléket a katolikus egyház vértanújának Gáspár Gusztávnak, akinek halála és annak körülménye sokáig feldolgozatlan volt. Gáspár Gusztáv Pancsován született, 1933-ban szentelték pappá, első állomáshelye Balassagyarmat volt, ahol három évig teljesített kápláni szolgálatot. Már akkor kitűnt rendkívüli szónoki képességeivel és az ifjúsággal való foglalkozást kiemelten kezelte. 1948-ban internálták, szabadulása után Ausztriába távozott. Személyét az AVH kiemelten fontosnak tartotta, és az oroszokkal együttműködve, a badeni orosz zónába csalták, ahol elfogták és a magyarok 1950-ben Budapestre szállították. A börtönben 1951-ben halt meg, de kihantolása csak 2000-ben történt meg a váci rabtemetőben (ahol Hóman Bálintot is megtalálták) Hamvait az esztergomi Bazilika kriptájában, Mindszenty József prímás közelében helyezték el 2001-ben. A Szent István Társulat kiadásában, 2006-ban, 126 oldalon, 1300 Ft-os áron megjelent könyv számos forrást és visszaemlékezést tartalmaz.

-------------------------------------------------------------------

Szalkay Katalin: A rejtőzködő ember Szontágh Pál élete és kora 2018-ban az Éghajlat könyvkiadónál jelent meg Szalkay Katalin könyve, amely Szontágh Pál élettörténetét, munkásságát foglalja össze. A kötet címéül választott jelzős szerkezetet egykoron Kerényi Ferenc irodalomtörténész használta az 1820-1904 között élt, jogvégzett nógrádi nemesemberre, politikusra, a reformkori nemesi ellenzék személyiségére. Ha a rejtőzködés a személyes jellemvonásokat illetően némileg igaz is, de a politikai, közéleti aktivitástól aligha állt távol Szontágh, hiszen országgyűlési követ, Bem szökésének segítőjeként várfogságra ítélt forradalmár, aktív pártpolitikus, Kisfaludy Társaság egyik alapítója is volt. Közismert róla Madách Imréhez fűződő tartós barátsága és az irodalomszeretet, bár a verseléssel maga is próbálkozott, de költeményeivel valóban kevesebb hírnevet szerzett, mint közéleti munkálkodásával. Az életút részletes feldolgozása azért is dicséretes, mert ezzel Szalkay Katalin hozzájárult a mára az ismertségből kétségkívül kikerült Szontágh tevékenységének és így a magyar múlt egy újabb részletének alaposabb megismeréséhez. A 244 oldalas, Rejtőzködő ember c. kötet 2950 Ft-os áron az Éghajlat könyvesboltban (Bp. Karinthy F. u. 9.) alatt kapható, és rövidesen bekerül a Bookline, a Libri és a Porta országos rendszerébe is.

-------------------------------------------------------------------

Szalkay Katalin: Jeszenszky Kálmán élete és munkássága Egy Prohászka tanítvány élettörténete 2013-ban jelent meg Szalkay Katalin könyve, amelyben anyai ági nagybátyjának, Jeszenszky Kálmán (1873-1946) prelátus, főesperes, kanonok, Esztergom főszékesegyházi plébános élettörténetét, egyházi munkásságát foglalja össze, aki 1905-1931 között Balassagyarmaton plébánosként szolgált. A 156 oldal terjedelmű könyv alapos összefoglalása a papi életpályának, amelyet különböző egyesületekben, mozgalmakban viselt tagsága, többek között a Madách Társaság elnöki posztja is fémjelzett. A könyv magánkiadásban jelent meg.

-------------------------------------------------------------------

Majoros István: If váránál a tenger... Kevésbé megszokott, hogy egy professzor, egyetemi tanár, fiatalságáról, életútjáról, magánéletéről, sőt, betegségeiről is szóló könyvet tesz közzé, vallomásokat, prózában és versben. Pedig ezt történt Prof. Dr. Majoros István történésszel, az MTA doktorával, az ELTE prof. emeritusával, aki immár nyugállományba vonulása után a személyes kitárulkozást választva, egykori franciaországi tanulmányútjainak emlékeit felhasználva, egy rendkívül érdekes, bevallottan „hangulati önvallomást” tett közzé az If váránál a tenger c. könyvében Vallomásaiban nincs befejezés-tárgyalás-befejezés, következetes idő- és eseménysorrend sem. Az emlékek, vagy éppen egy-egy hosszabb-rövidebb történelmi eszmefuttatás spontán, lazán kapcsolódva jelennek meg a könyv oldalain, egyfajta impresszióként, szinte egymásba „karolva”. A könyvről részletes ismertető érhető el itt 2017-ben, az Underground Kft. támogatásában, magánkiadásában jelent meg a 334 oldalas könyv, amely az internetes forgalomban még hozzáférhet

