MIKSZÁTH-EMLÉKEST

 

A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2010. január 21-22-én rendezte meg a XX. Nemzetközi Madách Imre - Mikszáth Kálmán vers- és prózamondó versenyt. A kétnapos program levezetője, háziasszonya, lelke Horváth Zita tanárnő volt. Mikszáth-Emlékestre gyűltek össze a régi és új versenyzők, felkészítő tanáraik és a közönség a verseny előestéjén, a volt Vármegyeházán. A tantestület példás munkával szervezte meg ezt az eseményt. Igazán színvonalas élményben lehetett része a hallgatóságnak. Akik viszont nem fogadták el a rendezők kedves meghívását, nem delegálták diákjaikat, sajnálhatják, hogy Madáchról és Mikszáthról korábban szerzett ismereteik nem bővülhettek és nem lehettek tanúi az itt megjelent ifjúság kiváló produkcióinak.

 

 

MIKSZÁTH KÁLMÁN - PUHA PÉTER FESTMÉNYE

 

Csach Gábor alpolgármester köszöntötte a versenyzőket és a vendégeket a XX. verseny alkalmából, elsősorban Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordolójára és irodalmi munkásságának 140. évfordulójára emlékezve. Politikusként a politikát nem kerülhette meg és idézte Mikszáthnak Szinyei Merse Pálról írt sorait, mely szerint a nép milyen bölcs, Szinyeit nem juttattták be a politikusok közé, így viszont nagy festő lett belőle (Szinyei Merse Pál).

 

Megemlékezett arról, a legtöbb gyarmatinak fájó eseményről, midőn politikai profiltisztítás miatt 1970-ben elvitték a balassagyarmati Palóc Múzeumból a Madách-Mikszáth hagyatékot. Ez a fontos lelki és szimbolikus kérdés éveken át sokakat foglalkoztatott. Többszöri próbálkozás után, 2009-ben végre visszakerült a hagyaték Gyarmatra.

Említést tett Szabó József evangélikus püspök páratlan Madách-gyűjteményéről is, mely jelenleg a győri Xantus János Múzeumban van. Annak idején Szabó püspök úr felajánlotta a gyűjteményt a városnak, de szerencsétlen hatalmi döntések miatt az adományozás nem jött létre, mely a város nagy vesztesége. Végezetül nemes küzdelmet kívánt a versenyzőknek az alpolgármester úr.

 

A műsort színesítette a Dallamos Együttes játéka. A közönséget népviseletbe öltözött diáklányok, Filiczki Andrea és János Dóra Nikoletta fogadták.

 

        

 

HORVÁTH ZITA - FILICZKI ANDREA - A DALLAMOS EGYÜTTES - JÁNOS DÓRA NIKOLETTA - CSACH GÁBOR

 

     

 

BESZÉLGETÉS A RÉGI MADÁCH-MIKSZÁTH VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYEK GYŐZTESEIVEL

 

A rendezők felkutatták a korábbi versenyek résztvevőit és meghívták őket a mai ünnepélyes alkalomra. Sokan örömmel fogadták el a meghívást és jó emlékekkel jöttek Balassagyarmatra. Horváth Zita több csoportban mini-interjút készített a vendégekkel. A vendégek beszéltek régi gyarmati élményeikről, hajdani iskolájukról, felkészítő tanáraikról és jelenlegi tevékenységükről. Felidézték, hogy mit jelentett számukra ez a verseny további életükben. Az interjúk alatt a régi felvételeket vetítették a versenyzőkről. A vendégek ajándékot is hoztak Balassagyarmatra a közönségnek. Színvonalas produkciókat láthattunk.

 

 

Dr. Oravecz Ágnes: Balassi Bálint Gimnázium (Bgy.) - 1994-ben 2. helyezett, 1995-ben 1. helyezett volt.

Jogi egyetemet végzett, dogozott a helyi TV-nél. Szabó Lőrinc Ipoly füzei című versét mondta el.

 

Tóthné Dobrocsi Laura: Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola (Bgy.) - 1994-ben 1. helyezett volt.

