Irodalombarát mérnök

Terman Béla előadása Ady Endre iránti vonzalmáról

2017. május 26.

A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál. – lakonikusan így jellemezte hajdanában a pedagógusokat egy íróember.

Kétségkívül az utóbbi jelző illeszthető a Balassi Bálint Gimnázium egykori magyartanárára, Dr. Szabó Károlyra, aki az 1950-es évek közepén Ady Endre költészetét olyan módon tette szerethetővé, átélhetővé diákja, Terman Béla számára, hogy attól kezdve ő a magyar költőgéniusz művészetének elkötelezett híve lett.

A szerelem a mai napig tart - indokolt Terman Béla a balassagyarmati Helytörténeti Gyűjteményben, a Csillagházában, 2017. május 26-án megtartott előadásában, amelynek címét átnevezhetjük úgy is, Miért szerettem meg Ady Endre költészetét?

Az irodalom, a költészet szeretete, alaposabb kutatása jobbára a humán érdeklődésűek "kiváltsága", kevésbé a mérnököké. Terman Béla ebben is formabontó, hiszen bármennyire is közel állt hozzá az irodalom, történelem, mégis a mérnöki pályát választotta, villamosmérnöki diplomát szerzett. Ezek az ismeretei tették lehetővé, hogy a 80-as években Tanzániában dolgozzon, az ottani élményeiről szintén a Csillagházban tartott 2014-ben előadást.

De térjünk vissza az egykori Alma Mater irodalomóráihoz. Tanára remek órái, Ady személyének, forradalmiságának, kanyargós életpályájának plasztikus bemutatása olyannyira megkedveltették Terman Béla előtt a költőt, hogy szisztematikusan kereste a fellelhető szakirodalmat az életmű megismeréséhez, nem csak olvasta, hanem tanulmányozta is verseit, nyelvezetét. A versek mellett Bölöni György, Ady Lajos könyvei lettek ehhez az első útmutatók számára.

A címben önmagának feltett kérdésre az egyértelmű felelet ma sem könnyű, vallotta be Béla. Az okok között a költő megdöbbentően újszerű és gazdag formanyelvét, forradalmiságát, az életpálya gazdagságát említette, utóbbi vargabetűi és botrányai inkább vonzóak, mint taszítóak voltak számára. Elismerte, az életút számos állomása talányosan megfejthetetlen számára, beleértve a költőnek a titkos társaságokban való szerepvállalását (bővebben az előadásban nem fejtette ki, hogy valójában Adynak a szabadkőműves mozgalomhoz való csatlakozására célozhatott).

Béla részletesebben beszélt Ady istenes versei kapcsán a költő Istenhitéről, szerinte számos költeménye igazolja, amikor igazi fogódzót, megnyugvást, egyfajta feloldozást keresett, akkor Istenhez fordult, így nem lehetnek igazak az ezzel ellentétes álláspontok.

Ady Endre életútjának bemutatását vetített képek révén is segítette az előadó, számos érdekes adalékot említve a szülőkről, a diákkori évekről. Nem maradtak ki az Ady költészetét inspiráló, befolyásoló múzsákhoz, Lédához, Csinszkához való kapcsolatának részletei sem.

A költőfejedelemhez való vonzódás természetesen nem illusztrálható versek nélkül.

Szerencsére, a hallgatóság között helyet foglaló Kovács Ferenc tanár úrnak és Dr. Szabó András Madách-díjas előadóművésznek nem okozott gondot, hogy Ady több költeményét megidézzék, legyen az a Vén diák üdvözlete, az Üzenet egykori iskolámba vagy éppen az istenes versek.

Kovács Ferenc Dr. Szabó András

*

Terman Béla és egykori balassis osztálytársai az előadás napján ünnepelték 60 éves érettségi találkozójukat Balassagyarmaton. Az 1957-ben érettségizett IV. A osztály egykori tanárai között találhatjuk Németh Bélát, Balanyi Mihályt, Dobó Józsefet, Dr. Szabó Károlyt, Dr. Kiss Gyulát, Lami Annát, Kiss Istvánt, az igazgató pedig Dr. Szalkai Zoltán volt. A IV.A. és az évfolyam más osztályainak egykori diákjai rendszeres találkozókat tartanak Budapesten, az egyik összejövetelről honlapunk is beszámolt.

2017. május

Összeállította és fotók: Nagy László