A HATVANÉVES ISKOLA 2011. március-április Hatvan éve, 1951-ben
alapították a balassagyarmati középfokú Tanító- és Tanítónőképzőt. A jogutód
középiskola, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola az évforduló
megünneplésére készül. Még hótakaró födte be a várost, amikor már
körvonalazódott a tavaszi emléknap programja. A részletes program itt
olvasható. Az iskoláról részletes információt a honlapról
kaphatunk. A hatvan év alatt sok-sok
reform közepette is mindig megújulni tudó középiskola ünnepéhez egy
szubjektív visszaemlékezéssel csatlakozunk. Az
iskolaügy általában, de leginkább a tanítóképzés ügye mindig is a politika
fókuszában állt. Az 1919-es államosítás különösen meggyötörte a tanítókat és
a tanítóképzést is. 1920-ban sok tanítóképző került határon túlra.
Térségünkben például a lévai és a losonci állami- és a selmecbányai
evangélikus tanítóképző. A második világháború után a kormányzat elhatározta,
hogy intézkedéseket tesz a tanító hiány pótlására. Nagy szakmai ideológiai
vita zajlott a téma körül. A helyzetet az 1948-as államosítás csak rontotta.
A fordulat éve után már azonnal cselekedni kellett, hogy az új típusú emberek tanítására, új típusú tanítókat képezzenek ki,
mert akié az iskola, azé a jövő. Döntés
született a középfokú tanítóképzés megerősítéséről. Így került sor
Balassagyarmaton is középfokú tanítóképző megnyitására 1951-ben. Miközben
folyt az intézet fejlesztése, már 1954-ben eldőlt a nagypolitika szintjén,
hogy mégis a felsőfokú tanítóképzést fogják preferálni. Itt már meg is
pecsételődött az új intézet sorsa. Végignézve a hatvan év történetét, reform
reformot követett. Minden tisztelet megilleti pedagógusainkat, hogy állandó
politikai nyomás alatt az utasítások sűrűjében rendet tudtak vágni és
állhatatos, kitartó munkával, mértéktartó alkalmazkodással, helyenként
furfanggal, a csodával határos módon meg tudták menteni ezt az iskolát. 1951/52 A
balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző első évfolyamán
elkezdte középfokú tanulmányait egy fiú és egy lányosztály. Ideiglenesen
több iskolával együtt nyertek elhelyezést a rossz műszaki állapotban lévő
Bercsényi utca 2. sz. alatti iskolaépületben. Gyakorlóiskola hiányában a
tanítóképzősök a város általános iskoláiba jártak gyakorlatra. 1952/53 Egy fiú és egy
lány tanítóképzős osztály kezdte meg tanulmányait az első osztályban.
A tanév elején csak három gyakorlóiskolai osztályt indítottak el. A
jelentkező tanulókat tanítóikkal együtt átirányították a város általános
iskoláiból. Első évben nem volt állandó helye a gyakorlóiskolának. Havonta
más-más iskola fogadta be az osztályokat. Így már nem csupán a képzősök,
hanem a gyakorlósok is vándoroltak a városban a Patvarci utca, a Templom
utca, a Bajcsy-Zsilinszky utca iskolái és a zárda között. Végül a tanítóképző
megkapta a törvényszéki épület dísztermét és déli szárnyát ideiglenesen,
amely egészen 1989-ig szolgált otthonául az iskolának. 1953/54 Egy fiú és egy
lány tanítóképzős osztály kezdte meg tanulmányait az első osztályban.
A gyakorló általános iskola is kibővült egy első osztállyal, így már elsőtől
negyedikig tanultak az intézetben gyakorlós kisdiákok. 1954/55 Egy fiú és egy
lány tanítóképzős osztály kezdte meg tanulmányait az első osztályban.