A színészettel is kacérkodott. Szociális munkát végez. Veres Péter művét adta elő. Kislányára nagyon büszke.

 

Zámbori Soma: Varga Katalin Gimnázium (Szolnok) - 1997-ben 2. helyezett volt.

A Budapesti Kamara Színház művésze. Két gyermek édesapja. A versmondás és a színművészet kapcsolata érdekli. Erről értekezett már szakdolgozatában is. Örült a gyarmati felkérésnek. Egykori szolnoki felkészítő tanára kérésére most ide hozott egy tanítványt versenyezni. Így számára a kör bezárult. József Attila A kutya című versét adta elő.

 

 

Minden verseny vendége, a Mikszáth Társaság örökös elnöke, dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész előadása következett. A meghívóban az állt, hogy az előadás címe Száz év, százféle Mikszáth. Az előadó viszont mára már úgy gondolta, hogy személyes szöveget fog mondani.

 

 

Gondolatok dr. Praznovszky Mihály beszédéből:

 

Jó salgótarjáni létére fontosnak tartotta azzal nyitni, hogy a konkurenciában született, ott szocializálódott. Az elmúlt ötven évben Mikszáthtal foglalkozott, volt alkalma megérteni, hányféle Mikszáth van. Ahányszor olvassuk, életünk minden szakaszában más és más Mikszáthot fedezhetünk fel.

Tizenéves korban a kötelező olvasmány Bede Anna tartozása mást jelent, mint később, noha ez a huszadik század talán legszebb novellája. Felnőtt korban nem is olyan idilli, ha nem palócszemmel olvassuk.

Lehet a mikszáthi intelligencia, a páratlan humoráradat kedvéért olvasni csak például a Szent Péter esernyőjét.

Ha valaki szerelmet keres, hát minden történet szerelemmel végződik.

Harsányi Zsolt egy új darabot formált a Noszty fiú esete Tóth Marival című műből.

A Fekete város már az öreg, illúzióit vesztett Mikszáth gondolait tükrözi.

Lehet tudós szemmel is olvasni. Van 15 kötetes, van 75 kötetes Mikszáth-összes. Az ifjúságnak ajánlja, hogy miután ezeket kiolvasták, vegyenek egy példányt és egy ceruzát. Kielemezve, aláhúzogatva olvassák újra az egészet. Így talán rá lehet jönni, hogy hányféle Mikszáth van.

 

Az életmű és az életrajz összefügg.

 

Különösen nyomon követhető ez Mauks Ilona, Mikszáth felesége emlékiratait olvasva. Jó, szórakoztató mű (nincs kizárva, hogy Rubinyi Mózes írta). Különösen élvezetes Tolnay Klári előadásában, amit többször sugárzott már a rádió. Két szerelmes szív történetéről van szó, de ennél is több, hiszen megismerhető a műből az a miliő, ami Mikszáthot körülvette. De bemutatja a férjet kicsinyesnek, intrikusnak, félműveltnek is. A budapesti élet részletei is feltárulnak

 

Mikszáth levelezése 1960-ban jelent meg kritikai kiadásban. Azóta már több kötetnyi új anyaggal bővült. Életéről sok érdekeset meg lehet tudni ezekből az írásokból. Rettenetesen bízott a tehetségében.

Villámgyors európai karierre utal az is, hogy egy levele szerint egy hónap alatt már Prágában is megjelent az Aranykisasszony.

Az illyefalvi képviselőségének történetét írta meg a Két választás Magyarországon-ban. A Szelistyei asszonyok a fogarasi képviselőségéről szól.

Számtalan művében foglalkozik II. Rákóczi Ferenccel (pl.: Rákóczi Ferenc donációt oszt, Sárospatak). Ír a Balassákról (Kékkő, Két szekér öregasszony, A Krúdy Kálmán csínytevései).

Tele van valódi és kitalált cigány alakokkal. Személyes élményei vannak cigány zenészekkel és akkoriban a magyar parlamentet is elözönlötték a cigány adomák (Urak és cigányok, Királyok és cigányok).

