Egy picike kibeszélőcske akartam lenni -

Majdán Béla könyvbemutatója zenei aláfestéssel

2015. március 5.

Nincs olyan nagy baj a könyv és a kultúra iránti érdeklődéssel, vélhette az, aki Majdán Béla könyvbemutatójára, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ nagytermébe érkezve alig talált ülőhelyet. A múlt messzi homálya rejtheti csak, hogy könyvbemutatón mikor járt ennyi ember Balassagyarmaton.

A vonzerő indoka azonban többismeretlenes: Majdán Béla szokásosan aprólékos, körültekintő, "rászervezési" munkája, a zenei csemegét is jelentő fellépők, a médiumokban gyakran megjelenő történész, mint beszélgetőtárs, vagy - nem utolsósorban - néhai Lombos Márton személye és a korszak iránt időről-időre megnyilvánuló nosztalgia.

Majdán Béla: Fohász ...másféle Istenhez c. könyve több okból is különleges. Számomra nem azért az, mert a héber írásmód szerint visszafelé olvasandó, a meglepett olvasón az oldalszámozás egyébként is mindjárt segít. Különlegesnek nevezhető, mert ismeretem szerint Nógrádban nem íródott még egy könyv, amelyben a szerző ilyen mértékben "politikailag" kiadja önmagát, bepillantást adva gondolataiba, mit tart múltról, máról, jövőről, a politikusokról, az ideális társadalomról.

Talán T. Pataki László Békák és bolondok c. műve lehetne ide citálható, de az egy jól körülhatárolható korszak nógrádi átváltozásainak szatirikus leírása, amelyben a főszereplő maga a szerző, társadalomkritikája pedig a témára korlátozott.

De maradjunk egyelőre az esténél, ahol a Baranyi Gábor vezette Gipsy-Klezmer Band háromtagú együttese adta meg a zenei hangulatot,

majd Majdán Béla ragadta magához a mikrofont és átvéve a kérdezői szerepet, mindjárt megtudakolta Dr. Gerő András történésztől, mi volt az első benyomása a könyvről.

Gerő, a tőle megszokott szarkasztikus stílusban reagálva, első dolgaként a könyv elolvasását nevezte meg, amit furcsa szerkezetűnek titulált, ahol a történeti háttér mentén keverednek a filozofikus gondolatok, a szerzői egyéni érzetek.

Az írótól megtudhattuk, hogy a műve alapját a tizenegy magnókazettára Lombos Márton által elmondott élettörténet képezte, amelyet ő részben átalakított, továbbgondolt, tehát ne precíz és adatolt élettörténetet keressünk a könyvben.

Ehhez kiegészítésül elmondható, hogy a műben végigvonul a Gulyásnak átnevezett Lővy-Lombos élete, aki a világháborúban csapategysége legjobb katonájaként harcolt, családját a holocaustban elveszítette, majd az új rendszer helyi támaszaként, megerősítőjeként munkálkodott. Azt, hogy ebben a munkában a kelleténél több volt a proletárököl, mutatja az is, hogy 1956-ban sokan kötelet szántak neki, de ezt mégsem várta meg, elmenekült a városból.

Tevékenységének aranykora 1965-től jött el, amikor bő egy évtizeden át a Városi Tanács elnökeként sokat tett a város iparosításáért, gyakran szembehaladva a megyeszékhely pártvezetőinek akaratával. Lombos-Gulyás élete delén, mint a könyvből megtudhatjuk, kettős értékelést végez, elismerve, hogy sok esetben utat tévesztettek, az elv és a gyakorlat gyakran külön járt, de mégsem bánt meg semmit, élete a maga egészében értékelendő.

Nos, ez a kerettörténet alkotta Majdán Béla könyvének vázát, amelyet átsző a zsidóság társadalmi szerepvállalásának, majd tragédiájának helyi és nagy-magyar vonulata, a zsidó holocaust, Gulyás ateizmusa és az ellentmondásosan mégis megjelenő Isten-hite, a zsidóság elleni, mélyben meglévő előítéletek sora, és a közelmúltra, jelenre, jövőre vonatkozó társadalompolitikai, filozofikus gondolatainak sokasága.

