Nehezedő hétköznapok követik az ünnepet a Palóc Múzeumban?

Átadták a palóc etnokultúra kincsesházát.

2012. február 28.

A múzeumi gyűjtemények nagyobb része örökre a raktárak mélyen marad, mi látogatók sohasem ismerhetjük meg ezeket az értékeket, hiszen a korlátozott területű kiállítóhelyek nem teszik lehetővé a teljes körű megismerést. Ezzel a gonddal az intézmények reménytelenül küzdenek, ezért különleges, ha hazánkban bárhol is múzeumi kiállítóterület bővítéssel találkozhatunk.

Így volt különösen örömteli a Palóc Múzeum látványtárának, tanulmányi raktárának ünnepélyes megnyitására szóló invitálás, hiszen a közel 100 millió Ft-os fejlesztés, bővítés lezárásaként a nagyközönség, a szakemberek, az iskolák tanulói is használatba vehetik az épület alagsorában található területet.

1891-ben alapította Nagy Iván a Múzeumi Társulatot, a vármegyei múzeumi célokra létesült épület Wälder Gyula építész tervei alapján készült el, a háború miatti költségcsökkentést az oldalszárny bánta, végleges használatbavétele pedig csak 1931-ben történhetett meg.

(a múzeum terveinek és építésének történetéről itt írtunk részletesen)

Az ezt követő nyolc évtizedben érdemi fejlesztés nem történt, az épület külső állaga, de leginkább műszaki állapota bizony már egyre jobban felújítás után kiáltott. Természetesen ezeket a gondokat csak részben oldotta meg a mostani bővítés, de amit az ünnepi átadás résztvevői láthattak, az valóban rendkívüli volt.

Rendkívüli a fejlesztésre biztosított összeg nagysága - 97 M Ft -, amely az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió támogatásával, az EU Regionális Alap társfinanszírozásával valósult meg, és példaszerűnek mondható a környezetbarát kialakítás, a belső terek építészeti megoldásai.

Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke a palóc ember ragaszkodását és a múltat megőrző, átörökítő képességét emelte ki, ez is a kincsestár részét képezi - mondta, hozzátéve, az egészséges magyar ember mindig kötelességének tartja a nemzeti örökség ápolását és hagyományos értékek megőrzését a multikultúrával szemben.

(ezt azzal lehet - nem örömtelien - ellenpontozni, hogy a mai források hozzáférhetőségét jól mutatja, éppen a multikulturalizmus zászlóvivője, az EU az, amely képes ilyen jelentős fejlesztést finanszírozni.)

Becsó Zsolt kiemelte, amikor a közgyűlésben a különböző projektekből kellett választani, és az önerőt biztosítani, ő támogatta a Palóc Múzeum igényét, a megvalósításhoz azonban szükség volt a többi döntéshozó támogatására, a kreatív múzeumigazgatóra és munkatársaira, az értő tervezőkre, a lelkiismeretes kivitelezőkre és sok-sok jó palócra.

Medvácz Lajos polgármester elmondta, hogy a Palóc Múzeum a város egyik legfontosabb jelképe, a fejlesztéssel pedig új lehetőség nyílik az iskolák, a fiatalok bekapcsolására, amelyre a múzeum, Harth Tamás vezetésével folyamatos terveket dolgoz ki. Talán érezhető volt csalódottsága másoknak is, amikor a Nógrádi Identitás Központról beszélt, melyet a közeli Aininger házban tervezett a város megvalósítani, ami éppen a Palóc Múzeummal képezhetett volna egységet. Ez a terv egyelőre nem kapott támogatást.

Medvácz Lajos a jókívánságok sorában a működtetésre, fenntartásra elegendő pénzkeretet kívánt, hiszen eljutottunk oda, hogy a múzeumok napi gondokkal küzdenek és ez alól a Palóc Múzeum sem kivétel - vallotta meg a polgármester.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter parlamenti elfoglaltsága miatti távollétében Schmidt Ágota kabinetfőnöke tartott beszédet.

Elmondta, a fejlesztés révén olyan hely jött létre, amely alkalmas múzeumpedagógiai foglalkozásokra, oktatóprogramok megvalósítására, így a múzeum nagyobb szerepet vállalhat a formális és nem-formális tanulás támogatásában, a látványtárban pedig bemutathatják a palóc népi kultúra kincseit; és a Palócföldhöz kötődő neves személyiségek tárgyi emlékeit.

