BALASSAGYARMAT HŐSIES ÉS SIKERES KÜZDELME AZ IDEGEN MEGSZÁLLÁS ELLEN

BALASSAGYARMAT HŐSIES ÉS SIKERES KÜZDELME AZ IDEGEN MEGSZÁLLÁS ELLEN

MAGYAR ÖRÖKSÉG

(Kovalcsik István felvétele)

A Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért Bírálóbizottság meghozta fennállása alatt az ötvenhatodik döntését a korunk, valamint a világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek folyamatos, rendszeres megnevezésében. A Magyar Örökség kitüntető címeket az ARANYKÖNYV őrzi meg az utókor számára.

Matúz Gábor javaslata alapján a Bizottság a balassagyarmatiak 1919. januári helytállását Magyar Örökségnek minősítette. A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelek ünnepélyes átadására a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében került sor 2009. szeptember 19-én. Az eseményt figyelemmel kísérte a média. Az ötvenhatodik ünnepségnek nagy visszhangja lesz az írott és az elektronikus sajtó azon részében, amely fontosnak tartja a magyar teljesítmények elismerését, publikálását.

$C:\Documents and Settings\User\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.Word\P9190374.jpg$ $C:\Documents and Settings\User\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.Word\P9190361.jpg$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\P9190362.JPG$

A Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért Bírálóbizottság ötvenhatodik döntése szerint

MAGYAR ÖRÖKSÉG

A Csík Zenekar népzenét megújító művészete (Laudátor: Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója)

Balassagyarmat hősies és sikeres küzdelme az idegen megszállás ellen (Laudátor: Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója)

Gérecz Attila, az 1956-os forradalom mártír költője (Laudátor: Pozsgai Zsolt, a Komédium Színház művészeti igazgatója)

BÁNSZKY PÁL művészettörténész közösségteremtő és múzeumépítő munkássága (Laudátor: Kő Pál szobrászművész, egyetemi tanár, Magyar Képzőművészeti Egyetem)

Balázs János, a hazai cigányság festőklasszikusa (Laudátor: Szuhay Péter néprajzkutató, főmuzeológus, a Néprajzi Múzeum Roma Gyűjteményének vezetője)

FÁBRY ZOLTÁN írónak a felvidéki magyarság megmaradásáért folytatott küzdelme (Laudátor: Bíró Zoltán irodalomtörténész)

Döbrentey Ildikó és Levente Péter nemzedékeket nevelő művészetpedagógiai munkássága (Laudátor: Takács Vera rendező, dramaturg, a Gyermekszínházi Portál főszerkesztője)

A Csík Zenekar

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_Juhász Judit.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_Hámori_József.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\x_Schulek_Ágoston.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\x_Tyekvicska_Árpád.JPG$

Az ünnepi díjátadó műsort Juhász Judit vezette. Hámori József megnyitó beszédében utalt a magyar teljesítmények jelentőségére és megőrzésük fontosságára. A kitüntetett Csík zenekar ihletett muzsikálása emelte a rendezvény ünnepélyességét.

A Magyar Örökség Egyesület és a Bírálóbizottság Balassagyarmatnak szóló elismerését Schulek Ágoston ismertette és adta át az oklevelet és az érmet Medvácz Lajos polgármesternek.

A laudátor Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója volt. A nagyhatású laudáció hallatán méltán tapsviharban tört ki az ünneplő közönség. Az elismerő tapsvihar a díjátadás után is megismétlődött. A megjelent balassagyarmatiak kis csoportja meghatottan, állva fogadta az ünneplést. Ismét nagyon jó volt gyarmatinak lenni nagyszüleink hőstettére gondolva!

Tyekvicska Árpád: Balassagyarmat

"1918 őszén kihullott a magyar nemzet kezéből a kard és leáldozott a harcos nemzeti önbecsület" - hirdeti az emléktábla a balassagyarmati Városháza falán. S a szöveg így folytatódik: "Abban a nehéz időben, mikor nem volt a magyarban férfierény, akarat, öntudatos erő, egy hely volt csak széles e hazában, melynek népe a fegyver erejével akart és tudott is ellenállni a betolakodóknak."

