Elegáns meghívó invitálta az irodalom kedvelőit Nagy Csilla könyvbemutatójára. A sors úgy hozta, hogy a bemutatóra a kitűzöttnél későbbi időpontban került sor Kabdebó Lóránt akadályoztatása miatt. Bizonyára szegényebbek lettünk azáltal, hogy nem hallhattuk Kabdebó tanár úr méltatását, viszont mindannyiunknak megadatott, hogy a kötet legjobb ismerője, a szerkesztő Mizser Attila ajánlása hangozhatott el éppen Szabó Lőrinc születésnapján. Nagy Csilla kötetének súlyponti tanulmányaiban József Attila és Szabó Lőrinc lírájával foglalkozik. /Magánterület (Az "én" határvonalai József Attila és Szabó Lőrinc harmincas évek végi költeményeiben), "mérem a téli éjszakát" (A tér és a táj poétikája a harmincas évek magyar lírájában)/

Részlet a szerkesztői ajánlásból:

A Madách Imre Városi Könyvtár részéről Kosik Szilvia mutatta be röviden a résztvevőket és átadta a szót Mizser Attilának. Mizser Attilla előljáróban felolvasta Kabdebó Lóránt levelét, melyből részleteket idézünk:

Innen üzenjük Kabdebó tanár úrnak, hogy Nagy Csilla máris jótékony hatással van az irodalmi hagyományait mindig is őrző, ápoló és az irodalmat művelő, kedvelő "kibocsájtó" tájhaza kulturális életére, ahová értő megnyilvánulásaival új színt hozott. Minden bizonnyal olvasóinak érdeklődése is fogja segíteni szakmai munkájának kiteljesedését.

A levél felolvasása után párbeszédes formában folytatódott a bemutató.

Mizser Attila (MA): Mit szólsz ezekhez a szavakhoz? Mit jelent számodra Miskolc?

Nagy Csilla (NCS): Kabdebó tanár úr sajnos nem tudott eljönni, csak a levelét küldte el. Kabdebó Lóránt meghatározó volt számomra az egyetemen. Vezetésével dolgozott 5-8 fő irodalomtörténész a Szabó Lőrinc kutató csoportban. Ide csatlakoztam én is. Ekkor már részletesen foglalkoztam József Attila, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső munkásságával. Negyedévesen választottam Szabó Lőrinc költészetét fő kutatási területemnek. Az öt év egyetem és a három év doktori iskola a mai napig hatással van életemre. Az egyetemi évek alatt kipróbálhatta magát az ember, nyolc év a kísérletezés időszaka lehetett.

MA: Szűkebb hazádban folytatod a munkádat. Milyen az irodalomtörténész számára Balassagyarmat?

NCS: Balassagyarmaton mást jelent irodalomtörténésznek lenni, mint Miskolcon. Nekem is, mint minden fiatalnak meg kell vívni a napi harcokat. Hallottam már azt is, hogy talán túlzás e titulus. Itt magyaráznom kell, hogy van ilyen szakma, amire képzést lehet kapni. Másrészt nagyon jó az irodalmi hagyományok miatt. Adottak a kutatások, amit mások végeznek.

MA: Módosította-e az irodalomtörténeti kutatásaidat, hogy Gyarmatra jöttél, vagy akadnak egyéb lehetőségek számodra?

NCS: Személyes feladatnak érzem, hogy a városhoz kötődő irodalommal foglalkozzam. Miskolcon csak egynek tekintettem a sok téma között. Most sokkal inkább magaménak érzem. A munka folytatásával újabb kérdések merülnek fel, melyek válaszra várnak.

József Attila és Szabó Lőrinc költészete mellett a kortárs irodalommal is foglalkozom. Recenziókat és elemzéseket írok. Vizsgálom a kép és a szöveg viszonyát a művekben. Figyelem az új könyveket. Érdekel a populáris kultúra mai helyzete, az aktuális témák.