Az 1951-ben beiratkozott, első két tanítóképzős osztály érettségi vizsgát
tett. Az érettségizettek elkezdhették tanítói gyakorlatukat. A gyakorló
általános iskola I-IV. osztállyal működött. 1955/56 A
tanítóképző működésének ötödik tanévétől meg is kezdődött a leépítése: már
csak egy tanítóképzős első osztály indult. Az 1952-ben beiratkozott két
tanítóképzős osztály érettségi vizsgát tett. Képesítő vizsgát tettek az egy
évvel ezelőtt érettségizett, tanítói gyakorlatukat letöltött tanítók. A
gyakorló általános iskola I-IV. osztállyal működött. 1956/57 Egy
tanítóképzős elsős fiú osztály indult. Az iskola neve Állami Tanítóképzőre
módosult. Az 1953-ban beiratkozott két tanítóképzős osztály érettségi vizsgát
tett. Képesítő vizsgát tettek az egy évvel ezelőtt érettségizett, tanítói
gyakorlatukat letöltött tanítók. A gyakorló általános iskola I-IV. osztállyal
működött. 1957/58 Ekkor már
nem iskoláztak be a középfokú tanítóképző első osztályába, mivel folyamatban
volt a tanítóképzés átszervezése, a felsőfokú tanítóképzés elindítása. Ezzel
egy időben megindult a leánygimnáziumi beiskolázás két reáltagozatú osztállyal,
ahol az
alap-, a közismereti- és készség tárgyak mellett ábrázoló geometriát is
tanítottak. A rajz ekkoriban nem volt a gimnáziumi tananyag része. A városban
egyedüliként itt folyt angoltanítás, az orosz és a német mellett. Az 1954-ben beiratkozott két
tanítóképzős osztály érettségi vizsgát tett. Képesítő vizsgát tettek az egy
évvel ezelőtt érettségizett, tanítói gyakorlatukat letöltött tanítók. A
gyakorló általános iskola I-IV. osztállyal működött. Ismét módosult az iskola neve, Állami
Tanítóképző és Leánygimnázium lett az elnevezés. Megteremtették a lehetőségét a
gimnáziumi érettségivel rendelkezők átképzésére, a képesítés nélküli nevelők
oktatására, vizsgáztatására. Az intézetben folyt a Szolnok megyei képesítés
nélküli nevelők különbözeti-, érettségi- és képesítő vizsgája. Érettségizettekből, akik különbözeti
vizsgát tettek, megszervezték a párhuzamos IV. osztályt.
Az
egyéves átképző tanfolyamon a középfokú tanítóképzői érettségi letételéhez
szükséges tárgyakat oktattak: lélektan, logika,
tanítástan, neveléstan, módszertan, neveléstörténet és iskolaszervezés-tan,
tanítási gyakorlat, ének, rajz-írás, műhelygyakorlatok (kézimunka), magyar
nyelvtan és helyesírás, mennyiségtan (aritmetika), testnevelés, hangszeres
zene. A képzés után a tanulók
érettségi vizsgát, majd képesítő vizsgát tettek és tanítói oklevelet
szereztek. Az
első párhuzamos IV. osztály 1958-ban végzett. 1958/59 Két
reáltagozatú leánygimnáziumi osztály kezdte meg tanulmányait. Az 1955-ben
beiratkozott tanítóképzős osztály érettségi vizsgát tett. Gimnáziumban érettségizettek
különbözeti vizsgát, a Párhuzamos IV. osztály érettségi- és képesítő vizsgát
tettek. Képesítő vizsgát tettek az egy évvel ezelőtt érettségizett, tanítói
gyakorlatukat letöltött tanítók. A gyakorló általános iskola I-IV. osztállyal
ebben az évben működött utoljára. Tanulói a következő tanévet már más
iskolákban kezdték meg. A tanítóképzés 1959. júniusban szűnt meg, az utolsó
4. osztály tanulói Jászberényben fejezték be tanulmányaikat. 1959/60 A
két évfolyam leánygimnáziumi reáltagozatú osztály mellett három koedukált gimnáziumi
első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. A humán tagozaton
megkezdődött a latinnyelv és a művészettörténet oktatása. II. sz. Állami Általános Gimnázium lett az iskola neve ettől a
tanévtől kezdve. 1960/61 Három
első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Az iskola felvette
a Szántó Kovács János Gimnázium nevet. Elkezdődött a
politechnikai oktatás 5+1-es rendszerben. Ez az oktatási forma nyolc évig
