2015

BALASSAGYARMAT DÍSZPOLGÁRA

Csemniczky Zoltán

Munkácsy-díjas szobrászművész,

a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ volt igazgatója

Régi nógrádi nemesi család leszármazottjaként - nagyszülei és szülei is a balassagyarmati temetőben nyugszanak - Zoltán 1953. április 16-án született Budapesten. A fővárosi iskolák után 1976-ban szerzett biológia-rajz szakos diplomát Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Ekkor került Balassagyarmatra, ahol rövid idejű általános iskolai tanítás után a művelődési központban helyezkedett el: feladatkörébe tartozott a városi kiállítások szervezése, rendezése, majd 1983-tól a Képzőművészeti Szabadiskola vezetése. 1979-től napjainkig közel félezer kiállítást rendezett az intézményben és intézményen kívül. 1979-ben alapító tagja volt a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaságnak. 1990-től feladatai szaporodtak: a Horváth Endre Galéria mellett elindult újabb időszaki kiállítóhelyként a Szerbtemplom Galéria is. 1991-ben a volt könyvtár épületében újranyílt a Képtár, melynek anyagát regisztrálta és a kiállítását rendezte, majd a képtár anyagát folyamatosan bővítette. 2008-ban kulturális menedzser diplomát szerzett a KKDSZ Akadémián. 2007-től majd kilenc éven át, nyugdíjba vonulásáig a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója volt. Művészetszervezői munkásságával elévülhetetlen érdemeket szerzett Balassagyarmat és környékének képzőművészeti kultúrájában. Az általa menedzselt kiállításokból megismerkedhettünk a legújabb művészeti irányzatokkal éppúgy, mint a helyi alkotók és amatőrök munkásságával.

Inspiráló hozzáállásában a tárlatok rendezésekor újraértelmezte, és a legoptimálisabb formában installálta a kiállított műveket. 1980-tól szervezője a Balassagyarmati Nyári tárlatnak is, mely minden Balassagyarmathoz kötődő képzőművésznek nyújt rendszeres megjelenési lehetőséget. Képzőművészeti Szabadiskolája három évtizeden át Nógrád megye kiemelkedő alkotóműhelye volt. Egykori növendékei közül sokan (Párkányi Raab Péter, Adorján Attila, Telek testvérek, Sáros Miklós, Petró György) sikeres képzőművészeti alkotókká váltak. Meghatározó szerepe volt az 1974-ben alapított, majd 1978-ban raktárba került városi kortárs képzőművészeti gyűjtemény 1991-es újranyitásának. A Képtár akkor 216 művet tartalmazó gyűjteményét katalogizálta, feldolgozta, a művekből állandó és időszaki kiállításokat készített, és a gyűjteményt a szerény lehetőségek között gyarapította is: a Képtár ma több mint 402 műtárgyból áll. A város legjelentősebb XX. századi alkotója, Jánossy Ferenc nevét felvevő Képtár 2015-ös felújításában is fontos szerepe volt. Csemniczky Zoltán alkotóművészként is kiemelkedő alakja a magyar szobrászatnak, melyet nemcsak a város Pro Urbe, a Derkovits, Horváth Endre, Madách vagy a Munkácsy-díjak fémjeleznek. A 80-as években indult szobrászati tevékenysége 1988 óta anyagválasztásának, a drótnak köszönhetően egyedülálló, csak Csemniczkyre jellemző formai és tartalmi jelentést hordoz. A látható, értelmezhető és a transzcendens, felfoghatatlan létezést kutató gondolatébresztő drót szobrait szívesen fogadják határon belül és határon túl Szegedtől Párizsig, köztéri szobrai megtalálhatók Európa számos településén Terénytől a felvidéki Rózsahegyen át az itáliai Belgiratéig. Alkotó gondolkodása, humanista személyisége összefogta Balassagyarmat művészetkedvelő közönségét.

Alkalmazottként és vezetőként is tanúsított négy évtizedes intézmény iránti elkötelezettsége, lokálpatriotizmusa példaértékű. Kiemelkedő, idén 40 éves szobrászati munkásságával nemcsak a magyar képzőművészetet gazdagította, de öregbítette Balassagyarmat hírnevét is a világban. Balassagyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete mindezért a "BALASSAGYARMAT DÍSZPOLGÁRA" kitüntető címet adományozta Csemniczky Zoltán részére.