MA: Mint a sorozat szerkesztője Socrates után csak azt mondhatom, ha mindent tudunk valamiről, ideje megismerni. A könyv megjelenése és az első bemutató óta, mely Budapesten az Irók Boltjában volt, már eltelt egy kis idő. Miként alakult ki a könyv hármas szerkezete? Az első részben szépirodalmi kritikák, recenziók kaptak helyet, melyek már különféle folyóiratokban megjelentek (Kalligram, Új Holnap, Palócföld, Iskolakultúra, Alföld, Műút, Mozgásban, "Szabad ötletek..."). A második részbe két József Attila és Szabó Lőrinc tanulmány került. A harmadik rész tanulmányaiban a kép, a képiség, a film világának az irodalmi szöveghez való viszonyát vizsgálod. Miért e címválasztás? A mottó Térey Jánostól való. A cím a mottó alapján született és/vagy fordítva?

NCS: A szerteágazó tematikát tükröző címet kerestem. Viszont a súlypontban lévő József Attila és Szabó Lőrinc tanulmányok a költők én-verseivel foglalkoznak és ez már szigorúan magánterület. Innen már logikusnak tűnt a választás, ami találkozott a szerkesztői elképzeléssel is. /Magánterület (Az "én" határvonalai József Attila és Szabó Lőrinc harmincas évek végi költeményeiben)/.

MA: Ejtsünk még néhány szót a szerkezetről. Miért a kritikákat helyezted előre?

NCS: Úgy érzem, nem töri meg a szerkezetet, hiszen a kritika feladata az, hogy rámutasson a művet jellemző sajátosságokra. A tanulmány pedig ezeket elmélyíti, részletezi.

/Míg szét nem írja (Németh Zoltán: A haláljáték leküzdhetetlen vágya. Verses halálnapló.). Egy talált kulcs másolata (Tandori Dezső: Ördöglakat. "Az én és a létezés interpretációi képekben és szövegben."). "az átmeneti sávon" (László Noémi: Százegy. Kortárs erdélyi líra. Újszerű, személyiséggel áthatott poézis.). A meghalásnak rendje (Borbély Szilárd: Árnyképrajzoló. Körülírások. Prózakötet. Halál tematika.). Lét és időt (Málik Roland: Ördög. A szerző első verseskötete. "Sajátosan archaikus hangvételű, ám gördülékeny nyelven megszólaló versek."). Kanonizált hangzattal (Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Varró Dániel: Kerge ABC. Rendhagyó állathatározó.). "Azt hinnéd, Brehm úr csak kitalálta" (Tóth Krisztina: Állatságok. Gyerekverskötet. A kortárs lírai beszédmódot érti és alkalmazza humoros nyelven. "Ötletes szövegek és humoros képek együttese."). Összhangzattan (Jenei László: Mindenféle vágyak. Kilenc novella és egy kisregény. "Móriczi szociális érzékenység, finom, pontos lélekrajz." ). "az én csak szürke szolga" (Nyilas Attila: Item. Versek. "...leginkább a személyesség, a hagyományba illeszkedés, valamint a lehetséges szövegekkel való kísérletezés ténye mentén értelmezhető."). Sorok ébredés ellen (Nyilas Attila: Az egynek álmai. Álmosköyv Nyilas Attilától. "A 19 ciklus mindegyike az álom aspektusát mutatja."). Papakönyv (Ficsku Pál: Gyerekgyár. Ficsku-féle egyéni hangvételű széppróza. A főhős, Bulvár Kund álhíríró és bértollnok apává válásának története.), Szakítópróba (Varró Dániel: Szívdesszert. "A kötet kitűzött tétje a szerelem mibenlétét, mechanizmusait firtatja, poétikailag pedig a szerelemről való mai beszéd próbája...".)/

MA: Ahogyan megfigyeltem, előszeretettel, eléggé termékenyen és invenciózusan alkalmazod a posztmodern alternatívákat. Honnan ez a vonzódás?

NCS: Nem gondolom, hogy különösebb vonzódás kellene ehhez, hiszen a posztmodern művészetek időszakát éljük. Kinyitunk egy irodalmi folyóiratot és "képben" kell lenni, hogy értelmezni tudjuk a szövegeket. Szeretem azokat a szerzőket, akikről írok. Új művekhez új módszerek alkalmazandók. Posztmodern művekhez a posztmodern elmélet a megfelelő. Nem csak posztmodern teoretikusokat idézek. Például idézem Hegelt és Heideggert is. A posztmodernnek sokféle elágazó irányzata van. Az irányzatok egymással ütköztethetők is. Ezt a tanításban is lehet alkalmazni. Különböző csoportok másképp néznek a szövegekre.

