MADÁCH IMRE EMLÉKEZETE 2011
"…mennyi szellem, mennyi őserő."	•	Budapest, Magyar Tudományos Akadémia
Rendhagyó Madách-napok	•	Alsósztregova és Csesztve
T. Pataki László: Lelkigyakorlat	•	Budapest, Országos Idegennyelvű Könyvtár
XIX. Madách Szimpózium	•	Szeged, Somogyi Károly Könyvtár
Madách kiállítás	•	Győr, Xántus János Múzeum
Múzeumok Őszi fesztiválja	•	Győr, Xántus János Múzeum
Jankovics Marcell könyvbemutatója	•	Budapest, Centrál Kávéház
Jankovics Marcell filmjének bemutatója	•	Budapest - Bécs, ANILOUGE filmfesztivál
2011. május 27. Madách Imre Az ember tragédiája című műve kiadásának 150. évfordulója alkalmából Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Konferenciatermében 2010 májusában kiállították a Tragédia eredeti kéziratát. A ...mennyi szellem, mennyi őserő. Százötven éves Az ember tragédiája címmel megrendezett kiállításon a digitális technika segítségével végig is lehetett lapozni a teljes művet.
Madách Imre Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen a börtönben (1852–53) írta meg, majd kiszabadulása után, 1856-57-ben írt egy második változatot. A harmadik az egyetlen fennmaradt változat, amelynek címlapjára ezt írta: "Kezdtem 1859. február 17-én, végeztem 1860. március 26-án." 1861 nyarán elvitte a művet Arany Jánosnak, aki elismerőleg nyilatkozott a Tragédiáról, bár némi változtatást javasolt, amit Madách el is fogadott. Az ember tragédiája 1861-es dátumú első kiadása 1862. jan. 12. körül jelent meg, nem került könyvárusi forgalomba, a Kisfaludy Társaság pártoló tagjai kapták illetménykötetként.
1864. október 5-én halt meg Madách Imre író, költő, publicista, akadémikus és drámaíró. Az évforduló környékén minden évben számos megemlékezés zajlik országszerte. Irodalmi nap keretében emlékeztek meg Madách Imréről Csesztvén és Alsósztregován. Csesztvén 1983 óta, Alsósztregován 2003 óta emlékeznek évente. A Madách Irodalmi Társaság is október elején tartotta a Madách Szimpóziumot. Megnyílt a győri Xántus János Múzeum új állandó Madách kiállítása. Az ember tragédiája című drámai költemény, a magyar irodalom ezen örök érvényű remekműve a mai napig foglalkoztatja az alkotókat. Bemutatásra került Jankovics Marcell Az ember tragédiája c. könyve és animációs filmje is. 2011. szeptember 30. ALSÓSZTREGOVA - MADÁCH KASTÉLY, MADÁCH IMRE SÍREMLÉKE A rendező intézmények (a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Pozsony; a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás, Pozsony és a Palóc Múzeum, Balassagyarmat) az idén Rendhagyó Madách-napokra invitálták az emlékezőket Alsósztregovára és Csesztvére. Különleges volt az alkalom, hiszen mindkét Madách múzeumot már kiűrítették az induló nagy felújítások miatt. Alsósztregován és Csesztvén időszakos poszterkiállítás nyílt, hogy a látogatók az építkezés ideje alatt is találkozhassanak Madách dokumentumokkal. A 2011. szeptember 30-i alsósztregovai irodalmi napon köszöntőt mondott Malis Dusan, a község polgármestere. A Madách Imre élete és munkássága c. kiállítást az alsósztregovai evangélikus lelkészházban dr. Kovács Anna irodalomtörténész nyitotta meg. A Közös örökségünk: Madách című határon átnyúló projekt eddigi eredményeit ismertették Jarábik Gabriella és Molnár Ildikó projektmenedzserek. A Madách-síremlék koszorúzásánál emlékbeszédet mondott dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész.
