A HATVANÉVES ISKOLA

 

2011. március-április

 

Hatvan éve, 1951-ben alapították a balassagyarmati középfokú Tanító- és Tanítónőképzőt. A jogutód középiskola, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola az évforduló megünneplésére készül. Még hótakaró födte be a várost, amikor már körvonalazódott a tavaszi emléknap programja. A részletes program itt olvasható. Az iskoláról részletes információt a honlapról kaphatunk.

A hatvan év alatt sok-sok reform közepette is mindig megújulni tudó középiskola ünnepéhez egy szubjektív visszaemlékezéssel csatlakozunk.

 

 

Az iskolaügy általában, de leginkább a tanítóképzés ügye mindig is a politika fókuszában állt. Az 1919-es államosítás különösen meggyötörte a tanítókat és a tanítóképzést is. 1920-ban sok tanítóképző került határon túlra. Térségünkben például a lévai és a losonci állami- és a selmecbányai evangélikus tanítóképző. A második világháború után a kormányzat elhatározta, hogy intézkedéseket tesz a tanító hiány pótlására. Nagy szakmai ideológiai vita zajlott a téma körül. A helyzetet az 1948-as államosítás csak rontotta. A fordulat éve után már azonnal cselekedni kellett, hogy az új típusú emberek tanítására, új típusú tanítókat képezzenek ki, mert akié az iskola, azé a jövő.

Döntés született a középfokú tanítóképzés megerősítéséről. Így került sor Balassagyarmaton is középfokú tanítóképző megnyitására 1951-ben. Miközben folyt az intézet fejlesztése, már 1954-ben eldőlt a nagypolitika szintjén, hogy mégis a felsőfokú tanítóképzést fogják preferálni. Itt már meg is pecsételődött az új intézet sorsa. Végignézve a hatvan év történetét, reform reformot követett. Minden tisztelet megilleti pedagógusainkat, hogy állandó politikai nyomás alatt az utasítások sűrűjében rendet tudtak vágni és állhatatos, kitartó munkával, mértéktartó alkalmazkodással, helyenként furfanggal, a csodával határos módon meg tudták menteni ezt az iskolát.

 

1951/52  A balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző első évfolyamán elkezdte középfokú tanulmányait egy fiú és egy lányosztály. Ideiglenesen több iskolával együtt nyertek elhelyezést a rossz műszaki állapotban lévő Bercsényi utca 2. sz. alatti iskolaépületben. Gyakorlóiskola hiányában a tanítóképzősök a város általános iskoláiba jártak gyakorlatra.

1952/53  Egy fiú és egy lány tanítóképzős osztály kezdte meg tanulmányait az első osztályban. A tanév elején csak három gyakorlóiskolai osztályt indítottak el. A jelentkező tanulókat tanítóikkal együtt átirányították a város általános iskoláiból. Első évben nem volt állandó helye a gyakorlóiskolának. Havonta más-más iskola fogadta be az osztályokat. Így már nem csupán a képzősök, hanem a gyakorlósok is vándoroltak a városban a Patvarci utca, a Templom utca, a Bajcsy-Zsilinszky utca iskolái és a zárda között. Végül a tanítóképző megkapta a törvényszéki épület dísztermét és déli szárnyát ideiglenesen, amely egészen 1989-ig szolgált otthonául az iskolának.

1953/54  Egy fiú és egy lány tanítóképzős osztály kezdte meg tanulmányait az első osztályban. A gyakorló általános iskola is kibővült egy első osztállyal, így már elsőtől negyedikig tanultak az intézetben gyakorlós kisdiákok.

1954/55  Egy fiú és egy lány tanítóképzős osztály kezdte meg tanulmányait az első osztályban. Az 1951-ben beiratkozott, első két tanítóképzős osztály érettségi vizsgát tett. Az érettségizettek elkezdhették tanítói gyakorlatukat. A gyakorló általános iskola I-IV. osztállyal működött.

1955/56  A tanítóképző működésének ötödik tanévétől meg is kezdődött a leépítése: már csak egy tanítóképzős első osztály indult. Az 1952-ben beiratkozott két tanítóképzős osztály érettségi vizsgát tett. Képesítő vizsgát tettek az egy évvel ezelőtt érettségizett, tanítói gyakorlatukat letöltött tanítók. A gyakorló általános iskola I-IV. osztállyal működött.

