Salgótarjáni Szakképzési Centrum

Szent-Györgyi Albert Gimnáziuma és Szakközépiskolája

Balassagyarmat

 

 

Sinkóné Szrenka Anikó tagintézményvezető köszöntője

a fennállásának 65. évfordulóját ünneplő iskola Emlékülésén

2016. április 7.

 

 

"Örököse vagy őseid kincseinek, és rajtad a sor megőrizni őket. (...) Az emberi öntudat alapja az emlékezet. Testemben egy parány sincs abból az anyagból, amiből hét évvel ezelőtt voltam: de ugyanaz vagyok, mert emlékezem. Éppígy: ma senki sem él azokból, akik kétszáz éve éltek e hazában: de ugyanaz a nép vagyunk, mert emlékezünk. A jelent csak a múltból lehet megérteni: a jövőt csak a múlt alapjára felépíteni. E múltat, mint alapot meg kell ismerned." /Babits Mihály/

 

 

TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM, TANÁRTÁRSAIM, SZENT-GYÖRGYIS DIÁKOK, KEDVES VENDÉGEINK!

Megkülönböztetett szeretettel köszöntöm Halász József urat, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Intézményirányítási Főosztályának megbízott főosztályvezetőjét; Gembiczki Ferencet, a Salgótarjáni Szakképzési Centrum főigazgatóját; Baranyi Zoltánt, az SSZC főigazgató-helyettesét; Medvácz Lajos urat, Balassagyarmat város polgármesterét; Selmeczi Zoltánt, az Oktatási Hivatal Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ főosztályvezetőjét; igazgató kollégáimat a partner intézményeinkből; a Szakképzési Centrum balassagyarmati tagintézményének vezetőit; a balassagyarmati és a környékbeli általános iskolák igazgatóit..., s nem utolsó sorban az emlékülésre felkért volt szent-györgyis, szántós diákokat, akik vállalták, hogy velünk együtt emlékeznek vissza diákéveikre ezen a szép, kissé szeszélyes tavaszi napon, április 7-én.

S köszöntöm Sinágel József urat, aki több szállal kötődik intézményünkhöz, s aki egyben arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy moderátora legyen azon beszélgetésnek, melyből megtudhatjuk, hogy az élet különböző területein karriert építő, hivatást választó, Emlékülésünk alanyául szolgáló vendégeink útja hogyan alakult az Alma Matertől való elszakadás után, az itt szerzett ismeretekkel felvértezve mily sikereket tudhatnak magukénak az élet számos területén.

Szeretettel köszöntöm az iskola közösségét, s ezt abból az alkalomból teszem, mert a mai nap kiemelkedő fontosságú intézményünk életében.

 

Iskolánk 1951. szeptember 1-jén kezdte meg működését, mint Állami Tanító- és Tanítónőképző. 1961. november 22-én - névadó ünnepségén - felvette a Szántó Kovács János nevet.

A névválasztás érdekessége, hogy Szántó Kovács János - bár egyáltalán nem kötődött sem Nógrád megyéhez, sem a gimnáziumi képzéshez - küzdelmes élete és hitvallása példa lehetett minden pedagógus számára: "Egy fát akarok ültetni, mely a jövőnek hajtja gyümölcsét".

 

Rendkívül sok változás történt iskolánk életében azóta sőt mondhatnám, folyamatosan részesei vagyunk a reformoknak.

1994-ben vette fel intézményünk Szent-Györgyi Albert nevét. A híres Nobel-díjas tudós Nógrád megyében töltötte gyermekkorát, a Terény és Buják között elhelyezkedő Kiskér-pusztán. Szegeden lett híres, s az egész világ számára dolgozott. Tevékenységéhez szorosan kapcsolódik iskolánk egészségügyi profilja. Hálásak vagyunk, hogy nevének szellemében taníthatunk, dolgozhatunk.

 

A mai napon, amikor iskolánk fennállásának 65. évfordulóját ünnepeljük, elgondolkodunk azon, hogy vajon hosszú vagy rövid-e ez az idő. Ez nézőpont kérdése: lehet hosszú, ha emberéletben mérjük, de akár rövid is egy iskola történetében. Tény, hogy a rövid élet is lehet tartalmas és színes. Büszkék vagyunk arra, hogy mi iskolánk kiállta az idők próbáját, és mindig megfelelt azoknak a társadalmi elvárásoknak, oktatáspolitikai szempontoknak, melyek elé állították.

