Precedenst teremthet-e Sátoraljaújhely?

Szent Korona a Magyar Kálvária Emlékmű rendszer részeként a Sátoraljaújhely melletti Szárhegyen

Sátoraljaújhely, az egykori zempléni megyeszékhely megyei jogú város szeretne lenni - erről írt 2015. április 7-én az Észak-Magyarország c. napilap.

A cikk szerint a valamikori Zemplén vármegye székhelye az 1700-as évek közepétől Sátoraljaújhely volt, az 1920-as békeszerződés után a város Ronyva-patakon túli része a mai Szlovákiához került, a város pedig 1930-ban elvesztette megyeszékhelyi rangját.

A lapnak Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) polgármester azt nyilatkozta: ezen szeretne változtatni a városvezetés, ezért kérelmüket eljuttatták a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, a belügyminiszternek és az Országgyűlés elnökének. Ha a város visszakapná megyei jogú rangját, az véleményük szerint hatalmas elégtétel lenne az itt élőknek és gazdasági előnyökkel is járna - olvasható az Észak-Magyarországban.

A hír láttán bárki gyorsan megállapíthatja, ha egyes dátumokat és földrajzi neveket módosítunk, a cikk akár Balassagyarmatról is szólhatna. A sátoraljaújhelyi polgármester indokait sem kellene módosítani egy hasonló értelmű balassagyarmati igény esetében.

De mielőtt gyorsan belelkesednénk, nincs már messze a megyei jogú városi cím tőlünk sem, érdemes megnézni az érvényes törvényi szabályozást.

E szerint megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, továbbá - kérelmére - Érd, amelynek népessége már korábban átlépte az 50 ezer főt.

A törvény nem rendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehet-e veszíteni. Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa, bár nem megyeszékhelyek és népességük ma már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet.

Tehát a szabályozás hagy némi kiskaput másoknak is - vagyis lehetséges megyei jogú város 50 ezer fős lakosságszám alatt is - a törvény újabb módosítása nélkül Sátoraljaújhely kérésének teljesítésére nincs lehetőség.

De.

Figyelemre méltó, hogy települések státusával kapcsolatban rövid időn belül második erőteljes próbálkozás tanúi lehetünk, ez alkalommal is egy kormánypárti vezetésű városból. (igaz, az önkormányzati választások eredményei alapján ez nem meglepő).

A lélektani szempontokon túl nyilván a gazdasági érdekek motiválók, a megyei jogú városok kiemelt állami projektekből és keretekből részesül/het/nek.

Mint ismeretes, 2014. év végén merült fel, hogy a Nógrád Megyei Közgyűlés Balassagyarmatra költözne, de végül az Országgyűlés egy gyors törvénymódosítással pontosította, a közgyűlés székhelye a mindenkori megyeszékhely.

Ekkor hivatalosan nem merült fel, mint egyfajta jóvátétel, Balassagyarmat számára a megyei jogú város státusának megadása.

Sátoraljaújhely, a Balassagyarmattal szinte egy történelmi sorsú "testvér település" most azonban új frontot nyithat, az érdekeket talán kevésbé megbolygató megyei jogú város igénylésével. Ennek esetleges elfogadása Balassagyarmatnak is lehetőséget nyújthatna, hogy valamit is visszanyerjen az egykor elveszített, elorozott megyei szerepéből.

2015. április

Összeállította és fotó: Nagy László