Mikszáth nyomában - kitérőkkel

 

 

Mikszáth és Madách, két irodalmi nagyságunk, akikről a magyarság többsége (remélhetőleg) tudja, hogy Nógrádhoz, netalán azt is, hogy Balassagyarmathoz milyen módon kötődnek.

 

A következőkben Mikszáth Kálmán élete egyes állomásainak emlékeit mutatjuk be egy rövid felvidéki és horpácsi látogatás révén, a teljesség legkisebb igénye nélkül.

 

Szklabonya-Mikszáthfalva-Sklabiná

 

Egyazon település, három név, kis történelemi utazás múltunkban.

 

Mikszáth Kálmán 1847-ben, ebben a kis felvidéki faluban született, apja Mikszáth János, tehetős, gazdálkodó, iparos ember, bár nemesi címmel nem rendelkezett.  Anyja Veres Mária. A családban hagyománya volt a kultúrának, és a tudásvágynak, az elődök nyugati egyetemeken is tanultak, evangélikusok voltak, így nem csoda hogy a reformáció felségterületéig jutottak.

Kálmánka, gyermekéveit megosztva a családi ház, és a szomszédos kovácsműhely között töltötte, utóbbiban, az ott megforduló emberek, élettörténetek, kis és nagy események érdekeltek, gyakran maga köré gyűjtötte az embereket, így meséltette őket.  Apja is gyakran küldött parasztbácsikat, néniket mesélni a nehezen elalvó Kálmánka ágyához, úgy tűnik, így alapozódott meg az a fantasztikus mesevilág és tökéletes emberismeret, ami Mikszáth műveit áthatja.

 

   

Balassagyarmatról pár perces autózás után Szklabonyára érünk, a település határ felöli végén lekanyarodva az elkerülő útról, egy méretes kőhajítás után érkezünk a Mikszáth emlékházhoz.

Nyitvatartás: kedd-vasárnap 10.00 - 17.00 között, belépő 40 korona, diákoknak 20 korona. Fényképezési, kamerázási lehetőség 50 ill. 100 koronáért.

Mikszáth nem ebben a házban született, de gyermekéveit már itt töltötte. Az épületet 2006-ra dicséretesen felújították, de megtartották eredeti helyiségeinek beosztását. A kiállítás gyakorlatilag három teremre és az előtérre korlátozódik, ennek egy igen egyszerű oka van: minimális a Mikszáth örökségből megmaradt tárgyi emlékek száma. A Horpácsról szóló részből megtudható, hogy miért.

Az épület felújításához az EU pénzeken és a szlovák kulturális tárcán kívül a magyar társminisztérium is hozzájárult.

 

   

A kiállítás nagyobbik termében (bal oldali kép) az életúttal kapcsolatos fényképek, írások, idézetek találhatók, dicséretes, hogy három nyelven, szlovákul, magyarul, angolul is. Alapos vezetést élvezhetünk egyébként Bőhm András gondnok jóvoltából.

Az utcafronton lévő két helyiségben korabeli bútorok, köztük egy értékes ónémet tálaló (jobb oldali kép), valamint Kubinyi Lajos festmények láthatók.

Az egyetlen eredeti emléktárgy Mikszáth névjegye, amelynek hátán kézírásos meghívó áll. Ezen a kis emléken át is érezhetjük Mikszáth jellegzetes stílusát:

 

Igen tisztelt Barátom!

 

A fecskeröptiben említett vacsorára feleségem szerda (május 5) este nyolc óráját tűzte ki.

Elmaradás még fizikai akadályokkal se menthető. Vis mayor nincs.

Fekete kabát nem kell, csak azon esetben, ha szürke nincs. Csak Nagy Ferencz és Kuncz  Jenő lesznek itt.

Szóval pusztán a te híveid, melyek közül a legragaszkodóbb

 

Mikszáth Kálmán

 

A települést az író 1910-es halála után tiszteletből Mikszáthfalvára változtatták, majd 1920 után Sklabiná a neve. Mikszáth lánytestvérének, Mariskának a sírja éppen az emlékházzal szemközti temetőben van.

 

A faluban gyakorlatilag már nincs magyar.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Selmecbánya

 

Gyönyörű, dimbes-dombos utakon visz az autónk északra, a felvidéki bányászvárosok felé.

Mikszáth tanulmányait Rimaszombaton és Selmecbányán folytatta, és itt is olyan élményekre, tapasztalatokra tesz szert, amelyeket számos művében viszontláthatunk.

