Új közúti határátkelő-tervek Magyarország és Szlovákia között

Egy miniszterelnöki találkozó reménykeltő döntései

fotó: vkbalassa.hu fotó: Nagy Angela

2012. október 2-án Pilisszentkereszten, a Pilisi Szlovákok Központjának átadása kapcsán találkozott egymással Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök.

A találkozó után kiadott közlemény és a politikusok tájékoztatója szerint, 2014-ig 16 új határátkelőhely létesülhet Magyarország és Szlovákia között (köztük az Ipoly folyón át is), három átkelő megújulhat, 2017-ig pedig Komáromnál új Duna híd épül.

A magyarországi határövezetben 366 település található több mint 790 ezer lakossal, a szlovák oldalon pedig ez a szám 543 település és 1 millió 368 ezer lakos. Összesen tehát 2 millió 160 ezer embert érintenek a fejlesztések, több mint 900 településen. Mindezzel nagy lökést adunk a térség gazdasági életének - részletezte Orbán Viktor.

*********

2011. október 11-én átadott ráróspusztai, és 2012. február 24-án avatott pösténypusztai Ipoly híd hosszú évtizedek után jelentett új összeköttetést a két ország között.

Robert Fico kormányra kerülésekor sokan tartottak attól, hogy a viszony a két ország között még jobban elhidegül, és ennek a gazdasági kapcsolatok, a korábban már tervezett projektek látják kárát.

Ha a jelenlegi helyzet nem változik, ez a félelem nem válik be és Peter Weis budapesti szlovák nagykövet 2012. tavaszán elmondott szavai valósulnak meg (ahogy erről itt írtunk).

...az új Fico kormány folytatni kívánja az infrastrukturális beruházásokat, így az észak-déli irányú (vasúti hálózatok, autópályák) fejlesztéseket.

Miután a Fico kormány erős felhatalmazást kapott, nem érdeke a felesleges konfliktusok kiprovokálása, így erőteljesebben foglalkozhat gazdasági kérdésekkel.

Weis szerint számos stratégiai érdek köti össze Magyarországot és Szlovákiát, így az unión belül is egységesen lehet megjeleníteni a közép-európai régiót.

Felvetődik, mi válthatta ki a két ország közötti nagyszabású infrastrukturális beruházásokról a politikai döntést, ráadásul úgy, hogy azok a két állam révén valósulnak meg és nem EU támogatással, ahogyan erről a két fél nyilatkozott.

Különösen meglepő, hogy akkor született ez a döntés, amikor mindkét ország költségvetési megszigorításokkal küzd a válság ellen, kedvezőbb gazdasági körülmények idején hiába várt a két ország magyarsága (szlováksága) hasonló volumenű fejlesztésre.

Talán a politikusok ismerik az őszinte választ, de feltételezhető, hogy leginkább a közút,- és hídépítő, ásványolaj lobby sikeres munkálkodása is szerepet játszott mindebben.

Nyilvánvaló, hogy a foglalkoztatásra is hatással lesznek a fejlesztések, az egyébként is hátrányos helyzetben lévő országrészek lakossága számára a gazdasági lehetőségeken kívül politikai gesztust is jelent a határátkelés megkönnyítése.

Bár a tervekről eddig még semmi részlet nem vált ismertté, de figyelemreméltó, hogy a vasúti összeköttetések helyreállításáról, fejlesztéséről egyik fél sem beszélt.

Így lehetséges, hogy a Drégelypalánk-Ipolyság közötti és az Ipoly völgy menti vasút fejlesztése, helyreállítása újfent csak vágyálom marad, a vasúti lobby vagy nem szólalt meg vagy hangja nem hallatszódott.

De nem lehetünk telhetetlenek, ha a jelentős fejlesztések megvalósulnak, akkor valóban erőteljesebben fellendülhetnek a gazdasági kapcsolatok a két ország között.

2012. október

Összeállította: Nagy László