Megyei jogú város lesz Baja, Esztergom, de mi lesz Balassagyarmattal?
Egy
friss és sürgősséggel beterjesztett, 2022. február 15-i parlamenti
törvényjavaslat szerint – amelyet Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
és Gulyás Gergely miniszter jegyeznek, Baja és Esztergom megyei jogú várossá
válhatnak. Ehhez
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt kell
módosítani, amelynek egyik paragrafusa kiegészítést kap: Megyei jogú város a
megyeszékhely város, az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt
megyei jogúvá nyilvánított város, valamint az a város, amelyet a 3. melléklet
megyei jogú városként határoz meg. Az
utóbbi félmondat teszi lehetővé Baja és Esztergom megyei jogú várossá válását, így ez a két település
csatlakozik azok közé – Sopron, Nagykanizsa, Dunaújváros, Hódmezővásárhely,
Érd – amelyek nem megyeszékhelyek. Korábban 50 ezres lélekszámhoz kötötték a megyei
jogú város címet a nem megyeszékhelyek esetében, de ez a korlát megszűnt. Ez az egyébként is nehezen indokolható lakosságszám
szerinti korlát Esztergom (28.000), Baja (34.000) esetén eleve sem állna meg,
ráadásul megyeszékhelyként, pl. maga Salgótarján lakossága is csak 35.000
körüli. (viszont saját jogán, függetlenül a lakosságszámtól,
megyeszékhelyként eleve a „kedvezményezetti” körbe tartozik) A
megyei jogú város státus több jelentős előnnyel jár, pl. a Modern Városok
Program révén sokmilliárdos fejlesztési forrásokhoz juthat a település, kikerülne
a megyei önkormányzat fennhatósága alól, és ami a polgárokat kevésbé érinti,
növekedne a megválasztott önkormányzati képviselők javadalmazása. A fenti módosítással – egyelőre? – egyik település
sem lesz megyeszékhely, azt nem érinti a törvényjavaslat. * A törvényjavaslat indoklásából érdemes kiemelni
egy-két részletet: Hazánk legújabb
kori történelme során két olyan változást is elszenvedett, amelyek a korábbi,
történelmi magyar közigazgatás jelentős átalakítását vonták maguk után. Az
egyik a Magyarország területének, és így közigazgatási rendszerének radikális
megcsonkítását jelentő trianoni békediktátum volt. A másik, az immár az új
államhatárok között kiépült kommunista államhatalom által 1950-ben
végrehajtott átszervezés. Ennek keretében az addigi 25 történelmi megyéből
19-et hoztak létre, ami több esetben a megyeszékhely áthelyezésével és ezzel
a korábbi megyeszékhelyek jogállásának elveszítésével is járt. …Baja
is a kommunista „megyerendezés” során, 1950-ben veszítette el közjogi
státusát, a korábbi Bács-Bodrog megye székhelyének szerepkörét. Az életen
azonban nem lehet erőszakot tenni: a jogfosztás ellenére a város a térségben
élő közel 120 ezer ember számára továbbra is központi jelentőséggel bírt és
bír a mai napig. …Esztergom is az
1950-ben bekövetkezett közigazgatási változások elszenvedője. Az „ország első
városa” esetében a kommunista „megyerendezés” különösen méltatlan eljárás
volt, tekintettel arra, hogy a Duna mellett fekvő település Szent István
idejétől az azonos nevű vármegye székhelyeként szolgált egészen az 1950-es
átalakításig. Joggal
vetődik fel, a két település kapcsán felhozott indokok jó része
Balassagyarmatra is fennáll: 1950-ben veszítette el közjogi státusát, a
korábbi megyeszékhelyi szerepkörét, mára erős vonzáskörzetté vált stb. Egyre
inkább úgy tűnik, a megyei jogú város státusban részesülők köre az utóbbi
években jelentősen kibővült, részben a történelmi sérelmek okán, amelyre
Balassagyarmatnak is okkal lenne módja hivatkozni. A
megyeszékhely/közgyűlési székhely és a megyei jogú város témaköre
Balassagyarmatnak sem új, ezekről honlapunkon is több írás foglalkozik. Utóbbi
Sátoraljaújhely kapcsán merült fel, amely 2015-ben eredménytelenül kérte
– mint utóbb kiderült – a megyei jogú várossá nyilvánítását. Balassagyarmat
2014-ben került közelebb ahhoz, hogy legalább a közgyűlés székhelye kerüljön
át Salgótarjánból az egykori megyeszékhelyre. Erről humorosnak szánt írás itt olvasható
honlapunkon. Baja
és Esztergom példája mutatja, a politikai érdekek mentén születhetnek
váratlan döntések. Az, hogy lesz-e valaha Balassagyarmat részese egy hasonló
– pozitív – döntésnek, erre a választ a jövő adja meg. 2022. február összeállította:
Nagy László |