"Hazajöttem, ha elfogadtok földinek..."

Hosszú évekre nyúlik vissza az a hagyomány, miszerint a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola egy-egy jeles személyiség életútjának bemutatásával teszi még emlékezetesebbé nemzeti ünnepeinket.

Idén, az 1956-os forradalom évfordulóján sem volt ez másképp. Az ünnepet megelőző napon, október 22-én a zsúfolásig megtelt tornateremben az intézmény diákjainak az alkalomhoz méltó verses-zenés megemlékezését követően Melo Ferenc igazgató köszöntötte Csáky Pált, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja országos elnökségének tagját, Szlovákia egykori miniszterelnök-helyettesét.

Nemzeti ünnepünkön minden évben ellátogat iskolánkba egy példamutató személyiség, akinek az életéből mindnyájan tanulhatunk. Intézményünk kapcsolata vendégünkkel idén Apátújfaluban lett igazán szoros, amikor iskolánk mintegy kilencezer könyvet adományozott a Felvidéknek, s az átadó ünnepség díszvendége a politikus, egykori miniszterelnök-helyettes, író és kutatóbiológus Csáky Pál volt - vezette fel az előadást Melo Ferenc, kinek szavait követően Csáky Pál elmondta: számára megtisztelő az, hogy a nemzeti ünnep bűvkörében, amikor is a fővárosban a Rákóczi Szövetség megemlékezésén, 1200 egyetemista előtt mond majd beszédet, elsőként földijei, a Szent Imre iskola diákjai előtt mutathatja be életútját.

Én is ’56-os vagyok, hiszen éppen a forradalom évében születtem a közeli Ipolyságon, az Ipoly túloldalán, pedig a balassagyarmati kórház szülőfalumhoz, Kóvárhoz közelebb lett volna. De abban az időben géppisztolyos határőrök zárták el az Ipoly két oldalát egymástól– kezdte megrázó visszaemlékezését Csáky Pál, hozzátéve: ő szülőfalujában tanulta meg az első leckéket a Trianon utáni Magyarország keserű történelméből. Bár anyai-apai ágon is a magyarországi területeken húzódott szőlejük és éltek rokonaik, az 1960-as években csak kétszer lehetett átjönniük a néhány kilométerre fekvő Balassagyarmatra útlevéllel. S hozott az élet olyan helyzetet, amikor nagynénje egy rokon temetésére sem jöhetett el, mert már kimerítette az engedélyezett két alkalmat.

1966 táján anyám és testvére nyolc éves unokabátyámmal hoztak át minket a határon, s unokabátyám megkérdezte: "Kik élnek a határ másik oldalán?" " Magyarok." - hangzott a válasz. "Akkor miért van határ?" - kérdezte a kisfiú, mire anyja félve intette: "Hallgass, egy szót se!"”. Akkor megtanultuk: vannak kérdések, amelyeket fel lehet tenni, s vannak, amelyeket nem - idézte fel gyermekkorát a politikus, aki a magyar és szlovák állampolgárok számára elkülönített fürdőhelyekről is beszélt az Ipolyon, melyet átúszva találkozhattak anyaországi rokonaikkal. Családja, ősei számára az igazi város mindig is Balassagyarmat volt, templomával, piacával.

Hazajöttem, ha elfogadtok földinek - szólt a Szent Imre iskola tanulóihoz Csáky Pál, aki azt is elmondta: bár ipolysági káderlapja családja katolikus és antikommunista beállítottsága miatt nem volt megfelelő, ő Csehországba jelentkezett biokémia szakra, majd kilenc év vegyészmérnökség után a Kereszténydemokrata Mozgalom felkérésére húsz évig parlamenti képviselő, s 1998 és 2006 között két cikluson át Szlovákia miniszterelnök-helyettese volt.

Kis nép vagyunk, de tehetséges. Ha komolyan vesszük magunkat, s nem adjuk fel, hanem tanulunk, bármit elérhetünk. Magyarnak lenni bárhol a világon kihívás és küldetés - biztatta a fiatalokat Csáky Pál, aki Szent-Györgyi Albert szép imáját is idézte: Uram add, hogy társaid legyünk az alkotásban, hogy földünk otthona legyen szépségnek, jóságnak, szeretetnek.

Az előadást megköszönő Melo Ferenc igazgató ugyanehhez az imához csatlakozva azt tette hozzá: Uram engedd, hogy szebbé tegyem a teremtés rám eső zugát!

Egy rövid beszélgetés Csáky Pállal itt olvasható.

2013. október 22.

Készítette: Szabó Andrea