TISZTELET A MESTERNEK

Száz éve született Farkas András rajztanár, festőművész

 

 

 

UJHELYI ISTVÁNNÉ

 

 

A balassagyarmati Tanítóképzőben ismertem meg Farkas Andrást, ő volt a rajztanárom 1952-től 1956-ig. Bandi bácsit különösen szerettem, mert szerettem rajzolni. Alig vártam az óráit, élveztem a feladatokat, Bandi bácsinak a vicces, kedves szavait is. Pl. Amikor állatokat kellett rajzolnunk és az egyik osztálytársamhoz odalépett Bandi bácsi, megnézni, mit csinál, majd megszólalt: „Hát ez mi? Ez egy malac, tanár úr. Akkor írja alá, hogy mi is tudjuk!” J A kritikát sem bántóan, hanem viccesen adta elő. Mivel elég jól tudtam rajzolni, engem jelöltek ki bemutató tanításra a gyakorlóiskolában. Megpróbáltam én is a vicces jópofaságot a gyerekekkel, de korántsem értem el olyan hatást, mint ő.

 

Mikor kikerültem tanítani, tapasztaltam, hogy a rajzórát nem tartják egyenrangúnak más tantárgyakkal, ezért a gyerekek se nagyon szerették. Mivel Bandi bácsitól sok bíztatást kaptam a rajzaimra, volt annyi önbizalmam, hogy elhatároztam, jelentkezem rajz szakra, a főiskolára. Miután elvégeztem, örömmel tanítottam alsó, felső tagozatban egyaránt. Úgy éreztem, hogy a gyerekekkel sikerült megszerettetni a rajzot és nekik is, nekem is örömet okozott, amikor munkáik kiállításakor elismerést kaptak. Leányomat is ő tanította rajzra, sőt le is festette őt, ahogy zenél.

 

 

 

 

*

 

Bandi bácsi rólam festett képe 1984-ből számomra nagyon szép emlék. Egy barátnőm és osztálytársam járt hozzá rajzolni tanulni és én mindig elkísértem. (Egyébként meg rajzot tanított nekünk a gimiben.) Engem nem érdekelt annyira a rajz, ezért, hogy elüssem az időt valahogy, vittem a fuvolámat és gyakoroltam, míg ők rajzoltak. Egyik délután, a tanulás végén mutatta meg Bandi bácsi, hogy ő közben engem rajzolt/festett le. Érettségi után elmentünk hozzá elköszönni és akkor odaadta nekem a képet ajándékba. Akkor nem is fogtam föl, hogy mekkora érték lesz ez a kép azon kívül, hogy személyes ajándék.

 

Ujhelyi Beáta

 

Farkas András: Bea fuvolázik

68 x 47 tempera

1984.04.11.

 

 

Amikor arra a képre nézek, mindig eszembe jut Bandi bácsi. Neki köszönhetem, hogy a rajzoktatás színvonalának emeléséért ki tudtam állni, hogy ne legyen mellőzött tantárgy. Továbbképzések és bemutató tanítások révén próbáltam segíteni a kollégáknak is.

Mikor nyugdíjba mentem, a rajz szeretete segített abban, hogy kiteljesíthessem életem további részét. Festeni kezdtem és ezzel másoknak is örömet tudtam és tudok adni a mai napig is.

 

Ujhelyi Istvánné Fialka Rózsa

tanítónő, rajz szakos tanár

 

Érsekvadkert, 2020. május 11.

 

 

 

 

 

Tél

akvarell | 48 x 30 cm | 2002

 

 

 

 

 

Tavaszi varázs

akvarell | 25 x 35 cm | 2007

 

 

 

 

 

Csendélet almával

akvarell | 51 x 71 cm | 2010

 

 

 

 

 

 

Nagy Angela 2020