TABLÓK ÉVADJA

 

A KARIKATÚRATABLÓ

 

 

Közeledik a tanév vége. A városi üzletek kirakataiban már megjelentek a középiskolákban idén végző osztályok tablói.

 

Szép hagyományként az iskolák a végzős tanulóik tablóit megőrzik. Újabb és újabb korosztályok a régi tablók között töltik iskolai éveiket. Így van ez a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolában is. A tablók hagyományos formájától olykor-olykor kissé eltérnek az osztályok, de olyan különleges tabló, mely a mindenkori igazgatói iroda mellett látható, csak egyetlen készült az évtizedek alatt. Minden bizonnyal azt is állíthatjuk, hogy kivitelezését és mondanivalóját tekintve párját ritkítja ez az alkotás.

 

Farkas András rajztanár, festőművész a karikatúra és az irónia eszközeivel búcsúzott az 1959-ben végzett tanítóképzős osztálytól. A Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola jogelődje, a balassagyarmati Tanítóképző rövid, kilencéves története alatt ez az osztály volt az utolsó, amelyik Balassagyarmaton érettségizett.

 

 

A jó tanár előtt a tanítvány egy nyitott könyv. Farkas András is tudott olvasni diákjai gondolataiban. Érdekelte a lelkiviláguk, megfigyelte őket, művészi érzékenységgel ragadta meg a karaktereket. A kroki gyors, lényeget megragadó művészi eszközével, találó, kétsoros intelmek kíséretében az osztállyal kapcsolatos véleményét karikatúratabló formájában közre is adta. Különleges fénytörésben, képpel és szöveggel tükröt tartva emlékeztette az osztályt az iskolai éveikre, melyeket a tanítóképzőben töltöttek. A tabló színes, papírra készült vegyes technikával.

 

Farkas Andrást szinte egész életén át foglalkoztatta Madách Imre műve, Az ember tragédiája. Az évek során hét sorozat rajzot készített a Tragédiához, az elsőt 1949-ben. A mű mély, filozofikus, költői, drámai gondolatainak minél teljesebb képi ábrázolására törekedett. A tus-, a ceruza-, a szénrajz eltérő sajátosságai a művészi ábrázolás változatosságát biztosították számára. Nem csupán illusztrációs munka volt ez Farkas Andrásnak, hanem az önkifejezésnek időről-időre való megnyilvánulási lehetősége is. Az illusztrációnak az lenne a rendeltetése, hogy kötetben megjelenjen. Tanár úrnak életében nem adatott meg, hogy nyomtatásban megláthassa a Tragédiához készített rajzait, de kiállításon többször bemutatta.

 

A karikatúratabló szerkesztésénél is a Tragédiából, a londoni szín zárójelenetéből merítette az ihletet Farkas tanár úr. Az ember tragédiája után szabadon, Az emberek tragédiája címet adta a kompozíciónak. A londoni színt áthúzva, balassagyarmati helyszínen zajlik a dráma zárójelenete. A portrékon finom utalások láthatók a különleges egyéni jegyekre, mint a szeplős arc, a hosszú orr, a sportos-, vagy éppen korpulens megjelenés. A képaláírásokban feladja és helyenként meg is válaszolja a nagy kérdéseket:

 

Gyürky Tibor így kesereg: "Órán úgy ahogy el-elmekegek.

       (De mi lesz majd ott, a KÜSZÖB megett?)"

 

Kertész Gábor dilemmája: "Mily sok időm rabolta el a sport...

       (Futni s ugrálni vajh' érdemes volt?)"

 

Végül a művésztanár elköszön: "Én a komédiát lejátsztam.

                                                  (Mulattattam és mulattam.)"

 

 

 

 

 

 

Szegedi Pál

 

 

 

Holes János

 

 

 

 

 

Máté Mátyás

 

 

 

Petrás János

 

 

 

 

 

Danók Ernő

 

 

 

Németh Árpád

 

 

 

 

 

 

Gyürky Tibor

 

 

 

Peja Győző

 

 

 

 

 

Kun Vince

 

 

 

Kovács Ferenc

 

 

 

 

 

Orosz István

 

 

 

Lágymányosi József

 

 

 

 

 

 

Kurnász Pál

 

 

 

Harsányi Zoltán

 

 

 

 

 

Kertész Gábor

 

 

 

Kékesi Gábor

 

 

 

 

 

Podmaniczky István

 

 

 

Kanta Gyula

 

 

 

 

 

Singlár József

 

Farkas András

 

 

 

Az írás megjelent A Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola emlékkönyve 1951- 2011 című jubileumi kiadványban,  melyről a Könyvajánlóban részletesen írtunk.

 

A karikatúratabló és Farkas András Tragédia illusztrációinak egy sorozata a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola jubileumi kiállításán megtekinthető.

 

Nagy Angela

2011. április 20.