Salgótarjáni Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Gimnáziuma és
Szakközépiskolája Balassagyarmat Sinkóné Szrenka Anikó tagintézményvezető
köszöntője a
fennállásának 65. évfordulóját ünneplő iskola Emlékülésén 2016.
április 7. "Örököse vagy
őseid kincseinek, és rajtad a sor megőrizni őket. (...) Az emberi öntudat
alapja az emlékezet. Testemben egy parány sincs abból az anyagból, amiből hét
évvel ezelőtt voltam: de ugyanaz vagyok, mert emlékezem. Éppígy: ma senki sem
él azokból, akik kétszáz éve éltek e hazában: de ugyanaz a nép vagyunk, mert
emlékezünk. A jelent csak a múltból lehet megérteni: a jövőt csak a múlt
alapjára felépíteni. E múltat, mint alapot meg kell ismerned." /Babits Mihály/ TISZTELT
HÖLGYEIM ÉS URAIM, TANÁRTÁRSAIM, SZENT-GYÖRGYIS DIÁKOK,
KEDVES VENDÉGEINK! Megkülönböztetett
szeretettel köszöntöm Halász József
urat, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Intézményirányítási
Főosztályának megbízott főosztályvezetőjét; Gembiczki Ferencet, a Salgótarjáni Szakképzési Centrum főigazgatóját;
Baranyi Zoltánt, az SSZC
főigazgató-helyettesét; Medvácz Lajos
urat, Balassagyarmat város polgármesterét; Selmeczi Zoltánt, az Oktatási
Hivatal Salgótarjáni
Pedagógiai Oktatási Központ főosztályvezetőjét; igazgató
kollégáimat a partner intézményeinkből; a Szakképzési Centrum balassagyarmati
tagintézményének vezetőit; a balassagyarmati és a környékbeli általános
iskolák igazgatóit..., s nem utolsó sorban az emlékülésre felkért volt szent-györgyis,
szántós diákokat, akik vállalták, hogy velünk együtt emlékeznek vissza
diákéveikre ezen a szép, kissé szeszélyes tavaszi napon, április 7-én. S
köszöntöm Sinágel József urat, aki
több szállal kötődik intézményünkhöz, s aki egyben arra a nem kis feladatra
vállalkozott, hogy moderátora legyen azon beszélgetésnek, melyből
megtudhatjuk, hogy az élet különböző területein karriert építő, hivatást
választó, Emlékülésünk alanyául
szolgáló vendégeink útja hogyan alakult az Alma Matertől való elszakadás
után, az itt szerzett ismeretekkel felvértezve mily sikereket tudhatnak
magukénak az élet számos területén. Szeretettel
köszöntöm az iskola közösségét, s ezt abból az alkalomból teszem, mert a mai
nap kiemelkedő fontosságú intézményünk életében. Iskolánk
1951. szeptember 1-jén kezdte meg működését, mint Állami Tanító- és Tanítónőképző.
1961. november 22-én - névadó ünnepségén - felvette a Szántó Kovács János
nevet. A
névválasztás érdekessége, hogy Szántó Kovács János - bár egyáltalán nem
kötődött sem Nógrád megyéhez, sem a gimnáziumi képzéshez - küzdelmes élete és
hitvallása példa lehetett minden pedagógus számára: "Egy fát akarok ültetni, mely a jövőnek hajtja gyümölcsét". Rendkívül
sok változás történt iskolánk életében azóta sőt mondhatnám, folyamatosan
részesei vagyunk a reformoknak. 1994-ben
vette fel intézményünk Szent-Györgyi Albert nevét. A híres Nobel-díjas tudós
Nógrád megyében töltötte gyermekkorát, a Terény és Buják között elhelyezkedő Kiskér-pusztán.