1956/57  Egy tanítóképzős elsős fiú osztály indult. Az iskola neve Állami Tanítóképzőre módosult. Az 1953-ban beiratkozott két tanítóképzős osztály érettségi vizsgát tett. Képesítő vizsgát tettek az egy évvel ezelőtt érettségizett, tanítói gyakorlatukat letöltött tanítók. A gyakorló általános iskola I-IV. osztállyal működött.

1957/58  Ekkor már nem iskoláztak be a középfokú tanítóképző első osztályába, mivel folyamatban volt a tanítóképzés átszervezése, a felsőfokú tanítóképzés elindítása. Ezzel egy időben megindult a leánygimnáziumi beiskolázás két reáltagozatú osztállyal, ahol az alap-, a közismereti- és készség tárgyak mellett ábrázoló geometriát is tanítottak. A rajz ekkoriban nem volt a gimnáziumi tananyag része. A városban egyedüliként itt folyt angoltanítás, az orosz és a német mellett. Az 1954-ben beiratkozott két tanítóképzős osztály érettségi vizsgát tett. Képesítő vizsgát tettek az egy évvel ezelőtt érettségizett, tanítói gyakorlatukat letöltött tanítók. A gyakorló általános iskola I-IV. osztállyal működött.

               Ismét módosult az iskola neve, Állami Tanítóképző és Leánygimnázium lett az elnevezés.

               Megteremtették a lehetőségét a gimnáziumi érettségivel rendelkezők átképzésére, a képesítés nélküli nevelők oktatására, vizsgáztatására. Az intézetben folyt a Szolnok megyei képesítés nélküli nevelők különbözeti-, érettségi- és képesítő vizsgája. Érettségizettekből, akik különbözeti vizsgát tettek, megszervezték a párhuzamos IV. osztályt. Az egyéves átképző tanfolyamon a középfokú tanítóképzői érettségi letételéhez szükséges tárgyakat oktattak: lélektan, logika, tanítástan, neveléstan, módszertan, neveléstörténet és iskolaszervezés-tan, tanítási gyakorlat, ének, rajz-írás, műhelygyakorlatok (kézimunka), magyar nyelvtan és helyesírás, mennyiségtan (aritmetika), testnevelés, hangszeres zene. A képzés után a tanulók érettségi vizsgát, majd képesítő vizsgát tettek és tanítói oklevelet szereztek.

               Az első párhuzamos IV. osztály 1958-ban végzett.

1958/59  Két reáltagozatú leánygimnáziumi osztály kezdte meg tanulmányait. Az 1955-ben beiratkozott tanítóképzős osztály érettségi vizsgát tett. Gimnáziumban érettségizettek különbözeti vizsgát, a Párhuzamos IV. osztály érettségi- és képesítő vizsgát tettek. Képesítő vizsgát tettek az egy évvel ezelőtt érettségizett, tanítói gyakorlatukat letöltött tanítók. A gyakorló általános iskola I-IV. osztállyal ebben az évben működött utoljára. Tanulói a következő tanévet már más iskolákban kezdték meg. A tanítóképzés 1959. júniusban szűnt meg, az utolsó 4. osztály tanulói Jászberényben fejezték be tanulmányaikat.

1959/60  A két évfolyam leánygimnáziumi reáltagozatú osztály mellett három koedukált gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. A humán tagozaton megkezdődött a latinnyelv és a művészettörténet oktatása. II. sz. Állami Általános Gimnázium lett az iskola neve ettől a tanévtől kezdve.

1960/61  Három első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Az iskola felvette a Szántó Kovács János Gimnázium nevet. Elkezdődött a politechnikai oktatás 5+1-es rendszerben. Ez az oktatási forma nyolc évig élt, évente változó formában. Mire az iskola kialakította a politechnikai oktatás személyi és tárgyi feltételeit, már meg is kellett szüntetnie azt. Az 5+1-es rendszerben hetente egy napon 3 óra gyakorlati és 2 óra műszaki elméleti oktatást kaptak a tanulók. Ebben a tanévben érettségiztek az 1957-ben, a leánygimnáziumi reáltagozaton kezdett osztályok.

1961/62  Három gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Az 5+1-es rendszerű politechnikai oktatás keretében kezdetben autószerelő, bútorasztalos, kéziszedő, könyvkötő, dísznövény- és zöldségtermesztő szakmákban folyt a gyakorlat. Ebben a tanévben érettségiztek az 1958-ban, a leánygimnáziumi reáltagozaton kezdett osztályok.

