Ön a Balassagyarmatért Baráti Kör hírlevelét olvassa Újdonságok
a honlapon Civitas
Fortissima Emléknap 2016 Három év múlva az 1919-es cseh kiverés 100.
évfordulóját ünnepli majd Balassagyarmat. A 97. évforduló, a 2016. január
29-i városi megemlékezések programhelyei hagyományosan az egykori történelmi
események helyszíneihez kapcsolódtak, ezekről számol be honlapunk írása. A Civitas Fortissima téri központi
ünnepség szónoka Dr. Gulyás Gergely,
az Országgyűlés alelnöke volt. Az ünnepi testületi ülésen átadták a város
elismeréseit. A város új díszpolgárai:
Csemniczky
Zoltán szobrászművész, Ember Csaba
karnagy. Balassagyarmatért Emlékérmet
kaptak: Telek
Balázs (posztumusz) fotó,-és képzőművész, Sztancsik
József pedagógus, néptáncos, sportoló, Melo Ferenc,
a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola
igazgatója, Dr.
Szrenka János, a Dr. Kenessey Albert Kórház-rendelőintézet sebészeti
osztályának vezető főorvosa. Taroltak
a felvidéki és az erdélyi fiatalok a CF Kárpát-medencei történelmi vetélkedőn
A CF Emléknaphoz kapcsolódóan a helyi Fidelitas és a felvidéki Via Nova Ifjúsági Csoport 8. alkalommal rendezte meg a Civitas Fortissima Kárpát-medencei történelmi vetélkedőt. A versenyen háromfős középiskolai csapatok mérhették össze történelmi tudásukat, kreativitásukat. Első lett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium, második az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, harmadik a szintén ipolysági Szondy György Gimnázium csapata. Talán a CF 100. évfordulójához közeledve a balassagyarmati, nógrádi
iskolák csapatai eredményesebbek lesznek, jobban felkészülnek, hiszen az utóbbi
években kevés babér termett számukra ebben a versenyben. Balassagyarmat kiáll a határon túli magyarság
kisebbségi jogai mellett A képviselő testület 2016. január 28-i ülésén határozatot hozott arról,
hogy kinyilvánítja tiltakozását a
romániai magyarság kisebbségi jogait és a székely autonómiatörekvéseket érő,
még mindig tapasztalható hatósági visszásságok ellen, a testület pedig
felkérte a polgármestert, hogy kezdeményezze Magyarország önkormányzatainál
hasonló szolidaritási nyilatkozatok megtételét, ezzel is kifejezve a
magyarság egységes kiállását a romániai magyarság jogainak védelme érdekében. Balassagyarmat ingyenes építési telkeket
biztosít a gyermekvállalóknak Fotó: www.balassagyarmat.hu Az
önkormányzat 2015 decemberben hozott rendeletet
arról, hogy 15 db ingyenes (630-800m2 közötti) építési telket biztosít a legalább
három gyermeket nevelő vagy vállaló családok részére. A telkek kiosztásának
elbírálásakor előnyt élveznek a már legalább két gyermekkel rendelkező,
illetve a városba más településekről beköltözni szándékozó családok. Új
szerkesztőket kap a Palócföld c. folyóirat Fennállásának 62. évfolyamába lép 2016-ban a Palócföld irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat. Az idei év azonban változást hoz a lap életében, a Palócföldet 2008 és 2015 között vezető és most távozó Mizser Attila főszerkesztő és Nagy Csilla szerkesztő levelükben közölték, 2016 tavasztól új főszerkesztő és új szerkesztőség folytatja majd a munkát. Hírek Akik
elmaradtak…. Az
Ipoly TV internetes oldala tette
közzé nógrádi vonatkozásban azt a hírt, hogy az index.hu-nak
látványos formában sikerült prezentálni a Nemzeti Adó és Vámhivatal listáját,
amely a 180 napot meghaladó, 10 M Ft-nál nagyobb adótartozást felhalmozó
magánszemélyek és egyéni vállalkozók adatait tartalmazza. A térképes kereső
szerint Balassagyarmaton 14 fő tartozik ebbe a körbe, Salgótarján 11 hátralékosát
vagy a becsületesebb adózási hozzáállás vagy a megyeszékhely kisebb gazdasági
aktivitása magyarázhatja. A
NAV nem teszi közzé a legtöbbet adózók listáját, bár arra volt próbálkozása
korábban, de sokoldalú érdekellentétbe ütközött. A virilisták (legtöbbet
adózók) listája a kiegyezéstől 1944-ig létezett, többszöri módosulással. A pozitív lista hiányában napjainkban így csak ennek ellentettje
ismerhető meg. Múltidéző 1873-1933-1973.
Mit gondolt Budapest jövőjéről az egykori főpolgármester? Fotó: MNM fotótár …..Az 1933-as év
zárónapjai a gazdasági gondok, a szokásos politikai ellentétek, viták
ellenére másféle kitekintésre is módot adtak. Az Új Budapest c.
hetilap decemberben azzal a furcsa kérdéssel kereste meg Huszár Aladár
főpolgármestert, hogyan képzeli el Budapestet
a századik születésnapján, 40 év
múlva, vagyis 1973-ban. Huszár a maga részéről komolyan vette a
felkérést, ráadásul sok tekintetben sikeres jósnak bizonyult. Rögtön
kijelentette, fantasztikus álomképekkel nem áll elő, inkább a komoly előrelátás és a logikus következtetés mezején maradna. Szerinte
fővárosunk lakossága csökkeni fog – ahogyan más fővárosoké is - hiszen a
nagyvárosokból a falvakba özönlik majd a lakosság, amelynek speciális
gazdasági és politikai okai is vannak.
