Könyvbemutató a Madách Imre Városi Könyvtárban

Nagy érdeklődés mellett tartották meg 2013. november 5-én a Madách Imre Városi Könyvtárban az egykori balassis diák, Nagy László közelmúltban megjelent Portrék Balassagyarmaton innen és túl c. kötetének bemutatóját, melyre eljöttek tanárai, osztálytársai, ismerősök és a helyi ügyek iránt érdeklődő sok-sok könyvbarát. A kötet társszerzője és társszerkesztője Varga Mária volt. A könyvet ismertette és a szerzővel beszélgetett Tarnóczi László újságíró, szerkesztő, közreműködött a balassis osztálytárs, Dr. Szabó András Madách-díjas előadóművész. A műsorvezető Kosik Szilvia volt a Városi Könyvtár részéről.

TARNÓCZI LÁSZLÓ, NAGY LÁSZLÓ, SZABÓ ANDRÁS, KOSIK SZILVIA

Tarnóczi László egy T. Pataki idézettel indított, miszerint az újságírás lelke a visszatérő riportázs. Nagyon is jellemző a bemutatott kötetre ez a megállapítás, hiszen korábban az interneten, a Balassagyarmatért Baráti Kör honlapján megjelent, aktualizált írásokat tartalmaz.

1971-ben érettségiztem a Balassiban, azóta Budapesten élek, de az utóbbi években gyakrabban jövök Gyarmatra és e látogatásoknak eredménye ez a huszonhat interjú, ami a könyvbe bekerült - mondta önbemutatásként a szerző.

TL: Újságíró szemmel is tisztességesen megírt munkák, az irodalmi szintet is megütik.

NL: Engem a történelem érdekel, mondhatnám, a magyar sorskérdések, az olyan emberek, akik ehhez hozzá tudnak tenni. Kevésbé a személyes dolgok iránt érdeklődöm, inkább a személyiség és a történelem kapcsolatának vizsgálata foglalkoztat, kiváltképp olyan egyének érdekelnek, akik saját tevékenységükkel a közösséget is szolgálják.

TL: Akiket kiválasztottál, azok valamit nagyon jól csináltak hosszabb időn keresztül. Szeretnél olyan Balassagyarmatot, ahol ezeknek a példáknak felelnének meg az emberek?

NL: Azt szeretném, hogy olyan személyek lakják a várost, akik a céljukért sok mindent megtesznek és eredményt is elérnek. Jó példák erre a kötetben szereplők, akik mindannyian valamilyen kapcsolatban vannak a várossal.

TL: Felmerülhet a kérdés, miért pont ezekkel a személyekkel készült beszélgetések kerültek bele a könyvbe, lehetne még sok más jó példát is találni, igaz, akkor a mű több ezer oldalat is megtöltene. Széles területről választottál - Szugyiczki Zsolttól Réti Zoltánig -, gratulálok ehhez a válogatáshoz! Ki mondott az interjú során olyat, ami meglepett?

NL: Őszinte válaszokat kaptam mindenkitől, kiváltképp Nagy Imre tanár úrtól.

Senki nem mondta, hogy hagyjunk el kérdést v. kérdéseket. Az interjúk természetesen szerkesztettek, de megadtam a lehetőséget a visszajelzésre, csak apróbb javításokat kértek utólag. Nem módosítottam, az internetes eredeti szövegből egy kérdést sem hagytam ki. Az írások eredetileg a 2005-ben indított Balassagyarmatért Baráti Kör honlapján jelentek meg 2006-tól folyamatosan. Az interjúk bevezetőjében lévő önéletrajzi részek az egyén jobb megismertetését szolgálják. A kötet szerkesztésekor, 2013. májusában aktualizáltuk az anyagot, külön fejezetben rögzítettük az interjú elkészülte óta az illető életében történt változásokat.

TL: A kötetből is kiderül, hogy Balassagyarmat egy nagy olvasztó tégely, érdekes olvasni mennyi patvarci, őrhalmi, érsekvadkerti, netán még messzebbről érkezett is került ide. A hely szelleme kötelez, idézzünk meg egy igazán nagy szellemet!

Mikszáth Kálmán Kétszáz év múlva című írását Szabó András tolmácsolásában hallhatta a közönség.

TL: Mikszáth a kétszáz évvel későbbi Nógrád megyéről, Balassagyarmatról álmodik és beszél a váci Duna parton. Arról a megyéről, aminek a Dunához közeli részei már több évtizede más megyéhez tartoznak - így Penc, Rád, Kosd, Verőce - és amelyik megyében megyei hírlapíróként majdnem éhen halt, ahonnan el kellett menekülnie.

Lászlónak is van víziója erről a témáról, amit nem sokára meghallunk, de előbb még megkérdezem: Ki az, akit hiányolsz a kötetből? Netán lesz folytatás? A BBK könyvek 1. jelzés erre enged következtetni.