-------------------------------------------------------------------

Zmeskál Zoltán Tamás: Könyvtrilógia 2014 nyarán, őszén Mentősregény, Tárgyalóteremben és Kékfénnyel vagy anélkül címmel jelent meg a szerző magánkiadásában az a három különálló kötetből álló könyvtrilógia, amely Zmeskál Zoltán Tamás szakmai életútjának, közügyi szerepvállalásának eseményeit, történéseit, élményeit örökíti meg. Zmeskál Zoltán Tamás 1953-ban Balassagyarmaton született, általános iskoláit az Ifjúság úti ált. iskolában fejezte be, majd Vácott a Lőwy Sándor Gépipari Technikumban érettségizett. Életútja ezt követően is változatosan folytatódott, műszaki, egészségügyi tanulmányokat folytatott, a TF-en sportszervezői vizsgát is tett, de személy és vagyonőri, mezőőri képzettséget is szerzett, sőt az 1980-as évek végétől a média világában is aktivizálódott, ehhez újságírást, fotó és videofelvétel-készítést, kiadványszerkesztést tanult. 1975-80 között mentőápolóként dolgozott, többek között Balassagyarmaton és Nógrádban is, majd 1995-ben Budapesten tért vissza egy rövidebb időre az OMSZ-hez. Ezekről az időkről szól a Mentősregény c. ötvenöt történetet, esetet feldolgozó 170 oldalas, rendkívül olvasmányos, és a szerző kiváló ítélőképességét, mondhatni józan életszemléletét bizonyító kötet. Ez a látásmód mindhárom kötetének vezérfonala és jellemzője. A szerző következő könyve a Tárgyalóteremben címet viseli, amelyben az 1991-ben megkezdett bírósági ülnöki munkájából eredő eseteket eleveníti fel, ötvenegy ügyet, 138 oldalon. A trilógia zárókötete Kékfénnyel vagy anélkül címet viseli, amely részben az egészségügy, részben a személy-, és vagyonvédelem világából hozott vidám és tragikus eseményeket foglalja össze 190 oldalon. A könyvekbe foglalt történések jó része a sajtóban is megjelent, hiszen Zoltán 1989-tól a magyar sajtó számos lapjánál megfordult, így pl. Reform, Kurír, Új Magyarország, de cikkeit számos bűnügyi magazin - Zsaru, Árnyék, Hekus, Pandúr - is közölte, 2007-2008-ban a Mellékhatás.hu orvosi portál főszerkesztője volt. Évek óta szerkeszti és írja a zetapress.hu saját indítású internetes oldalt. Ennek munkájában és a könyvek tervezésében, szerkesztésében fia Zmeskál Zoltán Gábor is aktívan részt vesz ill. közreműködött. A könyvek elektronikus formában a fenti web oldalon teljes terjedelmükben olvashatók.

-------------------------------------------------------------------

Nyéki Lajos: Párizsi vallomások Nyéki Lajos Salgótarjánban 2002-ben megjelent visszaemlékezéseiben - ahogy egyik recenzense nevezi: lírai önéletrajzban - szól a balassagyarmati, majd budapesti ifjúkoráról, franciaországi beilleszkedéséről, valamint az 1956 után, választott új hazájában eltöltött későbbi időkről. Vallomásaiban olvashatunk arról is, hogy édesanyjának szép hangja volt, színészi képességekkel is meg volt áldva. Innen származhat Nyéki tanár úr vonzódása a zenéhez, a nyelv zenei elemeinek a vizsgálatához, amit tovább táplált feleségének ilyen irányú szaktudása és munkálkodása. A könyvecske kereskedelmi forgalomban nem kapható, a balassagyarmati Városi Könyvtárban azonban hozzáférhető. Nyéki Lajosról szóló emlékezés, Terman Béla írása, honlapunkon itt olvasható.

-------------------------------------------------------------------

Zórád Ernő: Egy vándorfestő ifjúságai 1990-ben, a Héttorony Könyvkiadónál jelent meg a Balassagyarmaton született neves könyvillusztrátor, diafilm- és képregényrajzoló grafikusművész önéletrajzi műve, amely élete első 40 évének hányatott, de rendkívül színes eseményeit tartalmazza. A 240 oldalas könyv, borító,- és könyvgrafikáit a szerző készítette, ezeken kívül számos kordokumentum fotó látható, a művész neves kollázs technikájával összeállítva. A művészről és a könyvről részletes írásunk itt olvasható.

-------------------------------------------------------------------

Madách Imre: Az ember tragédiája Jankovics Marcell animációs filmváltozatának képeivel Madách Imre halhatatlan műve Az ember tragédiája százötven évvel ezelőtt jelent meg. Az Akadémiai Kiadó látványos formában, Jankovics Marcell azonos című animációs filmjéből választott legjellemzőbb 135 színes képpel illusztrálva jelentette meg albumát, tisztelegve az eredeti mű több száz kiadása előtt. "Ne szánjatok. - Miénk / Ez őrülés; mi józanságtokat / Nem irigyeljük. Hisz, mi a világon / Nagy és nemes volt, mind ily őrülés, / melynek higgadt gond korlátot nem ír" - idézetet választotta a Tragédiából a Kiadó a könyv mottójául. További részletek a könyvbemutatóról itt olvashatók. A Betekintőben minden szín első oldala megtalálható. forrás: http://akkrt.hu A könyv angol nyelven 2012 márciusában kerül a boltok polcaira C. P. Sanger fordításában.

-------------------------------------------------------------------

Nógrádi Mikszáth lexikon A Mikszáth Kiadónál 1991-ben, Salgótarjánban jelent a 80 oldalas, 17 fotót tartalmazó kisméretű lexikon, amelynek szócikkeit Praznovszky Mihály írta, de amelynek műfaját a szerző is életrajzi esszé lexikonként jellemez. A lexikonban hosszabb-rövidebb leírásokat találunk személyekről, épületekről, településekről, mindazokról, akik/amelyek Mikszáth nógrádi életében jelentős és főképp személyes kötődésű szerepet töltöttek be. A szerző olvasmányos stílusát és szubjektív megközelítését már az első oldal címmondata is érzékelteti: Juditnak, akit csak egyszer vettem feleségül, (de kétszer kellett volna...)

