
2010. július 25-én, immáron tizenötödik alkalommal került megrendezésre Balassagyarmaton a Palóc Búcsú Szent Anna tiszteletére. A palócföldi résztvevők ezen ünnepi alkalomra a legszebb ruhájukat veszik fel. Amint a szentek tiszteletét sem lehetett kitörölni az emberek tudatából, úgy a hagyományos viselet sem merült teljesen feledésbe. Nagy szeretettel jön a falvak apraja-nagyja ünnepi viseletben, keresztekkel, lobogókkal úgy, ahogy a szüleiktől látták, tanulták. Az eső ugyan elmosta a szabadtéri rendezvényeket, de talán így még bensőségesebb lett az ünneplés. 1996-tól Koza József kanonok, plébános, majd 2006-tól Stella Leontin kanonok, plébános, főesperes meghívására minden évben egy jeles egyházi elöljáró tisztelte meg jelenlétével a búcsús közösséget és együtt végezte a szertartást a gyarmati plébános atyákkal. Az első búcsús misét Paskai László bíboros celebrálta 1996-ban. Azt követő években Keszthelyi Ferenc megyéspüspök és Karl Jozef Rauber apostoli nuncius volt a főcelebráns. Az első szabadtéri misét Spányi Antal székesfehérvári püspök mondta. A későbbiekben a szertartást Bolberitz Pál pápai prelátus, Kiss-Rigó László budapest-esztergomi segédpüspök, Tempfli József nagyvárdi püspök, Orosch János nagyszombati segédpüspök, általános helynök, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházai püspök vezette. Az idén Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, Stella Leontin kanonok, plébános, főesperes, Baji János SDB szalézi igazgató, plébános és NagyRichárd káplán végezték a szertartást. A Palóc Búcsú meghívóinak borítóján évente más-más Szent Anna kép található Limbacher Gábor gyűjteményéből. A jelenetek Szent Annát ábrázolják, midőn a messiási jövendölésekre tanítja a gyermek Máriát.
2005	2006		2007	2008	2009	2010

Oltárkép (1874) Körtvélyes Gömör megye Felvidék (Hrusov SK)	Zománckép (1930) Balassagyarmat Jeszenszky Kálmán plébános kelyhén		Oltárkép 18. szd. Bussa Nógrád megye Felvidék (Busince SK)	Oltárkép (1759) F. A. Maulbertsch Balassagyarmat Szentháromság plébániatemplom Szent Anna oltár	Oltárkép Márianosztra Pest megye Pálos rendi kolostor templom	Oltárkép (1934) Hollós Endre Mátraverebély- Szentkút Nógrád megye Ferences rendi kegytemplom
Szent Anna tisztelete az Árpád-korig nyúlik vissza. A kultusz intenzitása a történelmi események sodrában változó, de mindmáig fennmaradt. A középkorban a vallásos világban általánosan elterjedt volt Szent Anna tisztelete. A reformkorban ugyan háttérbe szorult, de a jezsuiták a 17. században felelevenítették a szentek tiszteletét, így Szent Annáét is. A 18. század Európájában leginkább a Monarchia területén volt elterjedt a Szent Anna kultusz. A 20. századi elvilágiasodás ismét elhomályosította a szentek szerepét, de a Szent Annához kapcsolódó vallásos néphit, népszokások ma is élnek. Sok magyarországi helységnév őrzi Szent Anna emlékét. Templomok, kápolnák viselik nevét, leggyakoribb búcsús ünnep. Szinte alig van templom, ahol ne lenne valamilyen Szent Anna ábrázolás. Álljon itt néhány példa környékünkről: Szent Anna napi búcsút tartanak Mátraverebély-Szentkút kegytemplomában, az ipolytarnóci temetőkápolnánál, a bujáki kálvária-hegyi kápolnánál. Szent Anna oltárkép van Hugyag, Ipolytarnóc, Érsekvadkert, Patak, Rétság, Diósjenő, Vác templomaiban és a kékkői vártemplomban is. Szent Anna szobor áll Hugyag, Őrhalom, Szécsény, Cserhátsurány, Pásztó, Tereske, Ipolynyék templomaiban. A Palóc Múzeumban található a Mátraderecskéről származó öltöztetős Szent Anna szobor. Hagyománnyá vált, hogy a Palóc Búcsúban ezt a szobrot is viszik a körmeneten. A Szentháromság plébániatemplom becses darabja a Franz Anton Maulbertsch által 1759-ben festett Szent Anna oltárkép. Balassa Pál kegyúr, a templom építtetője védőszentjeként tisztelte Szent Annát. Az általa építtetett minden templomban felállíttatott Szent Anna oltárt, így Gyarmaton is. A Szent Anna kultusz és a balassagyarmati Palóc Búcsú történetét Limbacher Gábor a "Kegyelmekkel tündöklő boldog Anya". Szent Anna tisztelete és a Palóc Búcsú című könyvben adta közre. Részletesebben a Könyvajánlóban. Szent Anna, Szent Anna, Krisztus Jézus nagyanyja, légy híveid oltalma!

*Ég szülte Földet,* *Föld szülte fát,* *Fa szülte ágát,* *Ága szülte bimbaját,* *Bimbaja szülte virágját,* *Virágja szülte Szent Annát,* *Szent Anna szülte Máriát,* *Mária szülte Krisztus Urunkat,* *a világ megváltóját.*		SZÍNPOMPÁS PROCESSZIÓS MENET HALAD A NAGYTEMPLOMTÓL A PALÓC LIGETBE A SZANDAI KÁPOLNÁHOZ ÉS AZ ÜNNEPI SZENTMISÉRE. A CSOPORTOK TÁBLÁKKAL, KERESZTEKKEL, ZÁSZLÓKKAL, HORDOZHATÓ MÁRIA ÉS SZENT ANNA SZOBROKKAL VESZNEK RÉSZT A KÖRMENETEN.