élt, évente változó formában. Mire az iskola kialakította a politechnikai
oktatás személyi és tárgyi feltételeit, már meg is kellett szüntetnie azt. Az
5+1-es rendszerben hetente egy napon 3 óra gyakorlati és 2 óra műszaki
elméleti oktatást kaptak a tanulók. Ebben a tanévben érettségiztek az
1957-ben, a leánygimnáziumi reáltagozaton kezdett osztályok. 1961/62 Három
gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Az
5+1-es rendszerű politechnikai oktatás keretében kezdetben autószerelő,
bútorasztalos, kéziszedő, könyvkötő, dísznövény- és zöldségtermesztő
szakmákban folyt a gyakorlat. Ebben a tanévben érettségiztek az 1958-ban, a
leánygimnáziumi reáltagozaton kezdett osztályok. 1962/63 Három
gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal, így már
12 osztály tanult az iskolában. Ebben a tanévben érettségiztek az 1959-ben,
az első koedukált gimnáziumi tagozaton kezdett tanulók. A tanítóképző első éveitől
kezdve az iskolában működött a Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari szakképzés.
Csak a hetvenes évek elején vette át a szakmunkásképző intézet. Folyik a
felnőttek képzése gimnáziumi esti tagozaton is. 1963/64 Három
gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. A
politechnikai oktatás kiegészül a műszaki rajzolói és elektroműszerészi
területekkel. Ebben a tanévben érettségiztek az 1960-ban kezdett, gimnáziumi tagozatú
osztályok. A nappali tagozatos gimnáziumi képzés mellett ezekben az években az
iskolában folyik a Kereskedelmi Tagozatú Közgazdasági Technikum tanulóinak
képzése is. Levelező oktatás során, I-IV. osztály elvégzésével közgazdasági
technikusi oklevelet lehetett szerezni kereskedelmi tagozaton. A képesítő
vizsga tárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, politikai gazdaságtan,
matematika, könyvvitel, áruismeret, kereskedelmi ismeretek (tervezés,
statisztika) volt. A közgazdasági technikumban tanított többi tárgy: fizika,
kémia, jog, írásbeli munkák külső alakja, statisztika volt. A képesítő
vizsgát sikeresen letett tanulókat áruforgalmi munkakörök ellátására
alkalmasnak, képesített könyvelőnek, vállalati tervezőnek és statisztikusnak
nyilvánították. 1964/65 Három
gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Mind
a tizenkét osztály 5+1-es rendszerben tanult. A gyakorlati képzés részben az
iskolában kialakított tanműhelyekben, részben a város vállalatainál folyt. Az
iskola együttműködést alakított ki a bútorgyárral, a közúti gépellátóval, a
nyomdával, a kerámia üzemmel, a kertészettel, az erdőgazdasággal, a
termelőszövetkezettel. a tanulóknak így lehetőségük volt a valós körülmények
között a gyakorlati idejüket eltölteni. Ezeken a lehetőségeken kívül
rendelkezésre állt a tankert is. Ebben a tanévben érettségiztek az 1961-ben
kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok. 1965/66 Három
gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Mind
a tizenkét osztály 5+1-es rendszerben tanult. Ebben a tanévben érettségiztek
az 1962-ben kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok. 1966/67 Három
gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Mind
a tizenkét osztály 5+1-es rendszerben tanult. Ebben a tanévben érettségiztek
az 1963-ban kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok. 1967/68 Három
gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Az
utolsó, csak gimnáziumi osztályokkal működő év volt az iskola történetében. Nyolc
osztály 5+1-es, négy osztály 5+2-es rendszerben tanult. Idővel a képzési
szakmacsoportok is átalakultak. Fémek kézi megmunkálását, kertészeti
ismereteket, szabás-varrást, rádiószerelést, műszaki rajzot lehetett tanulni.