Hol gimnáziumi, hol szakközépiskolai képzésben indult az oktatás, hol mindkettőben, amint ezt nevünk is mutatja (gimnázium és szakközépiskola).

A szakközépiskolai profilunk is sokat változott az idő előrehaladtával: egészségügyi, mezőgazdasági, informatikai, óvónőképzés folyt a falakon belül.

 

Mára ez kissé letisztult: egészségügyi és informatikai képzésünk van, sajnos a gimnáziumi képzés kifutóban. De óriási öröm számunkra, hogy kitartásunk meghozta gyümölcsét, a kezdeti problémáktól meg nem torpanásunknak köszönhetően meg tudtuk keresni azokat a segítőket, akik kezünket megfogták és lelkesedésünket díjazva, sokat tettek azért, hogy a 2016/2017-es tanév beiskolázásában ismét egy új képzéssel indulhassunk: a sport ágazati szakgimnáziummal.

Köszönet ezért a térség országgyűlési képviselőjének, Balla Mihály úrnak; Lehmann Lászlónak, a MOB sportiskolai programigazgatójának; s az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Intézmény Irányítási Főosztály Stratégiai csoportját vezető szakképzési szakreferensnek, Mayer Andrea asszonynak.

 

A mai nap az emlékezésé. Szent-Györgyi Albert nem csak természettudós, biológus volt, hanem irodalmi munkásságot is kifejtett, verseket, tanulmányokat írt.

Sokoldalú egyéniség volt, akinek az imént koszorúztuk meg mellszobrát - néhány perccel ezelőtt - az intézményegyüttes, (a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ) előtti ligetes részen, kissé nehéz körülmények között (gondolok itt a forgalom okozta zajra, s a körforgalom közelségére, a balesetveszélyre).

 

A színpadon máris kezdetét veszi az Emlékülés, melyet kíváncsian várunk mindnyájan, - én mindenképpen -, s azt hiszem rajtam kívül tantestületem tagjai közül azon tanártársaim szíve is megdobban, akik innen, ennek az intézménynek a falai közül indultunk: szántósként vagy szent-györgyisként, mint meghívott vendégeink.

 

Tegnapelőtt (IV.5.), rendezvénysorozatunk nyitányaként nyitottuk meg Nógrády Ildikó, volt szántós diák textilmunkáinak kiállítását az iskola galériájában. S e mellett szeretnénk figyelmükbe, figyelmetekbe ajánlani Veres József tanár úr, nyugalmazott pedagógusunk ikonkiállítását a Madách Imre Város Könyvtár galériájában.

 

Máris átadom a szót a beszélgetést vezető Sinágel Józsefnek, akinek szeretném ezúton is megköszönni, hogy elvállalta ezt a moderátori szerepet - amellett, hogy a mai napon, a 17 órakor kezdődő Gálán két novellával színesíti műsorunkat, a Gyarmati Színkör ismert tagjaként, s az ezt követő svédasztalos állófogadást bonyolítja, szervírozza, mint a balassagyarmati Svejk Vendéglő tulajdonosa. Kérem, az Emlékülés keretében térjen ki röviden arra, hogy milyen szállal kötődik iskolánkhoz?

 

Gondolataim zárásaként engedjék, engedjétek meg, hogy Szent-Györgyi Albert szavait idézzem, akinek pedagógiai elveivel teljesen egyetértek.

 

"Vessük el végre azt az előítéletet, hogy csak az a munka, ami verejtékkel jár, amit nehezen, kedvetlenül végzünk. Dolgozni kedvvel kell, csak az az igazán jól végzett munka, amit kedvvel végzünk. Igyekezetünk ne az legyen, hogy munkára kényszerítsük a gyermeket, hanem hogy belé kedvet és érdeklődést öntsünk. Tulajdonképpen ezt nem is kell beléönteni, ezt a természet öntötte a gyermekbe, nekünk csak arra kell ügyelnünk, hogy azt el ne fojtsuk, éltessük és kielégítsük. Ilyen legyen a mi tanításunk, ilyen legyen a mi tankönyvünk. Segítsen a gyermeknek megtalálni önmagát, megtalálni az életet, megtalálni benne a szépet és nagyot, megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, a nagyot a kicsitől, és mindezt játszva, könnyeden, mosolyogva."