Dr. Lengyel Ágnes igazgató előadásában részletes képet adott a projektről, amely 2010. decemberben indult, és 2012. márciusát követően még a tartalékkeret felhasználására is mód nyílt, lévén, hogy a fűtési rendszer éppen a közelmúltban mondta fel véglegesen a szolgálatot, így új kazánt kaphat a múzeum.

Részletezte a támogatási keret felhasználását: 58.2 M Ft építési, 10.8 M Ft vitrinek, bútorzat, 5.4 M Ft informatikai eszközök, 22.7 M Ft egyéb demonstrációs eszközök költsége.

Dr. Limbacher Gábor felvétele

Az igazgatónő kiemelte, hogy a múzeumok immár nemcsak hagyományos kiállítóhelyek, hanem kötelező jelleggel múzeumpedagógiai feladatokat is el kell látniuk, így a most használatba vett terület alkalmas lesz iskolai foglalkozásokra, tematikus rendezvényekre, gyermekfoglalkoztató és családi napokra.

Karaba Tamás építészmérnök tervei szem előtt tartották az energiatakarékosság, környezetvédelem szempontjait, a múzeum műemléki környezetét, valamint az épített és természeti környezet harmóniáját, a fővállalkozó Csomor Tibor cége pedig a minőséget biztosította.

Karaba Tamás ismerteti a terveket.

Dr. Limbacher Gábor felvétele

A száraz tényszámok és projekttörténet ismertetését oldották a zenei programbetétek, amelynek fellépői voltak:

Környei Alice - előadóművész, Róka Szabolcs énekmondó, Bese Botond dudás,

valamint a Szent Imre Gimnázium diákjai: Majoros Tamás, Rózsás Viktória, Gere Péter, Perjési Zsófia (felkészítő tanáruk: Orosz Gábor).

Dr. Stella Leontin kanonok, plébános a szalagátvágást követően

Dr. Limbacher Gábor felvétele

megáldotta a kiállítóhelyet, a közönség pedig megismerkedhetett a palócföldi nép kultúra, irodalom, helytörténet új tárgyaival, emlékeivel, miközben a Szécsényi Palóc Néptáncegyüttes táncosainak bemutatkozását is élvezhette.

Szerző kommentárja:

A projekt sikeres megvalósítása, a hatalmas összegű támogatás ténye, az új szakmai, múzeumpedagógiai lehetőségek sem feledtethetik azt, hogy a Palóc Múzeumot, megyei társaival, de az országos múzeumi szervezettel egyetemben súlyos gondok gyötrik ( a kultúra más területeit nem is említve).

Egyrészről nagy összegű támogatások érkeznek (már ahová), másrészről azonban alapvető dologi, személyi kiadások fedezetére nincs pénzösszeg. Így gyakran előfordul az a paradox helyzet, hogy a kiváló lehetőségeket nyújtó fejlesztések ellátására nem, vagy alig marad szakember, sőt a technikai személyzet elbocsátása következtében a teremőri, takarítói, pénztárosi feladatokat is a szakszemélyzetnek kellene ellátni.

A gondokat növeli a múzeumi szervezet változó irányítói, fenntartói köre. A megyében az elmúlt 1-2 évben a szakmát megosztotta, hogy melyik múzeum kapja meg a megyei múzeumi rangot, a megye végül nem döntött, mivel már ismerhette a jövőre vonatkozó szakmapolitikai terveket.

Ha jól sikerült követnem a sorrendiséget, a múzeumok a megyei önkormányzatoktól 2012. januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által irányított megyei Intézményfenntartó Központokhoz kerültek, de már napok óta ismert az az új törvényjavaslat, hogy a közgyűjteményeket egy másik kormányszerv, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vegye át. Sőt, egyes hírek szerint a járások lennének majd a záró(?) szereplők a történetben.

Ebben a körforgásban már a laikusoknál is felmerül, hogy itt rostálási szándékkal állunk szemben, különösen, ha a miértekre nem érkezik válasz. A szakma Tiborc panasza alig érezhető, nem is meglepő, hiszen ki merné hangját erőteljesen hallatni ily időkben.

Annak ismeretében is nehezen fogadható el a kulturális intézmények életterének csökkenése, hogy ismerjük gazdasági nehézségeinket.

Azonban itt lenne az ideje a politikának a könnyebb ellenállás irányából a nehezebb felé haladni.

Kultúra nélkül nincs felemelkedés, fejlődés, nemzet, demokrácia, emberi méltóság és még sorolhatnánk a politikusi kliséket.

Vagy éppen a politikusi klisék igazságtartalmával van gond?

Írta: Nagy László

Fotók: Dr. Limbacher Gábor és a szerző