TISZTELET A MESTERNEK

Száz éve született Farkas András rajztanár, festőművész

LÉVAI SÁNDOR

(1930–1997)

báb- és díszlettervező művész

Lévai Sándor Balassagyarmaton született. A középiskola harmadik és negyedik osztályát a Balassi Bálint Gimnáziumban végezte, ahol rajztanára Farkas András volt. A tehetséges ifjú az Magyar Iparművészeti Főiskola Színpadtervező Főtanszakának báb- és díszletervező iparművész szakán tanult tovább 1949-54 között. Mesterei Miháltz Pál, Oláh Gusztáv és Varga Mátyás voltak.

A kezdeti évek után, 1960-tól 1983-ig a Magyar Rádió és Televízió báb- és díszlettervezője volt, de tervezett színházaknak is. A hetvenes években volt a magyar bábművészet aranykora. Nevéhez fűződnek olyan mai klasszikus mesék díszletei és bábjai, mint a Futrinka utca, Holló király, János vitéz, Csupafül, Rémusz bácsi meséi, Dörmögő Dömötör, Százszorszép, Csillagvitéz, Ludas Matyi, Mazsola és Tádé, Zsebtévé, Süsü, a sárkány stb.

Tagja volt az UNIMA (Nemzetközi Bábművész Szövetség), a Színházművészeti Szövetség, Film és TV Művészeti Szövetség egyesüléseknek. Rendszeresen szerepelt az UNIMA kiállításain, a TV díszlet- és jelmeztervezőinek kiállításain.

Televíziós korszakában indult a TV Galériája c. adássorozat, melyet D. Fehér Zsuzsa szerkesztett. Lévainak köszönhetően az első adás Farkas András művészetét mutatta be.

Nagyon szép, nagyon egyszerű, és nagyon kifejező bábokat készített. Ezek mindig arányosak és szépek, és mégis nem csak babák, hanem egy-egy emberi jellemet, figurát sűrítő, igazi bábok ‒ írta Takács Vera, a Magyar Televízió egykori szerkesztője és dramaturgja Lévai bábjairól.

A színházaknál és a televízióban készített, a nagyközönség által is jól ismert báb- és jelmezterveiből mutatott be impozáns válogatást a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kiállítása 2016-ban. A kiállítás kurátora Shah Gabriella volt, aki a művész életútjáról könyvet is írt, Sanyi manó megelevenedik címmel.

A Zsebtévé figurái

(1965-1979)

Hófehérke és a törpék

(1995)

Sompolyogi és az autója

Mi újság a Futrinka utcában? (1962–1979)

A kiállítás további képei itt tekinthetők meg.

forrás: Shah Gabriella: Sanyi Manó megelevenedik. Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján, 2016.

Nagy Angela 2020