-------------------------------------------------------------------

Az interkulturális kommunikáció Mikszáth Kálmán műveiben A kötet a Bél Mátyás Egyetem (Besztercebánya) Hungarisztika tanszékén 2010. május 26-án tartott nemzetközi konferencia válogatott előadásainak átdolgozott változatát tartalmazza. A kötet szerkesztője: Alabán Ferenc A kötet szerzői: Ádám Éva, Alabán Ferenc, Angyal László, Csíkány Andrea, Földi Gábor, Hegedűs Attila, Maczák Ibolya, Mizser Attila, Nagy Csilla, Németh Zoltán, Simigné Fenyő Sarolta, Szentgyörgyi Csaba, Tarjányi Eszter, Tóth László, Vigh Péter, Zimányi Árpád Hungarovox, Budapest, 2010.

-------------------------------------------------------------------

Pásztor Sándorné: Mikszáth és a Görbeország A Mikszáth Kálmán Társaság könyvsorozatának keretében az író halálának 95. évfordulója alkalmából 2005-ben jelent meg a 37 oldalas tanulmány, amely Mikszáth világával, a palóc nép hit- és hiedelemvilágával, a novellák jelképiségével és Mikszáth egyediségével foglalkozik. A tanulmányhoz Praznovszky Mihály írt ajánlást, aki a Balassi Gimnáziumban tanító szerzőt régi fajta tanárnak nevezi: hisz abban, hogy a gyerekeknek még mindig átadható a tudás és aki bízik abban, hogy a napi tananyagon felül is lehet ismeretet adni a diáknak. (a borítón Karlovszky Bertalan festménye A jó palócok díszkiadásából.)

-------------------------------------------------------------------

Pásztor Sándorné: A halhatatlan Mikszáth Kálmán A Mikszáth Kálmán Társaság Könyves Téka sorozatának 13. kiadásaként, 2021-ben, 163 oldal terjedelemben, két térképmelléklettel jelent meg a kötet, amely összegzi, hogyan, milyen formákban állított emléket a Nagy Palócnak az utókor, sőt még életében, maga Mikszáth kora is. A szerző, Pásztor Sándorné Bosák Éva a Balassi Bálint Gimnázium ny. irodalomtanára, a Mikszáth Kálmán Társaság – ahol férje annak alelnöke – továbbá a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az Anyanyelvápolók Szövetségének tagja. A Mikszáth emlékek összegzésének céljáról a szerző már a bevezetőben vall – "a sokrétegű Mikszáth-kultusz ikonográfiáját gazdagítsam" – ami bizonyára az író szándéka ellen sem lenne. Bár ő diadalkapuk és koszorúk helyett saját jutalmaként művei megismerését kívánta, de Pásztor Éva kötete, a szobrok, festmények, emlékhelyek bemutatásán túl, mégiscsak hozzájárul ahhoz, hogy ismételten újrakezdjük valamelyik Mikszáth mű olvasását.

-------------------------------------------------------------------

Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései A horpácsi Mikszáth Kiadó 2002-ben adta ki Mauks Ilona visszaemlékezését, amelyet több kiadás már megelőzött, így a legelső, az 1922-ben az Athenaeumnál megjelent. A könyv előszavát Praznovszky Mihály írta, aki szerint Mikszáth Kálmánné visszaemlékezésén nem fog a mulandóság. Herczeg Ferencet idézi: legnőiesebb nők egyike, keresetten szürke... az ura árnyékává szegődött. Ez még egy békebeli memoár. Nincsenek benne szenzációk, zaftos történetek, válási botrányok ....és mégis milyen érdekes minden sora - írja Praznovszky. Az irodalomtörténész is sejteti, hogy Mikszáthnét, Rubinyi Mózes, Mikszáth életrajz írója segíthette, sőt biztatta az emlékiratok megírására, hiszen maga az író szerint felesége nem tartozott a kiemelkedő helyesírók és stiliszták közé. A könyv révén közelebb juthatunk az író személyének megismeréséhez, de remek képet kaphatunk a kor hangulatának érzékeléséhez is.

-------------------------------------------------------------------

Mauks Kornélia: Képek Mikszáth Kálmán életéből Mauks Kornélia, aki Mikszáth Kálmán feleségének, Mauks Ilonának volt a testvére, Mohorán született 1856-ban és Horpácson hunyt el 1924-ben. Életét Mohorán, majd sógora, Mikszáth Kálmán családjával Horpácson töltötte. Fiatal kora óta megmutatkozó írói hajlamait Mikszáth támogatta, egyik-másik munkájához előszót is írt. Regényhősnők (1914) c. kulcsregényében saját életük történetét írta meg. M. Fehér Rózsa és egyéb történetek (1905); Zörgő harasztok (1909); Képek Mikszáth Kálmán életéből (1918); Mikszáth Kálmánról (1921) című művei további adalékok írónői munkáiról. A Képek Mikszáth Kálmán életéből című 80 oldalas (valójában imakönyv méretű) könyvecske kiválóan jeleníti meg a nagy íróval kapcsolatos emlékeit, kezdve Mauks Ilona és Mikszáth Kálmán balassagyarmati megismerkedésétől az Akadémiai díszünnepség napjának élethű megörökítéséig.

-------------------------------------------------------------------

Semmi mozdulat most - Mikszáth ábrázolások Szerkesztette és az utószót írta: Debreceni Boglárka Bevezető tanulmány: Fábri Anna Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2010 A Mikszáth ábrázolások legteljesebb gyűjteménye. Mikszáth Kálmán összes ismert fényképe mellett az író életében készült festményeket, grafikákat, szobrokat is számba veszi. A fotókat és a műtárgyakat eredeti megjelenésükben rögzítő katalógus egyben album is, az író képmásairól készült reprodukciókkal.

