|
Állva halnak vagy állva élnek a gyarmati fák? 2012. január
Óriás hullámokat vet Balassagyarmaton a
2011. karácsonya körüli napoktól az, hogy az Önkormányzat az Ady Endre útról
a Palóc ligetbe vezető zsákutcában megkezdte az ottani 100 éves platánfák
kivágatását. Egy fa már áldozatul esett, amikor Lencsés Zsolt vezette civil
szervezet aláírásgyűjtésébe kezdett, tiltakozott a Polgármesteri Hivatalnál
és felkerült a youtube-ra a vele készített filmes
anyag. Január 9-én már a Kossuth rádió hajnal-táj
műsora is foglalkozott a
témával, ebből tudhatta meg az érdeklődő, a lakók tettek panaszt a gallyak
hullására, a tetőkárokra, persze arra is, hogy a falevelek elszállítása nem
történik meg, hiába gondoskodnak ők maguk az összegereblyézésről.
Itt hallhattuk, hogy 1000 tiltakozó aláírás
már összegyűlt a fakivágás ellen, aminek mindenki örült, még a városvezetők
is, lám mégis van civil kurázsi.
A fakivágás oka pedig a háztetőkre hulló
ágak, gallyak okozta károk, melyek költségét a Város nem tudja, nem kívánja
vállalni, sőt, ezt a baleseti/káreseti lehetőséget ezzel a drasztikus
módszerrel rövidre zárva (STIHL-szerűen, rövidre
vágva) meg kívánja szüntetni. A civil
szervezet képviselője is érzékeltette, hogy a szakszerű gondozás az évek
során elmaradt, így az elszáradt ágak a természet rendje szerint a földre
kívánkoztak, olykor károkat is okozva, a döntés túlzó és minden
szakszerűséget nélkülöző volt, miszerint az olyan fát tőből kell kivágni,
mely hullatja a leveleit és időnként elszáradt gallyait a földre ejti. Jelen cikkünk írásakor a hadi helyzet a
következő: a civilek alapítványa röntgenező géppel fa-állapotot vizsgál, a
polgármester - a rádióriport szerint - viszont tart attól, ki fogja vállalni
annak a költségét, ha a (mégis túlélésre ítélt) fák a későbbiekben kárt
okoznak. Vagyis, jó magyar szokás szerint patthelyzet
van, legalábbis látszólag. Látszólag, mert vesztesünk már több is van, 1 db
elpusztult fa, 4 db erre esélyes, és 1 db Hivatal. Sajnos az erre illetékesek ez alkalommal
nem mérték fel, vagy inkább alábecsülték, hogy a fakivágás nemcsak egyszerű
(fa) döntés kérdése, most több lehet annál. Amikor a nagyobb politikában
kettőzött erővel indult meg a lábról ledöntés művelete, a lokalitás
álmoskönyve szerint sem jelenthet jó óment fűrészes emberrel tárgyalni. A szakszerűséget illetően a kívülállóban felmerül, aki olyan precizitással tud egy ilyen óriás fát legallyazni, hogy az, biztonsággal ne okozzon kárt az épületekben, miért nem kaphat megbízást arra, hogy az esetlegesen az ingatlanokra rányúló ágakat időnként megnyesse, sőt felvetődik még az is, mi lehetett ebben a dologban a költség-bevétel aránya. Arra a kérdésre helyesen tippelőknek pedig, hogy vajon hány havi/évi pereskedés után tudná az önkormányzat kártérítési igényét érvényesíteni a vállalkozó felé, ha mégsem sikerült volna a fát balesetmentesen kivágni, értékes díjakat biztosítanánk.