A HUSK-0901/1.3.1/0007 Közös örökségünk: Madách - Spolocné dedicstvo: Madách A csesztvei és az alsósztregovai Madách irodalmi emlékhelyek rekonstrukciója A határokon átnyúló pályázat célja a közös és európai értéket képviselő irodalmi hagyományok ápolása mellett egy olyan túraútvonal kialakítása is, amely a két szomszédos nemzet kultúrájának megismertetését segíti. A Közös örökségünk: Madách elnevezésű pályázat azért is rendkívül fontos, mert eddig nem volt még példa arra, hogy magyarországi megyei önkormányzat egy szlovákiai állami intézménnyel közösen sikerrel pályázott volna ilyen jellegű tevékenységre. A pályázatot Nógrád Megye Önkormányzata - Palóc Múzeum (Balassagyarmat) és a Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (Pozsony) dolgozta ki. A beruházás megvalósítására mintegy kétmillió eurót nyert a két pályázó. A szlovákiai Alsósztregován lévő Madách-kastély felújítására, átalakítására a pályázati összeg kb. háromnegyedét fordíthatja a szlovákiai partner, a magyarországi Csesztvén lévő Madách kúria felújítására és az új kiállítás létrehozására pedig a pályázati összeg kb. egynegyedét költheti a magyarországi partner. Az alsósztregovai Madách-kastély a régészeti feltárás, építészeti és műemléki kutatást követően teljes felújításra és átalakításra kerül. Madách Imre egykori kastélya az alig egy évig tartó felújítás után nem csupán irodalmi emlékhelyként és múzeumként működik majd, hanem konferenciaközpont, tudományos kutatóhely, alkotóház is lesz egyben. A múzeumi funkción kívül a tetőtér egy részében szálláshelyeket, a pincében irodalmi kávéházat, klubhelyiséget, múzeumpedagógiai termet, pódiumszínpadot is terveznek kialakítani. Mindkét helyszínen már megkezdődtek a munkálatok, az építkezés idejére időszakos poszterkiállításokat rendeztek. 2012 januárjában, Pozsonyban nyílik időszakos kiállítás az alsósztregovai anyagból. A felújított emlékmúzeumok újranyitását 2012. szeptember végére tervezik.
2011. október 1. PALMAN IMRE ÉS KOVÁCS IDA A második Rendhagyó Madách-napon Csesztvén, 2011. október 1.-én köszöntőt mondott Palman Imre, a község polgármestere. A hajdani Majthényi kúriában megnyílt a Madách minitárlat című kamara kiállítás. A Közös örökségünk: Madách című projekt keretében, a csesztvei Madách kúriába készülő Az emberiség haladt, ha az egyén nem is vette észre - Madách Imre és Az ember tragédiája című állandó kiállítás terveit ismertette Kovács Ida irodalomtörténész, a kiállítás forgatókönyvírója, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa. Kovács Ida elmondta, hogy a hagyományos kiállítási elemek mellett nagy figyelmet fordítanak az élményt adó, látványos megoldásokra (korhű interieur), formai újdonságokra, a modern múzeumpedagógiai szempontokra. Egy igazán korszerű, XXI. századi kiállítás megalkotásához felhasználják a számítógépes technikákat, melyek az interaktivitást is lehetővé teszik (számítógépek, digitális képkeretek stb.). A Miklós Róbert rendezte kiállítás 1983-ig volt látható Madách csesztvei évei címmel. 1997-ig, a felújításig, majd a legutóbbi napokig állt a Kerényi Ferenc által rendezett kiállítás. Változtak az idők, ma már jobb minőségű anyagok, jobb világítási és egyéb technikai lehetőségek vannak. A kiállítás hat szobájának terve vázlatosan: 1. Fogadótér, jegyárusítás, szakirodalom. Itt lesz elhelyezve Varga Imre Madách szobra. 2. Madách gyermekkora, származása. Majthényiak, Madáchok (nemesi címer, bölcső, kalendárium). Rajzok Madách Imrétől, a pesti élet helyszínei, tevékenységek, testvérek (képek digitalizálva). Erőteljes hangsúlyt kap Csesztve (viselet, használati tárgyak, gazdálkodás). 3. Hivatali élet, nősülés, csesztvei otthon. Madách íróasztalának másolata (Magyar Nemzeti Múzeum). A három gyermek - itt voltak boldogok, bármilyen kevés idő is volt ez. 4. Írói pályakép. Költészet, források a Tragédiához, a Tragédia. Írások 1939-45 (Atheneaum, Honművész, Pesti Hírlap). Gyermekek: Aladár, Jolán. Gyászjelentés. 5. A Tragédia teljes kézirata Arany János javításaival, digitalizálva; Dr. Kerényi Ferenc kötete; 8 db. színpadi makett, (1926-1955) jelmeztervek. Színházi előadások részletei (Szinetár, Huszti, Moór, Mensáros) 6. A Tragédia külföldi fogadtatása 1905-1998 között. Bábuk (pl.: Lucifer 1883), jelmezrekonstrukciók. Kovács Ferenc: Madách portré vörös márványból. Játszótér, ahol a gyermekek színpadon eljátszhatnak egy-egy jelenet akár párizsi ruhákban is.