-------------------------------------------------------------------

Ezek a kedves kis portékák... Rezonanciák Mikszáthra Mikszáth Kálmán Tímár Zsófi özvegysége című novellájának első mondata adja az antológia címét. Az író halálának centenáriuma kapcsán arra voltunk kíváncsiak, kortárs szerzőinknek miként portékája Mikszáth. Mit jut eszükbe róla, a szövegeiről, meg úgy egyébként, és egyáltalán. Természetesen az erre vállalkozók is kedves kis portékák. A messzemenőkig. A műveik pedig, mindenképp. Az antológia szerzői: Ficsku Pál, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Jenei László, Kiss Judit Ágnes, Kőrössi P. József, Parti Nagy Lajos, N. Tóth Anikó, Tóth Krisztina Szerkesztő: Mizser Attila Megjelent Salgótarjánban (Balassi Bálint Megyei Könyvtár), a Palócföld Könyvek sorozat keretében, 2010-ben, 1900 Ft áron.

-------------------------------------------------------------------

Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat "Ez az a mű, melyet sokan sokat használtak, idéztek, de a kutatókon kívül eddig kevesen olvasták. Tehát egy újabb adósság törlesztése történt megjelentetésével. Bár a címből irodalomtörténeti jellegű munkára következtethetünk, azonban olvasása közben egyre inkább az az érzésünk támadhat, hogy Belitzky János mesél főhőséről, hasonlóan, mint Mikszáth tette. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a történészi alapossággal feltárt tények tisztelete és a belőlük levont következtetések alkotják a mondanivaló alaprétegét." - ajánlja a könyvet a kiadó. A kézirat lektora, Kerényi Ferenc javasolta a kiadás előtti átdolgozást, de ez nem történt meg. Az 1970-es években készült kézirat két fejezetét tartalmazza a kötet: Mikszáth Balassagyarmaton és Mikszáth a Balassagyarmati sajtóban. A címlap Réti Zoltán festményének felhasználásával készült. Szerkesztés és előszó: Kovács Anna Nagy Iván Könyvek Kiadta a Nagy Iván Történeti Kör és a Nógrád Megyei Levéltár, Balassagyarmat, 2000.

-------------------------------------------------------------------

"S mást tevél-e te?" - Rezonanciák Madáchra Palócföld Könyvek, Salgótarján, 2014 A Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulója alkalmából 2010-ben, a Palócföld Könyvek sorozatában megjelent antológia után fontosnak tartottuk, hogy alkalomadtán Madách Imrére is hasonló módon emlékezzünk. A szerző halálának 150. évfordulója kapcsán arra voltunk kíváncsiak, íróink, költőink mit tennének az alkotó helyében. Vagy csak egyszerűen mit gondolnak Madáchról, életről, műről, magunkról... A felkért alkotók, Csehy Zoltán, Háy János, Kiss Judit Ágnes, Szávai Attila, Szécsi Noémi, Tandori Dezső és Tőzsér Árpád változatos műfajokban, eltérő kérdésfeltevések mentén gondolják újra Az ember tragédiája, az életmű és az életrajzi legendák kérdéseit. A versek, prózák, esszék voltaképp a Tragédia által kijelölt keretek között a lét, a morál, az emberi viszonyok kódjait, poétika és bölcselet határait, műfaj és műértelmezés kérdéseit feszegetik, és mindenekelőtt azt teszik megfogalmazhatóvá, mit jelent nekünk ma Madách és a mű. Az antológia címét a Tragédiából választottuk, a dekoratív borítót Gyenes Gábor képzőművész tervezte; olyan mindannyiunk számára ismert kódokkal, vizuális utalásokkal dolgozik, mint a bibliai teremtéstörténetből, annak képi ábrázolásairól ismert fa, alma, kígyó és fügefalevél. Továbbá megjelenik a borítón Madách stilizált arcképe is: a képi megvalósulás célja az, hogy az olvasó, a borító szemlélője maga alkossa meg a látott elemekből és a Madách-portréról őrzött emlékeiből a saját képét a szerzőről — ahogy az olvasás során is mindig saját képet alkotunk a műről, a kérdésfeltevéseink, értelmezéseink szerint. Mást tennénk-e mi? "S mást tevél-e te?" A kötet megvásárolható és megrendelhető (ára 1700 Ft) a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban (3100 Salgótarján, Kassai sor 2.), Budapesten az Írók Boltjában (1061, Bp., Andrássy út 45.) és a balassagyarmati Kincsestár Könyvesboltban (2660, Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 61.)