A feltételek már teljes körűen biztosítva voltak arra, hogy a politechnikai
oktatás zavartalanul folyjon, de ez volt az utolsó év és meg kellett
szüntetni. Ebben a tanévben érettségiztek az 1964-ben kezdett, gimnáziumi tagozatú
osztályok. Országszerte kötelező lett a
szakközépiskolai képzés. A következő két évben már csak 1-1 gimnáziumi
osztály és mellette két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Az
iskola neve ismét változott: Szántó Kovács János Gimnázium és
Egészségügyi Szakközépiskola lett. Ez a képzési összetétel hét
tanéven át tartott. 1968/69 Egy
gimnáziumi- és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Az
egészségügyi szakközépiskolában a közismereti tárgyak mellett anatómia,
kórtan, mikrobiológia, járványtan, ápolástan, gyermekgyógyászat,
gyermekgyógyszertan, csecsemő- és gyermekfejlesztés, belgyógyászat, sebészet,
szülészet-nőgyógyászat, gyógyszertan és élelmezéstan tantárgyak kerültek a
tanrendbe. A végzősöknek elméleti és gyakorlati ismereteikről is be kellett
számolni. Ebben a
tanévben érettségiztek az 1965-ben kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok. 1969/70 Egy
gimnáziumi- és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a
tanévben érettségiztek az 1966-ban kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok. Megyei vezetői döntésre a
balassagyarmati középiskoláknál a képzési összetételt homogenizálni kellett.
E rendelkezés értelmében a Balassi Bálint Gimnázium maradt gimnázium, a Szántó Kovács
János Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola pedig szakközépiskola
lett. A gimnáziumi osztályok átkerültek a Balassiba, melyekért mezőgazdasági
gépészeti szakközépiskolai osztályokat adtak cserébe. Ezzel ismét
megváltozott az elnevezés: Szántó Kovács János Szakközépiskola. 1970/71 Mezőgazdasági
gépészeti- és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. A mezőgazdasági
gépészeti szakképzést 4 osztállyal, 4 szakoktatóval, műhelyekkel és gépi
felszereléssel együtt átvette az iskola a Balassi Bálint Gimnáziumtól. 1971-re
készültek el a kórház kertjében az egészségügyi gyakorlótermek, ahol az I-II.
osztályosok végezték szakmai gyakorlatukat. A III-IV. osztályosokat pedig a
kórház különböző osztályai fogadták gyakorlatra. Ebben a tanévben
érettségiztek az 1967-ben kezdett, utolsó gimnáziumi tagozatú osztályok. 1971/72 Mezőgazdasági
gépészeti- és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a
tanévben érettségizett az első, az 1968-ban kezdett két egészségügyi
szakközépiskolai osztály. Az 1970-es évek elején a
születések száma örvendetesen emelkedett. Nőtt ugyan az óvodai férőhelyek
száma, de kevés volt a feladat ellátására a szakképzett óvónő, így ismét
elindították a középfokú óvónőképzést. 1972/73 Mezőgazdasági
gépészeti-, két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály indult.
Az új feladat a tanítóképzős hagyományok miatt nem volt idegen az iskola
szellemétől. Az óvónőképzősök gyakorlóhelye a IV. sz. napközi otthonos óvoda
lett. Ebben a tanévben érettségizett az 1969-ben kezdett két egészségügyi szakközépiskolai
osztály. A magyar, történelem, matematika tárgyak mellett szakmai elméleti-
és gyakorlati érettségi vizsgát is kellett tenniük. 1973/74 Mezőgazdasági
gépészeti-, két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály indult.
Ebben a tanévben érettségizett az 1970-ben kezdett mezőgazdasági gépészeti-
és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály. 1974/75 Mezőgazdasági
gépészeti-, két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály indult.
Ebben a tanévben érettségizett az 1971-ben kezdett mezőgazdasági gépészeti-
és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály. 1975/76 Mezőgazdasági
gépészeti-, két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály indult.