1962/63  Három gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal, így már 12 osztály tanult az iskolában. Ebben a tanévben érettségiztek az 1959-ben, az első koedukált gimnáziumi tagozaton kezdett tanulók.

               A tanítóképző első éveitől kezdve az iskolában működött a Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari szakképzés. Csak a hetvenes évek elején vette át a szakmunkásképző intézet. Folyik a felnőttek képzése gimnáziumi esti tagozaton is.

1963/64  Három gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. A politechnikai oktatás kiegészül a műszaki rajzolói és elektroműszerészi területekkel. Ebben a tanévben érettségiztek az 1960-ban kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok.

               A nappali tagozatos gimnáziumi képzés mellett ezekben az években az iskolában folyik a Kereskedelmi Tagozatú Közgazdasági Technikum tanulóinak képzése is. Levelező oktatás során, I-IV. osztály elvégzésével közgazdasági technikusi oklevelet lehetett szerezni kereskedelmi tagozaton. A képesítő vizsga tárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, politikai gazdaságtan, matematika, könyvvitel, áruismeret, kereskedelmi ismeretek (tervezés, statisztika) volt. A közgazdasági technikumban tanított többi tárgy: fizika, kémia, jog, írásbeli munkák külső alakja, statisztika volt. A képesítő vizsgát sikeresen letett tanulókat áruforgalmi munkakörök ellátására alkalmasnak, képesített könyvelőnek, vállalati tervezőnek és statisztikusnak nyilvánították.

1964/65  Három gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Mind a tizenkét osztály 5+1-es rendszerben tanult. A gyakorlati képzés részben az iskolában kialakított tanműhelyekben, részben a város vállalatainál folyt. Az iskola együttműködést alakított ki a bútorgyárral, a közúti gépellátóval, a nyomdával, a kerámia üzemmel, a kertészettel, az erdőgazdasággal, a termelőszövetkezettel. a tanulóknak így lehetőségük volt a valós körülmények között a gyakorlati idejüket eltölteni. Ezeken a lehetőségeken kívül rendelkezésre állt a tankert is. Ebben a tanévben érettségiztek az 1961-ben kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok.

1965/66  Három gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Mind a tizenkét osztály 5+1-es rendszerben tanult. Ebben a tanévben érettségiztek az 1962-ben kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok.

1966/67  Három gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Mind a tizenkét osztály 5+1-es rendszerben tanult. Ebben a tanévben érettségiztek az 1963-ban kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok.

1967/68  Három gimnáziumi első osztály indult, két reál-, illetve egy humán tagozattal. Az utolsó, csak gimnáziumi osztályokkal működő év volt az iskola történetében. Nyolc osztály 5+1-es, négy osztály 5+2-es rendszerben tanult. Idővel a képzési szakmacsoportok is átalakultak. Fémek kézi megmunkálását, kertészeti ismereteket, szabás-varrást, rádiószerelést, műszaki rajzot lehetett tanulni. A feltételek már teljes körűen biztosítva voltak arra, hogy a politechnikai oktatás zavartalanul folyjon, de ez volt az utolsó év és meg kellett szüntetni. Ebben a tanévben érettségiztek az 1964-ben kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok.

               Országszerte kötelező lett a szakközépiskolai képzés. A következő két évben már csak 1-1 gimnáziumi osztály és mellette két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Az iskola neve ismét változott: Szántó Kovács János Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola lett. Ez a képzési összetétel hét tanéven át tartott.

1968/69  Egy gimnáziumi- és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Az egészségügyi szakközépiskolában a közismereti tárgyak mellett anatómia, kórtan, mikrobiológia, járványtan, ápolástan, gyermekgyógyászat, gyermekgyógyszertan, csecsemő- és gyermekfejlesztés, belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, gyógyszertan és élelmezéstan tantárgyak kerültek a tanrendbe. A végzősöknek elméleti és gyakorlati ismereteikről is be kellett számolni. Ebben a tanévben érettségiztek az 1965-ben kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok.

1969/70  Egy gimnáziumi- és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségiztek az 1966-ban kezdett, gimnáziumi tagozatú osztályok.

               Megyei vezetői döntésre a balassagyarmati középiskoláknál a képzési összetételt homogenizálni kellett. E rendelkezés értelmében a Balassi Bálint Gimnázium maradt gimnázium, a Szántó Kovács János Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola pedig szakközépiskola lett. A gimnáziumi osztályok átkerültek a Balassiba, melyekért mezőgazdasági gépészeti szakközépiskolai osztályokat adtak cserébe. Ezzel ismét megváltozott az elnevezés: Szántó Kovács János Szakközépiskola.