MA: A te kutatási területed József Attila és Szabó Lőrinc költészete. Ez a város sokat adott Szabó Lőrincnek. Adott esetben ennél kisebb irodalmi hagyományokkal rendelkező város sokkal nagyobb kultuszt tud csinálni. Te, mint tanár, hogyan látod?

NCS: Itt Komjáthy Jenő és Szabó Lőrinc életműve nincs úgy kiaknázva, mint Madáché és Mikszáthé. Például Balatonfüreden nagyon jól kamatoztatják irodalmi hagyományaikat. A város szellemisége olyan, hogy nálunk is meg lehetne csinálni sikeresen egy erősebb kultuszt. Létre lehetne hozni kulturális képződményeket, pl. kulturális turizmust. Csak el kellene kezdeni!

MA: Azt mondod, csak el kell kezdeni a kultuszképzést. Kezdésnek a diákokokban tudatosítani kellene, micsoda városban járnak iskolába, hol szívják a levegőt! Mennyire válik szét az irodalomtörténész és az irodalomtanár szerepe?

NCS: Sokat tesz a város és a pedagógusok is. Rendszeresen vannak helytörténeti vetélkedők a diákoknak. Tesztet írnak Balassagyarmat irodalmi életéből. Iskolánként több csapat is szokott versenyezni. Ők rögtön tudják, hogy Abderaról vagy a "tündérváros"-ról van szó, hiszen olvassák ezeket a szövegeket. Félő, hogy később már nem foglalkoznak az irodalommal. Negyedikben már csak pár órájuk van erre és az érettségire is kell készülniük. Iskolán belüli tantervi változásra lenne szükség.

MA: Kabdebó Lóránt említi levelében úttörő szemléletedet, miszerint a tér és a táj kapcsán vizsgálódsz.

NCS: Az általam elemzett költői művek versnyelvi szempotból különböznek. Viszont a szemléletmód és a teoretikus bázis jól kitapintható metszéspontokat adnak. Ilyen például a tájszemlélet. A megváltozott látásmód nem csupán az irodalomtörténet, hanem a természettudomány alapján is jellemezhető. Ez az én újításom. Elemzéseim ezt a látásmódot tárják fel. /"mérem a téli éjszakát" (A tér és a táj poétikája a harmincas évek magyar lírájában)/.

MA: Progresszív a könyvben a harmadik, populáris rész. Szerintem ez a progresszivitás a könyv legnagyobb erénye is. Ugyanazok a narratívák és az alakzatok, mint az első részben. Tudatos ez?

NCS: Amikor a mélystruktúrákat vizsgáljuk akár egy manga, akár egy Szabó Lőrinc mű esetében, megállapíthatjuk, hogy az értéket nem a műfaj milyensége határozza meg. József Attila képet és szöveget mozgat ugyancsak, mint a manga. Számomra nem válik el az írott szöveg és a képi világ. Vannak hasonló felületek. Ezt megtalálni nagyon izgalmas.

/Mire képes a szöveg? (Kép, írás, identitás Tandori Pályáim emlékezete című művében). Mangenezis (Keleti képviselet Magyarországon, avagy a magyar manga). A rajzolók szerződése (A narratíva tere és határa Linklater Kamera által homályosan és Volckman Renaissance című filmjében). Patchwork (Szegedy-Maszák Mihály: Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata). "Lenyúlkönyv" (Dische, I., Enzensberger, H., M., Sowa, M.: Esterházy. Egy házinyúl csodálatos élete)/

MA: Friss Móricz Zsigmond ösztöndíjas vagy. Ehhez gratulálok. Szeretném, ha megosztanád velünk, hogy mik a terveid a közel- és távoli jövőre.