 

Selmecbánya (Banska Stiavnica) az egyik legszebb, ha nem a legszebb fekvésű település a történelmi Magyarországon. A városképen azért sikerült rontani az elmúlt évtizedekben, bár a központ helyreállítása folyik, talán sikeresebben és nagyobb léptékben, mint azt mi itthonról feltételeznénk.

 

   

Azonban számos épület kívül esik még e körön, így fájdalmas, hogy az a lícium (bal oldali kép), amelynek egykoron Petőfi és Mikszáth is növendéke volt, ma reménytelenül elhagyatott.

Az emléktábla (jobb oldali kép) Petőfi nevét őrzi, lehet, hogy Mikszáth nem túl biztató iskolai eredményei miatt az utókort rossz lelkiismeret kínozta volna emléktábla állítás ügyében.

Ha nem is a líceumban, de más emlékanyagban megtudható előmenetele:

 

Vallástan:  előadása folyamatos és értelmes

Latin:        szép sikerrel haladott

Ógörög:     középszerű előmenetel

Magyar:    dicséretes siker

Német:      csekély fogalom mellett kevés haladás

Földrajz és történelem: kitűnő érdeklődés és folyamatos szorgalom mellett jeles előrehaladás

Mathesis:   kielégítő eredmény

 

Levéltári adatok szerint az első félévet megszakította, mathesisből pótvizsgára utaltatott, de a legnagyobb gondot tanárainak az okozta, hogy tanulótársa helyett ő írta meg magyar dolgozatát. Ahogy ez lenni szokott, a munka túl jóra sikeredett, a jutalom a kicsapás veszélye és egy méretes pofon Scholz tanár úrtól. Újabb mikszáthi segítség már nem született.

Évekkel később Mikszáth köszönettel illette a fegyelmezés e poroszos módját Scholz tanár úrnak írott levelében. Nincs tudomásunk sem a szülők protestálásáról, sem az ombudsman-i alapos vizsgálatról.

 

 

Horpács

 

Selmecbányáról visszafelé, az ipolyság-i (Sahy) átkelőt követően a 2. sz. főútról Borsosberénynél lekanyarodva érhetjük el Horpácsot. A kies magyar útviszonyokról rögtön képet kaphatunk a letérést követően, van, ahová a lendületes fejlődés még nem ért el.

Arról azonban, hogy Mikszáth szép vidéket választott magának, az utasok meggyőződhettek, miközben a gépkocsivezetőt a kátyúk kerülgetése teljes mértékben lekötötte.

 

Horpács Mikszáth Kálmán sikeres időszakához kapcsolódik. Az írót hosszú éveken át nem kényeztette el a siker, feleségével Mauks Ilonával olyan anyagi gondokkal küzdöttek, hogy éppen Mikszáth volt az, aki felajánlotta a válást, mivel egyszerűen nem tudta eltartani feleségét.

 

Amikor a körülmények kedvezőbbre fordultak, először az irodalmi kánon illetékesei, majd az olvasók is értékelni kezdték műveit, fordult a kocka, a sikereket a második, újbóli házasságkötés követte. A bevételi fordulatot Jókai és kora c. munkája hozta, és az Országgyűlési tudósítások c. sikeres sorozat.

A vásárlásra barátja Szontágh Pál biztatta, az ő birtokát vette meg Mikszáth, gyakorlatilag látatlanban.

Mikszáthnak a praktikus dolgokhoz kevés készsége volt, a birtok kezelése már a feleségére maradt. Azonban élete végéig szeretettel ragaszkodott a birtokhoz, saját bevallása szerint azért, mert a táj emlékeztette a Görbeországra, az emberek pedig éppoly szeretetre méltóak voltak, mint a gyermekkora idejében élők.

De kár is indokokat keresni, a legszebb vallomást maga az író adta meg:

 

Kellett nekem egy olyan hely, melyről csak én tudjak, mint ahogy az embernek van egy titkos könyve, kellett egy hely, ahol a füvekből, falvakból, árkokból, erdőkből a fantázia segélyével témákat hasogassak ki írói mesterségemhez, hol nekem öreg fák titkos susogással meséljenek s patak vize locsogjon.

 

Mikszáth választásában talán a vasút is szerepet játszott, Pestről Vácig kényelmes vonatút révén lehetett eljutni, itt pedig már várta a fogat. A Naszály emelkedői alkalmat adtak az írói elrévedezésre, de az akkori kor embere a távolságot és az időt még másként értékelte.