Oh, Szent Anna aranyág

Tiszta fénylő kék egek... dallamára

Oh, Szent Anna aranyág,

Illatozó gyöngyvirág

Hozzád örömmel jöttünk,

Százezerszer köszöntünk.

Azért jönnek sok ezren,

Mert bánat van szívükben,

Tiéd azon drága kéz,

Mely meggyógyítani kész.

Néked is volt fájdalmad,

Tudod, hogy mi a bánat,

Kiomló könnyeidet,

Jaj, ki számlálhatja meg.

Szent Joakhim férjeddel,

Húsz évet töltöttél el,

Volt kincsed és vagyonod,

de még nagyobb bánatod.

A dús vagyon és kincsek,

Nem vigasztaltak téged,

Bánatba merült szíved,

Mert nem volt még gyermeked.

A régi szent időben,

Az egész Izraelben,

A törvény meggyalázta,

Aki magtalan vala.

Szent Annát is emiatt,

Epeszté a mély bánat,

Elvonult keservében,

Virágos kis kertjében.

Joakhim meg elméne,

A szent Jeruzsálembe,

Egy kis báránykát hoza,

Az isten oltárára.

Jaj, de a főoltárról,

A többiek sorából,

A főpap felemelte,

És a földre vetette.

Joakhimhoz a főpap

Ajkai így szólottak:

Mert magtalanok vagytok,

Nem kell áldozatotok.

Joakhim nem ment haza,

Hanem Bethániába,

A libanus hegységbe

Élt bánatba merülve.

Szent Anna mit éreztél,

Mikor erről hírt vettél,

Hogy te tőled hű férjed

Búcsúzás nélkül elment.

A fájdalmak lángnyila,

Életedet hervasztotta,

Egy zöld borostyán alatt,

Könnyeidet ontottad.

Ekkor az örömhajnal,

Jött vigasztaló angyal,

És így szóltak ajkai:

Leányod fog születni!

Ragyogóbb lesz a napnál,

Fényesebb a csillagnál,

Mária lesz a neve,

Ez lesz Jézus szülője!

Szent Anna hites társát,

És Joakhim Szent Annát,

Keresni nagy örömmel,

Egyszerre indultak el.

A Sion szent váránál,

Az aranyos kapunál,

Egymásra rátaláltak,

Örömkönnyet hullattak.

Szent csókkal, öleléssel,

Egymást köszöntötték hévvel,

S lett az angyali mondás,

Szeplőtelen fogantatás.

Oh, legboldogabb anya,

Dicsőséges Szent Anna,

Te szülted szűz Máriát,

Üdvözítőnk Szent anyját.

Nekünk is ez érdemed,

Nyitja meg az egeket,

Ha bűnünkből megtérünk,

Ez által üdvözülünk.

EMLÉKLAP

PALÓCORSZÁG SZÉPE 2010

KISS ANITA

(RIMÓC)

(Fotó: Kiss Nelly)

A PALÓC MÚZEUMNAK AJÁNDÉKOZOTT MÁTRADERECSKEI SZENT ANNA SZOBOR A KÖRMENETBEN.

RIMÓCI LÁNYOK A SZOBORRAL A SZABADTÉRI MISÉN.

ÜNNEPI SZENTMISE 2009-BEN

ÜNNEPI SZENTMISE 2010-BEN

(Forrás: www.nport.hu)

ESŐ ÁZTATTA BÚCSÚ 2010. JÚLIUS 25-ÉN.

AZ ÜNNEPI MISE A NAGYTEMPLOMBAN VOLT. A KÖRMENET ELMARADT.

A BÚCSÚ VILÁGI RÉSZÉNEK RÉSZTVEVŐI AZ OKTATÁSI- MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR ÉPÜLETÉT ZSÚFOLÁSIG MEGTÖLTÖTTÉK.

JÓ HANGULATBAN ZAJLOTT A HAGYOMÁNYŐRZŐK BEMUTATKOZÁSA ÉS A VISELETES SZÉPSÉGVERSENY IS.

A műsorban felléptek a drégelypalánki, a herencsényi, a magyarnándori, a karancskeszi-i, a pataki, a rimóci és a szentistváni hagyományőrzők. Mesét mondott Uram Istvánné (Nógrádsipek) és Bartus Jánosné (Herencsény), a népművészet mestere, a Magyar Kultúra Lovagja. Népdalokat énekelt Grényi Lászlóné (Szanda).

Közreműködött a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor prímás vezetésével.

A Palócország szépei viseletes szépségverseny négy kategóriában zajlott (gyermek, leány, menyecske és csoport). Palócország szépe 2010-ben Kiss Anita 15 éves rimóci leány lett.

FELLÉPÉSRE KÉSZÜLŐDVE

A PATAKI GÉZENGÚZOK TÁNCA

A RIMÓCI CSOPORT, MAJDÁN BÉLA ÉS A 82 ÉVES VINCE JÁNOS (RIMÓC), URAM ISTVÁNNÉ MESEMONDÓ (NÓGRÁDSIPEK),

A KARANCSKESZI HAGYOMÁNYŐRZŐK

SZENTISTVÁNI VENDÉGEK A MATYÓFÖLDRŐL

IFJÚ BÚCSÚSOK

A Szentháromság plébániatemplomban az ünnepi alkalomra megnyílt Resszer Péter fotókiállítása. A 2009-ben tartott Palóc Búcsú szakrális részének pillanatait megörökítő képek válogatása a Képtárban megtekinthető.

Közreadta: Nagy Angela