1970/71  Mezőgazdasági gépészeti- és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. A mezőgazdasági gépészeti szakképzést 4 osztállyal, 4 szakoktatóval, műhelyekkel és gépi felszereléssel együtt átvette az iskola a Balassi Bálint Gimnáziumtól. 1971-re készültek el a kórház kertjében az egészségügyi gyakorlótermek, ahol az I-II. osztályosok végezték szakmai gyakorlatukat. A III-IV. osztályosokat pedig a kórház különböző osztályai fogadták gyakorlatra. Ebben a tanévben érettségiztek az 1967-ben kezdett, utolsó gimnáziumi tagozatú osztályok.

1971/72  Mezőgazdasági gépészeti- és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett az első, az 1968-ban kezdett két egészségügyi szakközépiskolai osztály.

               Az 1970-es évek elején a születések száma örvendetesen emelkedett. Nőtt ugyan az óvodai férőhelyek száma, de kevés volt a feladat ellátására a szakképzett óvónő, így ismét elindították a középfokú óvónőképzést.

1972/73  Mezőgazdasági gépészeti-, két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály indult. Az új feladat a tanítóképzős hagyományok miatt nem volt idegen az iskola szellemétől. Az óvónőképzősök gyakorlóhelye a IV. sz. napközi otthonos óvoda lett. Ebben a tanévben érettségizett az 1969-ben kezdett két egészségügyi szakközépiskolai osztály. A magyar, történelem, matematika tárgyak mellett szakmai elméleti- és gyakorlati érettségi vizsgát is kellett tenniük.

1973/74  Mezőgazdasági gépészeti-, két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett az 1970-ben kezdett mezőgazdasági gépészeti- és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály.

1974/75  Mezőgazdasági gépészeti-, két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett az 1971-ben kezdett mezőgazdasági gépészeti- és a két egészségügyi szakközépiskolai osztály.

1975/76  Mezőgazdasági gépészeti-, két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett az 1972-ben kezdett mezőgazdasági gépészeti-, két egészségügyi- és az első óvónői szakközépiskolai osztály. Az óvónői tagozaton földrajzot nem tanítottak, de fizikát három éven át kellett tanulniuk a diákoknak. Az irodalom órák tanmenetében a gyermekirodalom alapja, a magyar népmese is helyet kapott. Mind a négy tanévben fő tantárgy volt az ének-zene. Az óvónőjelöltek megtanultak furulyázni. A kétéves rajz- és a művészettörténet-oktatás során az óvodai képzőművészeti tevékenységekkel is megismerkedtek a tanulók. Érettségi tantárgy volt a pedagógia, a pszichológia és az óvodai módszertan. A módszertanon belül számot kellett adni az óvodai nevelés hat ismeretköréről, melyek a matematika, az ábrázolás, az ének, a gyermekirodalom, a testnevelés és a környezet. Az orosznyelv tanulása mellett választani lehetett a németet, vagy a gyermekgondozástant. Aki emelt óraszámban tanulta az előbbi tárgyat, az gyermekgondozói szakképesítést is kapott.

               A képzés színvonalára jellemző volt, hogy a Balassagyarmaton szerzett gyakorlati érettségit beszámították a főiskolai képzés gyakorlati záróvizsgájaként. A felsőfokú óvónőképzőkben sokan végeztek, akik vezető óvodapedagógusok lettek a megyében.

               Döntés született, hogy a mezőgazdasági jellegű szakemberképzést megyei szinten Szécsényben kell folytatni. A mezőgazdasági gépészeti szak alsóbb évfolyamainak osztályait Szécsénybe telepítették át. Az iskola sok gondjára így megoldás született.

1976/77  Ebben a tanévben érettségizett az 1973-ban kezdett mezőgazdasági gépészeti-, két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály. Ez volt az utolsó mezőgazdasági gépészeti szakközépiskolai érettségi vizsga az iskolában.

1977/78  és az 1983/84-as tanév között évente indul két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály.

               A magyar gazdasági bajok orvoslását ismét a képzési struktúra átalakításában vélték megtalálni a politikai döntéshozók. A szakközépiskolák rovására az egész országban bővítették a gimnáziumok hálózatát.

1984/85  Egy általános tantervű-, egy ének-zene speciális gimnáziumi osztály és két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Az intézmény neve: Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola lett.