Szegeden lett híres, s az egész világ számára dolgozott. Tevékenységéhez
szorosan kapcsolódik iskolánk egészségügyi profilja. Hálásak vagyunk, hogy
nevének szellemében taníthatunk, dolgozhatunk. A
mai napon, amikor iskolánk fennállásának 65. évfordulóját ünnepeljük,
elgondolkodunk azon, hogy vajon hosszú vagy rövid-e ez az idő. Ez nézőpont
kérdése: lehet hosszú, ha emberéletben mérjük, de akár rövid is egy iskola
történetében. Tény, hogy a rövid élet is lehet tartalmas és színes. Büszkék
vagyunk arra, hogy mi iskolánk kiállta az idők próbáját, és mindig megfelelt
azoknak a társadalmi elvárásoknak, oktatáspolitikai szempontoknak, melyek elé
állították. Hol
gimnáziumi, hol szakközépiskolai képzésben indult az oktatás, hol
mindkettőben, amint ezt nevünk is mutatja (gimnázium és szakközépiskola). A
szakközépiskolai profilunk is sokat változott az idő előrehaladtával:
egészségügyi, mezőgazdasági, informatikai, óvónőképzés folyt a falakon belül. Mára
ez kissé letisztult: egészségügyi és informatikai képzésünk van, sajnos a
gimnáziumi képzés kifutóban. De óriási öröm számunkra, hogy kitartásunk
meghozta gyümölcsét, a kezdeti problémáktól meg nem torpanásunknak
köszönhetően meg tudtuk keresni azokat a segítőket, akik kezünket megfogták
és lelkesedésünket díjazva, sokat tettek azért, hogy a 2016/2017-es tanév
beiskolázásában ismét egy új képzéssel indulhassunk: a sport ágazati
szakgimnáziummal. Köszönet
ezért a térség országgyűlési képviselőjének, Balla Mihály úrnak; Lehmann
Lászlónak, a MOB sportiskolai programigazgatójának; s az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Intézmény Irányítási Főosztály Stratégiai csoportját vezető szakképzési
szakreferensnek, Mayer Andrea
asszonynak. A
mai nap az emlékezésé. Szent-Györgyi
Albert nem csak természettudós, biológus volt, hanem irodalmi munkásságot
is kifejtett, verseket, tanulmányokat írt. Sokoldalú
egyéniség volt, akinek az imént koszorúztuk meg mellszobrát - néhány perccel
ezelőtt - az intézményegyüttes, (a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ) előtti
ligetes részen, kissé nehéz körülmények között (gondolok itt a forgalom
okozta zajra, s a körforgalom közelségére, a balesetveszélyre). A
színpadon máris kezdetét veszi az Emlékülés,
melyet kíváncsian várunk mindnyájan, - én mindenképpen -, s azt hiszem rajtam
kívül tantestületem tagjai közül azon tanártársaim szíve is megdobban, akik
innen, ennek az intézménynek a falai közül indultunk: szántósként vagy szent-györgyisként,
mint meghívott vendégeink. Tegnapelőtt
(IV.5.), rendezvénysorozatunk nyitányaként nyitottuk meg Nógrády Ildikó, volt szántós diák textilmunkáinak kiállítását
az iskola galériájában. S e mellett szeretnénk figyelmükbe, figyelmetekbe
ajánlani Veres József tanár úr,
nyugalmazott pedagógusunk ikonkiállítását
a Madách Imre Város Könyvtár galériájában. Máris
átadom a szót a beszélgetést vezető Sinágel
Józsefnek, akinek szeretném ezúton is megköszönni, hogy elvállalta ezt a
moderátori szerepet - amellett, hogy a mai napon, a 17 órakor kezdődő Gálán
két novellával színesíti műsorunkat, a Gyarmati Színkör ismert tagjaként, s
az ezt követő svédasztalos állófogadást bonyolítja, szervírozza, mint a
balassagyarmati Svejk Vendéglő tulajdonosa. Kérem, az Emlékülés keretében térjen ki röviden arra, hogy milyen szállal
kötődik iskolánkhoz? Gondolataim
zárásaként engedjék, engedjétek meg, hogy Szent-Györgyi Albert szavait idézzem, akinek pedagógiai elveivel
teljesen egyetértek. "Vessük el végre
azt az előítéletet, hogy csak az a munka, ami verejtékkel jár, amit nehezen,
kedvetlenül végzünk. Dolgozni kedvvel kell, csak az az igazán jól végzett
munka, amit kedvvel végzünk. Igyekezetünk ne az legyen, hogy munkára
kényszerítsük a gyermeket, hanem hogy belé kedvet és érdeklődést öntsünk.
Tulajdonképpen ezt nem is kell beléönteni, ezt a természet öntötte a
gyermekbe, nekünk csak arra kell ügyelnünk, hogy azt el ne fojtsuk, éltessük
és kielégítsük. Ilyen legyen a mi tanításunk, ilyen legyen a mi tankönyvünk.
Segítsen a gyermeknek megtalálni önmagát, megtalálni az életet, megtalálni
benne a szépet és nagyot, megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, a
nagyot a kicsitől, és mindezt játszva, könnyeden, mosolyogva." |