ARCHITECTUS A VÉRMEZÕN

A balassagyarmati börtön tervezõjének sorstragédiája

Novák Dániel 1798-1849

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc elbukott. A vezetõket Aradon kivégezték. A nemzet gyászba borult.

Mielõtt még a teljes megsemmisülés bekövetkezett volna, 1849. májusában, Buda visszavétele után a tábori törvényszék több kollaboránst elítélt és kivégeztetett a budai Vérmezõn. Az elsõk között fogták el és állították bíróság elé Novák Dánielt. Hét hiteles tanú tett ellene vallomást. Több fõbenjáró bûnnel vádolták. A vésztörvényszék halálra ítélte a súlyosan megtévedt embert.

Részlet a kivégzéskor szétosztott Hirdetmény szövegébõl:

"Novák Dániel, 50 éves, nõs, Budai álladalmi hivatalnok... az ellenséges osztrák sereg segítségére magát Hentzi Buda város várparancsnokánál szóval s Buda város tanácsánál folyamodásilag a magyar sereg elleni fegyverfogásra felajánlván, e célra magának és társainak fegyvert is kért, nyilvános lapokban... éppen azon idõben, mikor magyar ország területi épsége, függetlensége és szabadságáért annyi becsületes honfi kebelnek kell naponta elvérezni, hazája feldarabolását nemcsak helyeslé, de... a haza leggonoszabb s legnagyobb ellenségét, a számûzõtt osztrák herczeg Ferencz Józsefet dicsõítvén, annak részére ujonczok adására a közönséget lelkesíté s ekképp az ellenségnek azon czélját, hogy magyar magyar ellen harczoljon, hírlapok útján mûködésével elõsegíteni nem iszonyodott s ki végre az ellenségtõl Constableri állást vállalva, a becsületes érzelmû honpolgárok feladója lenni nem átallott, - mint a közvélemény elõtt is bélyegzett s a magyar haza a nemzet kárára mûködõ hazáruló a vésztörvények... pontjai szerént, puskapor és golyó által végrehajtandó halálra ítéltetett és az ítélet rajta 1849 Május 29-én délutáni 4 órakor a budai vérmezõn végre is hajtatott."

A dicstelen véget ért építész halála körülményeinek felderítéséhez újabb adalékkal szolgálhatnak Tardy Lajos kutatásai. Az õ közleményeibõl tudhatjuk, hogy a Görgey parancsnoksága mellett mûködõ vészbíróság egyik vezetõje a beteges lelkialkatú Remellay Gusztáv volt. A különösen indulatos, vérszomjazó lelkialkatú, szadista hajlamokkal bíró személy nevéhez több indokolatlan, vagy kellõen nem megalapozott kivégzés fûzõdik.

Novák Dániel császári királyi akadémiai mûvész és architectus, ahogyan õ nevezte önmagát, tíz évig Bécsben végzett mûvészeti és mûszaki tanulmányokat. A harmincas-negyvenes években a budai Helytartótanács mellett mûködõ Építési Igazgatóságon dolgozott. Szerepe volt Pest és Buda egykorú városképének kialakításában.

Mérnöki munkája mellett széleskörû irodalmi, szakirodalmi tevékenységet folytatott. Utazott, olvasott, írt, sokat és jól. Tudományos publikációkkal is próbálkozott, de a Tudós Társaság elzárkózott, nem támogatta a mûvei megjelentetését. Ekkor végképp az ismeretterjesztõ újságírás felé fordult. Tíz évig tartó periódus alatt több mint háromszáz cikke jelent meg illusztrációkkal. Csak egyetlen könyvet tudott megjelentetni, amely a korabeli képzõmûvészeket ismertette. Több kiadatlan kézirata eltûnt.

Publikált többek között a Társalkodóban, a Honmûvészben, a Regélõben, a Hasznos Mulatságokban, az Ismertetõ az összmûvészet vagy magasb mûvészetek Tárában, az Ismertetõ a Gazdaság és Kereskedésben, a Hirnökben. Cikkei jelentek meg a mûvészetek, az építészet, a hidászat, a vízügy, a vasút, a gépészet, a gazdaság stb. tárgyában. Mindenhez hozzászólt, ismertette a külhonban elért eredményeket, megfogalmazta kritikáját és javaslatokat tett.

Hiába ontotta az ötleteket, javaslataival nem sok sikert ért el szakmai körökben, ekkor végképp felhagyott a magyar nyelvû ismeretterjesztéssel és német lapoknak kezdett írni. Széleskörû mûveltsége okán sok területen otthonosan mozgott, ami nyilvánvalóan megosztotta a kortársakat, de még a késõbbi korok ítészeit is. Nagy hallgatás vette körül, évtizedekig nem található hivatkozás munkáira. Ebben minden bizonnyal közrejátszott dicstelen halála is. Volt, aki azt is fontosnak tartotta megjegyezni róla, hogy púpos volt és sokat dohányzott.