A klasszicista kúriát a Majthényi család építtette a XIX. század elején. A kúriát a Madách család Majthényi Anna, Madách Imre édesanyja révén birtokolta 1810-től. A csesztvei kúriában Madách Imre csupán kilenc évig élt. Számos verse, levele, vallomása kelteződött innen, itt élte házassága első, boldog éveit, itt születettek meg gyermekei, itt lett tevékeny részese Nógrád politikai életének, itt fogadta 1862-ben Arany Jánost, a Tragédia felfedezőjét. E találkozást a kúria homlokzatán elhelyezett emléktáblán is megörökítették. A Madách kúria 1964-től múzeumként funkcionál. Parkja 1975-től természetvédelmi terület. Az 1960 óta védett híres krími hársfa véglegesen elpusztult, földön fekvő száraz ágai szomorúan emlékeztetnek. A dr. Kerényi Ferenc által rendezett kiállítást már lebontották, az épületet kiürítették. A feltárult látvány is jól bizonyítja, mennyire időszerű már egy szakszerű felújítás.
ELŐSZÖR ÉS UTOLJÁRA - SÉTA A KIÜRÍTETT MADÁCH KÚRIA ÉPÜLETÉBEN JARÁBIK GABRIELLA ÉS MOLNÁR ILDIKÓ Jarábik Gabriella muzeológus, a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgató asszonya, projektmenedzser és Molnár Ildikó, a Palóc Múzeum munkatársa, projektmenedzser a Közös örökségünk: Madách című projekt eddigi eredményeit és a csesztvei kúria felújításának tervezett megoldásait ismertette. Az ünnepi műsor, Az utódok szemével c. verses, zenés összeállítás Madáchról és a Tragédiáról szólt. Közreműködtek: a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola versmondói: Aradi Vivien, Hangonyi Vivien, Mocsányi Martin, Romhányi Veronika, Varga Bíborka és Szukán Laura (gitár). A Somoskői Harsona Trió előadásában elhangzott: Paul Peuerl: Tánc, Vietórisz-Kódex: Courant; Valentin Hausmann: Tánc, Toineau Arbeau: Pavane; Richard Shuebruk: Processional és egy ír népdal. A műsort összeállította Bajczárné Gyenes Erzsébet és Kapi Gyula. A Rendhagyó Madách-nap végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait Madách Imre szobra (Vígh Tamás 1964) előtt.
SOMOSKŐI HARSONA TRIÓ Az együttes tagjai: Kapi Gyula - harsona, művészeti vezető Kapi Zsófia - harsona Mizsei Tibor - tuba A trió 2003 nyarán alakult. A Salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanáraként tehetséges tanítványaim kínálták a lehetőséget, amelyet kár lett volna nem kihasználni. A lehetőség adott volt. Van egy tehetségesen harsonázó tanítványom, aki éppen a saját gyermekem (Kapi Zsófia) és van egy tehetséges tubás tanítványom (Mizsei Tibor), ezt ki kell használnom(nunk), gondoltam és így jött az ötlet, hogy alakítsunk hivatalosan HARSONA TRIÓT, mert már addig is sokat muzsikáltunk együtt zeneiskolai rendezvényeken. Kiderült, hogy eladható, amit csinálunk, szükség van rá, hívnak minket koncertezni. Rendszeres szereplői vagyunk a város zenei és egyéb ünnepi rendezvényeinek. A városon kívül is szerepeltünk már. pld. a „Muzsikál az erdő”; Somoskői Várfesztivál programjaiban, vagy Csesztvén, a Madách ünnepségen, ahol már többször közreműködtünk. Mindkét muzsikus társam, egykori tanítványom kacérkodott a zenei pálya gondolatával. Tehetségük mindenképpen alkalmassá tette volna őket erre. Végül más élethivatást választottak, de a muzsikálás iránti szerelem megmaradt. Mindenféle zenét játszunk, műfaji korlátok nélkül. A lényeg, hogy jó zene legyen, amit játszunk. Névválasztásunk adott volt, hiszen mindhárman somoskői lakosok vagyunk. Kapi Gyula művészeti vezető 2011. október. 5. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (Budapest V., Molnár u. 11.) az Országos Könyvtári Napok keretében tartott rendezvényei sorában megemlékezett a Tragédia megjelenésének Madách Imre halálának évfordulójáról. Műsorra tűzték T. Pataki László: Lelkigyakorlat című művét. A Madách ihlette monodrámát T. Patakiné Kerner Edit előadóművész tolmácsolta. Ekkor nyílt meg a könyvtárban Bacsúr Sándor: Nógrádi tájak című kiállítása. A rendező Sármezeyné Tibay Klára volt. Részletes beszámolónk itt olvasható. 2011. október. 