Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség

Palóc falvak és városok együttműködése - tervek és remények a határmentén

2016. január 22.

1835-ben, a Vármegyeháza avatására írt költemény egyik verssora mintha a mának szólna:

"czélra siess nemzet, ha akarsz Európa virágzó nemzeti közt ragyogó pólczon létezni"

Pedig majd’ 200 évvel ezelőtt, amikor Hommay Imre professzor a köszöntő versét papírra vetette, aligha lehetett elképzelése az ádáz európai vetélkedés formáiról és a magyarság helyzetéről.

Ezért is találó volt a Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány meghívóján mottóként szereplő egykori felszólítás kiválasztása. Invitálásukra a szebb napokat is látott balassagyarmati Vármegyeháza dísztermét megtöltötte a határ mindkét oldaláról érkezett falvak, városok küldöttei, településvezetői, politikusai.

A meghívás célja, hogy a szimbolikus ünnepséggel a kezdeményezők a palócföldi összefogást, együvé tartozást lelki és szellemi téren demonstrálják, majd a konferencián az együttműködés gyakorlati lehetőségeit is bemutathassák.

Az összefogás erősítésének szándéka azonban ennél távlatosabb és célzatosabb, olyan támogatások, projektek megszerzése - hazai vagy éppen EU-s - amelyekből a jó palócok települései, lakossága részesülhetnek, legyenek azok gazdasági vagy kulturális jellegűek.

A kezdeti csatlakozási szándék impozánsnak is mondható: Dejtártól, az első jelentkező településtől kezdve, Ipolybalogon át, egészen Balassagyarmatig harmincegy magyar és szlovákiai település, két balassagyarmati iskola - Mikszáth és Szent Imre Gimnázium - alkotják a műsorvezető, Csábi István által felsorolt listát.

De amint Dr. Czimbalmos István, az Alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitójában elmondta, a csatlakozás a palócok lakta más megyék, vidékek településeinek, szervezeteinek is nyitott.

Az ünnepség kezdetekor a települések szalagjai, nevei felkerültek Palócföld zászlajára, amelyeket a zászlóanya, Berze Marianna, az eddigi három Palóc Világtalálkozó szervezője helyezett oda.

Berze Marianna és férje Palócföld zászlajánál

A zászló már tartalmazta azt a Palócföld címert, amelyet Pécsi L. Dániel jelképtervező, heraldikus tervezett. Nemcsak nyelvében, hanem jelképeiben is él a nemzet - osztotta meg jelmondatát a hallgatósággal a tervező, majd a címer motívumait ismertette.

Ezek között megtalálhatjuk éppúgy nemzeti címerünket, mint Nógrád és Hont megyéit is, de megjelennek a Biblia, penna, várfalak révén a vallásra, irodalmunkra, végvárainkra utaló motívumok, Palócföld szó pedig rovásírás jelei révén is olvasható.

Balról Karaba Tamás, Pécsi L. Dániel, Dr. Szabó András Madách-díjas előadóművész

A palóc zászló avatása, megszentelése az ökumené jegyében történt. Miután Bartha István evangélikus lelkész, Molnár Ambrus református lelkész és Csák András katolikus káplán elmondták gondolataikat, kiemelve a palócság erős és mély ragaszkodását hitéhez, amely örökös megtartó ereje volt ennek a népcsoportnak, megáldották Palócföld zászlaját, amelyet majd a rendezvény végén a Mikszáth K. Gimnázium diákja helyezett ki a Vármegyeháza főhomlokzatára.

Balról Bartha István, Csák András, Molnár Ambrus

Örömteli volt, hogy a palóc népdalt, népviseletet fiatalok mutathatták be a résztvevőknek. Sipos Kitti és Kovács Diána dejtári hagyományőrzők, a maconkai Haraszti ikrek és az ipolybalogi Hlavács Réka révén, aki a rendezvény végén a Palóc Himnuszt énekelte el.

Sipos Kitti és Kovács Diána Hlavács Réka

Haraszti ikrek Maconkáról

A zászlószentelés után a politikusokon, képviselőkön, szervezőkön volt sor. Először Csáky Pál, Szlovákia Európa Parlamenti képviselője köszöntette palóc testvéreit. Ha Brüsszelben más nem is, de én biztosan a palócság szószólója leszek - tett ígéretet. A palócok értékeik, kultúrájuk felmutatásával üzenhetnek is az elbizonytalanodott Európának, bemutathatják a hagyomány, a hit megtartó erejét, hiszen a közelmúltban olyan események játszódtak le velünk és körülöttünk, amelyek megrázták a lelkeket. Mindenkinek választani kell, mit kíván követni, milyen értékek mellett kötelezi el magát. - összegezhetők Csáky főbb gondolatai.

Csáky Pál

Balla Mihály Nyugat-Nógrád országgyűlési képviselője, Csáky mellett a mostani palócföldi összefogás másik fő politikusi támogatója, hasonlóképpen a palóc értékek felmutatását javasolta országhatáron innen és túlról is, tehát a szlovákiai magyarság részéről is.

Erre rendelkezésre állnak EU támogatási lehetőségek, amelybe éppúgy beletartoznak az egykori Ipoly hidak újjáépítése, mint a kulturális alapok.

Balla Mihály

Skuczy Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke az öntudat és kötödés erősítésére szólított fel, majd áttekintést adott a palócság helytállásáról a magyar történelem vérzivataros időszakaiban.

Skuczy Nándor

Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság alapítója, Palócföldnek, az irodalomban, művészetekben kiemelkedőt nyújtott nagyságainak érdemeit összegezte.

Z. Urbán Aladár

Karaba Tamás, építész, a rendező alapítvány kuratóriumának tagja már a jelen és jövő lehetőségeiről szóló gondolatait fejtette ki, kritikai észrevételekkel is kiegészítve. Többek között azt említve, hogy a városoknak nemcsak a településhatárig kell gondolkozniuk, tervezniük, hiszen felelősséggel tartoznak falvaikért is. Erősíteni kell a települések közötti kapcsolatokat, hiszen a közelség ellenére polgáraik alig tudnak érdemben egymásról. A jövőre vonatkozó gyakorlati lehetőségként említette a Vármegyeháza kulturális és turisztikai hasznosítását, hogy a Hollókőt meglátogató csoportoknak ne Budapesten kelljen megszállniuk. Ezzel mintegy előre sejtetve, mi lehet az első pályázati célirány.

Karaba Tamás

A két záró előadás Jámbor Attila (SNAP GROUP sro igazgató) és Bara Zoltán (Pons Danubii EGTC igazgató) részéről a stratégiaalkotás szempontjairól, valamint Komárom és az ahhoz közeli felvidéki települések közötti, az Európai Területi Társulás keretében immár megvalósult együttműködés példáiról szólt.

Joggal sorjázhattak a gondolatok a résztvevőkben, érdeklődőkben, bőven van és lesz tennivaló a stratégiák, tervek kiérlelésében, az érdekek, a politikai, gazdasági szempontok összehangolásában, a csatlakozott települések "mozgatásában".

De teljes mértékben egyetérthetünk Z. Urbán Aladár beszédének zárógondolatával: Hit, cél és jövőkép nélkül nem lehet élni.

A palócság - amely valljuk be, sohasem volt túlzottan erős az együttműködésben - példát mutathat ennek ellenkezőjére, települései, polgárai pedig Csáky Pál zárógondolatait megfogadva, remélhetőleg ötletekkel, javaslatokkal fognak hozzájárulni a kezdeményezők célkitűzéseihez.

2016. január

Összeállította és fotók: Nagy László