Megemlékezés és kitüntetések átadása a balassagyarmati Madách-napon 2016. január 22. 1823. január 20-án
született Madách Imre, Az ember
tragédiája halhatatlan alkotója, január 22-én
pedig a Magyar Kultúra napját ünnepeljük, hiszen Kölcsey Ferenc ekkor fejezte
be a Himnusz megírását. Nógrád
megye ez alkalommal az utóbbi évforduló napján tartotta meg a balassagyarmati,
hagyományos Madách-napi rendezvényeit. Az emléknapra jelzett események
sorába tartozott a Palóc falvak és városok - avagy határmente
napjainkban c. konferencia is, de részben speciális témája, részben
terjedelme miatt arról külön írásunk szól. Az események a Köztársaság
téri Madách Imre szobornál kezdődtek, ott Tóth
Emese, a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és
Gimnázium tanulója mondott verset. Majd a megye és települések vezetői,
képviselők, különböző magyarországi és felvidéki szervezetek, egyesületek, civilek
helyezték el koszorúikat Sidló Ferenc alkotásának
talapzatánál. Kora délután a
Városi Könyvtárban Csach Gábor művészettörténész,
alpolgármester nyitotta meg, a Madách-napi ünnepségen röviddel ezután majd Horváth
Endre-díjjal elismert Sáros Miklós
képzőművész alkotásainak kiállítását. Mivel jelen sorok írója ekkor még a Vármegyeházán
zajló Palóc falvak konferenciát követte, az időpontütközés miatt sajnálatosan
nem láthatta a kiállítást és annak megnyitóját. Ezért csak Sáros Miklós
korábbi kiállításain szerepelt két alkotása csatolható ide.
A kiállítást követő, a
Művelődési Központban megtartott díszünnepségen Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke mondott köszöntőt, ő
adta át a Madách-díjakat is. Skuczy Nándor Beszéde elején örömét
fejezte ki, hogy Balassagyarmaton lehet, ahol mindig is historikusan nógrádi és polgári atmoszféra
veszi körül. Madáchról
emlékezve felidézte mennyire zavarba ejtő a kultúra bősége Madách Imrénél,
családjánál és felmenőinél, hiszen akkortájt nagy idők, nagy embereket hoztak magukkal. Különleges, hogy
életének 41 éve alatt mennyi minden történt vele, öröm, szerelem, családi tragédiák,
forradalom, börtön, üldöztetés, de mégis az életpályát maga az irodalmi
munkássága fémjelezte. Felemelő, hogy itt, a nógrádiak között élt és mégis átlátta az egész világot, mindenről,
szinte mindent tudott. A Tragédiában nem a lenni vagy nem lenni, hanem a mivégre lenni kérdését vizsgálta, amelyben Ádám feladata,
hogy méltó legyen az életre. A harc a biológiai tragédia, vagyis a
halál és a társadalmi tragédia, a bűn ellen földi életben kilátástalan, de
kötelező. Mert kötelező küzdeni és
hinni, mert ne feledjük, van szövetségesünk és az nem Lucifer, hanem az Úr, a
Jóisten. Az elnöki megnyitó után vehette át Balassagyarmat
Horváth Endre-díját Sáros Miklós, amelyet
Medvácz Lajos polgármester nyújtotta át részére. Sáros Miklós, Medvácz
Lajos A laudációt
Csemniczky Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész mondta
el, kiemelve a díj jubileumát, hiszen 1986 óta
immár 30. alkalommal vehetik át képzőművészek ezt a városi elismerést. Csemniczky Zoltán Sáros Miklós 1973-ban Balassagyarmaton
született, általános iskolát Szügyben, majd középiskoláit a Szántó K. J.