15. A Madách Irodalmi Társaság nem Csesztvén és nem Alsósztregován, hanem rendhagyó módon Szegeden, a Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtárban tartotta Őszi ülésszakát 2011. október 15-én. Bővebben: madach.hu 2011. november. 3. A Madách Gyűjtemény anyagából rendezett új állandó kiállítás nyílt a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága - Xántus János Múzeumban Győrött, 2011. november 3-án. A megnyitón köszöntőt mondott Kara Ákos, a megyei közgyűlés alelnöke. A kiállítást megnyitotta: dr. Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság alapítója és elnöke, Madách-kutató. A kiállítás megnyitója után a Kazinczy Ferenc Gimnázium DeszkArt társulata Bauer Ildikó vezetésével előadta: Az emberke tragédiája Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról. A versikéket írta Karinthy Fricike. A szöveg itt olvasható. 1973-ban dr. Szabó József evangélikus püspök, aki egyházi pályafutása végén Balassagyarmatról visszaköltözött Győrbe. Madách-csal és Az ember tragédiájával kapcsolatos gazdag gyűjteményét a Xántus János Múzeumnak ajándékozta, ahol haláláig, irodalomtörténészként gondozta, gyarapította a gyűjteményt. A kiállításon a Madách-gyűjtemény legértékesebb darabjait mutatják be. Vásárlások révén és ajándékozók, támogatók jóvoltából ma is gazdagodik a kollekció. A kiállítás megnyitóján újabb különlegességgel gyarapodott a Madách-gyűjtemény. Dr. Szabó Márta, a gyűjteményalapító Szabó József lánya a múzeumnak ajándékozta Czinke Ferenc diófapáccal selyemre festett Madách-arcképét, melyet a művész az édesapjának dedikált. Szabó József Alsómesteriben született 1902-ben. A soproni Evangélikus Líceumban az érettségi tétele Madách Az ember tragédiája volt. Itt végezte az evangélikus teológiát, Győrött segédlelkész lett. 1948-ban Balassagyarmatra került, a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökévé avatták. Püspökké avatása körül kezdődtek meg az állam és az egyház viszonyát érintő tárgyalások. "Turóczy Zoltán és Szabó József együtt küzdöttek azért, hogy az egyház békésen megtalálja helyét és zavartalanul működjön a magyar állam keretei között. (...) Miután törekvéseiket és javaslataikat a bizalmatlanság légköre vette körül. 1952. február 9-én püspöki tisztségükről önként lemondtak." (Tóth L., 1999) Szabó József igazgató lelkész maradt Balassagyarmaton. A balassagyarmati Madách-kultusz nagy hatással volt Szabó Józsefre. Szenvedélyesen, széles körű kapcsolatai segítségével, a legkülönbözőbb forrásokból szorgalmasan gyűjtötte a Madách-emlékeket, az eredetiben már be nem szerezhető anyagokból másolatokat készíttetett. A Tragédia tudományos igényű elemzésébe fogott, elmélyült Madách filozofikus gondolatvilágában, megkereste a Tragédia és a Biblia közötti párhuzamokat. Publikált, előadásokat tartott. Páratlan gyűjteményét felajánlotta a városnak, de a megyei politika közbeszólt. (Ezidőtájt szabadították meg a Palóc Múzeumot is a Madách és Mikszáth relikviáktól.) Dr. Szabó József 1973-ban nyugalomba vonult, visszaköltözött Győrbe, Madách gyűjteményét a Xántus János Múzeumnak ajándékozta, ahol irodalomtörténészként gondozta, gyarapította a gyűjteményt haláláig. Kommentár nélkül: "Balassagyarmat szellemi életéért a legcsekélyebb felelősséget is érzők, e szellemi életet szívükön viselők, soha meg nem bocsátható, helyre nem hozható bűnnek tartják, hogy 1973-ban dr. Szabó József nyugdíjas püspök úrnak el kellett hagynia a várost és magával vitte mintegy 7-8000 darabra tehető Madách gyűjteményét Győrbe. Ezzel Balassagyarmat elvesztette azt a nagy lehetőségét, hogy e legteljesebbnek tartott Madách gyűjtemény birtokában és ilyen nagyszerű tudóssal, kutatóval, aki még ekkor ereje teljében volt, a Madách kutatás központja lehetett volna." (Kovalcsik A., 2001) "Huszonöt évig voltam püspök Balassagyarmaton, de a megye nem vett sem a gyűjteményemről, sem rólam tudomást. De ezt hagyjuk! Nem akarom kipoentírozni. A lényeg az, hogy én ide akartam adni a gyűjteményt, hiszen Madách Imre minden atomjával Nógrádhoz