AZ APA ÉS A FIA GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN – GÁBORJÁNI SZABÓ PÉTER
2012 májusában Budapest XII. ker., Hegyvidék Önkormányzata Gáborjáni Szabó Kálmán (1897–1955) festőművész tiszteletére emléktáblát állított. A MOM Kulturális Központban kiállítás nyílt Az apa és a fia címmel Gáborjáni Szabó Kálmán és Gáborjáni Szabó Péter alkotásaiból.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1627-ben gáborjáni előnévvel nemességet adományozott Szabó Mihálynak dicséretes haditettei elismeréséért. Gáborjáni Szabó Lőrinc (1830-1888) és milótai Baráth Terézia (1847-1928) családjában tíz gyermek született. Unokáik közül G. Szabó Mihály (1872-1945) tiszteletes-tanító; Gáborjáni Szabó Kálmán (1897-1955) festőművész; Szabó Lőrinc költő lett, aki a nemesi oklevél eredeti szövegét is lefordította magyar nyelvre. Szabó Lőrinc családjában a leánya, Kisklára, Gáborjáni Klára színművésznő vitte tovább a Gáborjáni nevet.
Gáborjáni Szabó Kálmán festőművész 115 éve született Debrecenben. Budapesti lakása és műterme a XII. ker. Kiss János altábornagy utca 34. sz. házban volt. Az itt elhelyezett emléktáblát Fonti Krisztina alpolgármester és Gáborjáni Szabó Péter építészmérnök, a festőművész fia leplezte le.
Fonti Krisztina alpolgármester avató beszédében kiemelte, hogy az önkormányzat nagyon fontosnak tartja az értékek megőrzését és felmutatását a jövő nemzedékek számára. Az elegáns, egységes emléktáblák állítását folytatják a Hegyvidéken. Az avató ünnepségen Gáborjáni Szabó Péter a hely ihlette Apám műterme című írását olvasta fel, melyet a debreceni református kollégium jubileumára készített.
APÁM MŰTERME			Mottó: "Amíg képesek vagyunk különbséget tenni a természeti és mesterséges dolgok, jelenségek között, addig bízhatunk abban, hogy van természet." (a szerző)
- Amikor beléptem apám műtermébe, megérintett a festőműhelyek jellegzetes illata, amit nagyon kedveltem; olajfesték, a rajzszén, s a többi festőanyag, a frissen készült kép felületének párolgása. - De igencsak tetszett a lakás többi részétől eltérő térakusztikai hangzás itt, a nagy belmagasságú műteremben. A kívülről behangzó madárének, vagy a tompa, messziről csörgedező utcai zaj jellegzetes térakusztikai hangulatot kölcsönöz a térnek. Miután otthon, Debrecenben is, de a szolnoki művésztelepen is ez a magas belső tér sokszorozta a hangokat, nagy volt az utózengési idő. Magyarul: visszhangoztak a magas helyiségek. nekem most már örökre ilyen a művész alkotóhelye, műhelye. - Apám soha nem kapcsolta be a rádiót munka közben! Viszont igen érzékletesen, halkan szép dalokat fütyült, ritkábban énekelt. Háromra különösen jól emlékszem. Az "Amott legel, amott legel hat pej csikó magában..." kezdetű, a "Menyecske, menyecske ne menj a cseresbe..." és az "Alma a fa alatt, nyári piros alma..." kezdősorú népdalok mindig vissza-visszatértek a többiek mellett. A halk dallamok csengése és apám ecsetje nyomán változó-fejlődő képek látványa együtt mindig lenyűgözött. - Megszólalni sem mertem. De nem a félelemtől, hogy apám rendre utasít, sokkal inkább azért, hogy meg ne törjem ezt a földöntúli, bársonyos csöndet, a halk, de visszhangos füttyhangok megnyugtató áramlását, a tér csodálatos zengését! - Azóta sem éreztem hasonló látvány és hanghatást együttesen, talán csak egyszer-egyszer kint a természetben, erdőn, mezőn. - Lehet-e ma még ilyen művész-műhelyt találni, vagy természeti helyeket, helyzeteket, a békesség szigetét? Budapest, 2004. január hó 15-én Gáborjáni Péter
GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN – ÖNARCKÉPEK (szénrajz 1930, tustoll 1925, fametszet 1931)
Gáborjáni Szabó Kálmán és Gáborjáni Szabó Péter alkotásaiból Az apa és a fia címmel a MOM Kulturális Központban megrendezett kiállításon Fonti Krisztina, Budapest Hegyvidék Önkormányzatának alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket. A díszterem zsúfolásig megtelt barátokkal, érdeklődőkkel. A kiállítást Dr. Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg. A kiállító művészek sokszínű munkásságát Sipos Endre ismertette és méltatta.