De aki csukott szemmel jár a városban vagy éppen nem jutott még el Balassagyarmatra, számukra most kell elmondanunk, sajnos nem egyedi esetről van szó, az utóbbi években mintha tényleg hadilábon állnának egymással a fák és a város. Korábban hírt adtunk néhány esetről, miként
zsugorodik a faállomány a városban, az ott felvetett kérdésekre azóta sincs válasz és a favágási kedv sem tűnik
csillapodni. A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány
példát erről. Természetesen egy-két fa nem lehet akadálya az úgynevezett fejlődésnek, de itt nem erről van szó. Az összes körülmény józan mérlegelésével talán megmenekülhetnének az utókor számára a halálra ítélt fák. Az pedig, hogy a fáknak nemcsak esztétikai értékük van, hanem számos más funkciójuk, bizonyára mindenki előtt nyilvánvaló. A Kiss Árpád iskolában a tornaterem építkezése miatt kivágott százéves platánfa után
áldozatul esett hét szép szál fenyőfa is. Nos, így nézett ki 2009-ben még az udvar a zölden álló fenyőkkel.
Mára mementóként látszanak csak a talajszint felett elfűrészelt fatörzsek, mintha csak az erdők derékfájós megélhetési favágói vágták volna le azokat.
A tragikomédiát sikerült fokozni, 2011-re így nézett ki ugyanazon udvar, mintha kerti törpéknek vagy madaraknak szalonnázó hely épült volna, bárkiben felmerülhet, csak nem a kivágott fák elégetésre szolgál a tűzrakó?
Gyarmat legrégibb fáját is kivágták a Szabó Lőrinc utcában, miután a vihar megtépázta. Az evangélikus szociális otthon öreg fája is szép csendben eltűnt. A temetőt az utóbbi években több helyen szinte tarra vágták a gondoskodás jegyében. Mára nagyrészt kő,- de inkább műkő sivataggá változott a kegyeleti hely. Sok panasz érkezett, hogy a több százezer forintért elkészíttetett síremlékekre ősszel falevelek hullottak, netán gallyak is. A fák már viszont ott álltak, mielőtt a síremlék alájuk került, csak fel kellett volna nézni a lombokra. Legegyszerűbb ilyenkor fűrészért kiáltani, és lám jó partnereket lehet találni a tulajdonosban, sőt a remek üzlet haszonélvezőiben is. Ilyen volt...
Ilyen lett...
Ez az áldatlan helyzet valamennyiünk felelőssége is, azoké a polgároké, akik kitartóan bombázzák az Önkormányzatot, azoké is, akik hallgatagon elmentek e mellett (eddig?) és persze az Önkormányzaté. Így elmarad a rendszeres gondozás minden nyűge, pedig kivételes vagyonról van szó. Természetesen nincsenek irigylésre méltó helyzetben a városatyák, de a vagyonvédelem más időkben is szempont volt. Bizonyára más településeknek is vannak ötletei, hogyan lehet hasonló problémákkal sikeresen megküzdeni. Ilyen helyzetben nem lehet meglepő, ha egyes városlakók/cégek (?) sem érzékelik a fák ki nem mondható fájdalmát, példa erre, a vasútállomás mellett megörökített reklámtábla.
A gondokat tetézik a szándékos, bizonyára ital hatása alatti rongálások is, amint az január 8-a reggelére történt.
Már nem lábon áll a szalézi rendház előtt az a szép kis fiatal fácska, amelyről feltehetően a gyarmati aranyifjúság jeles képviselői szombatesti lázukban úgy döntöttek, hogy ne nőjön már tovább.
De ennyi rossz példa után a jót is jelezni kell. Évek óta működik a Palócország fővárosáért 99 alapítvány, amely sok fa pótlását látja el, a közterek parkosításáért, a virágos Balassagyarmatért pedig a városüzemeltetés is sokat tesz. A Palóc liget sétaútja is megújult, sőt szépen hajtanak az ott ültetett díszfák is.
Az viszont tény, egy új platánfa éppen 100 év múlva lesz olyan, amelynek megmaradt társait még láthatjuk. Állva halnak vagy állva élnek a gyarmati fák? - a széllel együtt sokan várnak erre választ. Írta: Nagy László Fotók: Nagy Angela További
képek honlapunk fényképalbumában. |