NCS: A harmincas évek lírája foglalkoztat. Előttem áll a PhD fokozat megszerzése. A minisztériumi ösztöndíj felelősséget ró rám. Még fegyelmezettebben kell dolgoznom. Első kötetesként most nagy önbizalmam van és máris szeretnék monográfiát írni a harmincas évek lírájáról. Remélem már megérett a szöveg erre.

MA: Bízom benne, hogy fordítással is foglalkozol majd. Aki ilyen kritikus a fordításokkal és némettanár is, fordíthatna szépirodalmat vagy bölcsészettudományi szöveget. Nincsen ilyen vágyad?

NCS: Hans Magnus Enzensberger kedves nekem és kevés szöveg van tőle magyarul. Esterházy Péter fordította egy könyvét, de az inkább átültetés. Számomra fordítani és olvasni is izgalmas. /"Lenyúlkönyv" (Dische, I., Enzensberger, H. M., Sowa, M.: Esterházy. Egy házinyúl csodálatos élete)/.

MA: Hogyan jutottál el az irodalomhoz? Szabó Lőrinchez? Mondj valamit balassagyarmati gyökereidről.

NCS: A középiskolában matematika szakos voltam. Viszont azt tudtam, hogy később nem szeretnék könyvelő, vagy valami számolgató ember lenni. Mindig is sokat olvastam. Már elsősként elhatároztam, hogy PhD-s leszek. Tudatosan építettem fel a szakmai előmenetelemet. Érettségi előtt kezdtem többet foglalkozni József Attilával és Szabó Lőrinccel. Miskolcon jó képzést kaptam. A Szabó Lőrinc kutató csoportban is dolgozhattam.

MA: Szeretnél-e olyan kérdésre válaszolni, amit nem tettem fel? Mielőtt a közönség kérdéseit meghallgatnánk, jelzem, hogy a kötet a Kincsestár könyvesboltban kapható.

Vass Imre (VI): Szabó Lőrinc munkásságának hatalmas részét képezik műfordításai. Kíván-e foglalkozni a németből fordított szövegeivel?

NCS: A jó költő jó fordító is. Szabó Lőrinc jó fordító volt. Kulcsár Szabó Zoltán írt róla alapos tanulmányt.

VI: Kedvenc témám a képregény. Említésre került az imént.

NCS: A manga a képregény sajátos japán változata. Elméleti alapvetést próbálok megalkotni a mangáknál alkalmazott kép-szöveg struktúrákról.

Bilecz Endre (BE): A táj és a térszemlélete szimpatikus. Remélem lesz folytatása itt és országos nyilvánosságban is. A konkrét tér és konkrét táj itt nekünk a Palócföld. Mi lenne a társadalom szerepe? Van közünk hozzá.

Válaszában Mizser Attila tájékoztatást adott a Palócföld című folyóiratról is.

MA: Egy éve vagyok a Palócföld főszerkesztője. A perspektívát markánsan megrajzoltam, ami számomra érthetetlen módon egyeseket zavar. Nagyon nyitottak vagyunk. Remekül fogy a lap a boltokban. Hiszem, hogy a kultúra lehetőséget ad egy város, egy tájegység életében. Minőségi változást hoz és még munkahelyeket is teremthet. Ennél sokkal szegényebb vidékek sokkal jobban működnek. A Palócföld sok értékkel megáldott.

A lapunk célja: fiatalos szerzőgárdával dolgozni. A lap egy év alatt elérte a havi 500 eladott példányt, már elbírná az 1000-t is. Az egyetlen ilyen jellegű lap, amit a Nemzeti Kulturális Alap támogat.

Van küldetéstudat és perspektíva.

NCS: A Palócföld felmutatja a fiatal tehetségeket. Reméljük balassagyarmati szerzők egyre többen fognak szerepelni benne.

MA: Madách és Mikszáth példája nagy felhajtó erő.

Nagy Csilla a könyvbemutató végén dedikálta kötetét. A Magánterület című kötetet könyvajánlónkban már bemutattuk. Az Irók Boltjában történt bemutatóról szóló írásunkat itt olvashatjátok. A 16. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és az Ünnepi Könyvhéten az irodalmi élet jeles személyiségei ajánlják a könyvet.

Nagy Angela