Megemlékezés és kitüntetések átadása a

balassagyarmati Madách-napon

2016. január 22.

1823. január 20-án született Madách Imre, Az ember tragédiája halhatatlan alkotója, január 22-én pedig a Magyar Kultúra napját ünnepeljük, hiszen Kölcsey Ferenc ekkor fejezte be a Himnusz megírását. Nógrád megye ez alkalommal az utóbbi évforduló napján tartotta meg a balassagyarmati, hagyományos Madách-napi rendezvényeit.

Az emléknapra jelzett események sorába tartozott a Palóc falvak és városok - avagy határmente napjainkban c. konferencia is, de részben speciális témája, részben terjedelme miatt arról külön írásunk szól.

Az események a Köztársaság téri Madách Imre szobornál kezdődtek, ott Tóth Emese, a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium tanulója mondott verset. Majd a megye és települések vezetői, képviselők, különböző magyarországi és felvidéki szervezetek, egyesületek, civilek helyezték el koszorúikat Sidló Ferenc alkotásának talapzatánál.

Kora délután a Városi Könyvtárban Csach Gábor művészettörténész, alpolgármester nyitotta meg, a Madách-napi ünnepségen röviddel ezután majd Horváth Endre-díjjal elismert Sáros Miklós képzőművész alkotásainak kiállítását.

Mivel jelen sorok írója ekkor még a Vármegyeházán zajló Palóc falvak konferenciát követte, az időpontütközés miatt sajnálatosan nem láthatta a kiállítást és annak megnyitóját. Ezért csak Sáros Miklós korábbi kiállításain szerepelt két alkotása csatolható ide.

A kiállítást követő, a Művelődési Központban megtartott díszünnepségen Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke mondott köszöntőt, ő adta át a Madách-díjakat is.

Skuczy Nándor

Beszéde elején örömét fejezte ki, hogy Balassagyarmaton lehet, ahol mindig is historikusan nógrádi és polgári atmoszféra veszi körül. Madáchról emlékezve felidézte mennyire zavarba ejtő a kultúra bősége Madách Imrénél, családjánál és felmenőinél, hiszen akkortájt nagy idők, nagy embereket hoztak magukkal. Különleges, hogy életének 41 éve alatt mennyi minden történt vele, öröm, szerelem, családi tragédiák, forradalom, börtön, üldöztetés, de mégis az életpályát maga az irodalmi munkássága fémjelezte. Felemelő, hogy itt, a nógrádiak között élt és mégis átlátta az egész világot, mindenről, szinte mindent tudott. A Tragédiában nem a lenni vagy nem lenni, hanem a mivégre lenni kérdését vizsgálta, amelyben Ádám feladata, hogy méltó legyen az életre. A harc a biológiai tragédia, vagyis a halál és a társadalmi tragédia, a bűn ellen földi életben kilátástalan, de kötelező. Mert kötelező küzdeni és hinni, mert ne feledjük, van szövetségesünk és az nem Lucifer, hanem az Úr, a Jóisten.

Az elnöki megnyitó után vehette át Balassagyarmat Horváth Endre-díját Sáros Miklós, amelyet Medvácz Lajos polgármester nyújtotta át részére.

Sáros Miklós, Medvácz Lajos

A laudációt Csemniczky Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész mondta el, kiemelve a díj jubileumát, hiszen 1986 óta immár 30. alkalommal vehetik át képzőművészek ezt a városi elismerést.

Csemniczky Zoltán

Sáros Miklós 1973-ban Balassagyarmaton született, általános iskolát Szügyben, majd középiskoláit a Szántó K. J. Gimnáziumban illetve Budapesten végezte. Vizuális művészeti diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte.

Művészetének fő vonulatát a festészeti tevékenység jelenti, de otthonosan mozog a fotográfia, grafika, freskófestészet terén is, utóbbiban együtt dolgozva Lencsés Zsolttal.

Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt műveivel, ezek listája itt olvasható.

