Gyarmati álmok

(HVG 2013./49. számában megjelent cikk)

Feltűnést keltő határozatot hozott a közelmúltban Balassagyarmat önkormányzata. A város képviselői arra kérték Magyarország miniszterelnökét, hogy az Északkelet-Magyarországon kialakítani tervezett 1000 fős új büntetés-végrehajtási intézetet az egykori megyeszékhely határában építsék fel. A zöldmezős beruházás nyomán a hajdani vármegyeháza udvarán álló, centrális alaprajzú, 1845-ben átadott jelenlegi börtön, ahol ma is mintegy félezer személyt tartanak fogva, új funkciót kaphatna. Akár európai rangú luxuskategóriás börtönhotelként is működhetne a jövőben - vélik a gyarmati városatyák.

A balassagyarmati álmok megvalósulására lapunk információi szerint csekély az esély. Az északkelet-magyarországi régió keleti csücskében - Sátoraljaújhelyen - már ma is működik egy jelentős bv-intézet. Fölöttébb kétséges, hogy az ország legnagyobb új börtönét újabb határszéli városban indokolt felépíteni. A Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Heves és Nógrád megye alkotta nagytérség központja, a Balassagyarmatnál csaknem tízszerte népesebb Miskolc ráadásul kriminalisztikai tekintetben is meghatározó szerepet tölt be a régióban. BAZ megye bűnügyi fertőzöttsége hagyományosan legalább háromszor-négyszer magasabb, mint Nógrádé, a bűnelkövetők lakóhelyhez közeli elhelyezésének a követelménye így újabb érv lehet a majdani bv-intézet miskolci telepítése mellett.

Ettől még a torta alakú balassagyarmati „kóter” felkeltheti az ingatlanfejlesztők érdeklődését. A 170-180 évvel ezelőtt elhatározott beruházás annak idején azt követően indult el, hogy néhány vármegye (Komárom, Bihar, Pozsony) mellett Nógrád is komolyan vette a reformkor liberális büntetőelveit. A balassagyarmati közgyűlés ezért úgynevezett pennsylvaniai rendszerű, körkörös szerkezetű, hatemeletes modern fegyintézetet építtetett fel a ma is álló vármegyeház udvarán. Közvetlen mintaként a nem sokkal korábban elkészült torinói börtön szolgált. Heinrich-Tamáska Pál frissen megjelent Kis magyar börtöntörténelem című kötete szerint az öt év alatt felhúzott fegyintézet - amelyben a cellák ablakai egy belső udvarra nyílnak - építészeti remekmű. A 168 magánzárkából álló egykori mintabörtönben a személyzet az építmény központi tengelyéből tarthatja szemmel a rabokat. A XX. század elején az egykori magánzárkákban azonban már két rabot őriztek, a legkritikusabb időszakokban pedig minden egyes cellába újabb emeletes ágyat is elhelyeztek. A „tortában” először posztógyártó, majd kosárfonó üzem működött, majd a börtön tőszomszédságában kialakított egyik épület lett a balassagyarmati Ipoly Cipőgyár székhelye. A mai ínséges időkben e gyár a város egyik legnagyobb munkáltatója. A börtön és a börtönüzem bővítésére a városatyák szerint nincs lehetőség.

(Honlapunk korábbi cikke az új börtönépületről itt olvasható.

A balassagyarmati börtön tervezőjéről, Novák Dánielről, itt olvasható részletes anyag.)