Közéleti ember maradok

2013. október 22-i látogatásakor rövid interjút készítettünk Csáky Pállal.

Hogyan érintette érzelmileg Melo Ferenc igazgató úr felkérése?

Ha bárhol a médiában azt hallom, hogy Balassagyarmat, Ipoly-mente, mindig elérzékenyedem, mert nekem ez a szülőföldemet, gyerekkoromat, a határ által szétszabdalt rokonságomat, az anyanyelvet, a világra csodálkozást, a kötődést jelenti. Tehát nagyon jólesett a felkérés.

Előadásában érintette: a politika szükséges rossz. Ön író is. Mi foglalja le inkább: a politika vagy az írás?

Mindkettő már az 1980-as évektől párhuzamosan szerepel az életemben. Most jelent meg a tizenkettedik könyvem, ebből egyik szlovák nyelvű. A politika és az írás között csak a súlypontok változtak életem különböző szakaszaiban. Most egy kampány kellős közepén vagyunk, s én úgy gondolom, amíg élek, közéleti ember maradok. A politikának van olyan hordaléka, amelytől távol kell maradni, de szükséges is, mert ha nem veszünk benne részt, mások alakítják az életet helyettünk. Az előrehaladáshoz kell a politika.

Érzi-e ezt az előrehaladást?

Nem igazán. Az előrehaladás vonala nem lineáris. Volt már jobb a viszony magyarok és szlovákok között 2002 és 2006 között: akkor magyar egyetemet, közös beruházásokat tudtunk létrehozni. Robert Fico kormányai azonban nem igazán pozitívan viszonyulnak a magyarokhoz. Ilyen környezetben nem könnyű magyarnak lenni és előrehaladni, de nekünk fel kell vállalnunk a küzdelmet: könyvvel, találkozókkal, együttműködéssel és személyes példával.

Végül: mi volt a benyomása a Szent Imre iskoláról?

Balra Csáky Pál, mellette Melo Ferenc

Hallottam, olvastam már róla, hiszen Apátújfaluban ott voltam a régió közéleti személyiségeivel együtt az intézmény által gyűjtött könyvek átadásán. Ez egy nagyon szép kezdeményezés, mivel egy család vagyunk és oda kell figyelnünk egymásra. Most jártam először a Szent Imrében: messze az elvárásaim fölötti színvonalú iskola. Önmagában az épület is impozáns, de ami még inkább megfog és kitapintható: az a szellemiség. Itt egy másféle hozzáállást tapasztalok az élethez. Csak azt tudom kívánni, hogy az intézmény teljesítse hivatását, s abban egyeztünk meg igazgató úrral, hogy legközelebb egy nagyobb tornateremben találkozunk. A gyerekeknek pedig azt kívánom, hogy becsüljék meg az alma matert, s azt az indíttatást, amit itt kapnak.

2013. október

Készítette: Szabó Andrea