-------------------------------------------------------------------

Papócsi Ferenc: Aranymosó - Egy észrevétlen emberélet Az 1907-ben, Zalában, Szepetneken született, 1991-ben Győrben elhunyt Papócsi Ferenc önéletrajzi műve magánkiadásban 1988-ban, Győrben jelent meg. A 715 oldalas, két kötetes visszaemlékezés első részében a szerző áttekinti gyermekéveit, középiskolai majd főiskolai tanulmányainak idejét, amelyet Hatvan, Szécsény, Balassagyarmat, majd Jászberény fémjelez. Az első kötetben megelevenedik a palóc főváros XX. századi első évtizedeinek számos ismert és karakteres személyisége, természetesen megismerhetjük Papócsi Ferenc szüleit, így édesapját, akiről Réti Zoltán gyerekkorára utaló vallomásaiban oly meleg szívvel emlékezett meg. Az önéletrajzi kötetek számos érdekes adalékot adnak a történelmi fordulatokkal sújtott város ismert és kevésbé ismert személyeiről, a szerző jellemzi a kor pedagógus társadalmának jeleseit és elfeledetteit, megismerhetjük egy olyan pedagógus életszemléletét, aki önkritikusan úgy összegez: egy észrevétlen emberélet. A Városi Könyvtárban, helyben olvasható, egy példányban megtalálható köteteket - amelyek borítóját Réti Zoltán rajza díszíti - a szerző 1990-ben azzal az ajánlással bocsátotta a "kedves Balassagyarmatomnak", hogy "szeresse, őrizze, terjessze" ezt a könyvet. Sajnálatos, hogy a könyvek számtalan gépelési hibát, értelemzavaró elírást tartalmaznak, magánkiadása miatt szerkesztése sem történt meg. De annál is sajnálatosabb, hogy az önéletrajzi kötetek szélesebb nyilvánosságra sohasem kerülhettek, pedig az olvasó tanulságos keresztmetszetet kap a XX. századi vidéki Magyarország életéről, hányattatásáról, hitről, hűségről, csalódásokról, örökös újrakezdésekről. Így valóban önbeteljesítő a szerző címadása: Egy észrevétlen emberélet. (Részletesebb ismertetőt a könyvről itt olvashatnak az érdeklődők!)

-------------------------------------------------------------------

Szokács László: Hűségben a szűkebb hazához A Palócföld Könyvek sorozatban, a Palócföld Szerkesztősége által 1997-ben, 136 oldalon kiadott kötet tizenegy riportot, beszélgetést tartalmaz nógrádi személyiségekkel, így többek között Balassagyarmatról Wolcsánszky Jánosné Mészáros Erzsébet, Réti Zoltán tanárokkal, de igen érdekes részleteket tudhatunk meg az 1956-ot követő megyei megtorlásokról a Pónyi Józseffel, Tóth Miklóssal és Srancsik Józseffel készített visszaemlékezések révén. Szokács László több évtizeden keresztül a megyei napilap újságírója volt, jelenleg Budapesten él.. A kötetet Réti Zoltán grafikái illusztrálják.

-------------------------------------------------------------------

Csongrádi Béla: Vigaszágon A Balassi Bálint Megyei Könyvtár kiadásában, 2004-ben, a Palócföld könyvek sorozatban jelent meg 238 oldalon, a Nógrád Megyei Hírlap újságírójának, Csongrádi Bélának az elmúlt egy-két évtized során megjelent írásaiból, riportjaiból válogatást tartalmazó kötet. A könyvben több balassagyarmati eseményt, neves személyiséget bemutató írás is olvasható. (A címlap a csesztvei Madách-kúria parkjának háromtörzsű krimi hársfáját ábrázolja.)

-------------------------------------------------------------------

Lisznyai Kálmán válogatott versei Az előszót írta és a verseket válogatta Zonda Tamás. (A vele készült interjú itt olvasható) Zonda Tamás, a Nagyok árnyékában c. antológiában szakavatott módon foglalkozott azokkal a nógrádi kismesterekkel, akik hírneve vagy tehetsége nem érte el a neves költőinket, íróinkat. Akkor döntött úgy, hogy külön kötet szentel Lisznyai Kálmánnak, aki a szabadságharc időszakában, majd azt követően vált ünnepelt költővé, amikor a költészet vigaszt adó és reményt csepegtető hatását szomjazta az egész társadalom. Lisznyai rendkívül színes, bohém, szerethető, de felületes, ingatag értékrendű személyiség volt, azonban alakja és költészeti mozgalma nyomot hagyott a XIX. század irodalmi életében. Palóc dalok és Új palóc új dalok c. verseskötetei egy időben népszerűbbek voltak, mint Petőfi művei. Lisznyai Kálmán 1823-ban Herencsényben született, 1863-ban halt meg, halásos ágyánál Madách Imrére bízta két gyermeke nevelését. (Ballag e hon c. verse itt olvasható, Lisznyairól pedig egy korabeli önarckép itt látható) A kötet a Madách Irodalmi Társaság kiadásában, 190 oldalon, 2009-ben jelent meg, és megvásárolható Budapesten a Liszt Ferenc téri Írók Boltjában, valamint a balassagyarmati Városi Könyvtárban.

-------------------------------------------------------------------

Sztrányay Miklós György: Ingaúton 2006-ban 102 oldalon jelent meg a szerző verseskötete, amely kereskedelmi forgalomba nem került. A hét fejezetre osztott kötet egyenként 8-8 verset tartalmaz, továbbá egy nyitó és záróverset. A kötet végén Rendhagyó költői levél Sztrányay Miklósnak címmel barátja, Marx László készített szubjektív verselemzést, a verseket a szerző részletes curriculum vitae-je zárja, amely itt olvasható. Ennek révén megismerhetjük az 1953-ban Balassagyarmaton született Sztrányay Miklós privát és szakmai életútját. Verseiből az itt olvasható kettőt választottuk bemutatásul.

-------------------------------------------------------------------

Nógrádi tájakon A Frigoria kiadó 2005-ben megjelent útikönyve 163 oldalon, számos térképrészlettel és fotóval, 1690 Ft-os áron vásárolható meg. Egy-egy településről rövid történelmi, és idegenforgalmi összefoglalót tartalmaz. Az útikönyv előnye, hogy számos településnél a turistaútvonalak részletesebb leírását is közzéteszi.

