Nógrádi kastélytúrán

- a Honismereti Körrel

2012. május 15.

A balassagyarmati Honismereti Kör által szervezett autóbuszos túrák továbbra is népszerűek, a tavaszi nógrádi kastélytúrára megtelt az 50 személyes autóbusz, a késői jelentkezők pedig már nem is csatlakozhattak a Kovács Ferenc tanár úr vezette programhoz.

Természetesen csak ízelítőt kaphattunk a nógrádi kastélyokból, hiszen Nagy-Magyarország nemessége, elitje révén a vármegye szép számmal rendelkezett kastéllyal, főúri lakkal, kúriával, amelyekkel az utókor úgy bánt vagy bánik, ahogy tette és teszi, néhol bűnös hanyagsággal, néhol értékmentő szándékkal és eredménnyel.

A városból nyugat felé haladva az első állomás Horpács volt, a nevezetes Mikszáth-kúria. A birtokot barátjától, Szontágh Páltól vásárolta meg az akkor már befutott író. Hol voltak ekkor már az író anyagi gyötrelmei, hiszen éppen e miatt történt az önkéntes válása feleségétől, Mauks Ilonától. A földszintes Szontágh-kúria mellé az író fia, ifj. Mikszáth Kálmán tervezte a ma kiállításnak is helyet adó neoklasszicista vagy historizálónak is mondott épületet, ez és az egész terület épületegyüttesei ma magántulajdonban vannak.

Élete végén csak rövid időszak jutott Mikszáthnak arra, hogy élvezhesse a valóban gyönyörű természeti környezetben lévő kúria és a kert szépségeit. Az írót, karos lócán üldögélőként megörökítő ifj. Szabó István mintha a gyorsan elszálló horpácsi évek felett elgondolkozó Mikszáth alakját kívánta volna megjeleníteni, a csoportképhez pedig méla beletörődéssel asszisztált.

A nógrádi dombok között megbúvó Alsópetény nemcsak arról nevezetes, hogy itteni birtokára visszavonulva írta meg Werbőczy István az évszázadokig fennmaradt, a köznemesi jogokat deklaráló alapművét, a Tripartitumot, a nevezetes Hármaskönyvet, hanem itt találjuk a gyönyörűen megújított Gyurcsányi-Prónay kastélyt is, amely ma négy csillagos, magántulajdonban lévő szálloda, a falu melletti Cser-tó pedig a horgászok és kirándulók kedvelt célpontja.

Keszegen, a XVIII. század közepén, barokk stílusban épült Huszár-Purgly kastély méltóságteljesen terül el a falu közepén, kívülről szinte teljesen megőrizve egykori szépségét.

A kastélyt a közelmúltban teljesen felújították, magántulajdonban van.

A hajdani tulajdonos Baráti Huszár család leszármazottja volt az a baráti Huszár Aladár, aki Balassagyarmat 1919-es cseh kiverésében is fontos szerepet játszott, majd Budapest főpolgármestere lett, azonban németellenes szerepvállalása miatt a nyilasok elhurcolták és Dachauban halt meg.

Nézsán, az 1891-ben historizáló stílusban épült, az utolsó tulajdonosáról Reviczkynek nevezett kastély áll, amelyet szépen felújítottak, ennek a benne működő általános iskola tanárai és diákjai örülhetnek talán a legjobban, a kastélykert állapotán azonban lenne mit javítani.

Ha Nézsán járunk érdemes megtekinteni a szépen gondozott temetőt, amelynek ékköve a Szent Anna kápolna, de az égetett agyagból készített sírkövek is különlegesnek számítanak.

Legénden két kastély is visszanyerte eredeti szépségét, az 1760 körül épített Káldy-kastély és a szintén ebben a korból származó Nyáry-kastély. Mindkettő magántulajdonban van, nem látogatható és így kevésbé szolgál közösségi célokat, igaz, helyreállításuk mívesen sikerült.

Káldy-kastély Nyáry-kastély

Az 1763-ban épült vanyarci Dessewffy-Bánffy kúria jelenleg könyvtár, az épület jó állapotban van, de jellegén a modern kori átalakítások rontottak, az U alakú épület szárnyai között a terasz feljárói és korlát bizony testidegenek.

