HEGEDŰS RAJMUND

(1912-1987)¹

A balassagyarmati Tanító- és Tanítónőképzőt Szabó Károly, a Balassi Bálint Gimnázium tanára vezette 1951 szeptemberétől október 1-ig, amíg meg nem érkezett az új intézet vezetésére kinevezett igazgató.

Hegedűs Rajmund magyar-német szakos gimnáziumi tanár volt Zalaegerszegen. 1946-48 között a zalaegerszegi Batsányi János Népi Kollégiumot, majd 1949-ig az újpesti Táncsics Mihály Népi Kollégiumot igazgatta.

A Nemzeti Parasztpárt Országos Központja Köznevelési Alosztályát 1949-ben vezette.

Hegedűs Rajmund 1949-51 között a zalaegerszegi tanítóképzőben tanított.

A döntéshozók Hegedűs Rajmundot alkalmasnak találták az új ideológia alapján szerveződő középfokú tanítóképzés új intézményének, a balassagyarmati Tanító- és Tanítónőképzőnek vezetésére.

A két párhuzamos osztállyal indított balassagyarmati középfokú tanítóképzőben 1958-ra már 8 osztály tanult. A hat tanítóképző intézeti tanárból álló első tantestület kiegészült ekkorra a kinevezettekkel és óraadókkal együtt 20 főre. Működött a gyakorlóiskola, a tárgyi feltételek is megteremtődtek a színvonalas oktatásra. Nem a helyi viszonyokon múlott, hogy Hegedűs Rajmundot elhelyezték és 1959-ben meg is szűnt a tanítóképzés Balassagyarmaton.

Különféle szakmai és politikai vélemények hatására az országos oktatáspolitikában már 1954-re az a vonal érvényesült, miszerint a középfokú tanítóképzést háttérbe szorítva, a felsőfokú tanítóképzést kell megszervezni.

Az új feladat ismét megtalálta Hegedűs Rajmundot. 1958-tól az esztergomi érseki tanítóképző helyén létrehozott Esztergomi Felsőfokú Tanítóképző élén állt.

A Balassagyarmaton érettségizetteknek, akik tanítók szerettek volna lenni, a körzeti beosztás miatt is, Esztergomban volt lehetőség továbbtanulni. Elbeszélések szerint Hegedűs Rajmund megkülönböztetett figyelemmel fogadta a Balassagyarmatról érkezőket. Biztatta, ha szükség volt rá, segítette őket.

Hegedűs Rajmund 1958-1964-ig az Esztergomi Felsőfokú Tanítóképző igazgatója, 1964-1975-ig szakcsoportvezető tanára volt.

1976-ban az intézet főiskolai rangra emelkedett. 1976-1978 között Hegedűs Rajmund az Esztergomi Tanítóképző Főiskola tanszékvezetőjeként működött.

Keveset publikált, de például a Köznevelés 1960/5. számában Az eszmei nevelés a felsőfokú tanítóképző intézetekben címmel közzétett, abban az időben jelentőséggel bíró tanulmányát sokan idézték.

Esztergom történeti-, művelődési viszonyainak alakulásáról az Esztergomi Tanítóképző Főiskola Tanulmányok című sorozatában és az Esztergom Évlapjai hasábjain értekezett.

Az Esztergomi Helikonban megjelent kétrészes tanulmánya Esztergom irodalmi hagyományairól.

Hegedűs Rajmund zalaegerszegi éveire emlékezett a Sorsfordító évek Zalában című írásában a Visszaemlékezések az 1945-1948-as évekre című kötetben.

A fentieken kívül ismeretterjesztő cikkeket is írt és közéleti szerepet is vállalt. A Balassa Társaság vezetőségi tagja volt.

Hegedűs Rajmund pályafutásának rövid, balassagyarmati szakasza még kutatásra vár.

¹ Donáth Péter: A magyar művelődés és a tanítóképzés történetéből: 1868-1958. Budapest, Trezor, 2008. p. 274.

Nagy Angela