kapcsolódik. Sajnálom, hogy nem így történt..." (Szabó J. 1975) "Csak megemlítem, hogy a Nógrádi útikalauz 1976-os, nagyon szép kiadása a 145. oldalon írja balassagyarmati anyagában: 'Itt gyűjtötte össze Szabó József püspök a világ legteljesebb Madách gyűjteményét. Ez azonban Győrbe került...' Nem én akartam így!" (Szabó J., 1977) "Győrben érlelődött, Balassagyarmaton teljesedett ki... Hazajőve tele volt ajándékkal a városnak, a hazának... A gyűjtemény, amit hozott a magyar nép kincse..."” (Evangélikus Élet, 1984) 1983 a Nógrád megyei Tanács Madách-díjban részesítette (húsz évvel a díj alapítása után!) 1984 az Evangélikus Teológiai Akadémia díszdoktorrá avatta 1986 Szabó püspök úr Győrben elhunyt 1991 Szabó püspök utca elnevezése Balassagyarmaton 2002 Balassagyarmat város Díszpolgára (posztumusz) 2002 emléktábla állítása a balassagyarmati evangélikus parókia homlokzatán "A magasban szerény és irgalmas maradt, a mélyben igényes és csüggedetlen," 2011. november 15. Az Akadémiai Kiadó megjelentette Madách Imre Az ember tragédiája című albumát, tisztelegve az eredeti mű százötven évvel ezelőtti első kiadása és a több száz ezt követő kiadás előtt. "Ne szánjatok. - Miénk / Ez őrülés; mi józanságtokat / Nem irigyeljük. Hisz, mi a világon / Nagy és nemes volt, mind ily őrülés, / melynek higgadt gond korlátot nem ír" - idézetet választotta a Tragédiából a Kiadó a könyv mottójául. Jankovics Marcell Az ember tragédiája című animációs filmjéből a legjellemzőbb 135 színes kép díszíti az albumot. A bemutatót november 15-én, Budapesten, a Centrál Kávéházban tartották. A kiadványról részletesebb tájékoztatás a Könyvajánlóban és a Betekintőben. forrás: http://akkrt.hukonyvek A könyv angol nyelven 2012 márciusában - a film DVD-változatával egy időben - kerül a boltok polcaira C. P. Sanger fordításában. 2011. november 27. Az egyedülálló módon, két fővárosban párhuzamosan zajló Anilogue - Nemzetközi Animációs Filmfesztivált idén kilencedszer rendezték meg a budapesti Urániában, a Toldi moziban és a bécsi Topkinóban. 2011 újdonsága volt, hogy a zsűri az animációs nagyjátékfilmeket is értékelte. A versenyprogramban a kísérleti filmektől a grandiózus 3D-mozikig számos animációs stílus megjelent. Az egész estés filmes nevezéseket a világ minden országából fogadta a fesztivál. Harminc rövidfilm mellett az egész estés animációk versenyprogramjába kilenc film került be: Alois Nebel (Csehország, Németország), Fimfarum: Három az igazság (Csehország), A rabbi macskája (Franciaország), Egy macska kettős élete (Franciaország), Levél momónak (Japán), Az ember tragédiája (Magyarország), Csillaghajsza (Japán), Temetésre várva (Egyesült Királyság), Régen minden súlyos volt (USA). 2011. november 27-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az Anilogue fesztivál keretében tartották meg Jankovics Marcell nagyszabású munkája, Az ember tragédiája hivatalos világpremierjét, majd 29-én Bécsben vetítették. Ahogy Az ember tragédiájában a tizenöt szín az emberiség állapotának, történelmének különböző mozzanatait jeleníti meg, ugyanígy az animációs filmben is eltérő a színek technikája, világa. A művész mind a tizenöt színt más-más stílusban készítette el. A film képeiből válogatás a Fényképalbumban tekinthető meg. Jankovics Marcell Az ember tragédiája című 160 perces animációs filmeposzát 2011. december 8-tól vetítik az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A film DVD változata 2012 márciusában jelenik meg. Jankovics Marcell, a Kossuth-, Balázs Béla- és Prima Primissima-díjas rendező korábban olyan nagysikerű egészestés animációs filmeket készített, mint a János Vitéz (1973), a Fehérlófia (1982) és az Ének a csodaszarvasról (2002), illetve dolgozott a Gusztáv és a Magyar népmesék sorozatokon is. Sisyphus című 1974-es animációs rövidfilmjét Oscar-díjra jelölték, 1977-ben a háromperces Küzdőkkel pedig Arany Pálma-díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon. 2011. december 5. Összeállította: Nagy Angela