HÍDAVATÁS AZ IPOLYON PÖSTÉNYPUSZTA - PETŐ 2012. FEBRUÁR 24. KATALIN-HÍD
Elkészült a rendszerváltozás utáni második Ipoly-híd. A Pösténypuszta és Pető (Pet'ov) között átívelő híd ünnepélyes átadására 2012. február 24-én 15.00 órakor került sor. A hidat Molnár Katalinról (1960–2011), az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás korábbi társelnökéről nevezték el. A 2011. október 11-én átadott ráróspusztai Ipoly-híd átadásáról írásunk itt olvasható. A határ mindkét oldalán nagyon várták már ezt a napot, hiszen a híd megkönnyíti a közlekedést, a kapcsolattartást a határ menti régiók lakossága között, s hozzájárul az együttműködéséhez, az idegenforgalom és a kulturális élet fellendítéséhez. Akik még jártak a régi hídon, sajnos sokan már nem élhették meg ezt a több évtizede vágyott valóságot, hogy ismét együtt lehet az, ami összetartozik. Utódaik viszont ezután már élvezhetik ezt a lehetőséget. A közvetlenül meghívottakon kívül csak az tudott ott lenni az hídavató ünnepségen, akihez az MTI 2012. január 27-én kiadott híre eljutott. A hídavatást megelőző napokban mintha hírzárlat lett volna. Így sajnos sokan nem örülhettek együtt annak, hogy Nógrád megyében pár hónapon belül két impozáns műszaki alkotás került átadásra és zsugorodik már a távolság az Ipoly-menti települések között. Pöstyénpusztánál mindig is jelentős átkelőhely volt az Ipolyon. Itt keresztezte a folyót a Budáról Kassára menő 2. számú állami főközlekedési útvonal. Itt működött az Ipoly jobbpartján az utolsó nógrádi vízimalom, az Ipoly 27 malmának legöregebbike, a Nógrád-Pöstyéni hengermalom. Az 1815-ben épült malom ma is áll ásító nyílásaival a hídfőnél, a malomárok partján kifosztva, szintúgy, mint az egykori kaszárnya. A malom tulajdonosa a gróf Pejáchevich család, majd a közbirtokosság, azután a Dräxler család volt. Dräxler Sándor, az utolsó vízimolnár, aki éppen kilencven éve született, Balassagyarmaton járt elemi iskolába és gimnáziumba is.
AZ ÚJ HÍDBA BEÉPÍTETT HÍDFŐ 1894	ELŐZMÉNYEK A XVIII. században még fahíd állt ezen a fontos átkelőhelyen. 1894. Vashidat építettek. 1920. Államhatár lett a folyó, de a hidakat továbbra is használták. 1944. A jobb parti hídelemet felrobbantották. 1963. A csonka hídelemet elbontották. Magyarországon már az 1970-es években felmerült az igény hidak építésre a lakosság körében, de nem volt rá politikai akarat.
CSÓNAKHÍD 2005	1995. A hidak megépítését és a határátkelők helyreállítását szlovákiai önkormányzatok kezdeményezték. Kérelemmel fordultak a magyar külügyminiszterhez, ahol meghallgatásra igen, de támogatásra nem találtak. A határ mindkét oldalán a civil szervezetek is zászlajukra tűzték az ügyet. Ismeretterjesztő előadásokat, konferenciákat szerveztek. Hajós Bence mérnök még egyetemistaként kezdte el az Ipoly folyó egykori hídjainak vizsgálatát. Kutatásait több tanulmányban közzétette. Ez a szakmailag megalapozott munka komoly segítséget jelentett a hidak építését szorgalmazók számára.
A RÉGI ÁRTÉRI HÍD 2010	Részlet a 2003-ban tartott ipolysági nemzetközi konferencia ajánlásából: "Az Ipelsky Euroregion és az Ipoly Eurorégió, valamint a konferencia résztvevői kérik az Európai Uniót, hogy segítsen a térségnek visszatérni az európai emberhez méltó életbe, hogy megszűnhessen a határ embereket elválasztó jellege, a 20. század egyik legsötétebb öröksége. Ne csak a Rajna-mente legyen a választóvonal nélküli Európa része, de az Ipoly-mente is azzá válhasson; a nemzetek és a régiók Európájának része legyen..." 2003-ban a Közútkezelő elkezdte az Ipoly-hidak előkészítését. Konferenciát szervezett, tanulmányokat készíttetett az újjáépítési lehetőségekről. A két ország gazdasági és közlekedési tárcáinak egyetértésével kiválasztották a prioritást élvező hídhelyeket.