Ebben a tanévben érettségizett az 1972-ben kezdett mezőgazdasági gépészeti-, két
egészségügyi- és az első óvónői szakközépiskolai osztály. Az óvónői tagozaton
földrajzot nem tanítottak, de fizikát három éven át kellett tanulniuk a
diákoknak. Az irodalom órák tanmenetében a gyermekirodalom alapja, a magyar
népmese is helyet kapott. Mind a négy tanévben fő tantárgy volt az ének-zene.
Az óvónőjelöltek megtanultak furulyázni. A kétéves
rajz- és a művészettörténet-oktatás során az óvodai képzőművészeti
tevékenységekkel is megismerkedtek a tanulók. Érettségi tantárgy volt a
pedagógia, a pszichológia és az óvodai módszertan. A módszertanon belül
számot kellett adni az óvodai nevelés hat ismeretköréről, melyek a
matematika, az ábrázolás, az ének, a gyermekirodalom, a testnevelés és a
környezet. Az orosznyelv tanulása mellett választani lehetett a németet, vagy
a gyermekgondozástant. Aki emelt óraszámban tanulta az előbbi tárgyat, az
gyermekgondozói szakképesítést is kapott. A képzés színvonalára jellemző
volt, hogy a Balassagyarmaton szerzett gyakorlati érettségit beszámították a
főiskolai képzés gyakorlati záróvizsgájaként. A felsőfokú óvónőképzőkben
sokan végeztek, akik vezető óvodapedagógusok lettek a megyében. Döntés született, hogy a mezőgazdasági
jellegű szakemberképzést megyei szinten Szécsényben kell folytatni. A
mezőgazdasági gépészeti szak alsóbb évfolyamainak osztályait Szécsénybe
telepítették át. Az iskola sok gondjára így megoldás született. 1976/77 Ebben
a tanévben érettségizett az 1973-ban kezdett mezőgazdasági gépészeti-, két
egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály. Ez volt az utolsó mezőgazdasági
gépészeti szakközépiskolai érettségi vizsga az iskolában. 1977/78 és
az 1983/84-as tanév között évente
indul két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály. A magyar gazdasági bajok orvoslását ismét a képzési struktúra átalakításában
vélték megtalálni a politikai döntéshozók. A szakközépiskolák rovására az
egész országban bővítették a gimnáziumok hálózatát. 1984/85 Egy általános
tantervű-, egy ének-zene speciális gimnáziumi osztály és két egészségügyi szakközépiskolai
osztály indult. Az intézmény neve: Szántó Kovács János Gimnázium és
Szakközépiskola lett. Ebben a tanévben érettségizett az
1981-ban kezdett két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály. Napközis
nevelői ismeretek fakultáció, záróvizsga. 1985/86 Egy
általános tantervű-, egy ének-zene speciális gimnáziumi osztály és két
egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett
az 1982-ben kezdett két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály.
