Mikszáth Kálmánra, a legíróbb íróra emlékezett Palócország

 

Legíróbb író, így nevezte Ady Endre, a költőfejedelem Mikszáth Kálmánt, akiről ezt a találó, megtisztelő jelzőt is idézte E. Csorba Csilla, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója Szklabonyán, azon az ünnepségen, amelyen a 163 évvel ezelőtt született írófejedelemre emlékeztünk.

2010 különleges év, hiszen 100 éve, májusban 28-án halt meg Mikszáth, így az idei valójában Mikszáth év, számos megemlékezéssel, ünnepséggel, nemcsak Palócországban, hanem határon innen és túl is.

 

A tél legszebb, legnaposabb délelőttjéből részesülhetett január 15-én Szklabonyán, a mívesen felújított Mikszáth emlékház előtt gyülekező 70-80 érdeklődő, megemlékező.

A helyi szlovákság (egyébként Szklabonyán már szinte nem is találni magyart) harmonikával kísért, szlovákul énekelt honti népdalokkal fogadta a vendégeket, majd Marta Kálovcová, a falu polgármester asszonya emlékezett meg Mikszáthról.

A mikszáthi írások hangulata Fábián Bernadett, jó előadót idéző felolvasásával elevenedett meg, a hallgató kedvet kaphatott, ezeket az írásokat könyvvel a kézben lenne a legjobb újból átélni, ízlelgetni szavakat, mondatokat, Mikszáth-i módon, karosszékben csendesen üldögélve.

E. Csorba Csilla emlékeztetett arra, bár Mikszáthnak az írói pályáján azért voltak nehézségei, de végül a nemzet jogos elismeréséből részesülhetett, ünnepelt író lett. Mikszáth volt, aki szeretett Nógrádját, palócait, (sőt a tót atyafiakat is) oly szeretettel ábrázolva közelebb hozta valamennyi magyarhoz, valamennyi olvasójához.

 

A beszédek után a koszorúzások következtek, Becsó Zsolt, a Nógrád megyei Közgyűlés elnöke, Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere, tovább a külképviseletek, CSEMADOK, Mikszáth Társaság, Palócföld szerkesztősége, a Petőfi Múzeum képviselői és még többen mások helyezték el koszorúikat, virágaikat a legnagyobb palóc szobra elé.

  

Az ünnepséget az emlékház belső tereiben követő szakmai előadásokra, beszédekre még csak-csak befértek az érdeklődők, de elmélyült Mikszáth anyagismerkedésre már nemigen volt lehetőség. Csak bátorítani lehet az irodalom barátait, kerékpárral jőve, vagy autóval érkezve, érdemes megállni Mikszáthnál, mi erről egyszer már írtunk, mit láthat ott az érdeklődő.

 

Az emléknap Balassagyarmaton folytatódott, Gyarmat semmiképpen nem maradhat ki a Mikszáth megemlékezésből, hiszen az írót életének több nagy eseménye is ehhez a városhoz kötik, a megyeháza, első tapasztalatai a megyei közigazgatással, és természetesen a legfontosabb, megismerkedése Mauks Ilonával.

Balassagyarmat jogot formál Mikszáthra, így van ez jól, hiszen ezzel identitás kultúránk egyik meghatározójává válik. Nógrád-Balassagyarmat-Mikszáth, örökre elválaszthatatlan vonulat, ezt vázolta Medvácz Lajos polgármester is, a volt Megyeháza előtti Mikszáth szobornál tartott megemlékező beszédében.

Egy nemzet erejét az írók ereje adja meg - idézte az írótól a városvezető. Hogy napjainkban az írók erejével vagy a nemzet erejével, vagy éppen mindkettővel van e baj, azon a koradélutáni bágyadó napsütésben kellemesen elgondolkozhatott idős, fiatal.

 

Az emléknap a Városháza dísztermében zárult (mondják, a Megyeháza felfűtése sok pénzbe került volna), először Becsó Zsolt beszélt az íróról, aki szívből szerette földijeit, minden simogató vagy vitriolos kritikája mögött a féltő szeretet volt érezhető. Hozzátehetnénk, volt bátorsága őszintén írni, bárkiröl és bármiről, tollát nem vélt vagy valós elvárások, igazodások mozgatták, akkor sem, amikor bizony messze volt még az országos dicsőség.

Becsó elmondta, 2010-ben a megyében Mikszáth kapcsán számos irodalmi-, film-, képzőművészeti-, gasztronómiai fesztiválra is sor kerül.

 

Ezt követően Szájbely Zsolt remek előadásában Korrajz címen szemelvények hangzottak el Mikszáth publicisztikáiból, újabb indok, hogy kéz-közelbe készítsük a Mikszáth összest.

 

A Balassi B. Gimnázium tanára, Pásztor Sándorné már korábban behatóan foglalkozott Mikszáth életútjával, Palócföldhöz való kapcsolódásával, tanulmányt is írt erről. Mikszáth és a Palócföld című megemlékezésében felidézte az író gazdag, tökéletes emberismereten alapuló humorát, nép,- és hazaszeretetét.

 

Dr. Limbacherné Dr. Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója, akit éppen a közelmúltban neveztek ki 2014-ig szóló időtartamra posztjára, elmondta, hogy a város több eseménnyel készül a nagy írónk emlékévére. Azonban a legjelentősebb, pozitív változást az jelenti, hogy Balassagyarmat visszakapta a megyeszékhelyre elorozott Mikszáth-Madách anyagot, és remélhetőleg hamarosan megkezdődhet a patinás Aninger ház felújítása révén egy olyan irodalmi emlék,- sőt kutatóhely kialakítása, amely hozzásegítheti a várost, de ezáltal a megyét is, identitásának meghatározásához.

Ennek kapcsán újfent megemlítjük, elismerendő a város vezetőinek sikeres közbenjárása, lobbizása, a megyei illetékesek támogató belátása, a szakma és célszerűség előbbre való bármilyen ideológiai megfontolásnál.

  

Szintén elismerendő, hogy a szervezők sikeresen és bátran választottak ki egy Mikszáth-Madách gondolatiságára is vonatkoztatható kamaradarabot, amelyet Ébredés címmel Varga László írt és rendezett és a salgótarjáni Hibó Tamás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárai ás diákjai mutattak be.

Természetesen nem kívánunk megfeledkezni a Balassagyarmati Rézfúvós Kvintett játékáról és a Mikszáth Kálmán Középiskola diákjainak közreműködéséről sem, utóbbiak Mikszáth írásaival, karcolataival örvendeztették meg a termet megtöltő nézőket.

 

Az emlékév tehát folytatódik, az író születésnapjára emlékezőkre pedig lehet hogy az égi magasokból letekintett a nagy palóc, komótosan pipájára gyújtva, szegény magyarjaim, jól kibabráltam veletek, egész évben ünnepelhettek engem, írhattok rólam.

No és olvashatjuk Mikszáthot, hogy az igazán kellemetesből mi is részesülhessünk.

 

 

2010. január

 

Közreadta: Nagy László