Megemlékezés és kitüntetések átadása
a megyei Madách-napon, Balassagyarmaton

 

 

2020. január 21.

 

1823. január 20-án született Madách Imre, Az ember tragédiája halhatatlan alkotója, január 22-én pedig a Magyar Kultúra napját ünnepeljük, hiszen Kölcsey Ferenc ekkor fejezte be a Himnusz megírását. Nógrád megye hagyományos Madách-napi rendezvényei e két évfordulóhoz kapcsolódnak, Balassagyarmaton, a Madách Imre Könyvtár nívós szervezésében január 21-én zajlottak a Madách-napi megemlékezések, díjátadások.

Az események hagyományosan a Köztársaság téri Madách szobornál kezdődtek, ott Keresztúri Roland, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanulója szavalt, majd a megye, a települések vezetői, képviselők, különböző magyarországi és felvidéki szervezetek, egyesületek, civilek helyezték el koszorúikat Sidló Ferenc alkotásának talapzatánál.

 

forrás: facebook.com/Skuczi Nándor

 

Kora délutántól a Városi Könyvtár Galériáján volt megtekinthető Mózer Erzsébet Munkácsy-díjas grafikus-restaurátor és Szenográdi Szabina festőművész kiállítása, amelyet Petró György szobrászművész nyitott meg. (röviddel később mindkét, balassagyarmati származású művész Horváth Endre-díjat vehetett át a Madách-ünnepségen.)

Beszédében Petró György Mózer Erzsébet magabiztos vonalvezetését, fölényes szakmai tudását dicsérte, Szenográdi Szabina esetében – akinek egyébként tanára is volt – bátor kísérletező kedvét, újszerű megoldásait emelte ki. A zenei programról Kanyó András (fuvola) és Perneczky Zsolt (zongora) gondoskodtak egy-egy mű interpretálásával.

 

Mózer Erzsébet: Tél

 

Szenográdi Szabina: Trash III

 

A kiállítás megnyitását követően, a Művelődési Központban megtartott díszünnepségen először Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője beszélt, majd Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke mondott köszöntőt.

 

 

Balla Mihály gondolatait bevallottan Madách főművének falanszter színe ihlette, hiszen, mint jellemezte, olyan korban élünk, amikor …az információ túláradása mindent maga alá húz, kicsit elveszítve a legfontosabb emberi tulajdonságot, azt hogy társas kapcsolatokban élünk. Pedig a társas kapcsolatok részei, hogy léteznek művészetek, művészeink pedig a közösségekért tesznek, hogy a mi éltünk minél színesebb legyen. Kiemelte Dörner György szerepét, aki az Új Színházban magyar szerzők, magyar darabjainak színpadra állítását vállalta, fontosnak tartva a magyar kultúra terjesztését. Koltai Róbert művészi tevékenysége pedig a humor, az irónia révén is alapos és mély emberi érzéseket nyújt számunkra.

Skuczi Nándor beszédében arra is utalt, hogy január, Nagyboldogasszony hava a magyar irodalom olyan géniuszait adta nekünk, mint Petőfi, Madách. A nógrádi költő, író a zsenik tökéletességével nem volt hajlandó a provinciális gondolat börtönében gúzsba kötve élni. Szűk hazája, Nógrád határait alig-alig átlépve is, az ismeret, a lelkiismeret szárnyain röpülve tökéletes rálátással rendelkezett az egész világra.

Kiemelte, Petőfi megélte 26, Madáchnak jutott 41 év milyen kiemelkedő művekre, közéleti munkálkodásra volt elég és mindez mit adott a nemzetnek, az emberiségnek. Mai fiataljaink közül sokan 26 évesen még gyerekek… és gyakran halljuk tőlük, hogy felgyorsult a világ, semmire sincs idő, milyen jó volt a régieknek, nem kellett így pörögni. Nos, pörögni talán most sem kellene, alkotni, a közjóért dolgozni, a kultúrához hozzátenni, nyomot hagyni, az azért nem ártana. Sőt, jó lenne.

 

 

Elmondta, Madách szemlélete, mondanivalója szerinte mára is útjelző, eligazító. Mert ki kell állnunk megtartó erejű értékeinkért, keresztény kultúránkért, elkötelezetten ki kell tartanunk a családépítés és a nemzetegyesítés mellett.