A hídépítésben érdekelt önkormányzatok sürgetésére a gazdasági kormányzat több gyalogos híd tervezésére engedélyt és pénzt adott. Emellett engedélyezte tartalék vasúti hídelemeknek a térségbe szállítását és ingyenes átadását. A szállításhoz a honvédelmi miniszter nyújtott anyagi és gyakorlati segítséget. 2003. november 28-án 50 vagon acél hídelem érkezett. A műszakilag megalapozatlan kezdeményezés nem járhatott a várt sikerrel. A bussai gyalogos átkelőbe építettek be néhány elemet.
2004. augusztus 20-án megalakult az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás Bussán, azzal a céllal, hogy a hidak újjáépítéséhez szükséges feltételeket megteremtse. Létrehozták a szlovák–magyar vegyes bizottságot, melynek társelnöke magyar részről dr. Serfőző András, szlovák részről pedig Molnár Katalin, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnöke lett. 2011 óta Lőrincz Mária tölti be ezt a tisztséget. A bizottság havonta ülésezik előre elkészített munkaterv alapján, szakemberek részvételével, felváltva Magyarországon és Szlovákiában. A szervezet az Ipoly-hidak újjáépítésének motorjává vált és a társadalom minden rétegében széles körű támogatottsággal bír. Ezután már minden, ami hídépítés ügyében történt, az a Társulás munkájával is szorosan összefügg. 2005. Magyarországi és szlovákiai hídhelyek bejárása. 2005. Turisztikai céllal úgynevezett csónakhidakat készítettek fából több átkelőnél. 2005. április 30. A pösténypusztai híd alapkövének ünnepélyes elhelyezése. 2005. május 1. 7200 átkelés történt az ideiglenesen felállított pösténypusztai átkelőn. 2005. október 18. Szándéknyilatkozatot írt alá Magyarország és Szlovákia a pösténypusztai és a ráróspusztai Ipoly-hidak megépítéséről. 2006. január 21. Nemzetközi konferencia műszakiak és politikusok részvételével. 2006. május 10. Egyeztetés a szlovák Építési és Régiófejlesztési Minisztérium államtitkárával. 2006. Sikeres EU-s pályázat Bussa-Nógrádszakál és Ipolyvarbó-Hugyag hídjainak tervezéséhez. 2006. szeptember 3. Egyeztetés Besztercebánya megye elnökével. Engedélyezési tervek készültek további öt Ipoly-híd újjáépítésére. 2007. május 18. Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke dokumentumot írt alá a két ország közös feladatairól Közös múlt - Közös jövő címmel, melyben utalás történt a ráróspusztai és a pöstyénpusztai híd megépítésére. Az előkészítési munkák haladásában áttörést a schengeni szerződés életbe lépése hozott, mert lehetővé vált a felmérések szabad végzése az államhatár körzetében. 2007. november. 18. A két ország külügyminisztere Párkányban írt alá nemzetközi szerződést a közös államhatáron lévő közúti határhidak és határútszakaszok üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról. 2008. június 28. Ünnepélyes keretek között került sor a Hugyag és Szécsénykovácsi közötti turisztikai gyalogos átkelő felavatására. 2009. A hidak dokumentumait bemutató látogatóközpont nyílt Pöstyénpusztán.
. ÁTKELÉS A PŐSTYÉNPUSZTAI GYALOGOS HÍDON 2009 A PŐSTYÉNPUSZTAI HÍDFŐ ÁRVÍZ UTÁN 2010
	2009-ben az EU pályázatot írt ki hidak építésére. A sok előkészítő munka meghozta gyümölcsét, azonnal közös pályázatot lehetett benyújtani a pösténypusztai és a ráróspusztai hidak finanszírozásra az ETE Partnerségi Program keretében. (A projekt leírása.) 2009. április 16. A magyar-szlovák monitoring bizottság nyilvánosságra hozta a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és Besztercebánya megye önkormányzata konzorciumának nyertes pályázatáról szóló döntést. 2009.  december 26. A kivitelezési ajánlati felhívás megjelenése. A kivitelezői közbeszerzési eljárását meg kellett ismételni.
