Elő-nekrológ a Nagyligeti Sporttelepről Rövidesen
bezár(hat), az 1922-ben létesült Nagyligeti sporttelep
(egykori MOVE pálya), hiszen a 2015. augusztus 17-i képviselő testületi ülés már
foglalkozott a sportpálya megszüntetésével, más építési övezetbe,
(gazdasági terület) történő
átsorolásával. Bár
a város további négy területét is érintő rendezési terv módosítása előtt még
egyeztetésekre, társadalmi vitára is sor kerül, de Balassagyarmat egyik "történelmi"
közcélú építménye, sporttelepe megérdemli, hogy elő-nekrológ gyanánt
felidézzük múltját. A
trianoni országcsonkítás után a Balassagyarmaton is
igen aktív MOVE (Magyar
Országos Véderő Egylet) politikai és anyagi támogatásával jöhetett létre a
város új sporttelepe, amelynek létesítését Dr.
Huszár Aladár
főispán elnökletével megtartott Nógrádvármegyei
testnevelési bizottság ülésén hivatalosan 1921. februárban kezdeményezték. Dr.
Paczolay Zoltán sportbizottsági elnök két helyszínre tett javaslatot, a
Nagyliget területére (vagyis mai helyére) és a vele szembeni, az Ipoly
melletti katonai térre. A terveket Tiszay
Géza
műszaki tanácsos készítette el, az építkezést Munk
(Magos) Dezső
irányította, aki díjazás nélkül vállalta ennek elvégzését. A terület egy
labdarúgó pálya, atlétikai futópálya és lelátó felépítésére volt elegendő. Az építkezés költségeit
társadalmi gyűjtés teremtette elő,
Dr. Sztranyavszky Sándor, a MOVE helyi elnöke (későbbi
nógrádi főispán, majd miniszter, képviselőházi elnök), az 1921. februárban
megtartott nagyszabású MOVE estély bevételéből 13.000 koronát biztosított, Nagy
Mihály alispán
egy vármegyei istálló fa,- kő,- tégla anyagának felhasználását engedélyezte,
a társadalmi gyűjtést Hanzély
Gyula
vállalta magára, de segítséget nyújtott a helyi MANSZ (Magyar Asszonyok
Nemzeti Szövetsége) és a Területvédelmi Liga is. A sporttelep alig több mint egy év alatt elkészült és azt Horthy
Miklós
1922. október 29-i balassagyarmati látogatása során a kormányzó avatta fel,
amelyen a polgári leányiskola tanulói Lenkeyné
Jablonczy Margit tanárnő és a főgimnázium tanulói, Dobó
József
tornatanár vezetésével mutattak be gyakorlatokat (e látogatáskor került sor a
Városháza falán elhelyezett Civitas Fortissima emléktábla avatására is). A sporttelep körül a létesítéskor jegenyefasort is
telepítettek, csakúgy, mint az 1935-ben épült városi strandfürdő köré, ezek
nemcsak kellemes, természet közelibb hangulatot teremtettek, de az
időjárástól, széltől is védték a sportolókat, nézőket. A pálya falelátóval is rendelkezett, a teljes
befogadóképesség kb. 3000 fő volt. A falelátó a világháború végi időkben pusztult
el, újjáépítésére már nem került sor. Balassagyarmati labdarúgók
egy csoportja a falelátó előtt 1942-ben A Nagyligeti Sporttelep nemcsak labdarúgó mérkőzések, hanem
számos atlétikai verseny, tornabemutatók és motorversenyek helyszíne is volt,
sőt a Felvidék visszacsatolására felvonuló magyar katonai alakulatok
díszszemléjét is itt tartották. A II. világháborút követően újból rendeztek itt
sporteseményeket, de legelőször a pálya területét, környezetét kellett rendbe
tenni, erre és öltöző építésére a Városi Tanács 1947-ben biztosított
fedezetet. Az 1960-as évek közepén több, nagy érdeklődéssel
kísért mérkőzést tartottak a Nagyligeti pályán, 1965. szeptember 25-én
a Magyar B válogatott 5:1-re vert a helyi Dózsát, majd az előző évi
bajnok és kupagyőztes Győri ETO szoros mérkőzésen 2:0-ra nyert szintén a
Dózsa ellen. Egyébként a Nagyliget a Balassagyarmati Dózsa labdarúgó
csapatának otthona volt, a Vasutas klub, a mai Vizy
Zsigmond utcai pályán (amely mára siralmas állapotba került, heti kirakodó
vásárok színhelye is) játszotta mérkőzéseit. Az 1960-as
évek vége felé újragyepesítésen, felújításon esett át a pálya, majd 1971.