FELEDY BALÁZS		FONTI KRISZTINA		SIPOS ENDRE
Dr. Feledy Balázs megnyitójában utalt a kreatív értelmiségi apa és fia sajátos, különös kapcsolatára. A képzőművész apa tervezett freskókat, üvegablakokat; fametszeteket, rézkarcokat, illusztrációkat készített, amellett varázslatos tanár is volt, gyermeke viszont építész lett. Debrecenben évtizedeket töltött, a háború után került Budapestre, ahol pedagógiát és vizuális művészetet tanított. Dr. Feledy Balázs kiemelte azt a négy fontos vonulatot, ami Gáborjáni Szabó Kálmán munkásságát jellemzi. Mindenekelőtt a kálvinista szemlélet, a szociális érzékenység érhető tetten. A főiskolai mesterek: Vaszary János és Révész Imre is hatással volt művészetére. Az alföldiség, a Holló Lászlóval való kapcsolat, valamint az itáliai mediterrán melegség is érződik alkotásain. Élt a képességei adta lehetőségekkel és tanulmányai folytán a magyarországi fametszők királya lett. Metszetein megjelenik Debrecen egész művelődéstörténete. A szegedi református templom számára készült üvegablak tervek a negyvenes években születtek. Népies, de visszafogottan jelennek meg a kompozíciókban a folklór elemek. Gáborjáni Szabó Péter számára a tudomány és a művészet egyaránt fontos, hiszen az építészet egyszerre tudomány és művészet is; jómaga tudós, művész, szakíró. A rajz számára egyszersmind kutatás is. Egyszerre vannak jelen műveiben a magyar kultúra, történelem, a természet és az épített környezet. Teoretikus elme, a reneszánsz művészek kései utóda, az örök optimista polihisztor. Az írói véna és rajzolói véna komplex, összetett szemléletet igényel és szükségeltetik hozzá az intellektuális háttér is. Az építész naplója c. kötetéhez a harcostárs, Makovecz Imre, a magyar organikus építészet megteremtéséért iszonyatos küzdelmeket vállaló építész írt előszót.
Makovecz Imre "MINKET NEM LEHET ELPUSZTÍTANI" AJÁNLÁS EGY ÉPÍTÉSZ NAPLÓJÁHOZ A nagy, a mindent elrendező eseményekre figyelünk. Ebben a látszólagos figyelemben inkább vágy, elégedetlenség lakik, mint valódi figyelem. Nem jutunk el annak belátásához, hogy cselekedeteink folyamata többet jelent az egyszeri csodánál. Az események jellemző sora, dramaturgiája mutatja meg, kik vagyunk, kik lehetünk, vagy kik voltunk. Egy tehetséges érzékeny ember cselekedeteinek sora az időben - még ha az idő, a körülmények mostohán bántak is vele - sokat mond el róla, a korról, a lehetőségekről, még annak is, aki nem ismerheti a kort, a körülményeket. Gáborjáni Szabó Péter rajzokba foglalt élete, a rajzokba komponált gondolatai egy kor emberének hiteles képletei. Nem volt könnyű kor. Államosítás, munkatáborok, kötelező vulgáris világnézet, nyomor, kontraszelekció volt az övé. Ebben a pusztuló világban a szépségről, az igazságról, a példaképekről ír. Öröm olvasni. Minket nem lehet elpusztítani. 2008 májusa
Sipos Endre az apa és a fiú művészetének elemzése után felhívta a figyelmet Gáborjáni Szabó Péter kisméretű alkotásainak tömörségére, expresszivitására. Szinte szétfeszítik a kereteket, igénylik a teret ezek a kompozíciók. Ilyen például a 2006-ban készült kis kép ’56-ról. Kiemelte az építész, pedagógus, pszichológus, szemantikus, költő, filozófus művész sokoldalúságát. A tárlat csak három napig volt nyitva. Gáborjáni Szabó Kálmán festő- és grafikusművész, az apa munkásságába bepillantást nyerhettünk a kiállított fametszetek, pasztellek, tusrajzok, freskótervek, ex librisek stb. megtekintése által.