Az elnöki megnyitó után Balassagyarmat Horváth Endre-díját Csach Gábor polgármester, az emlékplakettet Zolnyánszki Zsolt galériavezető adta át Mózer Erzsébetnek ill. Szenográdi Szabinának. A méltatásokat Halaj Zsófia tolmácsolta.

 

Mózer Erzsébet átveszi a Horváth Endre-díjat

forrás: facebook.com/Skuczi Nándor

 

Szenográdi Szabina átveszi a Horváth Endre-díjat

forrás: facebook.com/Skuczi Nándor

 

Ezt követően a Madách-díjakat Skuczi Nándor elnök adta át.

Dörner György színművész, érdemes és kiváló művész laudációját Murányi Bálint, a Nógrád Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársa mondta el,

Koltai Róbert Jászai Mari-díjas színművész, filmrendező, érdemes művész laudációját Máté Krisztián színész, rendező ismertette.

 

 

A díjátvétel utáni spontán beszédében Dörner György azt a „dilemmát” járta körbe, hogy kinek adjuk oda a lelkünket, a Jóistennek vagy az ördögnek? A mennybe jutunk vagy a pokolba? Többnyire az úgy van, aki jót tesz, elszegényedik, aki rosszat, többnyire meggazdagszik, igaz, ez csak a földön van így. Feladatunk, hogy tegyünk róla, ez a trend megforduljon és ezt akár naponta is gyakorolhatjuk.

 

 

Nem feledkezett el a megye másik szülöttéről, Mikszáthról sem. Utalt rá, Mikszáth a horpácsi kúriát Jókairól írt monográfiájáért kapott tiszteletdíjból építette fel. Kíváncsi vagyok egy mai író mikor tehetné ezt meg - gondolkozott el hangosan a díjazott.

A többértelmű kesernyés irónia a végéről sem maradt el. Megfigyeltem, a mai újságok, kiadványok olvasása közben nem vesz körbe bennünket jófajta illat, hanem büdös szag. Azok az alkalmatosságok, amik hordozzák a betűket manapság nem igazi fából készülnek, így csak arra biztatom Önöket, inkább a régi könyveket forgassák, mert azok igazi fából készültek és azoknak jó szaguk van, nem úgy mint a mai büdös sajtótermékeknek.

 

Koltai Róbert hol humorosan, hol komolyan fogalmazott. Előbbire vonatkozhat az, hogy Madách Imre nevével már egykori iskolájának névadójaként találkozhatott, a főiskolán pedig a harmadik ajtónálló mellékszerepéig jutott a Tragédiában. Szeretettel és átérzéssel emlékezett meg színésztársáról, a salgótarjáni születésű Zenthe Ferencről, kiemelve, rá is büszkének kell Nógrádnak lennie.

 

 

(A díjazottak személyével kapcsolatban csak ismételhetők a 2016. évi Madách ünnepségről írott soraink: …a megye az utóbbi években egy nógrádi és egy, a megyéhez tevékenységében kevéssé kapcsolódó alkotót jutalmaz. Ennek vélelmezhető célja, hogy neves hazai, külhoni alkotók elismerésével a Madách-díj rangját emelje, ismertségét növelje, így ha áttételesen is, de a megye „kapcsolati tőkéjét” erősítse. Ez alkalommal mindkét kitüntetett a megyéhez formálisan kevésbé kötődő művész lett. – szerk.)

 

Az est programjában közreműködött Csernák János színművész, két költeményt tolmácsolva, továbbá Csatlós Noémi műsorvezető.

 

Az ünnepség közben és végén a felvidéki akusztikus trió ajándékműsorát láthattuk, hallhattuk, Vadkerti Imre előadóművész, a Kormorán zenekar szólóénekese, Zsapka Attila verséneklő, az érsekújvári Kor-Zár együttes frontembere, alapító tagja és Sipos Dávid szaxofonos, szintén a Kor-Zár együttes tagja tolmácsolásában, akik négy nagysikerű számot játszottak, Ratkó József, József Attila megzenésített verseit ill. Zorán és Koltay Gergely számait előadva.

 

         

               Sípos Dávid                                 Vadkerti Imre                                Zsapka Attila

 

2020. január

Összeállította és jelöletlen fotók: Nagy László