Máig hatóan kibeszéletlen ez a zsidó múlt, amelyet nem fedhetnek el az évfordulós avatások, ünnepségek - mondta el Majdán, könyvével pedig ehhez a tisztázáshoz szeretett volna hozzájárulni, egy picike kibeszélőcske akartam lenni.

A szerző több példát hozott fel a könyvéből a zsidóság kiemelkedő személyiségeire, akik a magyar társadalom, művészet meghatározói voltak, mintegy beleágyazódva a magyarságba, vagyis önnön maguk alkotta magyar világba. A meggyőző hévvel előadott érveit, alkalmanként kiegészítette, árnyalta Gerő professzor az anekdotikus történeteivel.

>

Mindezekhez például szolgálhattak az est folyamán elhangozott zeneművek is, a "magyar-zsidó" Kulinyi György és Vincze Zsigmond által szerzett "legmagyarabb" dal, a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, valamint a balassagyarmati születésű Kondor (Kohn) Ernő A vén cigány című szerzeménye, amelyeket Csábi István adott elő, utóbbit Baranyi Gábor kíséretével.

fotó: Nagy Angela

Igazi különlegesség volt az ornátusban fellépő Nógrádi Gergely, a budai Frankel Leó utcai zsinagóga kántorának műsora, aki az Eli, Eli, lomo azavtoni... című, a Teremtővel való viaskodás drámai kompozícióját, majd a Mázl tov című könnyedebb hangvételű dalt énekelte el.

Zárószámként ifj. Lombos Márton, Piri Béla és Juhász Attila alkotta JazzTrió a Mikor Románia felé mentünk c. dalt játszotta el, amely hajdanában Lombos nagypapa kedvenc dala volt, tudhattuk meg az unokától.

fotó: Nagy Angela

Azt, amit az este folyamán a nézők többsége bizonyára várt, Lombos Márton balassagyarmati tevékenységének és ez által magának a kornak értékelése, átbeszélése, nos az elmaradt.

Szinte természetszerűleg, hiszen Lombos személye, gyarmati "beágyazottsága" Gerő számára aligha lehetett ismert, Béla barátunknak pedig láthatóan volt elég mondanivalója a zsidó-magyar együttélésről, múltról, és a magyarság felelősségéről.

De időhiány miatt nem eshetett szó a könyv számomra fontos vonulatáról, a Kádár korszak nosztalgikus megidézéséről sem, az eszmefuttatásokban megjelenő társadalmi ellentmondásokról, a kisember elnyomásáról, az egy kalap alá vett korrupt politikusokról és arról, hogy a jövő társadalmának változni kell, az egyenlőtlenségek sem a világban, sem itthon nem tarthatók fenn. Mindezekből egy utópisztikus, mondhatni kommunisztikus társadalom jövőképe is kirajzolódik a könyvben

Felrémlenek ezek mögött a mai magyar belpolitikai vonulatokkal való hasonlóságok, ahol a szegénység, a korrupt politikusok a hívószavak, ahol az első a rendszer mielőbbi lebontása, a társadalmi válaszokat majd utána kitaláljuk célja és elve domináns.

A szerzőnek vannak részigazságai, ez nem vitatható el, de az emberiség történelme maga az egyenlőtlenség és a társadalmi rendszerek örökösen feszítő ellentéte, az ezzel ellentétes próbálkozások eredményét pedig ismerhetjük. Fájdalom, világunk most sem a kiegyenlítődés irányába halad, sőt.

De ezek a szubjektív gondolatok nem ellenpontozzák Majdán Béla érdemeit, ismét különleges estét szervezett, kiváló zenei produkciókat láthattunk, hallhattunk, a különbözőséget az egységben megjelenítve, mindehhez az apropót egy vitára ingerlő könyv szolgáltatta.

A szerző azonban nem érte be ennyivel, mindezek végére még egy csavarintást tett, a könyvéből szinte csak mintapéldányokat hozott a helyszínre, újragondolva ezzel a könyv nélküli könyvbemutatót.

Így aki könyvében. gondolataiban jobban kíván elmélyedni, a balassagyarmati Kincsestár könyvesboltot kell felkeresni vagy Majdán Bélánál azt megrendelni.

2015. március

összeállította, jelöletlen fotók: Nagy László