Napközis nevelői ismeretek fakultáció, záróvizsga. 1986/87 Egy
általános tantervű-, egy ének-zene speciális gimnáziumi osztály és két
egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett
az 1983-ban kezdett két egészségügyi- és az utolsó óvónői szakközépiskolai
osztály. Napközis nevelői ismeretek fakultáció, záróvizsga. Pedagógia-pszichológia
fakultációs csoport helyi tanterv alapján. 1987/88 Egy
általános tantervű-, egy ének-zene speciális gimnáziumi osztály és két
egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett
az 1984-ben kezdett két gimnáziumi- és két egészségügyi tagozatos osztály. Pedagógia-pszichológia
fakultációs csoport helyi tanterv alapján. 1988/89 Egy
általános tantervű-, egy ének-zene speciális gimnáziumi osztály és két
egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett
az 1985-ben kezdett két gimnáziumi- és két egészségügyi tagozatos osztály. Pedagógia-pszichológia
fakultációs csoport helyi tanterv alapján. A törvényszéki épület 1989-ig
volt otthona az iskolának. Nyáron az iskola az Oktatási Művelődési Központ és
Könyvtár új épületébe költözött. Az új épületben már a kezdetekben sem
lehetett biztosítani a zavartalan, kényelmes oktatást. Csakhamar bővítésre
került sor. 1989/90 Három
párhuzamos gimnáziumi osztály és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály
indult. Az ének- zene speciális gimnáziumi osztály és pedagógia-pszichológia
fakultáció. Ebben a tanévben érettségizett az 1986-ban kezdett két
gimnáziumi- és két egészségügyi tagozatos osztály. 1990/91 Három
párhuzamos gimnáziumi osztály és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult,
és elkezdődött az ötödik éves képzés. Az ének- zene speciális és a
pedagógia-pszichológia fakultáció, számítástechnika fakultáció, emelt szintű
idegen nyelvi csoport. Ebben a tanévben érettségizett az 1987-ben kezdett két
gimnáziumi- és két egészségügyi tagozatos osztály. 1991/92 Három
párhuzamos gimnáziumi osztály és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult.
Az egészségügyi osztályokban előtérbe került a karitatív tevékenység. Ennek
keretében 1991-től működtek Máltai osztályok. Az elmúlt években sikerült az
egészségügy gyakorlóbázisát az iskolán belül kialakítani a csecsemőgondozási,
betegápolói tennivalókat helyben gyakorolhatták a tanulók. Az utóbbi években
a gimnáziumi tagozaton is bővült a választék. Felsorolásszerűen álljon itt a
kínálat. Az ének- zene speciális fakultáció és a pedagógia-pszichológia
fakultáció, számítástechnika fakultáció, emelt szintű idegen nyelvi csoport.
Ebben a tanévben érettségizett az 1988-ban kezdett két gimnáziumi- és két
egészségügyi tagozatos osztály. 1992/93 Három
párhuzamos gimnáziumi osztály és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult.
Ebben a tanévben érettségizett az 1989-ben kezdett két gimnáziumi-, két
egészségügyi tagozatos osztály. 1993/94 Három
párhuzamos gimnáziumi osztály és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult.
Biológia speciális csoport. Ebben a tanévben érettségizett az 1990-ben
kezdett két gimnáziumi-, két egészségügyi osztály. Az iskola elnevezése 1994. március
15-étől Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola. 1994/95 és
2007/08 között évente három
gimnáziumi-, és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. 2008/09 Vadkerty Róbert vette át az intézmény irányítását... "évente valami új ötlet bevezetésével,
változtatási törekvések kidolgozásával működik, szinte állandó átalakulásban,
de stabil szervezettségben" - olvashatjuk az iskola honlapján. AZ
IGAZGATÓK Hatvan
év alatt tíz igazgató állt az iskola élén. Köszönjük mindannyiuknak,
hogy a mindenkori magyar oktatáspolitika viharai között a mai napig
elkormányozták az Alma Mater hajóját. 1951-ben,
az alapításkor, a szervezés idejére Szabó Károly, a balassagyarmati
Balassi Bálint Gimnázium tanára kapott megbízást a balassagyarmati Állami
Tanító- és Tanítóképző vezetésére. Hegedűs
Rajmund, kinevezett
igazgató csak október 1-én tudta elfoglalni az állást. 1957-től Környei József
volt a Állami Tanítóképző és Leánygimnázium
igazgatója a tanítóképzés teljes megszűnéséig. Ethei Lajos 1959-ben lett a II. számú
Állami Általános Gimnázium, az 1961-től Szántó Kovács János Gimnáziumnak
elnevezett középiskola igazgatója. A következő igazgató Gulya Pál volt, aki már
1973-ban le is mondott a Szántó Kovács János Szakközépiskola igazgatásáról.