A sziráki, barokk Teleki-Degenfeld kastélyt 1977-ben a pusztulástól mentette meg az Országos Kőolajipari Tröszt és 1985-re az ország egyik legjobb állapotú kastélyává varázsoltatta. A sziráki kastély mai helye a XIII. században a Johannita lovagok ispotálya volt, ezért is olvasható a Máltai Lovagrend által kiadott az a dokumentum a kastély aulájában, amelyben a rend Magyarországi Nagyperjelségének székhelyeként jelöli meg a kastélyt. Itt született Teleki László, aki az 1848-49-es szabadságharc bukása után Párizsban lett az emigráció vezetője, majd akit öngyilkossága után itt temették el a családi kriptában. Csodálatos nyugalmat áraszt a kert és a kastély is, amely ma amerikai magántulajdonban áll, de szállodaként üzemel.

Sziráktól északra igazi zsákfalu Bér, onnan tovább csak turistaút vezet. A csoport túlnyomó többségének - így számomra is - igazi meglepetést jelentett, hogy a béri Andezit Hotel keveset mondó neve mögé nemcsak turisztikai szolgáltatások, hanem kulturális, történelmi értékek sokasága rejtőzött el.

A dombok tetején fekvő Virágospuszta állattenyésztésre, vadászatra kiváló helyszín, ezért is építette ide vadászkastélyát Dr. Lázár Andor, aki 1932-38 között két kormányt is igazságügy miniszterként szolgált, majd 1948-ig, az államosításig itt élt.

Az ezt követő évtizedek kastélytörténéseit sejthetjük, azonban amit a 2000 óta új tulajdonos Maczó László tett, azt valóban értékmentőként jellemezhetjük. Nemcsak a kastély újult meg, hanem egyfajta össz-magyarság találkozóhelyet alakított ki. A hatalmas fennsík tömegrendezvényekre is alkalmas, a hajdani fő- és melléképületek pedig rádiómúzeum (600 régi készülék), térképtár, Kossuth-Batthyány-Széchenyi-Petőfi-Deák és Bem tábornok szobáiban hajdani relikviák bemutatására is szolgál, de van itt hangulatos étterem, rokokó terem, ahol esküvő is tarható, sőt a lakosztályok között nászutas is található.

A kastély emeleti termeiben igazi csemegék fogadják a történelmi könyvritkaságok szerelmeseit, egy óriási asztalon végiglapozgathatjuk történelmünk sorsdöntő eseményeit bemutató számos értékes kiadványt, a műgyűjtő tulajdonos szerint 10.000 kötet található meg az Andezit Hotel különböző épületrészeiben.

E beszámoló nem lehet alkalmas megjeleníteni azt a hozzáértő műgondot és ízléssel megvalósított értékmentést, amelyet a béri vadászkastélyban és épületegységeiben láthattunk, valóban a személyes tapasztalat adhat csak pontosabb képet erről.

A kastélytúra záró helyszíne Kisterenyén a Gyürky-Solymossy kastély volt.

A barokk stílusú kastélyt az 1800-as években gróf Gyürky Pál építtette, majd tőle báró Solymossy Jenő nagybirtokos vásárolta meg.

Ma rendezvényeknek, kiállításoknak ad otthont az önkormányzat tulajdonában álló kastély, így Szabó István szobrászművész alkotásainak is.

I

Igazi érték a kastély 13 hektáros angolparkszerű kertje, amelyben hatalmas koronájú kocsányos tölgyek, kőrisek, szilek láthatók, telepítésük, tájolásuk érzékelteti azt a gondos hozzáértést, amellyel a parképítők akkortájt dolgoztak.

A kastély hajdan szebb napokat látott melléképületei, kocsiszín, istálló viszont tragikus állapotban vannak. Internetes források szerint az önkormányzati tulajdon eladását időnként a lakosság ellenállása akadályozza, másrészt a magas ár miatt az érdeklődés hiánya.

Azt, hogy épített értékeink, a kastélyok állagának megőrzését és közösségi hozzáférhetőségét milyen stratégia segíthetné jobban, már ma is láthatjuk, tapasztalhatjuk, de hogy a jövő nemzedékének lesz-e lehetősége a ma még kallódó épületek megismerésére, arra csak az idő adhatja meg a választ. A magántulajdonban lévő, közösségi hozzáférést eleve nem biztosító épületek dolgában pedig a válasz eleve adott.

A Honismereti Kör következő útja 2012. szeptemberében Esztergomba és Visegrádra vezet.

2012. május

Összeállította, fotók: Nagy László