Megyei jogú város lesz Baja, Esztergom,

de mi lesz Balassagyarmattal?

 

 

 

                               

                             

 

 

Egy friss és sürgősséggel beterjesztett, 2022. február 15-i parlamenti törvényjavaslat szerint – amelyet Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely miniszter jegyeznek, Baja és Esztergom megyei jogú várossá válhatnak.

 

Ehhez Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt kell módosítani, amelynek egyik paragrafusa kiegészítést kap:

 

Megyei jogú város a megyeszékhely város, az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város, valamint az a város, amelyet a 3. melléklet megyei jogú városként határoz meg.

 

Az utóbbi félmondat teszi lehetővé Baja és Esztergom megyei jogú várossá válását, így ez a két település csatlakozik azok közé – Sopron, Nagykanizsa, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Érd – amelyek nem megyeszékhelyek.

 

Korábban 50 ezres lélekszámhoz kötötték a megyei jogú város címet a nem megyeszékhelyek esetében, de ez a korlát megszűnt.

Ez az egyébként is nehezen indokolható lakosságszám szerinti korlát Esztergom (28.000), Baja (34.000) esetén eleve sem állna meg, ráadásul megyeszékhelyként, pl. maga Salgótarján lakossága is csak 35.000 körüli. (viszont saját jogán, függetlenül a lakosságszámtól, megyeszékhelyként eleve a „kedvezményezetti” körbe tartozik)

 

A megyei jogú város státus több jelentős előnnyel jár, pl. a Modern Városok Program révén sokmilliárdos fejlesztési forrásokhoz juthat a település, kikerülne a megyei önkormányzat fennhatósága alól, és ami a polgárokat kevésbé érinti, növekedne a megválasztott önkormányzati képviselők javadalmazása.

A fenti módosítással – egyelőre? – egyik település sem lesz megyeszékhely, azt nem érinti a törvényjavaslat.

 

 

*

 

A törvényjavaslat indoklásából érdemes kiemelni egy-két részletet:

 

Hazánk legújabb kori történelme során két olyan változást is elszenvedett, amelyek a korábbi, történelmi magyar közigazgatás jelentős átalakítását vonták maguk után. Az egyik a Magyarország területének, és így közigazgatási rendszerének radikális megcsonkítását jelentő trianoni békediktátum volt. A másik, az immár az új államhatárok között kiépült kommunista államhatalom által 1950-ben végrehajtott átszervezés. Ennek keretében az addigi 25 történelmi megyéből 19-et hoztak létre, ami több esetben a megyeszékhely áthelyezésével és ezzel a korábbi megyeszékhelyek jogállásának elveszítésével is járt.

 

…Baja is a kommunista „megyerendezés” során, 1950-ben veszítette el közjogi státusát, a korábbi Bács-Bodrog megye székhelyének szerepkörét. Az életen azonban nem lehet erőszakot tenni: a jogfosztás ellenére a város a térségben élő közel 120 ezer ember számára továbbra is központi jelentőséggel bírt és bír a mai napig.

 

…Esztergom is az 1950-ben bekövetkezett közigazgatási változások elszenvedője. Az „ország első városa” esetében a kommunista „megyerendezés” különösen méltatlan eljárás volt, tekintettel arra, hogy a Duna mellett fekvő település Szent István idejétől az azonos nevű vármegye székhelyeként szolgált egészen az 1950-es átalakításig.

 

Joggal vetődik fel, a két település kapcsán felhozott indokok jó része Balassagyarmatra is fennáll: 1950-ben veszítette el közjogi státusát, a korábbi megyeszékhelyi szerepkörét, mára erős vonzáskörzetté vált stb.

 

Egyre inkább úgy tűnik, a megyei jogú város státusban részesülők köre az utóbbi években jelentősen kibővült, részben a történelmi sérelmek okán, amelyre Balassagyarmatnak is okkal lenne módja hivatkozni.

 

A megyeszékhely/közgyűlési székhely és a megyei jogú város témaköre Balassagyarmatnak sem új, ezekről honlapunkon is több írás foglalkozik.

 

Utóbbi Sátoraljaújhely kapcsán merült fel, amely 2015-ben eredménytelenül kérte – mint utóbb kiderült – a megyei jogú várossá nyilvánítását. Balassagyarmat 2014-ben került közelebb ahhoz, hogy legalább a közgyűlés székhelye kerüljön át Salgótarjánból az egykori megyeszékhelyre. Erről humorosnak szánt írás itt olvasható honlapunkon.

 

Baja és Esztergom példája mutatja, a politikai érdekek mentén születhetnek váratlan döntések. Az, hogy lesz-e valaha Balassagyarmat részese egy hasonló – pozitív – döntésnek, erre a választ a jövő adja meg.

 

 

 

2022. február

összeállította: Nagy László