               Ebben a tanévben érettségizett az 1981-ban kezdett két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály. Napközis nevelői ismeretek fakultáció, záróvizsga.

1985/86  Egy általános tantervű-, egy ének-zene speciális gimnáziumi osztály és két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett az 1982-ben kezdett két egészségügyi- és egy óvónői szakközépiskolai osztály. Napközis nevelői ismeretek fakultáció, záróvizsga.

1986/87  Egy általános tantervű-, egy ének-zene speciális gimnáziumi osztály és két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett az 1983-ban kezdett két egészségügyi- és az utolsó óvónői szakközépiskolai osztály. Napközis nevelői ismeretek fakultáció, záróvizsga. Pedagógia-pszichológia fakultációs csoport helyi tanterv alapján.

1987/88  Egy általános tantervű-, egy ének-zene speciális gimnáziumi osztály és két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett az 1984-ben kezdett két gimnáziumi- és két egészségügyi tagozatos osztály. Pedagógia-pszichológia fakultációs csoport helyi tanterv alapján.

1988/89  Egy általános tantervű-, egy ének-zene speciális gimnáziumi osztály és két egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett az 1985-ben kezdett két gimnáziumi- és két egészségügyi tagozatos osztály. Pedagógia-pszichológia fakultációs csoport helyi tanterv alapján.

               A törvényszéki épület 1989-ig volt otthona az iskolának. Nyáron az iskola az Oktatási Művelődési Központ és Könyvtár új épületébe költözött. Az új épületben már a kezdetekben sem lehetett biztosítani a zavartalan, kényelmes oktatást. Csakhamar bővítésre került sor.

1989/90  Három párhuzamos gimnáziumi osztály és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Az ének- zene speciális gimnáziumi osztály és pedagógia-pszichológia fakultáció. Ebben a tanévben érettségizett az 1986-ban kezdett két gimnáziumi- és két egészségügyi tagozatos osztály.

1990/91  Három párhuzamos gimnáziumi osztály és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult, és elkezdődött az ötödik éves képzés. Az ének- zene speciális és a pedagógia-pszichológia fakultáció, számítástechnika fakultáció, emelt szintű idegen nyelvi csoport. Ebben a tanévben érettségizett az 1987-ben kezdett két gimnáziumi- és két egészségügyi tagozatos osztály.

1991/92  Három párhuzamos gimnáziumi osztály és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Az egészségügyi osztályokban előtérbe került a karitatív tevékenység. Ennek keretében 1991-től működtek Máltai osztályok. Az elmúlt években sikerült az egészségügy gyakorlóbázisát az iskolán belül kialakítani a csecsemőgondozási, betegápolói tennivalókat helyben gyakorolhatták a tanulók. Az utóbbi években a gimnáziumi tagozaton is bővült a választék. Felsorolásszerűen álljon itt a kínálat. Az ének- zene speciális fakultáció és a pedagógia-pszichológia fakultáció, számítástechnika fakultáció, emelt szintű idegen nyelvi csoport. Ebben a tanévben érettségizett az 1988-ban kezdett két gimnáziumi- és két egészségügyi tagozatos osztály.

1992/93  Három párhuzamos gimnáziumi osztály és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Ebben a tanévben érettségizett az 1989-ben kezdett két gimnáziumi-, két egészségügyi tagozatos osztály.

1993/94  Három párhuzamos gimnáziumi osztály és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Biológia speciális csoport. Ebben a tanévben érettségizett az 1990-ben kezdett két gimnáziumi-, két egészségügyi osztály.

               Az iskola elnevezése 1994. március 15-étől Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola.

1994/95  és 2007/08 között évente három gimnáziumi-, és egy egészségügyi szakközépiskolai osztály indult.

2008/09  Vadkerty Róbert vette át az intézmény irányítását... "évente valami új ötlet bevezetésével, változtatási törekvések kidolgozásával működik, szinte állandó átalakulásban, de stabil szervezettségben" - olvashatjuk az iskola honlapján.

 

 

AZ IGAZGATÓK

 

Hatvan év alatt tíz igazgató állt az iskola élén. Köszönjük mindannyiuknak, hogy a mindenkori magyar oktatáspolitika viharai között a mai napig elkormányozták az Alma Mater hajóját.