 

   

Mikszáth a 420 hold birtokot 1904-ben még az itt látható épülettel (bal oldali kép)vette meg, majd két évvel később helyi (ez sem volt véletlen) építőmesterekkel építtette meg a mai emlékháznak otthont adó klasszicizáló kastélyt (jobb oldali kép).

 

Napjaink látogatóját a mai Horpács helyrebillenti a régmúlt idők emlékezésében.

 

A mai területet egy amerikai-magyar alapítvány vette meg az államtól, azzal, hogy a kastély nem kerül tulajdonába, fenntartania sem kell. Viszont a hajdani Szontágh felé épület és a többi melléképület így magántulajdonba került, ezek átalakítása jelenleg is folyamatos. Dr. Varga Péter elismerendő gondossággal helyreállította, amit részben az enyészet birtokolt, számítása talán arra is alapozódott, hogy a családi (értsd állami) ezüst teljes elkótyavetyélése csak kivárás kérdése, idővel a kastély tulajdonjoga is átszállhat. Az idő már bebizonyította, hogy régen még eretneknek vélt gondolatokat utóbb meghaladta a valóság.

 

      

A kastélyt és a parkot még jól őrzik Mikszáth Kálmán (bal oldali kép) és Mauks Ilona (jobb oldali kép). Mellszobruk a kertben, az író egész alakos szobra (középső kép) pedig a kastély bejárata előtt található. Utóbbi azt az írót jeleníti meg, aki valamennyiünk emlékképében él, az itt olvasható frappáns gondolataival segítünk ebben. A szobrok ifj. Szabó István alkotásai.

Mauks Ilona mohorai emlékének ápolásáról Nagy Angela összeállítását olvashatjátok a 2006-os Ilona napi ünnepségek apropóján.

 

Talán éppen az épület előtt ülve írta a Horpácsot dicsérő sorokat:

 

Pompás kis falu ez, a drégelyi várrom alatt. Szondi két apródja az én rétemen kergette a lepkéket s az én cserebogaraim őseiből csinálta a malmocskákat. Egy völgykatlanban van elbújva az egész falucska, eltakarva a világtól hatalmas hegyek rámája által. Vasút nem vezet ide, még országút vagy megyei út sem, postája nincs, telegráfja még kevésbé, a dűlőutakat is a gyep és a laboda veri fel. Minden úgy van még itt, ahogy Ali basa hagyta, mikor innen eltakarodott. Egész életemben vágytam ilyen zugra, elrejtett fészekre.

 

A kastély emlékkiállítása több szobányi, bár a kastélyból megmaradt emléktárgyak itt sem kápráztatják el a látogatót.

Nyitvatartás: X-III. hó csütörtök-vasárnap 10.00-14.00, IV-IX.hó kedd-vasárnap 10.00-14.00  Felnőtt belépő: 300 Ft, diák, nyugdíjas 150 Ft, fotózás: 300 Ft

 

Ami a legmegfogóbb, az a hajdanvolt hangulat, ami érződik a falakból. A kiállítás kitűnően bemutatja az életutat, számos fénykép, idézet megjelenítésével, kiemelendők a vármegye világát, és a parlamenti közállapotokat bemutató anyagok.

Ami általában jellemző a magyar múzeumokra, idegen nyelvű mutáció itt sincs.

 

Hogy miért nincsenek Mikszáth emléktárgyak nagyobb számban, arra magyarázat az 1950-es évek tragikus gyakorlata.

A Mikszáth leszármazottakat kitelepítették, a kastély anyagát elhurcolták. Érdekes interjú olvasható erről is az egyik dédunokával, a Felvidék c. internetes lapban.

Az állami visszavásárlási szándék ellenére is csak minimális tárgyi emlék került vissza a bűnbánó államhoz.

 

Mikszáthot országgyűlési képviselőnek az erdélyi Illyefalva jelölte.

Az alábbi idézet mutatja, hogy a lelkiismeret szava akkor is megszólalt, de ezek a sorok a mának is üzennek:

 

Gyakorta szokták mondani a magyarországiak, hogy a székelynek két esze van. Sokszor a jobbik eszükkel gondolnak ki valamit, de a rosszabbikkal hajtják végre. Én úgy találom, hogy nekünk magyarországiaknak van két eszünk velük szemben. Az egyik eszünkkel magasztaljuk, nagyra becsüljük, nemzetünk virágának tartjuk őket. A másik eszünkkel pedig el hagyjuk őket pusztulni.