A Madách-díjazottak közül először György Attila író vehette a megye rangos elismerését Skuczy Nándortól.

György Attila

(a megye az utóbbi években egy nógrádi és egy, a megyéhez tevékenységében kevéssé kapcsolódó alkotót jutalmaz. Az utóbbi vélelmezhető célja, hogy neves hazai, külhoni alkotók elismerésével a Madách-díj rangját emelje, ismertségét növelje, így ha áttételesen is, de a megye "kapcsolati tőkéjét"” erősítse. - szerk.)

A laudációt Bayer Zsolt író, újságíró, publicista mondta el, aki maga is Madách-díjban részesült, 2011-ben.

Bayer Zsolt

Bayer bevallottan személyes hangvételű méltatása kettőjük régi barátságán alapult, hiszen Erdélyben, az idők ködében igazi férfibarátságot kötöttek. A laudációban több idézet is elhangzott György Attila műveiből, jól érzékeltetve az alkotó írói stílusát.

György Attila 1971-ben Csíkszeredában született, író, újságíró, szerkesztő. A Székelyföld c. kulturális folyóirat alapítója és szerkesztője. Írásai állandó szereplői az erdélyi és magyarországi folyóiratoknak, tagja a Magyar Írószövetségnek. 2011-ben József Attila-díjban részesült.

Főbb művei: Ki olyan mint a Sárkány ( 1995), A boszorkányok feltámadása (1997), Harcosok Könyve (2005), Hajós a kikötőben (2009) - a laudációban ezekből is elhangzottak idézetek.

A 2016-os Madách-díj másik kitüntetettje Molnár Péter Kerényi Jenő- és Hermann Lipót-díjas szobrászművész lett.

Molnár Péter

Laudációját Murányi Sándor nyugalmazott címzetes igazgató ismertette.

Murányi Sándor

A somoskőujfalui születésű Molnár művészetek iránti érdeklődése már fiatalon tudatos pályaválasztássá érett, rajztanára, inspirálója, mestere, atyai jóbarátja a Kossuth-díjas Földi Péter volt. Molnár Péter Budapesten végezte szobrászati tanulmányait, főiskolai mestere volt Kő Pál volt.

Nógrádhoz nem lett hűtlen, tanít, jelenleg a salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanára. Kisplasztikai munkái is kiemelkedők, de köztéri alkotásai az ismertebbek és a széles közönség számára hozzáférhetőbbek.

Ilyenek a salgói Zenthe Ferenc kőplasztika, felsőpetényi Mindszenty József-emléktábla, a horpácsi Mikszáth Kálmán-portré, Förster Kálmán egész alakos kőportréja Salgótarjánban és szülőfalujában látható Somosi Hősök és Áldozatok Emlékműve ill. a Hazatérés Emlékút c. alkotásai.

A laudátor szerint a sors különös játéka és jutalma hogy a Madách-díj Molnár Péternél szó szerint hazatért, hiszen a megye alapította díj plasztikáját annak idején éppen ő készítette.

Az ünnepség a Magyar Kultúra napjához kiválóan kapcsolódó programmal folytatódott, Mohai Gábor Radnóti- és Kazinczy díjas előadóművész fellépésével, aki Szécsi Margit, Nagy László, Weöres Sándor műveit, verseit idézte meg. Alapos és hatásos szövegmondása, orgánuma méltán aratott nagy sikert a közönség körében.

Mohai Gábor

Az esten - amelyen a műsort Horváth Gabriella vezette - a zenei paletta is az esemény rangját, színvonalát emelte.

Keresztes Nagy Árpád énekmondó - koboz, Ladányi Ferenc népzenész - kaval, furulya, tilinkó, Simon Katalin népdalénekes - ének, dob, majd zárásként Nagyoroszi Börzsöny Néptánc Együttes tagjai voltak a zenei és táncbetétek szereplői, hasonlóképpen nagy elismerést kiváltva a Madách-díj 2016-os díszünnepségen résztvevők között.

2016. január

Összeállította és fotók: Nagy László