- Mindez világ jelenség lesz,
a nagyvárosok milliós lakosságát a
XIX. század végén és a XX. század elején bérkaszárnyák homályos zugaiba,
szűk és levegőtlen utcákba szorította a történelmi fejlődés. Századunkban,
amely az egész vonalon a torna, testápolás, különféle sportok százada,
rájöttek az emberek arra, hogy levegőre és napfényre van szükségük. Ezért,
aki csak teheti, menekül a perifériákra: ez az oka annak, hogy a statisztika
számadatait nézve Budapest külső városrészeit látjuk az utolsó húsz esztendő
alatt a legfejlődésképesebbeknek, a legdivatosabbaknak. A géperejű közlekedés
elterjedése, a közúti vasúti hálózatok nagy fejlődése az európai
világvárosokban szinte a semmivel teszi egyenlővé a távolság fogalmát,
megszüntetvén ezzel a legnagyobb okot, amely a városok középosztályát az
üzletük vagy hivataluk közelében fekvő szűk és levegőtlen lakások megtartására
kényszerítette. Budapest századik
születésnapjára lesz-e még Nagy-Budapest?
Talán igen, talán nem. Egyet bizonyosnak tartok: 40 év
múlva Budapest lesz Európa, talán a világ legnevesebb fürdőhelye. Meggyőződésem,
hogy Budapestnek ez lesz a speciális jellege és lakosainak százezrei fognak
élni a fürdőkultúrából és az idegenforgalomból. A Rudast a Gellérttel már
akkor összeköti a fedett kollonád, a pesti oldalon pedig a Duna-korzó leér a
rakpartig, ott már akkor régóta nem jár a villamos! Azt hiszem, hogy 1973-ra
a belvárosok utcáiról már eltűnik a villamos, sőt az is lehetséges, hogy
akkorra már megépülnek azok a földalatti gyorsvasutak, amelyek a belső
városrészek kapcsolatát a perifériákkal gyorssá és könnyűvé teszik. Mit remélek még? Már el is
felejtik utódaink 1973-ra a Boráros-téri híd építési dátumát, régen készen
fog állni az óbudai híd is ( megj.: utalás a lassan épülő korabeli
hidakra), már újabb hidak is össze
fogják kötni a Duna két partját, hatalmas légipályaudvar lesz Csepelen,
eltűnik a Keleti és Nyugati pályaudvar, hogy óriási földalatti pályaudvaroknak
adjon helyet a város közepében... Bizonyos, hogy a százéves
Budapestig rengeteg munka, tenger könny és fájdalom vár reánk és az utánunk
következő nemzedékre. De dolgozunk, küzdünk, nem reménnyel, hanem biztos
hittel: a százesztendős Budapesten egy egészséges és boldog nemzedék nézi
mosolyogva az integer Magyarországot. Mit lehet ehhez hozzátenni? A jóslatokból több, ha nem is a maga teljességében, de sikeres lett, azonban a legutolsó gondolat biztosan nem. Ha 1973-ban még módja lett volna Huszárnak egykori mondatait visszanézni, bizonyára az lett volna számára a legfájdalmasabb, hogy az integer, vagyis a Trianon előtti Magyarország tekintetében csak a tenger könny és fájdalom valósult meg. (részletek Nagy Lászlónak, baráti Huszár Aladár életéről készülő könyv
anyagából. Huszár Aladár Bars-Hont-Nógrád vármegyei régi nemesi család
leszármazottja, Balassagyarmaton az 1919-es cseh kiverés aktív résztvevője,
1922-ig Nógrádban, majd 1932-ig több vármegyében főispán, 1932-34 között
Budapest főpolgármestere, 1944-ig az OTI elnöke. Nyilas, németellenes írásai,
politikai mozgalmakban való részvétele miatt a Gestapo letartóztatja, 1945.
februárban Dachauban halt meg.) Programajánló Hegedűs
Endre
zongoraművész koncertje 2016. február 19-én, 18,30 órakor a Zeneiskolában
Bachtól Gershwinig címmel. ***** Madách Imre
Irodalmi és Színjátszó Napok XXXV. Találkozójára kerül sor 2016. február 26-28 között a
Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az esemény részletes programja itt
olvasható. ***** Örökség Kulturális Műhely sorozat keretében február 23-án Bernád Ilona szülésznő, a Gyermekáldás, bábaság a magyar
néphagyományban címmel tart előadást. ***** Palóc Múzeum 2016. március 31-ig meghosszabbította Farkas András festőművész kiállítását.
A Tűz és a vas ura, a kovács c.
kiállítás pedig február 28-ig tekinthető meg! **** Február 29-én Múzeumi
Hétfők sorozatban Környei Alice: „Aki nem libapásztorsággal kezdi, az
bele se kezdjen…” címmel Gyermekélet a
néphagyományban témában tart előadást. Köszönjük
figyelmét. Amennyiben nem kíván több hírlevelet kapni, erre az üzenetre
válaszolva azt lemondhatja. |
|