LOVAK (ceruzarajz, 1950) Déri Múzeum, Debrecen			LOVAK (fametszet - száldúcról készített nyomat, 1928) úgyis, mint levélzáró bélyeg
AZ ANGYALOK KARA - MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (részlet) freskóterv (pasztell) MINORI, AMALFI ÚTJA A VISIONI D’ ITALIA (12 DB) FAMETSZETSOROZATBÓL. AZ 1929-30-BAN KÉSZÍTETT METSZETEKET ALBUM FORMÁJÁBAN 1939-BEN ADTÁK KI RÓMÁBAN. EX LIBRISEK (100 db.) GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN 1925 ÉS 1955 KÖZÖTT KÉSZÍTETTE SZÁLDÚCOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
CSOKONAI A NAGYERDŐBEN, RÉZMETSZŐ DIÁKOK 1938-BAN, A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM 400 ÉVES FENNÁLLÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA KÉSZÍTETTE GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN AL FRESCO TECHNIKÁVAL. A kiállításon képet kaphattunk az alkotó, Gáborjáni Szabó Péter építészmérnök, a fiú sokrétű művészi tevékenységéről. Kiállított rajzait, illusztrációit áthatják a természet, az épített környezet motívumai. KÉPFEJLŐDÉSEK (SZEKVENCIÁK, NATÚRÁTÓL A NONFIGURATÍVIG) (toll és színes ceruza) Gáborjáni Szabó Péter rajzaiból, írásaiból szerkesztett Képek és írások Tihanyból – Hommage à Szabó Lőrinc című könyvet nagybátyja, Szabó Lőrinc emlékére állította össze. Álljon itt néhány részlet az ajánlásokból:
"TIHANYBÓL MESSZIRE LÁTNI" Gáborjáni Szabó Péter művei elé Az egyes művészeti ágakon belül tudjuk, hogy egy festő, az festő, egy szobrász, az szobrász, egy grafikus, az grafikus. De bizton állíthatjuk, hogy egy építész az azon túl, hogy építész, valamivel több. Sőt, az építész ab ovo, több mint építész. Az építész - az igazi - egyben rajzoló, környezet- és (vagy) kert-tervező, az építész filozófus, gondolkodó, történész. Vagyis azzal együtt, hogy az építész technikai ismeretek sokaságával rendelkezik, kreatív, alkotó. Az igazi építész. Gáborjáni Péter a magyar építésztársadalom közismert alkotója. Kutató, egyetemi oktató, elméleti és gyakorlati szakember. gyermekkora óta Tihany szerelmese. Szemével nemcsak a valóságos környezetet figyeli és örökíti meg, hanem érzékeny a hitre, spiritualitásra, a mítoszokra és regékre. Rajzművészete, festészete mindezt együtt és egyszerre láttatja, művei ebben (is) különlegesek. "Tihanyból messzire látni". S látjuk Tihanyt is, az építész szemével. Dr. Feledy Balázs művészeti író
"AB UNO DISCE OMNES" Egyről ismered meg mindannyiát - Vergilius (Aeneis. II. 65.) Gáborjáni Szabó Péter lélekkel írt képeit és szavait mindazoknak jó szívvel ajánlom, akik számára szent az élet. S ajánlom mindazoknak, akik szeretnék, ha nem csak a múltba tudnánk visszanézni, hanem bizakodhatnánk abban, hogy nem szűnik meg az igazság, a jóság és a szépség a Földön. nem úgy általában, hanem itt, a mi földünkön, a mi világunkban, a mi hazánkban. ... Örülnék, ha Tihany nem "turisztikai célpont", nem "kereskedelmi lehetőség" lenne sokak számára, hanem olyan ősi szent helye a magyarságnak, ahová mindenképpen el kell jönni. Olyan hely, ahol csendet, békét, nyugalmat talál a szív, a lélek. ... Ezért indít tűnődésre képeivel, ezért szól ennek a kis könyvnek emberi szavaival Gáborjáni Szabó Péter. Dr. Korzenszky Richárd perjel, Organization of Saint Benedicte
"DRÁGA APA" A családi levelesládából
N
	agyon-nagyon sok boldogságot kívánok neked,
	rengeteg szeretettel és jókívánsággal,
	hogy például:
A RAJZAID LELKE SZÁLLJON EL A VILÁG MINDEN TÁJÁRA! S OKOZZON ÖRÖMÖT MINDENKINEK, AMILYET TE OKOZTÁL NEKEM AZOKKAL... Leányod: Orsolya
TIHANYI EMLÉKEK (tus) A kiállítás megnyitója után, Kondor Katalin szerkesztő-riporter által vezetett beszélgetés során mélyebben megismerkedhetett a hallgatóság a művészcsalád életével, alkotásaival. A debreceniség-gel indult a beszélgetés, hiszen mindketten debreceniek. A környezetesztétika és a tehetséggondozás, az oktatás kérdéseit érintve folytatódott a diskurzus, melyet a közönség nagy érdeklődéssel kísért.
KONDOR KATALIN és GÁBORJÁNI SZABÓ PÉTER
GÁBORJÁNI SZABÓ PÉTER - TEMPLOM MENNYEZET TERVE A hajdani, műteremben hallott dalokat megidézve Beszner Barbara hegedűjátékával zárult az ünnepi esemény. . 2012. május Összeállította: Nagy Angela