MEGYEI MADÁCH-ÜNNEPSÉG 2014. január 24.
	Édes Barátom! Hagyjuk a teketóriát, így bizalmas társalgásban könnyebben megértjük egymást. Nem akartam írni, míg Tragédiádon végig nem haladtam észrevételimmel, de úgy látom, hogy ez kissé több időt vesz igénybe, s én másfelé is el lévén foglalva, nem ülhetek rajta folyvást. Pedig az idő sürget: szeretném művedet minél előtt látni nyomtatásban.
Így írt 1861 októberében Arany János Madách Imrének, így bátorították és segítették egymást az író,- költőemberek, bízzunk benne, hogy ez mostanság is így van. Mindenesetre Nógrád Megye Önkormányzata, Balassagyarmat Város Önkormányzata és a Madách Imre Városi Könyvtár a megyei Madách-ünnepségre szóló meghívót, borítóján ezzel az érdekes levélidézettel indította útjára, hogy 2014. január 24-én Balassagyarmaton, Madách Imre születésnapja alkalmából tartandó megemlékezésekre invitálja a közönséget. Mint minden évben, a megemlékezők először a Köztársaság téri Madách-szobornál gyülekeztek. Az emléknap műsorvezetője Szalay-Lovász Emőke köszöntője és a közös éneklés után Pszota Dalma, a Balassi Bálint Gimnázium tanulója szavalatát hallhattuk, majd a koszorúzás következett. Pszota Dalma
Sidló Ferenc Madách Imre szobránál, mint hagyományosan, először Grosschmid Péter (Madách Alíz unokája), a Madách rokonság képviseletében helyezett el koszorút, majd őt követték a különböző civil szervezetek, közösségek, önkormányzatok stb. vezetőinek, képviselőinek koszorúzói. Balassagyarmat képviselőtestületének megemlékezői
Dr. Andor Csaba elnök (Madách Irodalmi Társaság) Németh Péter Mikola (Váci Madách Kör és Ipoly Eurorégió)
A Városi Könyvtár galériáján Csemniczky Zoltán igazgató nyitotta meg néhai Tornay Endre András (1949-2008) szobrász és éremművész kiállítását, felidézve a művész életútját, azt, hogy a Zetalakán született Tornay 1976-ban telepedett le Magyarországon, méghozzá éppen Balassagyarmaton. 1978-ban a Horváth Endre Galériában rendeztek kiállítást műveiből, de sajnos az a terve, hogy a nyirjesi iskolát lakhatóvá tehesse és műteremmé alakítsa a város segítségével, megbicsaklott, ezért 1982-ben végleg elhagyta a megyét, Kőszegre költözött. Igy Balassagyarmat az ő számára is Abdera lett – mondta Csemniczky. (utalás Komjáthy Jenő hajdani kiebrudálására a városból- szerk.) Most látható, mit veszített a város akkor. Balassagyarmat veszített, amikor nem tudta itt tartani Endrét és sokan másokkal sem tudott valójában mit kezdeni... Tornay művészete hagyományokra épülő, korszerűen újító, sajátos arculattal bíró, vagyis össze nem téveszthető.... Az itt látható festmények, szobrok, körplasztikák, falidobozok szuverén alkotó művei, akkor is, ha a gyökerek egyértelműen felfedezhetők... Balassagyarmat próbálkozik az újrabefogadással, remélem sikerül - zárta le beszédét Csemniczky Zoltán. A megemlékezés után a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanára Ember Dániel és növendéke Kakas Szilvia játszottak fuvolán. Az ünnepi rendezvények a Művelődési Központ kamaratermében folytatódtak, a megjelenteket Barna János a megyei közgyűlés elnökhelyettese köszöntötte és mondta el ünnepi gondolatait. (Becsó Zsolt megyei elnök és Balla Mihály ogy. képviselő a Fidesz balatoni frakcióülése ill. a téli útviszonyok miatt nem ért el a rendezvényre) Először a Horváth Endre-díj átadására került sor, amelyet Medvácz Lajos polgármester nyújtott át Tornay Endre András özvegyének. A laudációt összeállította és felolvasta Zolnyánszki Zsolt képviselő, bizottsági elnök. (a kiállított alkotások egy része Képtárunkban is megtekinthető.) Ezt követte a megye legjelentősebb díjának átadása. Nógrád megye 2014. évi Madách-díját kapta: Párkányi Raab Péter szobrászművész A laudációt összeállította és felolvasta: Lencsés Zsolt festőművész, amelynek teljes szövege itt olvasható) Párkányi Péter rövid beszédében ezt mondta: Jó így, barátok közt. Köszönöm Zsoltnak ezeket a gondolatokat, nagyon szép mondatok voltak benne. Köszönöm a megyének, Balassagyarmatnak és nektek barátaim. (a díjátadást Párkányi Péter számára keser-édessé tehette az a méltatlan és összehangolt támadás sorozat, amely a budapesti Szabadság téren felállítandó, az 1944-es német megszállásra utaló szoborkompozícióját övezte az elmúlt napokban a médiumokban, a nagypolitikában- szerk.) A szobrászművész köszöntésére és tiszteletére Dr. Szabó András előadóművész (ő maga is Madách-díjas) mondott el egy-egy prózai művet, szülőföld vallomásokat Rimay Jánostól és Zsélyi Nagy Lajostól, amelyek áttételesen éppúgy utaltak Párkányi nógrádi, felvidéki kötődésére, mint a műveit is inspiráló szülőföldre. Madách-díjban megosztva részesült 2014-ben: Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma és a Szlovák Nemzeti Múzeum - a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Nógrád megye Madách-díját elnyert két intézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum - Magyar Kultúra Múzeuma jó példát mutattak a határokon átnyúló kulturális együttműködésre, 2003-tól pedig új projektben intézményesült a Madách-kultusz ápolása közöttük. A két Madách-emlékhelyet, az alsósztregovai kastélyt és a csesztvei múzeumot közösen újították fel 2012-ben a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A felújított csesztvei múzeumot 2012 októberében, az alsósztregovai kastélyt 2013 januárjában nyitották meg. A díjakat Dr. Limbacherné dr. Lengyel Ágnes és Jarábik Gabriella vették át. A laudációkat Dr. Szirácsik Éva muzeológos ismertette meg a közönséggel. A díjazottak tiszteletére a salgótarjáni Folk Folk Form Zenekar játszott illetve kísérte a Palóc Néptáncegyüttes táncosait.
A korábbi évek Madách-díjasainak névsora itt tekinthető meg. Innen is elérhető Tarnóczi László riportja a Madách ünnepségről Határtalan Madách címmel (elhangzott a Kossuth Rádió 2014.02.01-i Határok nélkül a kultúráról c. adásában) 2014. január Összeállította és fotók: Nagy László