Képzőművészeti és irodalmi élmények az

Országos Idegennyelvű Könyvtárban

2011. október 5.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár már több alkalommal adott lehetőséget a Palócföld művészei alkotásainak bemutatására - 2010-ben például Farkas Andráséra - köszönhetően a Könyvtár osztályvezetőjének, Tibay Klárának, aki ez alkalommal "földije", a balassagyarmati művésztanár, Bacsúr Sándor kiállítása kapcsán üdvözölhette a megjelenteket.

A szervezők stílusérzékét dicséri, hogy az este második részében irodalmi élményben is részesülhettünk, méghozzá valóban emlékezetesben.

Bacsúr Sándor kiállítását tanártársa Kovács Ferenc nyitotta meg.

Mender Tiborné főigazgató, Bacsúr Sándor, Kovács Ferenc

Kiemelte, hogy a festészet különböző technikáiban - akvarell, olaj, pasztell, linó, tűzzománc - otthonosan mozgó Bacsúr Sándor természetesen a szülővárosához és a megyéhez kapcsolódó épületeket, tájakat, műemlékeket jeleníti meg a legszívesebben, gyakran visszanyúlva az elmúlt történelmi korokra. A megye valamennyi várát megörökítette, 127 templomot, számtalan kálváriát, de természetesen portrék, virágcsendéletek is fontos részei munkásságának. Az utóbbi 30 évben a tűzzománc technikával alkotta a legtöbb művét, szomorúan tapasztalhatta azonban, hogy a közelmúltban bezárt salgótarjáni Zománcgyár már nem lehet többé tűzzománc képeinek technikai bázisa.

A mostani kiállításon bemutatott alkotásaiból több kapcsolódott Balassagyarmathoz, a vasút és a vasútállomás sorsa többször megihlette,

A vasút nosztalgiája Ég a vasút

csakúgy, mint a vasútállomással egyazon évben, 1944-ben felrobbantott zsinagóga.

A zsinagóga vége

A középkori balassagyarmati vár,

a cserhátsurányi templom is jól szemléltetik a művész témaválasztásait.

A kiállítás 2011. október 18-ig tekinthető meg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. (Budapest V. Molnár u 11)

A megnyitót követően, az este második részében az irodalomé volt a főszerep.

T. Pataki László Lelkigyakorlat c. monodrámájában Patakiné Kerner Edit, az író özvegye megrendítő átéléssel jelenítette meg Majthényi Anna vívódásait, időskori emlékezését a Majthényi, Madách családra, gyermekeire, és fia, Madách Imre feleségére, Fráter Erzsébetre.

Összeállította: Nagy László