május 1-én nyílt meg újra. Ekkorra már megtörtént a Vasutas Sportklub és a Dózsa
összevonása, és BSE néven működött tovább a város legjelentősebb
sportegyesülete. Bár Balassagyarmati Volán néven még évekig fennállt egy
másik, de eredményességében kevésbé jelentős sportegyesület is. Az 1971. május 1-i újranyitást a politika-népszórakoztatás-sport
erős összekapcsolódásaként jellemezhetjük. A délelőtti városi felvonulás a gyarmatiak a Nagyligeti
pályán gyülekeztek, ahol Lombos Márton avatta fel a Városi Tanács
megújult sporttelepét, majd a BSE elnöke, Balázsik
József
mondott köszönetet a városvezetésnek. Városi nézőrekord született az ezt
követő Balassagyarmati Öregfiúk - Színészek labdarúgó mérkőzésen, 4500 néző
látta, hogy a két csapat 4:4-es döntetlent játszott egymással, a barátságos
jelleget az eredmény is tükrözte. Érdemes felsorolni a helyi csapat összeállítását: Szuhánszki
- Beke, Kalcsó, Kovács - Farkas, Horváth - Komoróczy, Batta, Mituk, Melega, Jónás. Csere: Vidomusz,
Márton, Molnár, Aradi. A mérkőzést követően a női nem is zöld gyephez jutott, az
első hivatalos városi női mérkőzésen a Balassi Gimnázium csapata 1:0-ra
megverte a Szántó diáklányait, majd ugyanilyen eredménnyel zárult a BSE NBIII-as mérkőzése az Aszód ellen. A találkozók között
meghívásos atlétikai versenyeket is tartottak, tehát a város mindent bevetett
a méltó megünneplésre. Az 1970-es, 1980-as években élte fénykorát a BSE labdarúgó
csapata - egészen az NBI/B-ig jutott - de mégis az egyik legjelentősebb
diadalát az FTC ellen 1-0-ra megnyert MNK mérkőzés jelentette 1979-ben, ezt
ekkor 4000 szurkoló látta. Edzősködött itt Dálnoki
Jenő, Fenyvesi Máté is,
játszott a csapatban több, az NB I élvonalába, sőt a válogatottságig eljutott
labdarúgó, de már régóta inkább mélyrepülésben van a csapat, mint
fellendülőben, jelenleg a megyei I. osztályban szerepel. Ennél eredményesebb
az utánpótlás, a Palóc Farkasok különböző korosztályos csapatai a másodvonalban
jó helyezéseket érnek el. A labdarúgáson kívül a Nagyliget kapcsán az atlétikáról is
meg kell emlékezni, az atlétikai pálya – ahol az 1990-es években Kovács
Dusán
olimpikonunk, és mai napig 400 gáton országos csúcstartó atlétánk is sportolt
– egyre kevésbé kihasznált, alapvetően iskolai sportversenyekre használják, így
a városi sport fellegvárának immár aligha nevezhetjük a Nagyligeti
sporttelepet. A füves labdarúgópálya mellett létezett egy salakos
edzőpálya is, ezt a dobóatléták előszeretettel használták, majd az ipartelep
kiépülésekor onnan végérvényesen kiszorultak, lévén, hogy azt a pályát a
város ipari célokra átadta. A Nagyligeti sporttelep megszüntetésének veszélye ráadásul
nem új keletű. Az
ipari park létrehozásával a város általános rendezési terve is módosításra
szorult, ebben már nem lett volna helye a Nagyligeti sporttelepnek. Időközben
elkezdődött az Ipoly-parti Szabadidő - és Sportcentrum kialakítása, először a
műfüves labdarúgó pálya készült el az MLSZ ill. az
állam támogatásával, az akkor még úgy tűnt, szinte "senki földjén". Napjainkra
megépült Kövi Pál
nevét viselő új klubszékház, 2015 őszére pedig gyakorlatilag befejeződött az
immár élőfüves, önműködő locsolórendszerrel is rendelkező futballpálya
kialakítása, kb. 800 fős lelátóval ellátva. Az új klubszékház a műfüves pályával 2016
tavaszán várhatóan már itt játssza mérkőzéseit a BSE is, de aligha lehet
attól tartani, hogy a fenti létszámra tervezett lelátó nem lesz elegendő a
szurkolók befogadására. A
terület folyamatosan tovább bővül, az egykori Madách-híd tövében az extrém
sportolók (gördeszka) pályáinak, kispályás labdarúgópálya kialakítására
került sor, sőt kijelölték az atlétikát szolgáló új terep helyét is. A
sportcélú beruházásokat tovább növeli, hogy az Ipolypart
utca mellett nyílik meg 2016/2017-ben a város első fedett uszodája. A
Nagyligeti Sporttelep megszűnése érzelmileg lehet fájdalmas sokunknak, de
egyenes következménye a sportolási igények átalakulásának, vagy kritikusabban
mondva, a csökkenésének, a városi sportklubok folyamatos leépülésének
(amelyben üde kivétel a Vitalitas SE és a Palóc Farkasok ), de leginkább annak, hogy mindezeket
tapasztalva a bal,- és jobboldali városvezetés is egyértelműen az Ipolypart, az északi elkerülő út környékére kívánta
helyezni a városi sportlétesítményeket. A
városi sporttörténelem (a helyszín tekintetében) ismétli majd önmagát, ott,
ahol 1901 szeptemberében a város futball csapata az első mérkőzését vívta
Besztercebánya ellen (hogy ezen fellelkesülve 1902-ben megalakuljon a mai BSE
jogelődje), 115 évvel később, 2016-ban szinte ugyanazon a helyen léphet
pályára a helyi felnőtt labdarúgó csapat hivatalos mérkőzésén. Időközben
azonban történt egy és más: az Ipoly feletti területek Cseh/Szlovákiához
kerültek, a felvidéki magyar bányavárosból Banska Bystrica lett, bár csapata éppen erre a szezonra kiesett
a szlovák első osztályból, de játékereje léptékekkel meghaladja a volt nógrádi
megyeszékhely csapatáét. Közel
100 év után tehát búcsút mondhatunk a Nagyligeti sporttelepnek, azt pedig,
hogy Balassagyarmat ifjúsága, sportolói milyen eredményesen használják majd a
kétségkívül impozáns Ipoly-parti komplexumokat, az elkövetkező években, évtizedekben
tudhatjuk majd meg. fotó: Balassagyarmat régi képeslapokon c. album Köszönöm
Hegedűs Henriknek és Komoróczy Csabának a cikk
elkészítéséhez nyújtott segítséget, kiegészítéseket. Összeállította:
Nagy László Jelöletlen
fotók a szerző tulajdona ill. felvétele 2015.
december |