Ez a hely volt Balassagyarmat! Egy hely, ahol minden másképp történt, egy hely, amely tetteivel bizonyította: másképp is történhetett volna...

A huszadik század tragikus magyar sorsfordulója az 1918 októberét követő egy esztendő, mely alatt három radikális rendszerváltás rázta meg az országot, miközben elveszítettük területünk kétharmadát. Október az összeomlás hónapja, mely alatt semmivé lett az ezeréves Magyarország. Majd minden család siratja a maga halottját, a tél közeledtével egyre fenyegetőbbé váló szén-, áru- és élelmiszerhiány pedig forradalmi változások erjesztője. Károlyi és hívei a békéről, pacifizmusról, demokráciáról szónokolnak, miközben a peremterületeken az antant támogatásával megindul a cseh, román és szerb támadás. Csak szavak és hitek vannak a felszínen, miközben elporlad a hadsereg. A bolsevik propaganda, a pacifista kormány parancsára egymást követő megalázó visszavonulások, az önfeladás hatására megbomlik a fegyelem, a katonák hazavágynak, s annyi öldöklés után már nem akarnak harcolni. Rövid három hónap alatt elvész Erdély, a Felvidék és Délvidék.

1919 első napjaiban beteljesedik a történelmi Nógrád vármegye sorsa. A csehek bevonulnak Losoncra, majd január 15-én elfoglalják Balassagyarmatot. Az itt állomásozó magyar csapatok puskalövés nélkül hagyják magára a települést. A városban felfordulás, zavar, félelem. A cseh vezetők - a kezdeti udvarias viselkedés után - egyértelművé teszik az itt élők szánára, hogy hamarosan egy új, eddig nem létezett állam polgárai lesznek, s osztoznak megannyi elveszett város lakóinak sorsában.

De Balassagyarmaton minden másképp történt.

A gyarmatiak, iparosok, tisztviselők, s főképp a vasutasok gyűlésezni, szervezkedni kezdtek. Január 27-én történelmi összejövetelt tartottak a vármegyeházán. A lelkesítő beszédek után egy jelképes kézfogásra került sor. A vármegyei főjegyző és egy szociáldemokrata mozdonyvezető kézszorítása két társadalmi réteg, két eltérő látásmód, politikai felfogás szövetkezését jelentette a közös cél érdekében.

Ez Balassagyarmat titka. Egy közösség túl tudott lépni a megosztottságon, összefogva, amikor legszentebb értékeinek egyikét, nemzeti létét látta végveszélyben.

1919. január 29-én, katonák, vasutasok, a hajnali órákban szervezett támadást intéztek a csehszlovák katonaság ellen. A világháború leghősibb csatáit idéző bátorságot tanúsítottak, amikor pergőtűzben rohamozták meg az ellenséget rejtő laktanyát. Önként áldozták vérüket, fiatal életüket hazájukért. Egyikük, Czakó Balázs közvitéz utolsó szavait a város plébánosa jegyezte le: "Tessék tudatni szüleimmel, hogy őket nagyon szeretem, de az édes magyar hazámat még jobban szeretem."

Őket követte a nap folyamán a fegyverbe szólított polgárság, iparosok, tanárok, gimnáziumi diákok, akik a környező háztetőkről, épületekből lőtték a kaszárnyát.

Balassagyarmat felszabadult!

A magyar, a cseh és szlovák áldozatok ma is együtt nyugszanak örök békében a katonai temetőben. A gyarmatiak híven őrzik az 1919. januári harcokban elesettek emlékét. Évről-évre megemlékeznek róluk, büszkén viselik a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) címet.