Detektív szereplői is vannak, nem az okos rendőrről ír (Egy rendőr-zseni, Kísértet Lublón, A Krúdy Kálmán csínytevései, A lohinai fű, Az amerikai menyecske, az utolsó, félbehagyott regénye).

Érdekli a modernizáció. Talán azért, mert egy félig magyar, félig tót falucskában nőtt fel. Akkoriban történik, hogy megindul a vasút, a repülő, az automobil, a telefonhírmondó. A sötétségből a fényes technikai világba ért az emberiség. Valami ugyan elvész, de ha nem haladunk, akkor mi veszünk el, vélekedik Mikszáth.

Mikszáth azonnal és élesen elutasítja a posztmodern irodalmat, mondván elvesztjük a mesét, a történetet és ez nem lesz jó. Nem szöveget kell adni a népnek, hanem mesét, elbeszélést, novellát. Nagy baj van, állapította meg Mikszáth 1882-ben. A sajtó a felelős. Csak a szenzáció, a rabló, a betörő az érdekes. Nem azt kell adni a népnek, amit kér, hanem amit kérnie kellene.

Vajon kiket takarnak azok a nevek, melyek Mikszáth műveiben előfordulnak? A beszetercebányai levéltárban lévő ebecki anyakönyvekben minden név megtalálható. A nagymama Ebecken lakott, néhány kilométerre Szklabonyától. A nagymama meséi élnek tovább az írói fantáziában (Ebecki délutánok).

Mindenkiben saját magában alakul ki egy Mikszáth kép, annyi Mikszáth van, ahányan olvassák.

 

Folyamatosan kell olvasni a következő száz évben is!

 

 

          

 

KÉPEK A RÉGI MADÁCH-MIKSZÁTH VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYEKRŐL

 

            

RICZU CSABA-SZABÓ JÁNOS-BERKI ANIKÓ-ZÁMBORI SOMA-TAKÁCS PETRA-SZÉKELY ZSÓFIA-KISS BERNADETT

RÉGI VERSENYEK GYŐZTESEINEK AJÁNDÉKA A XX. VERSENY KÖZÖNSÉGÉNEK

 

 

Kiss Bernadett: Ady Endre Gimnázium (Csenger) - 1999-ben 1. helyezett volt.

Föiskolát végzett. Rendőrnyomozó lett.

Az est legmegrázóbb előadását hallottuk tőle. Nagy Anna Megváltás című művét adta elő.

 

Oláh Zoltán: Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola (Bgy.) - 1999-ben különdíj, 2000-ben és 2001-ben 3. helyezett volt.

Sok mindennel foglalkozott. Jelenleg gyógymasszőr. Ötéves kislánya van. Diákszínházat vezet. Köszönetet mondott Horváth Anita tanárnőnek, aki egyengette pályáját.

Baka István Yorik monológja Hamlet koponyája felett című művét adta elő.

 

Becsei Gergő: PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola (Pécs) - 1999-2000-2001-ben 2. helyezett volt.

Saját vállalkozásában dolgozik. Jelenleg az apaszerep a fontos számára. Ő is köszönte felkészítő tanárának munkáját.

Becsei Tamás: PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola (Pécs) - 2003-2004-2005-ben 2. díj, 2006-ban 1. helyezett volt.

A Magyar Színház tagja. Elfoglaltsága miatt csak későn este érkezett.

 

Fridrik Noémi: PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola (Pécs) - 2003-ban 1. helyezett volt.

Színész lett. Első sikereit balassagyarmaton érte el. Levelét felolvasta Székely Zsófia pécsi diáklány.

 

Hajdú Anett: PTE Babits Mihály Gimnázium és Szakközépiskola (Pécs) - 2004-ben és 2005-ben 1. helyezett volt.

Levelét felolvasta Székely Zsófia pécsi diáklány.