Gimnáziumban illetve Budapesten végezte. Vizuális művészeti diplomáját a Pécsi
Tudományegyetemen szerezte. Művészetének fő vonulatát a
festészeti tevékenység jelenti, de otthonosan mozog a fotográfia, grafika, freskófestészet
terén is, utóbbiban együtt dolgozva Lencsés Zsolttal. Számos egyéni és csoportos
kiállításon vett részt műveivel, ezek listája itt olvasható. A Madách-díjazottak
közül először György Attila
író vehette a megye rangos elismerését Skuczy
Nándortól. György Attila (a
megye az utóbbi években egy nógrádi és egy, a megyéhez tevékenységében
kevéssé kapcsolódó alkotót jutalmaz. Az utóbbi vélelmezhető célja, hogy neves
hazai, külhoni alkotók elismerésével a Madách-díj rangját emelje, ismertségét
növelje, így ha áttételesen is, de a megye "kapcsolati tőkéjét"”
erősítse. - szerk.) A laudációt Bayer Zsolt író, újságíró, publicista mondta el, aki maga is
Madách-díjban részesült, 2011-ben. Bayer Zsolt Bayer bevallottan személyes
hangvételű méltatása kettőjük régi barátságán alapult, hiszen Erdélyben, az idők ködében igazi férfibarátságot
kötöttek. A laudációban több idézet is elhangzott
György Attila műveiből, jól érzékeltetve az alkotó írói stílusát. György Attila 1971-ben
Csíkszeredában született, író, újságíró, szerkesztő.
A Székelyföld c. kulturális folyóirat alapítója és szerkesztője.
Írásai állandó szereplői az erdélyi és magyarországi folyóiratoknak, tagja a
Magyar Írószövetségnek. 2011-ben József Attila-díjban részesült. Főbb művei: Ki olyan mint a Sárkány (
1995), A boszorkányok feltámadása
(1997), Harcosok Könyve
(2005), Hajós a kikötőben (2009) - a laudációban ezekből is elhangzottak idézetek. A 2016-os Madách-díj másik
kitüntetettje Molnár Péter Kerényi Jenő- és Hermann
Lipót-díjas szobrászművész lett. Molnár Péter Laudációját Murányi Sándor nyugalmazott címzetes igazgató
ismertette. Murányi Sándor A somoskőujfalui
születésű Molnár művészetek iránti érdeklődése már fiatalon tudatos
pályaválasztássá érett, rajztanára, inspirálója, mestere, atyai jóbarátja a Kossuth-díjas Földi Péter volt. Molnár Péter
Budapesten végezte szobrászati tanulmányait, főiskolai mestere volt Kő Pál volt. Nógrádhoz nem lett hűtlen, tanít,
jelenleg a salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény tanára. Kisplasztikai munkái is kiemelkedők, de köztéri
alkotásai az ismertebbek és a széles közönség számára hozzáférhetőbbek. Ilyenek a salgói
Zenthe Ferenc kőplasztika, felsőpetényi Mindszenty József-emléktábla, a horpácsi
Mikszáth Kálmán-portré, Förster Kálmán egész alakos
kőportréja Salgótarjánban és szülőfalujában látható Somosi
Hősök és Áldozatok Emlékműve ill. a Hazatérés Emlékút c. alkotásai. A laudátor
szerint a sors különös játéka és jutalma hogy a Madách-díj Molnár Péternél
szó szerint hazatért, hiszen a megye alapította díj plasztikáját annak idején
éppen ő készítette. Az ünnepség a Magyar Kultúra napjához kiválóan
kapcsolódó programmal folytatódott, Mohai
Gábor Radnóti- és Kazinczy díjas előadóművész fellépésével, aki Szécsi Margit, Nagy László, Weöres Sándor műveit, verseit
idézte meg. Alapos és hatásos szövegmondása, orgánuma méltán aratott nagy
sikert a közönség körében. Mohai Gábor Az esten - amelyen a műsort Horváth Gabriella vezette
- a zenei paletta is az
esemény rangját, színvonalát emelte. Keresztes Nagy Árpád énekmondó - koboz, Ladányi Ferenc népzenész - kaval,
furulya, tilinkó, Simon Katalin népdalénekes - ének, dob, majd zárásként Nagyoroszi Börzsöny Néptánc Együttes tagjai voltak a
zenei és táncbetétek szereplői, hasonlóképpen nagy elismerést kiváltva a
Madách-díj 2016-os díszünnepségen résztvevők között.
2016. január Összeállította és fotók: Nagy László |