 

1951-ben, az alapításkor, a szervezés idejére Szabó Károly, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanára kapott megbízást a balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítóképző vezetésére. Hegedűs Rajmund, kinevezett igazgató csak október 1-én tudta elfoglalni az állást. 1957-től Környei József volt a Állami Tanítóképző és Leánygimnázium igazgatója a tanítóképzés teljes megszűnéséig. Ethei Lajos 1959-ben lett a II. számú Állami Általános Gimnázium, az 1961-től Szántó Kovács János Gimnáziumnak elnevezett középiskola igazgatója. A következő igazgató Gulya Pál volt, aki már 1973-ban le is mondott a Szántó Kovács János Szakközépiskola igazgatásáról. Az 1973/74-es tanévben Lőrincz Gézáné látta el az igazgatói teendőket. Az 1974-től Tóth Lajos vezette a Szántó Kovács János Szakközépiskolát. 1987-től Barkó László lett a megbízott igazgató, majd 1988-tól igazgató. Lakatos Tamás 1993-2008 között vezette a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskolát, melyet 1994-től Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolának neveznek. 2008-tól Vadkerty Róbert áll az iskola élén.

 

 

A TANÁROK

 

A folytonos profilváltás nagy kihívás volt minden időben a tanári karnak is. A tanítóképzős tanároktól elvárható volt az egyéni speciális viszonyulás diákjaikhoz, hiszen kollégákat neveltek. Ezt a szellemet vitték tovább a gimnáziumi képzésben is a tanítványok nagy szerencséjére. Kétszázon felül van azoknak a száma, akik kinevezett tanárként, nevelőként, szakoktatóként vagy óraadóként részt vettek az oktatásban egy-egy időszakban a hatvan év alatt. Voltak, akik családi-, egzisztenciális-, szakmai okok, netán egy-egy profilváltás miatt továbbmentek. Első időben helyezték, irányították a tanárokat, majd jöttek a fiatalok, az újabb és újabb szaktárgyat oktatók. A legváltozatosabb tantervekhez különféle végzettségű szaktanárok kellettek. Sokan viszont elismerésre méltóan, állandóan tovább képezték magukat, vagy átképezték magukat, hogy a rengeteg változásnak meg tudjanak felelni. Nagyon is kellettek ezek az erőfeszítések ahhoz, hogy ez az iskola minden próbálkozás ellenére idáig is fönn tudott maradni.

 

 

A TANÍTVÁNYOK

 

A diákok a legszerencsésebbek, mert a reformokat, a megpróbáltatásokat nem úgy fogják föl, mint a felnőttek. Lehet, hogy kabátban ültünk télen az osztályban, de a szénszállításért, meg a kályhák állapotáért a gondnoknak kellett aggódnia. Ha a díszteremben rendezvény volt és a bíróságról feljöttek, hogy a tárgyaláson nem értik egymás szavát, az is a nagyok gondja volt. Ígérték a jobb elhelyezést, de sokáig elmaradt.

Gyakorlósként egy nagy kaland volt végigvándorolni a város összes iskoláján. Ha egy gyermek Balassagyarmaton az ötvenes évek elején találkozott az iskolarendszerrel, ugyanolyan változatos sorsa lehetett, mint az iskolájának. A frissen államosított egyházi iskoláknak még új nevük sem volt. A Templom utcai általános iskolába írattak be, de a Rákóczi fejedelem útjai iskolába (zárda) kellett járni. Átiratkoztunk az újonnan létesített gyakorlóiskolába, mivel az csak papíron létezett, lehetett menni az evangélikus és a polgári iskolába is, majd a törvényszéki palotába. Két év után vissza az eredeti iskolába, amit akkorra már II. Rákóczi Ferenc Állami Általános Iskolának neveztek. Aki egyszer gyakorlóiskolás volt, az középiskolába is visszament az intézetbe, a tanítóképzőben létesített lánygimnáziumba, aminek a struktúrája és a neve szinte évenként változott abban az időben. Bizonyítványaink őrzik ennek a szép színes, változatos világnak a lenyomatait.

 

Köszönöm a tanárok és diákok visszaemlékezésben nyújtott segítségét.

 

Összeállította: Nagy Angela

 

Irodalom:

Dr. Donáth Péter: A magyar művelődés és a tanítóképzés történetéből: 1868-1958. Budapest, Trezor, 2008.

Tóth Lajos - Dr. Molnár János: 30 éves a Szántó... BHH. 1981. p. 23-35.

Dr. Hausel Sándor: A balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951-59). Zalaegerszeg, 1996. p.401-416. (A tanulmány innen letölthető).

Dr. Ethei Lajos: Tanítóképző - Szántó - Szent-Györgyi. Kézirat