Az 1973/74-es tanévben Lőrincz Gézáné látta el az igazgatói teendőket. Az 1974-től Tóth
Lajos vezette a Szántó Kovács János Szakközépiskolát. 1987-től Barkó László lett a megbízott igazgató, majd 1988-tól igazgató. Lakatos Tamás 1993-2008 között vezette a Szántó Kovács
János Gimnázium és Szakközépiskolát, melyet 1994-től Szent-Györgyi Albert
Gimnázium és Szakközépiskolának neveznek. 2008-tól Vadkerty
Róbert áll az iskola élén. A TANÁROK A
folytonos profilváltás nagy kihívás volt minden időben a tanári karnak is. A
tanítóképzős tanároktól elvárható volt az egyéni speciális viszonyulás
diákjaikhoz, hiszen kollégákat neveltek. Ezt a szellemet vitték tovább a
gimnáziumi képzésben is a tanítványok nagy szerencséjére. Kétszázon felül van
azoknak a száma, akik kinevezett tanárként, nevelőként, szakoktatóként vagy
óraadóként részt vettek az oktatásban egy-egy
időszakban a hatvan év alatt. Voltak, akik családi-, egzisztenciális-,
szakmai okok, netán egy-egy profilváltás miatt továbbmentek. Első időben
helyezték, irányították a tanárokat, majd jöttek a fiatalok, az újabb és
újabb szaktárgyat oktatók. A legváltozatosabb tantervekhez különféle
végzettségű szaktanárok kellettek. Sokan viszont elismerésre méltóan,
állandóan tovább képezték magukat, vagy átképezték magukat, hogy a rengeteg
változásnak meg tudjanak felelni. Nagyon is kellettek ezek az erőfeszítések
ahhoz, hogy ez az iskola minden próbálkozás ellenére idáig is fönn tudott
maradni. A TANÍTVÁNYOK A diákok a
legszerencsésebbek, mert a reformokat, a megpróbáltatásokat nem úgy fogják
föl, mint a felnőttek. Lehet, hogy kabátban ültünk télen az osztályban, de a
szénszállításért, meg a kályhák állapotáért a gondnoknak kellett aggódnia. Ha
a díszteremben rendezvény volt és a bíróságról feljöttek, hogy a tárgyaláson
nem értik egymás szavát, az is a nagyok gondja volt. Ígérték a jobb
elhelyezést, de sokáig elmaradt. Gyakorlósként
egy nagy kaland volt végigvándorolni a város összes iskoláján. Ha egy gyermek
Balassagyarmaton az ötvenes évek elején találkozott az iskolarendszerrel,
ugyanolyan változatos sorsa lehetett, mint az iskolájának. A frissen
államosított egyházi iskoláknak még új nevük sem volt. A Templom utcai
általános iskolába írattak be, de a Rákóczi fejedelem útjai iskolába (zárda)
kellett járni. Átiratkoztunk az újonnan létesített gyakorlóiskolába, mivel az
csak papíron létezett, lehetett menni az evangélikus és a polgári iskolába
is, majd a törvényszéki palotába. Két év után vissza az eredeti iskolába,
amit akkorra már II. Rákóczi Ferenc Állami Általános Iskolának neveztek. Aki
egyszer gyakorlóiskolás volt, az középiskolába is visszament az intézetbe, a
tanítóképzőben létesített lánygimnáziumba, aminek a struktúrája és a neve
szinte évenként változott abban az időben. Bizonyítványaink őrzik ennek a szép színes, változatos világnak a
lenyomatait. Köszönöm
a tanárok és diákok visszaemlékezésben nyújtott segítségét. Összeállította: Nagy Angela Irodalom: Dr. Donáth Péter: A magyar művelődés és a tanítóképzés
történetéből: 1868-1958. Budapest, Trezor, 2008. Tóth
Lajos - Dr. Molnár János: 30 éves a Szántó... BHH. 1981. p. 23-35. Dr. Hausel Sándor: A balassagyarmati Állami Tanító- és
Tanítónőképző története (1951-59). Zalaegerszeg, 1996. p.401-416. (A
tanulmány innen
letölthető). Dr. Ethei Lajos: Tanítóképző -
Szántó - Szent-Györgyi. Kézirat |