	2010. május 13. A szerződés aláírása a közbeszerzési pályázat nyertesével. 2010. augusztus 25. A munkaterület átadása. 2010. szeptember 27. Az első kapavágás. A magyar oldali régi hídfő bontása. 2010 végén az építkezés elkezdődött, de az árvíz és a rendkívüli hideg tél időszakosan lehetetlenné tette a munkát. 2011. március 05. Elhunyt Molnár Katalin az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás társelnöke.
	2011. június 30. A beruházás tervezett befejezése. Szerkezeti problémák adódtak és a kivitelezés befejezése tolódott. Így lett második az elsőként elkezdett Ipoly-hídból. 2011. október 11. A ráróspusztai Ipoly-híd ünnepélyes felavatása. 2011. december 15. A Pösténypuszta és Pető közötti híd is elkészült. Befejeződött a műszaki átadás, majd a használatbavételi eljárás. 2012. február 24. A pösténypusztai Ipoly-híd ünnepélyes felavatása.
2012. január 27-én adta hírül az MTI, hogy a magyar–szlovák együttműködés keretében európai uniós támogatással újjáépített Ipoly-híd névtábláját leleplezte Szécsénykovácsi Pető nevű részében Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter. A közösségi házon elhelyezett márványtábla szlovák nyelvű felirata szerint a Katalin nevet a híd Molnár Katalinnak, az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás tavaly elhunyt első elnökének az emlékére kapja. A hídavató ünnepségen jelen voltak magas rangú politikusok: Európai Parlamenti képviselők, nagykövetek, országgyűlési képviselők, pártelnökök, megyei vezetők. Szlovákiában választási kampány van. Diszkréten, de érződött, mily fontos ez az esemény minden politikusnak. A színpadon helyezkedtek el: Vladimir Manka, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat elnöke; dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infrastruktúráért felelős államtitkára, Filip József Szécsénykovácsi polgármestere, Stáyer László Szécsény város polgármestere, Lőrincz Mária, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás társelnöke és a kivitelezők képviselői. Az ünnepség a szlovák-, a magyar- és az uniós himnusz elhangzásával vette kezdetét. Hernádi Péter a kivitelező konzorcium nevében ünnepélyesen készre jelentette a munkát: Pöstyénpuszta és Pető között az Ipoly felett átívelő híd a hozzátartozó magyarországi és szlovákiai utakkal és ártéri híddal együtt elkészült, azok műszaki átadása lezárult, forgalomba helyezésre alkalmasak. A beruházást mindkét fél részéről késznek nyilvánították, átvették és a kezelőnek át is adták. Vladimir Manka ünnepi beszédében kiemelte, hogy a cél érdekében nagyon sokan összefogtak, így járultak hozzá ahhoz, hogy most hídavatásra kerülhetett sor. Itt megvalósult az, hogy politikai hovatartozástól függetlenül tudtak együttmunkálkodni. Ez a jövőre is tanulsággal szolgálhat, hiszen egy műszaki alkotás nem feltétlen egy politikai ciklus alatt valósul meg. Dr. Völner Pál köszönetet mondott a kormányoknak, önkormányzatoknak a térségben élőknek azért, hogy a híd elkészülhetett. Azt mondta, hogy van bajunk az Unióval elég, de hogy jó szót is mondjunk: az Európai Unió az a keret, amelyben fel tud gyorsulni a két ország egymáshoz való közeledése és ez nagyon fontos. Bejelentette, hogy Pozsonyban 2012. február 27-én újabb két Ipoly-híd építéséről írnak alá egyezményt. Annak a reményének is hangot adott, hogy rövidesen az új komáromi híd építése is elindulhat. A legnagyobb jelentősége pedig annak az egyezménynek lesz, mely szerint a határon átnyúló közös beruházásokat ezután már nem kell államközi egyezményként kezelni. Helyben születhetnek a döntések. Köszönetet mondott Érsek Árpádnak, a szlovák Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, akinek döntő szerepe volt ezen keretegyezmény kimunkálásában.