Balassagyarmat lakói 1919. január 29-én nem történelmet akartak csinálni. Amikor a fegyveres ellenállást megtiltó kormány akaratával szembeszegülve elszánták magukat a véres harcra, nem kibogozhatatlan világpolitikai lehetőségeket mérlegeltek. Ők csupán azt a darab földet akarták visszaszerezni, amelyet, érzésük szerint, galádul eloroztak tőlük. Tettük ezért is marad örökre a katonai vitézség, a hazaszeretet és polgári összefogás példája a számunkra.

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_gyarmatiak-04.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_közönség.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_gyarmatiak-03.JPG$

$C:\Documents and Settings\User\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.Word\P9190337.jpg$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_Medvácz Lajos.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.Word\P9190338.jpg$

MEDVÁCZ LAJOS POLGÁRMESTER VETTE ÁT A KITÜNTETŐ CÍMET BALASSAGYARMAT NEVÉBEN

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_gyarmatiak.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_gyarmatiak-02.JPG$

Ez alkalommal részesült Magyar Örökség díjban Balázs János salgótarjáni költő, a hazai cigányság festőklasszikusa. Életművét Szuhay Péter néprajzkutató, főmuzeológus, a Magyar Néprajzi Múzeum Roma Gyűjteményének vezetője méltatta. A laudáció alatt Balázs János nagyhatású, különleges munkáit és egy vele készült interjút vetítettek. Balázs János festményeiből válogatás legutóbb 2008-ban volt látható a Palóc Múzeumban.

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\P9190377.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\P9190417.JPG$

Döbrentey Ildikó és Levente Péter (a nemzet Móka Mikije) nemzedékeket nevelő művészetpedagógiai munkássága is Magyar Örökség díjban részesült. Részükre a díjat Sunyovszky Szilvia adta át. "A világ nagyon megváltozott az elmúlt 40 évben, de azok az értékek, amiket ez a művészpár közvetít, nem változtak, ma is ugyanúgy sütik a beiglit, ma is, holnap is úgy illik, hogy bemutatkozásnál nézz a másik szemébe, s ha belépsz valahova, köszönj hangosan, jól érthetően, ahogy ők. Jó napot kívánok, Döbrentey Ildikó és Levente Péter van itt, játszani jöttünk, bejöhetünk?" - ezekkel a szavakkal fejezte be laudációját Takács Vera.

Ha nem is játszani, de a mai napon díjazottak nevében köszönetet mondani jött Levente Péter a színpadra. A mély gondolatokat tartalmazó köszönetét természetesen a tőle megszokott legkomolyabb játékossággal adta elő. Legelsőnek a balassagyarmati teljesítményt köszöntötte, hiszen kivételesnek tartja és nagyon sok szép - hosszú pályafutása alatt szerzett - emléket őriz Balassagyarmatról.

$C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_DI_LP-01.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_DI_LP_SSz.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_LP-01.JPG$

$C:\Documents and Settings\User\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.Word\x_MÖD_LP-02.jpg$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_LP-03.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_LP-04.JPG$ $C:\Documents and Settings\User\Dokumentumok\Képek\MTA\xx_MÖD_LP-05.JPG$

Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött és a Csík zenekar parádés műsorszáma után Hámori József zárszavával és a Szózattal fejeződött be. A díjazottak a színpadon egy csoportkép készítésére gyűltek össze, majd elkezdődött az interjúk adása.

*************

A Magyar Nemzet 2009. szeptember 19-i számában cikk jelent meg Lőcsei Gabriella tollából A bátor város, Balassagyarmat Magyar Örökség díja. Vasutasok, katonák címmel.

A Magyar Katolikus Rádió 2009. szeptember 26-án, szombaton 0800-0900 között összeállítást ad az eseményről.

A Civitas Fortissima városi megemlékezéseiről mi is hírt adtunk, részletesebb írással 2006-ban, 2008-ban, 2009-ben.

A témával kapcsolatos irodalmat ajánlottunk az olvasnivalók között itt.

Közreadta: Nagy Angela

Fotók: Nagy Angela