-------------------------------------------------------------------

Pásztor Sándor: Cserháti vadászemlékek A szerző magánkiadásában, 2019-ben, Balassagyarmaton jelent meg a Cserháti vadászemlékek című 75 oldalas kötet. Édesapja révén Pásztor Sándor már fiatal korában megismerkedett a vadászat szépségeivel és rejtelmeivel, majd 1983-tól lett a Cserhát vidéke Vadásztársaság tagja. Az írások a három évtizednyi időszak emlékeit, élményeit, vadászsikereit idézik fel, amelyekből több már megjelent különböző vadászati szaklapokban, de Pásztor Sándor joggal érezte úgy, célszerű azokat egy összefoglaló kötetben közzétenni. Az olvasmányos, a vadászat és a természet szeretetét visszatükröző írások a cserháti, nógrádi táj szépségeiről is hű képet adnak. Pásztor Sándor neve Balassagyarmaton mérnökként ismert, hiszen nyugdíjba vonulásáig a helyi Távközlési Üzem üzemvezetői feladatait látta el. Az érdeklődőknek a könyv hozzáférhetőségéről szintén ő szolgál további információval.

-------------------------------------------------------------------

Csapó Miklós: Erdei-tóparti lő-dörgések Csapó Miklós: Az erdei-tóparti lő-dörgések folytatódnak A szerző magánkiadásában 2022-ben, ill. 2023-ban jelent meg a témájában, szerkesztésében hasonlatos két kötet, összefoglalva a hivatásos vadász többévtizedes élményeit, tapasztalatait, amelyeket jobbára a nógrádi és somogyi erdőkön-mezőkön szerzett a vadászatai során. Csapó Miklós 1942-ben Balassagyarmaton született, édesapja is vadász volt. Már gyermekkorában érdeklődéssel figyelte környezetében a virágokat, bogarakat, madarakat, de – ahogy írja egyik könyve fülszövegében – „leginkább a tiszta vízű patak apró halait szerettem nézni.” Végül nem lett halászember, de a szüleinek, barátainak nem volt kétséges, erdésznek, vadásznak született és egy évtizednyi kitérő után végül ezt az utat járta végig. Balassagyarmaton, a Balassi B. Gimnáziumban 1961-ben érettségizett, majd 1964-ben Szolnokon Repülő Műszaki Főiskolai, 1974-ben Sopronban felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon fővadászi végzettséget szerzett. A két kötet megírását egyrészről a covid járvány miatti kényszerű bezártság, a tétlenség ellensúlyozásaként a szellemi tevékenység inspirálta, de leginkább az, unokáinak ilyen formában is be akarta mutatni életútját. A szerző kiemelte, minden története valóságos, azok a naplóin alapulnak, így egy-egy alfejezetben napra pontosan rögzülnek az időpontok. Írásaiban a szügyi gyerekkorra, a gyarmati iskolai élményeire, utóbbiban jó-rossz tapasztalataira sok utalás van, még érdekessebbé téve az egyébként is olvasmányos történetleírásokat. Megtudhatja az olvasó, mégsem vezetett az érettségi utáni pályakezdet mindjárt a természet közelébe, hiszen Csapó műszaki katonatiszti képzésben részesült Szolnokon. Hivatását szerette, de 10 éves szolgálat után, egy tiszttársát ért tragikus légibaleset arra vezette, hogy leszerelését kérje, majd ezt követően szerezte meg fővadászi képzettségét. Miklós 1970-ben lett a Cserhát Vadásztársaság tagja, 1993-ig élt Balassagyarmaton, majd Somogyba költözött, jelenleg Kaposfőn él. Könyveiben a vadásztörténetek rendkívül változatosak, ahogyan az elejtett kis- és nagyvadak, madarak fajtái is. Csapó érzékletes leírását nyújtja a két kiváló hazai vadászterületünkön, Nógrádban és Somogyban honos állatok, madarak jellemzőinek, de remekül bemutatja a tájat is, szinte vizuálissá téve egy-egy sikeres (vagy éppen sikertelen) vadászat helyszíneit. Vadásztörténetei egyik szomorú fejezete Urbán Árpád képviselő 2005-ös tragikus halála. Ezt Miklós egy külön fejezetben örökítette meg, az általa megismert tények és vadászati szakmai szempontok mentén, hiszen ő is tagja volt az akkori csapatnak. A közel félezer oldalnyi két kötetben továbbá megismerkedhetünk a szerző barátaival, hazai és külföldi vadásztársaival, külhoni utazásaival is. Az utóbbiakra a külföldi bérvadászok látogatásai során kötött ismeretségek, baráti kapcsolatok révén nyílt módja, emberi habitusát jól mutatja, hogy az idegenek számára kevésbé megnyíló franciák, vadász és környezetvédő kollégái több alkalommal fogadták őt és családját otthonaikban. Csapó Miklós már a szaklapokban megjelentetett írásaiban is bizonyította, hogy a puska mellett a tollat is jól kezeli, a hivatkozott két kötete ezt tovább erősíti. Irodalmi igényességű és jó nyelvezetű történetei, gondolatai éppúgy a szerző személyiségéhez, mint a természethez, az állatvilághoz is közelebb viszi az olvasót. Mindkét kötet fekete-fehér és színes fényképmellékletet tartalmaz. A két könyv Kaposfőn jelent meg, ármegjelölés nélkül, kereskedelmi forgalomba nem került. A hozzáférés lehetőségéről a buda2000@t-online.hu e-mail címről szívesen adunk tájékoztatást.