NL: A portrékat folytatni fogom az interneten. Tisztelem a teljesítményt. A további interjúk is az elismerendő teljesítményt nyújtókról fognak szólni. Hogy kötet mikor lesz belőle, még nincs a terveim között. A honlapunkon megjelenő írások részletezők, hosszabbak az interneten általában megszokottól, szándékosan, hiszen városi dolgaink mélyebb megismerésére, megismertetésére, egyfajta dokumentálásra is törekszünk.

Mint említettem, engem a történelem érdekel különösen. Készül egy anyag baráti Huszár Aladárról, akinek nagyon érdekes életútja volt. Az ő életútján keresztül próbálom bemutatni a két világháború közötti zivataros korszakot. Írásaira támaszkodva, levéltári kutatásokkal és szubjektív észrevételekkel kiegészítve szeretném megvilágítani azt a kérdést is, volt-e esetleg más út Magyarország előtt?

TL: Hogyan tovább? Halljuk Szabó András előadásában mi lesz Balassagyarmattal 200 év múlva, 2210 táján, amelyet Nagy László vizionált!

A remek előadást nem kis élvezettel hallgatta a közönség. A szerzőt újabb oldaláról lehetett megismerni.

NL: Mindenekelőtt elnézést kérek Mikszáthtól, hogy egy lapra kerültem vele!

TL: Ne tiltakozz, Mikszáth is élvezte volna!

Nagyon élvezetes volt az írás és az előadás.

Minden tiltakozása ellenére sikerült a szerzőnek Mikszáthtal egy lapra kerülni, mégpedig az elhangzott írások első, internetes változatán:

Gondolatok/víziók Mikszáthnál és a BBK-nál

" A Mikszáth jubileumi év ünneplésére a BBK a megszokott, formabontó módján készült.

Közreadjuk Mikszáth Kálmán egy alig ismert írását, amelyben megörökítette a maga gondolatait, milyen lesz Balassagyarmat (és az ország) 200 év múlva, vagyis, 2070 körül. Ne ítélkezzünk előre, a nagy palócnak van még 60 éve a jövendölések megvalósulására.

A BBK szerkesztőjének innen eredt a merész ötlete, elkészíti a maga vízióját, milyen lesz Balassagyarmat (és az ország) 2210 táján.

Aki a két írás egyazon oldalon való megjelenítésének okán joggal háborodna fel, ne tegye, várjon 2210-ig. Ekkor várjuk szerkesztőségünkbe a tiltakozó e-maileket:

· Aufhören.

Vagy, inkább, ahogy szerkesztőnk vizionálta a nyelvhasználatot:

· Abbahagyni!" [...]

Az elhangzott írások, Mikszáth Kálmán és Nagy László víziói itt olvashatók.

TL: Szokács László író egyszer felment a salgótarjáni ikertornyok legfelső szintjére, becsöngetett a lakásokba és kérdezte az emberek véleményét mondván: „maguknak van a legnagyobb rálátása a városra”. A te rálátásod milyen a városra?

NL: A város úgy él bennem, mint régi emlékképek szövete. A mai Gyarmatot szeretném szebbnek, kooperatívabbnak látni. Talán, ha megismerjük az interjúk alapján egymást, az is segíthet. A kooperációt hiányolom. Ne a hibát keressük és azt ragozzuk! A jót, a teljesítményt el kell ismerni, vannak sokan, akik erre érdemesek! Azt nézzük, hogy jót csinált az illető, ne a probléma jöjjön rögtön elő! Természetesen ebben Balassagyarmat nem tér el a többi településtől.

Olyan települést szeretnék, ahol egymást segítik az emberek! Éreztem az interjúk készítésekor, ebben lenne mit tenni.

A kötetben szubjektív portrék szubjektív válogatása szerepel. Remélem, a jó szándékot látja mindenki!

A jó hangulatú est dedikálással, találkozásokkal, beszélgetéssel, vendéglátással folytatódott.

A Palócföld 2013/5 számában részletes könyvismertető jelent meg a Portrék Balassagyarmaton innen és túl c. kötetről Csongrády Béla tollából. Ugyanitt olvasható Nagy Csilla interjúja a szerzővel.

A kötetről további részletek a Könyvajánlóban.

A könyvbemutatóról Bellér Annaméria írása olvasható az ipoly.menti.hu honlapon.

A kötet Balassagyarmaton a Városi Könyvtárban és Kincsestár könyvesboltban, Budapesten a Huszár-Gál könyvesboltban, Budapest V. Deák tér 4. (Metró kijárat mellett) és a Püski könyvesboltban Budapest I. Krisztina krt. 26. kapható.

2013. november

Közreadta: Nagy Angela