 

Végül álljon itt egy mondat, amit ma is megfogalmazhatna egy szélsőségesnek kinevezhető író, költő, de vigyázat, Mikszáth látnoki erejét mutatja, hogy négy év múlva kitör az első világháború, nyolc év múlva vesztes ország leszünk, kilenc év múlva regnál a Tanácsköztársaság és tíz év múlva Illyefalva már nem jelölhet magyar országgyűlési képviselőt.

 

Én, aki annyira szeretem ezt a nemzetet, olyan sötét színekben látom ma az ország jövőjét, hogy elmondani sem lehet.

 

 

Rövid kirándulás a Felvidéken

 

  

A Felvidék több napos túrát is megér, így például az egykori bányavárosok felkeresése bizton ajánlható. Mi Körmöcbányán (Kremnica) indítottunk (bal oldali kép), hangulatában, történelmi, kulturális vonatkozásaiban számos látnivalót tartalmaz, bár elmarad Selmecbányától. A várost a tökéletes tervezésű főtér a Szentháromság szoborral utalja, a domb tetején pedig a Szent Katalin templom. Vigyázat, a templomhoz ill. a mellette lévő épületekbe a bejutás csak egyetlen lépcsősoron át lehetséges, amely kapuval zárt, így a nyitvatartási (kedd-vasárnap 10.00-17.30) időn túl sem a templomban, sem a panorámában nem gyönyörködhetünk.

Körmöcbányán szállásnak a Hotel Central (központban, a sétálóutcában van, fenntartott parkoló az épület mögött) ajánlható (fent a jobb oldali kép), 1200 koronáért kaphatunk kétágyas kényelmes, fürdőszobás szobát, bár megemlítendő hogy az épület nem illik a korabeli házak hangulatához.

Étkezésre a főtéren, egy középkori épületben kialakított étterem, a Sylvanus  kiválóan alkalmas. Elegáns, bőség étel, ital választék, kb. 15-20 %-kal a magyar árak alatt.

 

Ipolybalogra (Balog nad Iplom) Balassagyarmatról kerékpárral is eljuthatunk, ehhez még gépkocsiba sem kell ülnünk.

A 850 lelket számláló falu nem ismeretlen a hazánk történelmében járatos emberek előtt, mivel egyike azon három Kárpát medencei templomnak, melynek tornyán ott díszeleg a magyar Szentkorona mása. Az időrendet tekintve az ipolybalogi templom tornyára került fel az első korona!

 

Amikor az Árpád-ház kihalása után a magyar trónra több uralkodó is igényt tartott, egyike volt ezen fejedelmeknek Vencel, a cseh származású király, aki - miután a Szentkoronával is megkoronáztatott- seregével Prágába menekült és magával vitte a koronázó ékszereket is. Az első éjszaka Vác környékén érte, ahonnan kissé keletre tartva a második éjszakát Ipolybalogon töltötte. Ő a helyi földesúrnál szállt meg, a Szentkoronát pedig a katonaság a templomban őrizte. Ipolybalog derék magyar népe a Szentkorona jelenlétét soha el nem felejtette, annyira elevenen élt tisztelete e nép szívében, hogy 160 évvel később Mátyás királyunk az 1464-ből származó rendelete alapján a templom tornyára felkerült a Szentkorona bádoglemezből készült mása. (A pozsonyi Szt. Márton székesegyház tornyára csak a török kivonulása után, a harmadik koronás templom, a jászberényi templom tornyára pedig az 1700-as években) A Szentkorona tehát attól az időtől kezdve állandóan a templom tornyán volt, természetesen, ha valamilyen vész - törökök, tűzvész, stb. - alkalmával meg is semmisült, nem sokkal később felkerült rá az új másolat.

 

Azt az üreget pedig, amely a Szentkoronát rejtette, népünk szent helyként tisztelte, a környék népe mint zarándokhelyet tartotta nyilván. A trianoni országvesztés után 1924-ben befalaztatták ezt a magyarság-tudatot erősítő szent helyet, de 2003-ban a boltíves üreget, mely 700 évvel ezelőtt a drága ereklyénket őrizte, feltárták.

2005-ben az egyházközség és a községi hivatal, tehát a falu népe közös döntése értelmében a Szentkorona hiteles másolata állandó jelleggel elfoglalja helyét a templomban, azon a helyen, ahol 700 évvel ezelőtt egyszer már megpihent.