-------------------------------------------------------------------

Börzsöny anyánk, Ipoly apánk A határvidék környezet-, gazdálkodás és életmód története 2013-ban jelent meg Dr. Koczó József, vámosmikolai tanár, helytörténész 415 oldalas könyve, amely nyolc fejezetben szól a Börzsöny és az Alsó-Ipolymente természeti világáról és társadalomtörténetéről. Az első három fejezetben a földtörténet, természetföldrajz, állatvilág összefoglalását olvashatjuk, majd azt követően az Árpád kortól napjainkig ad áttekintést a kötet a gazdálkodás, földművelés, állattenyésztés, bányászat, közlekedés, erdőgazdálkodás, idegenforgalom, a természet és környezetvédelem témaköreiről. A kötethez Németh Péter Mikola, az Ipoly Eurorégió titkára írt előszót.

-------------------------------------------------------------------

Zólyomi József: Őrhalom története Megjelent a település önkormányzatának kiadásában 1998-ban, 238 oldalon. E részletes monográfiában áttekintést kaphatunk a falu történelméről, gazdasági, kulturális, egyházi történéseiről. A részletes gazdálkodási adatokon túl olvashatunk még számos őrhalmi család történetéről, családfájuk leírásával. A könyvet számos fekete-fehér kép illusztrálja.

-------------------------------------------------------------------

Rácz Jenő: Koplyan alias Bakofalva - Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez 2010-ben, a Nógrád Megyei Levéltár, a Nagy Iván könyvek keretében jelentette meg a 81 oldalas és további 42 térképtáblát és képet tartalmazó régészeti könyvet. Csesztve határában találjuk a mai Bakópusztát és Koplány dűlőt, amely egyik honfoglaló nemzetségünk nevét őrzi. A hajdani Koplány falu helyén körtemplom romjait rejtette a föld, ahol Rácz Jenő évek óta folytatott régészeti kutatásokat. A leletekről, régészeti emlékekről és a könyvről itt olvasható részletes beszámoló.

-------------------------------------------------------------------

Végh József: Szondi György és Drégely vára emlékezete Drégely 1552. évi ostromának, a hős várvédőknek, Szondi György kapitánynak, és az Arany János balladája révén költőien megénekelt apródok dicsőségének állít emléket a diósjenői Végh József által írott, szerkesztett kötet. A kötet teljeskörű összefoglalást ad az irodalomban, zenében, képzőművészetben, néphagyományban - Tinódiítól napjainkig átívelően - Drégely várával, a történelmi eseményekkel kapcsolatos alkotásokról. A kötet borítóját Végh Borbála Karolina tervezte. A gödöllői Innovációs Központ Kft által 228 oldalon és további 50 színes fotóval illusztrált, 2008. végén megjelent könyv angol és szlovák nyelvű összefoglalót is tartalmaz. A könyv megrendelhető a szerzőtől: Végh József 2643 Diósjenő, Zrínyi út 20. E-mail: vegh.jozsef@gmail.com.

-------------------------------------------------------------------

Végh József: Vőfélykönyv Falvainkban mindig is voltak tollforgató parasztemberek, kik gondolataikat rímpárokba szedve írták le, s örökítették meg életük, s falujuk jelentős eseményeit. Ők azok, kik leírták a katonaélet szépségeit, keserű helyzeteit, s ők azok, akik vállalkoznak arra, hogy bajtársaik helyett is papírra vetik a távoli otthoniak számára küldött sorokat. Ettől már csak egy lépés, hogy természetesen ők azok is, kik békeidőben kérésre verset fabrikálnak a szeretett leánynak elküldendő, s persze főszereplői a lakodalomnak, hol afféle szóvivőként beszélnek mindenki helyett, kik nem szoktak hozzá a nyilvánosság előtt való szóhoz. Vőfélyek nélkül nem volt lakodalom elképzelhető. Ők az események kézben tartói, irányítói, nekik kell ügyelni arra, hogy a menet idejében induljon és érkezzen a templomba, a kikéréshez, s hogy az események pörgő egymásutánban történjenek. Ügyelnie kell arra, ha „holtidő” keletkezik, ilyenkor előpattanjon, s egy-egy tréfás verssel szóval tartsa, felvidámítsa a násznépet. A jelenlévők persze sokszor hallották már ezeket a verseket, olykor szinte kívülről tudják már ő maguk is, mégis nagyokat derülnek rajta, várják őket s hiányolják, ha netán egy-egy versezet elmarad. A vőfély persze nem telepedhet rá az eseményre, hanem kellő érzékkel kell látnia, hogy meddig viheti a szót, s mikor kell hagynia az eseményeket zajlani. A vőfély dolga az is, hogy a vőfélyverseket mindig az adott alkalomra igazítsa. Ez főleg a búcsúztatókra igaz, hiszen attól függően, hogy a házasulandó ifjak milyen családi környezetből érkeznek, kell szólniuk és senki nem maradhat ki a búcsúzók sorából. Később pedig már magától értetődő a jó hangulat, hiszen a jóféle étkek, italok, a zeneszó és a tánc megalapozzák ezt. Mindehhez hozzájárulnak a vőfélynek időről-időre felhangzó tréfás versei. A vőfélykönyv versei mozzanatról mozzanatra követik, sőt tulajdonképpen elő is írják, szabályozzák a lakodalom hagyományos menetét. Bár a gyűjtés a Diósjenőn fellelt lakodalmas vőfélyverseket tartalmazza, azok legtöbbje azonban szinte bárhol felbukkanhat országszerte. A kéziratos vőfélykönyvek ugyanis valamennyien a 18. század végétől nyomtatásban, ponyván is megjelent könyvek utódai. Fő vonulata megfelel az onnan átvett versezeteknek. A kötet kiválóan alkalmas arra, hogy a belőle nyert ötletekkel színesítsük a mai esküvők menetét. Egy-egy jól sikerült tréfa, alkalomhoz illő versezet hozzájárulhat ahhoz, hogy az esküvők egy egész életre szóló emlékezetes események legyenek. Kapható a szerzőnél és a rétsági művelődési központban 1375 Ft-os áron. E-mail: vegh.jozsef@gmail.com.