 

 

Csábi István tanár úr, Madách-díjas előadóművész Balassi Bálint megzenésített verseiből adott elő. Emlékezett a verseny zsűrijében eltöltött időkre. A sok kedves pécsi versenyző emlékezetébe idézte saját pécsi tanulmányait, melyekre jó szívvel gondol. Szerinte jó munkát végzett a zsűri, mert amint láttuk, hallottuk, jó, irodalom szerető embereket sikerült a pályájukon segíteni. A résztvevők talán ezután másképp olvassák Szabó Lőrinc sorait is "tündérváros"-áról: "Balassagyarmat, ó hogy szeretem...". Az est folyamán még eddig nem hangzott el Mikszáth mű, hát így Csábi István elmondta a Két szekér öregasszony című humoros novellát.

 

 

Stelly Zsófia: PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola (Pécs) - 2006-ban 3. helyezett volt.

A Pesti Magyar Sziniakadémiát végezte. A szinészi pályán van. Előadta Mikszáth Kálmán A százegyedik asszony című novelláját.

 

Berki Anikó: Silvánia Főgimnázium (Zilah) - 2006-ban 3. helyezett, 2007-ben 2. helyezett, 2008-ban 3. helyezett és 2009-ben 1. helyezést ért el. Felvételről láthattuk, hallhattuk előadásában a Kőmíves Kelement.

 

Riczu Csaba: Ady Endre Gimnázium (Csenger) - 2009-ben közönségdíjas volt.

Debrecenben építésznek tanul. Csak előadóművészeket néz, hallgat az interneten. Köszönte a meghívást.

 

Szabó János: Ady Endre Gimnázium (Csenger) - 2007-ben 3. helyezett volt.

Az ELTE történelem szakán tanul. Nem érzett magában annyi tehetséget, hogy színművész legyen.

 

Riczu Csaba és Szabó János az örökbecsű Markos-Nádas katona jelenettel szórakoztatta a közönséget.

 

 

    

 

DR. KOVÁCS ANNA - CSÁBI ISTVÁN - DR. PRAZNOVSZKY MIHÁLY

 

Dr. Kovács Anna muzeológus, a Mikszáth Társaság elnökének előadása Mikszáth és az irodalom kapcsolata címmel hangzott el.

 

Gondolatok dr. Kovács Anna előadásából:

 

Felidézte a Mikszáth 40 éves írói jubileumára rendezett ünnepségeket. Pályája csúcsán az egész hivatalos Magyarország ünnepelte Mikszáthot. 500 fős szervező bizottság alakult. A kisebb bizottság is több mint 50 főből állt. Megjelent a Mikszáth díszkiadás.

És még sorolhatnánk. "Sok cifrát és fényeset..." írta Mikszáth. Nógrád vármegye is ünnepelt. Az ünneplésről közgyűlési határozatot hozott a megyegyűlés, szobrot készíttetett. Murányi Gyula szobrát már nem vehette át Mikszáth. Szklabonyát elnevezték Mikszáthfalvának. A levelezésből is sok érdekes részletet lehet megtudni. Veres Szilárdának írta Mikszáth, hogy a gyarmati utcaelnevezést nem kell nagyon forszírozni, az a fő, hogy a selmeci pipa jól szeleljen. Mikszáth egész filozófiája benne van az Akadémián elmondott beszédében "...csak egy közönséges ember vagyok...". De azért jól esett neki az ünneplés.

 

1910-ben megszólal egy másik hang "...olyan sötét színben látom... gondolják meg, egy hazánk van."

A horpácsi birtokra a tisztelők sok facsemetét küldenek. Megköszöni a szép fácskákat, de azt mondja "...már a fa is csak arra való, hogy legyen a magyar embernek mire felakasztani magát."

Sikerei csúcsán, 1910-ben pályája és az élete is végéhez érkezett.

 

Életrajza valóságos irodalmi műként olvasható. A motívumok valódiak, de sok esetben az írói fantázia szüleményei. "Mindent, amit magamról mondtam, költött dolog."

A Mikszáthok nemesek voltak. "Az indexben nemesi előnevet is citáltam magamnak."

A batyus zsidó lányában megadja magának a tiszteletbeli esküdtséget.

Megteremtette a parlamenti karcolatok műfaját zseniális írói leleménnyel.

