BAKÓPUSZTA RÉGÉSZETI EMLÉKEI

KÖNYVBEMUTATÓ

Csesztvén, a pompázó tavaszi virágokkal borított dombtetőn álló Árpád-kori műemléktemplomban volt a Nagy Iván Könyvek c. sorozat legújabb kötetének bemutatója.

Rácz Jenő "Kopolyan alias Bakofalva". Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez című munkáját a Nógrád Megyei Levéltár adta ki.

Hirtelen sok helynév szerepel itt, amelyeket talán nem is tudunk azonnal beazonosítani. Balassagyarmatot Szügy felé elhagyva, Csesztve határában találjuk a mai Bakópusztát és Koplány dűlőt, amely egyik honfoglaló nemzetségünk nevét őrzi. A hajdani Koplány falu helyén körtemplom romjait rejti a föld.

Rácz Jenő évtizedek óta ezen a környéken folytatta kutatásait, melynek eredményeit foglalta kötetbe. Munkáját Fettich Nándor emlékének szentelte és egy találó idézettel kezdte:

"Megvan az ideje a születésnek és a meghalásnak, az építésnek, és a kövek szétszóratásának,

Megvan az ideje a megkeresésnek, és a megőrzésnek."

Prédikátor könyve 3. 2-6.

SOLI DEO GLORIA

A könyv három fő részből áll. Az első részben "Kopolyan alias Bakofalva. Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez” című tanulmányt kiegészítik a térképtáblák, a képek és a leletek jegyzéke. "A Lengyeli kultúra pattintott és csiszolt kőeszközei Szügy, Bakó, valamint Koplány határából" című appendix szerzője Zander Krisztián a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze. A harmadik rész a forrásértékű leletek képeit tartalmazza.

A templom zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.

A kötetet Hausel Sándor főlevéltáros, a kötet szerkesztője mutatta be. Gondolatok a méltatásából:

Minden könyvbemutató egy ünnep. Különösen a mai, hiszen a Nagy Iván Könyvek legújabb darabját mutatjuk be most. Sorsszerű egyrészt, mert Nagy Iván nem csupán szellemi tevékenységével, hanem egész életével Nógrád vármegyét szolgálta. Másrészt ez a régészeti kiadvány a levéltári könyvsorozat részeként jelenik meg. A Nagy Iván sorozat erre felhatalmazást ad. Nagy Iván és társai megmutatták, hogy Nógrádban mindig "Muszáj Jánosnak" kell lenni annak, akinek van gondolata és valamit tenni akar.

A kötet egyrészt követi a hagyományokat, másrészt egyáltalán nem hagyományos. Az egyik szerző restaurátor, a másik szerző régész, a szerkesztő levéltáros. Mindenki érezte, hogy ennek a könyvnek meg kell jelennie. Köszönet illeti a Levéltár igazgatóját, mert mikor a kéziratot átnézte, úgy döntött, helye van a sorozatban, jól megszerkesztett, szakmailag újat hozó anyagról van szó.

Nógrád megyében 70 éve nem jelent meg régészeti könyv. Tanulmányok is alig-alig találhatók a szakirodalomban. A Múzeumi Évkönyvekben és a Múzeumi Magazinban jelentek meg cikkek a nógrádi régészeti feltárásokról. Objektív és talán személyi feltételek hiánya is volt, hogy komoly régészeti kiadvány nem születet Nógrád megyébent. Első és utolsó régészeti könyvnek lehet tekinteni Dornyai munkáját, melyet Salgótarján környékéről jelentetett meg a harmincas években.

Minden elismerésem a két szerzőnek és Tyekvicska Árpádnak, aki felvállalta a kiadás gondját.

A könyv első részének szerzője Rácz Jenő. Munkája több, mint régészet; forráskutatás, történelmi elemzés.

Él egy ember Bakópusztán, aki figyel, tanulmányozza, elemzi, kutatja lakóhelye örökségét. Környezetével törődve összegyűjti, ápolja a múltját. A másik szerző, Zandler Krisztián régészeti szakmunkával szerepel. Van-e nagyobb célja a könyvnek, amit a két szerző vállalt?

Miért volt nekem jó csinálni? Ha valami mögött munka van, az látszik. 50-100 év múlva is forrás lesz, másutt analógiákul is szolgálhat. Nem csupán szellemi munka van benne. És ez nagy érték. Vannak benne ugyan olyan megállapítások is, amik vitathatók, lehet, hogy később meg fogják cáfolni. Okleveles és régészeti anyagból megpróbál következtetéseket levonni. A könyv tényanyagában újat hoz. Számomra izgalmas volt a szerkesztés. Mindenkinek ajánlom, ismerkedjen meg ezzel a különös világgal.

ZANDLER KRISZTIÁN RÁCZ JENŐ SIKLÓSI GYULA

Zandler Krisztián régész, társszerző a lengyeli kultúráról tartott bevezető előadást.

Rácz Jenő elmondta, hogy tíz éve, a háza mögötti rézsűből törött kőbalta bukkant elő. Ez felkeltette a figyelmét és gyűjteni kezdett a környéken. Idővel már a falubeliek is hozták a leleteket, így bővült az anyag. Okleveles kutatásai során kiderült, hogy a térségnek majdnem annyi oklevele maradt fenn, mint Balassagyarmatnak.

Siklósi Gyula régész, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa a kötet szakmai sajátosságait, jelentőségét méltatta. Kiemelte, hogy a könyv szerzője Csesztve környékének több évezredes múltját vázolta fel az okleveles források, a terepbejárások tárgyi anyaga, a korábbi régészeti feltárások, valamint a rendelkezésre álló térképészeti adatok összevetése és elemzése útján.

Részlet a Kiadó ajánlásából:

A Szerző a munkájában összegzi a Koplány faluban és a környékén végzett eddigi régészeti kutatásokat, illetve azoknak a korábbi történeti tudásunkat gazdagító eredményeit a középkor előtti történeti korszakokból: a neolitikum, a római uralom, a népvándorlás, a honfoglalás és a középkor idejéből.

Végigkíséri a település Árpád-, Anjou- és Zsigmond- és törökkori birtoklástörténetét. Külön figyelmet szentel a már csak alapfalaiban létező koplányi körtemplomnak, amelynek keletkezési ideje egyelőre meghatározatlan. Az eddig ismert kevés hasonló rotunda (Szanda, Romhány) azt sejteti, hogy megyénk területén feltehetőleg még több hasonlót rejthet a föld. Az elemző részt követi a részletes leletkatalógus, amely egybevethető a tanulmányt lezáró, a leleteket bemutató képekkel. A leletkatalógus leírja az összegyűjtött tárgyak legfontosabb jellemzőit, úgymint a lelőhelyüket, milyen edénynek voltak a részei, milyen a színük, milyen égetési technika termékei, közli továbbá a leletek perem- és fenékvastagságát, a díszítését, az agyagsoványítás anyagát.

Végezetül mindezeken túl talán nem mellékes megjegyezni, hogy a Szerző tudományos, okszerű elemzése mellett is érződik a környék iránti szeretete, aminek egyszerű lehet a magyarázata. Rácz Jenő - a nógrádi múzeumi szervezet restaurátora - számára a környék nem csupán egy kutatandó téma, hanem a lakóhelye is."

www.nogradarchiv.hu

A Nagy Iván Könyvek sorozatszerkesztője Tyekvicska Árpád a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója.

A kötet kiadását támogatta:

Nógrád Megye Önkormányzata

Csesztve község Önkormányzata

Bakópuszta lakossága

Közreadta: Nagy Angela