ADATOK: A Projekt megnevezése: Ipoly-híd újjáépítése Pöstyénpuszta-Pet’ov között HUSK/080801/2.4.1./0086 Beruházók: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Besztercebányai Önkormányzati Kerület Generál tervező: Reformút Kft. Engedélyezési tervek: Pont-Terv Zrt., Műszaki Egyetem Pozsony Kiviteli tervek: Speciálterv Kft. Reformút Kft. R-Projekt sro. Műszaki ellenőr: Via Pontis Kft., Dopravoprojekt a.s. Kivitelező: PM Konzorcium (PORR Építési Kft., MCE Nyíregyháza Acélszerkezetgyártó Kft.) Az EU támogatás összege: 3.046.773,62 Euro A szerződés teljes összege: 3.188.016,00 Euro	VÁLTOZÓ VILÁG ÁLLAMHATÁR A FOLYÓ FŐSODOR VONALÁN 2011 ÉS 2012
Zolczer atya és Márió atya megáldották az új hidat és a hidak védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak szobrát, majd az ünnepélyes szalagátvágás következett. Aki hozzájutott, bizonyosan nagy becsben fogja tartani az ajándékba kapott szalagdarabot. Az ünnepség alkalmával a résztvevők ajándékul kaptak a hídépítésről szóló színes leporellót. Az ünnepség zárásaként Lőrincz Mária, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás társelnöke megemlékezett elődjéről, Molnár Katalinról, aki nagyon hitt abban, hogy a híd elkészül, de már nem élhette meg. Beszédét szlovákul és magyarul mondta. ...Hiányzik valaki ebből az utcából, majd a Felvidék himnusza hangzott fel a Melódia együttes énekeseinek előadásában. Az Ipoly-hidak himnuszának hangjaira gyűltek a mécsesek a koszorú köré. Folytatódott az ünnepség Bussán, ahol az estében a temetőt megvilágították az emlékezők mécsesei.
Lőrincz Mária MOLNÁR KATALIN EMLÉKÉRE Hidat verj, ne éket! - a fülünkbe csengenek még ma is Molnár Katalin szavai, ahogy Anton Straka, csehszlovák diplomata gondolatait idézi a híd alapkőletételének alkalmából. Azóta sok-sok víz lefolyt az Ipolyon, több év telt el kitartó, küzdelmes munkával, míg megépült a híd. Ma már biztosan tudjuk, hogy hidak nemcsak vasbetonból és acélszerkezetből épülnek, hanem hitből, összefogásból, kitartásból is. Ennek a hitnek volt legfőbb mozgatórugója Molnár Katalin, akinek elhivatottsága, nyitottsága, kapcsolatteremtő, népeket, nemzeteket, eltérő politikai nézeteket is összefogó képessége és meggyőző ereje vitte előre a hídépítés ügyét egészen múl év márciusáig, amikor örökre búcsút vett tőlünk. HA VALAKI NEM HISZ A JÓBAN, KEZDJE EL CSINÁLNI ÉS MEGLÁTJA, MENNYI EMBER ÁLL MÖGÉJE! - mondta a mi Katink élete utolsó napján, a jótékonysági bálon. Szavai nemcsak üres szavak voltak, Ő valóban tette a jót és bizony nagyon sok követőre talált nemcsak a polgári társulás tagjai, hanem a mindennapi emberek között is. Elérte, hogy az Ipoly-hidak ügye két állam közös céljává váljon. Ha most Katalin itt állhatna közöttünk, bizonyára köszönetet mondana mindazoknak, akik felkarolták, támogatták, elősegítették és felvállalták azt a munkát, aminek eredményeképp a mai napon a híd átadásra került - engedjék meg, hogy ezt most én tegyem meg helyette mindnyájunk nevében is. Köszönet érte! Amikor biztossá vált a szomorú hír, hogy Katink jóságos szíve már többé nem dobog, szinte egy emberként jöttek a javaslatok, hogy a Pető - Pösténypusztai hidat Róla nevezzék el. Ez ügyben ismét összefogott a lakosság, a civil társadalom, a szakmai szervezetek és nem utolsó sorban a politikai élet szereplői a határ mindkét oldalán, hogy ez a híd, amely összeköt és nem elválaszt, a Katalin nevet viselje. Aki ezután majd átmegy a hídon, eszébe jut majd, hogy valahol az Ipoly-mentén élt Molnár Katalin, aki hitt a jóban és ez szerint is cselekedett! A sors úgy rendelte, hogy mára már örök emlék lettél. Csak gondolatainkkal tudunk elérni hozzád - az emlékeinkkel, amelyek ugyanúgy hullámzanak az Ipoly vizén, ahogy az élet hullámai sodornak minket. Ez a híd immár mindörökre megőrzi, hogy éltél, másokért éltél. Ég áldjon Kati!
fotó: Asztalos Sarolta, Nagy Angela, Resszer Péter Közreadta: Nagy Angela