 

Megalkotta saját legendáriumát, írói életrajzát.

Lusta íróként mutatja be magát. Ez nem lehet igaz, mert még sógornője, Mauks Kornélia is így ír róla: "...dolgozott egész délelőtt, utána ebéd, majd munka estig."

Milyen szerepet töltenek be ezek a legendák? Olyan ember látszatát keltik, akit szeretni kell.

Kosztolányi Dezső írja róla egyhelyütt "...Ő az álarcos író.". Ezt a Mikszáthot is kereshetjük.

Tudatosan felépíti magát magának a különféle szerepekben. Vármegyei hivatalnokok ruhájába öltözteti magát. Különcségre utal, kifejezi különállását, már az írói szerepre készül. A nyomorgó pesti író, a jubiláns író, a horpácsi földesúr szerepe mögött olyan ember áll, aki ezeket kívülről nézi.

 

A mikszáthi életmű értékítéletét sok tév- és rögeszme nehezíti. A nagy palóc, a vidék írója, vidékies gondolkodás jellemzi, Ő a nagy mesélő stb. Ezt a képet finomítani lehet az életmű mélyebb elemzésével.

Felróják neki, hogy nem tudott jellemet ábrázolni. Mikszáth a történetben mesélte el, hogy milyen emberrel áll szemben.

Mikszáth és Nógrád megye kapcsolatát Belitzky János Mikszáth és Balassagyarmat című művében levéltári adatok alapján részletesen feldolgozta. (Röviden lásd Könyvajánlónkban.)

 

Mikszáth nem volt modern gondolkodó, nem volt filozofikus, viszont mindig megőrizte függetlenségét. "Az irodalomra mindig féltékenyek vagyunk." - fejezte be előadását dr. Kovács Anna.

 

 

Az előadás után folytatódott a beszélgetés a vendégekkel.

 

 

Gaál Adrián: PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola (Pécs) - 2008-ban 1. helyezett volt. Külön megemlékezett felkészítő tanárukról, Olga néniről. Mindent neki köszönhetnek.

Takács Petra: PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola (Pécs) - 2008-ban különdíjas volt.

Jelenleg még középiskolás.

Dropka Andrea: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola (Bgy.) - 2008-ban 2. helyezett volt.

Most fog érettségizni. Nyolc éve tanul fuvolázni. Horváth Anita tanárnőnek köszönte a felkészítést.

Zakariás Máté: PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola (Pécs) - 2009-ben 3. helyezett volt.

Jelenleg közgazdaságtant tanul.

Kovács Dorina: PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola (Pécs) - 2009-ben 2. helyezett volt.

 

Hallhattuk Szilágyi Domokos Maszek balladáját és Nagy László Szépasszonyok krónikái című művét.

 

 

Ismét Csábi István következett. Méltatta T. Patakiné Kerner Edit munkáját, aki a verseny megálmodója és kitalálója. Megemlékezett Csikász Istvánról, aki éveken át zsűrizett. Előadta Csikász István Hónapsoroló - Március című megzenésített művét. Majd Mikszáth idézettel: "Én csak a hazámat szerettem..." vezette fel Ádám Tamás Hazaszeretetből című költeményét.

 

Lavaj Árpád, a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója zárszavában elmondta, hogy ez a negyedik verseny, amit segíthet. Amikor igazgató lett, örült annak, hogy ilyen szép hagyomány van ebben az iskolában. Szereti a tradíciókat és reméli, hogy ez nem az utolsó verseny volt, hanem még legalább a dupláját is megérhetjük. Megköszönte a vendégeknek, hogy eljöttek, megtisztelték a várost, az iskolát jelenlétükkel.

Zárszavában mondta az igazgató úr, hogy legyen egy kis személyes ajándék ez a plakett, amit átad a vendégeknek.

Meghívást nyújtott át a közönségnek a holnapi napra, a XX. Nemzetközi Madách Imre - Mikszáth Kálmán vers- és prózamondó versenyre. Beszámolónk a versenyről rövidesen itt lesz olvasható!

 

Közreadta: Nagy Angela