-------------------------------------------------------------------

Majdán János: A közlekedés története Magyarországon (1700-2000) A pécsi Pro Pannonia Kiadói Alapítvány gondozásában, 2014-ben jelent meg Majdán János történész, a Pécsi Tudományegyetem BTK docense, a bajai Eötvös Főiskola professzora szerkesztésében a magyar közlekedés 400 évet összefoglaló mű. A szerzőt mindig is foglalkoztatta a magyar közlekedés, benne is kiemelten a vasút története, jelene és jövője. Így nem meglepő, hogy egyetemi oktatási-kutatási területe a reformkortól az I. világháborúig terjedő korszak lett, számos tanulmányt, könyvet jelentetett meg a hazai közlekedésről és annak gazdaságföldrajzi kérdéseiről az elmúlt évtizedekben. A könyv azonban természetszerűleg nemcsak a szerző kutatott témáit, az aranykort, Barosst, Széchényit, a tragikus országdarabolást, a trianoni veszteségeket taglalja a közlekedéstörténeti szempontból, hanem kiemelten tartalmazza a világháborúknak a magyar közlekedést sújtó hatásait, elemzi a kádári kor közlekedési programjait, belefoglalva ebbe, éppúgy a modernizáció mint a szándékos leépítés elemeit is. A korszakokra lebontott fejezetek, azokon belül a különböző közlekedési ágak helyzetének elemzése jól strukturáltak, az olvasót számos fotó, táblázat és statisztikai adat segíti a jobb témamegismerésben. A 236 oldalas, angol nyelvű összefoglalással is ellátott könyv 2900 Ft-os áron a főbb könyvterjesztői hálózatok boltjaiban kapható.

-------------------------------------------------------------------

Fodor Illés, Kelemen Zoltán: Vasutak az Ipoly mentén Ipoly Unio Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület (Balassagyarmat Rákóczi u. 12.) kiadványa, megjelent 1999-ben. Magyar-szlovák nyelvű 30 oldalas kiadvány, amely tartalmazza a térség meglévő és már megszünt vasútvonalainak történetét. Az Ipoly Unió célja a Felvidéki, volt magyar területek és az anyaország közötti vasútvonalak újraindítása. Az eredmény sajnos eddig arányos a vasúttal kapcsolatos általános gazdaságpolitikai tendenciákkal. Az ára ismeretlen, díjmentes kiadvány lehetett. Hozzáférhetősége legjobb esetben az Ipoly Uniónál.

-------------------------------------------------------------------

Hidak Nógrád megyében 2007-ben, a Salgótarjánban megrendezett 48. Hídmérnöki Konferencia alkalmából jelent meg a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ kiadásában a Hidak Nógrád megyében c. reprezentatív album, 168 oldalon, a végén angol- német összefoglalóval. A könyv jól áttekinthető rendszerezéssel számba veszi a megye hídjait (országos, önkormányzati közutak hídjai, vasúti hidak, folyók,- települési,- építési technológiák szerinti bontásban. Számos régi tervrajz, dokumentum, fotók, tervezők listája, építési kronológia és táblázatok segítik az olvasót. A könyv címlapján a salgótarjáni betemetett vasbeton hidat láthatjuk. A könyv nem került kereskedelmi forgalomba, azt az országos konferencia résztvevői kapták.

-------------------------------------------------------------------

Nagy Imre: Az Ipoly völgy vadvirágai Kiadta a Balassagyarmati Honismereti Kör 1994-ben. 34 lap, oldalszámozás nélküli kiadvány. Nagy Imre, a BBG kémia-biológia szakos tanára, elkötelezett amatőr fotós, az Ipoly és növényvilágának szerelmese gyönyörú felvételeivel elviszi az olvasót a viziboglárkák, a fűzfák és a piros gólyaorr világába. A könyv végén valamennyi, az Ipoly völgyében őshonos növényfaj magyar és latin nevét is megtaláljuk. Az ára ismeretlen (mintha kereskedelmi forgalomba se került volna). Fellelhetősége is ismeretlen, talán a balassagyarmati könyvtárban megtalálható. Újrakiadás abszolút ajánlott lenne, mint megtudtuk, jelenleg épp ennek előkészítése folyik.

-------------------------------------------------------------------

Együtt, közösen a Palóc Liget természeti környezetének megóvásáért - ismeretterjesztő füzet Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság támogatásával, 2008-2009-ben megjelent füzet annak kapcsán került kiadásra (de nem árusforgalomba), hogy a Palóc Liget felújításon esett át, többek között a városi fegyház és börtön fogvatartottjainak munkája révén. A füzet áttekinti a 110 éves liget történetét, díszfáinak telepítését, közli a fák magyar és latin neveit, a Palóc Múzeum és szabadtéri gyűjtemény létrejöttének rövid történetét és kéri a város lakóit, közösen védjék meg azt a parkot, amiről a Nógrádi Hírlap (igaz 1910-ben) így írt: Más városnak büszkesége volna, Balassagyarmatnak Hamupipőkéje.

-------------------------------------------------------------------