Viszont volt olyan méltatója is Nováknak, aki nagyra becsülte magyar nyelvû szakirodalmi és újságírói munkásságát. Hiszen az akkoriban induló magyar nyelvû lapoknak kivételes társadalmi szerepe volt. Kiemelte, hogy milyen önzetlenül tanította magyarra hivatali társait. Tímár Árpád mûvészettörténeti vonatkozásban elemezte publikációs munkásságát.

A balassagyarmati vármegyei börtön központi épülete Novák Dániel tervei alapján épült fel. Rövid, de tevékeny életébe bepillantva válik érthetõvé, hogy csak egy ilyen nagy mûveltségû, nyughatatlan szellemû ember alkothatta meg ezt a különleges megoldású épületet.

Álljon itt néhány szemelvény példaként Novák Dániel építészeti vízióiból.
	Pest és Buda életének összekapcsolásához az elsõ döntõ jelentõségû mûszaki alkotás az állandó Duna híd felépítése volt. A Várhegytõl nyugatra esõ területek bekapcsolása a Várhegy alatti alagút megépítését tette szükségessé. A király 1836-ban szentesítette a XXVI. Törvényt a Buda és Pest között építendõ híd tárgyában. Ismertetõ 1837. 10. Novák Dániel az összeköttetést alagúttal javasolta megoldani. E szerint a híd megépítésére sem lenne szükség. Az alagút a Horváth kerttõl lejtve a mai Mérleg utcáig vezetne. Ötletének voltak vitathatatlan elõnyei és hátrányai is. Ilyen alagút megvalósításának gondolata, más nyomvonalon a II. világháború után is felmerült. Pester Handlungzeitung 1838. máj. 9. Alagút javaslata mellett Novák Dániel támogatta a Lánchíd megépítését is az azt támadókkal szemben. "Ami ajánlatomat illeti, nevezetesen azt, hogy egy kétpilléres állandó híd épüljön Buda és Pest között (...) s ehhez folytatólagosan utat vágjanak a híd testével egy szintben a Várhegy alatt s át a Krisztinavárosba."
Spiegel 1845. dec. 3. Novák Dániel két megoldást is javasolt a budai alagútra. Az egyik rajz két alagutat ábrázol, mindkettõben egyirányú forgalommal, gázvilágítással; a másik ábrán egy szélesebb alagút látható, melyben mind a kétirányú forgalom lebonyolódik. "A kivitelnek különösebb nehézségei alig lesznek, mert a várhegyi új út építésénél szerzett tapasztalatok szerint itt sehol sincsenek nagyobb sziklatömegek, inkább csak agyagos földdel vegyes kisebb vagy nagyobb mészkövek s ezeket könnyû lesz kifejteni. Így az alagút kedvezõ esetben egy év alatt elkészülhet." Ezt a javaslatát az Életképekben is publikálta.	A Budai Alagút Társaság csak 1846. január 4-én alakult meg. Az 1848-49-es szabadságharc idõszaka nem volt alkalmas arra, hogy az alagút építésével foglalkozzanak. 1855. szept. 23-án haladt át az elsõ kocsi az Alagúton. 1856. márc. 6-án megnyitották a gyalogos forgalom, majd 1857. ápr. 30-án a kocsi forgalom számára. Novák Dániel alagút építési javaslatával kapcsolatban 1838-ban ezt írta: "...mindez együttvéve óriási elõnyt jelentene a jövõre nézve s mindig emlékezetes nagy nemzeti alkotás maradna." Óhaja megvalósult, így is lett.
Hétilapok 1838. évi 17. számának melléklete Novák Dániel: A törvényszéki épületekrõl Törvényszéki épület. Földszinti alaprajz, homlokzatok. Lehnhardt Sámuel rézmetszete, Novák Dániel rajza alapján. Illusztráció Novák Dániel sokszor közölt építészeti tanulmányokat, épületterveket. Ilyen a fenti terv is, ami egy törvényszéki épületet ábrázol. A terven lévõ dátum 1824. Már ekkor szinte készen állt a megoldás, amit felhasznált a balassagyarmati börtön tervezéséhez. 1842-ben írt cikkében felsorolta munkáit "megemlítem azon építvényeket, melyek számára 1841-42-ben, magasb rendelés következtében, mint akadémikus tiszt enmagam készítém a javallatterveket, s melyek már összesen rendeltetésül helyére is eljutottak... Balassagyarmatra 'fog s dologházat'...". A balassagyarmati börtön 1846-ban épült fel.

Közreadta: Nagy Angela