Elhunyt Vitéz Bondor Vilmos

1915-2012

2012. augusztus 24-én, 97 éves korában, Kaliforniában elhunyt Vitéz Bondor Vilmos, II. világháborús vezérkari százados, akit 1995. május 23-án Göncz Árpád köztársasági elnök dandártábornokká léptetett elő.

Bondor Vilmos, a balassagyarmati születésű Mikó Zoltán katonai helyettese, a német megszállás és a nyilas terror alatti katonai ellenállás és Mikó embermentő akcióinak részese, segítője volt.

Bondor Vilmostól családja, rokonai, barátai Ontarióban (Kalifornia) a református egyház Istentiszteletén vettek végső búcsút 2012. szeptember 4-én, azonban hamvait várhatóan 2013. tavaszán Nyíregyházán helyezik végső nyugalomba.

*******

Bondor Vilmos Székelyföldön, Hosszúfaluban született 1915. szeptember 6-án.

Apja is honvédségi tiszt volt egy Brassó melletti település határvédő parancsnokaként, édesanyja a szászrégeni Gencsy családból származott. Bondorok már a Rákóczi szabadságharcban is részt vettek. Édesapja 1916-ban a román támadás idején fogságba került, ahonnan tüdőlövéssel tért haza. A család 1921-ben menekült Magyarországra és Tarpa mellett telepedtek le, majd Nyíregyházára költöztek. Bondor Vilmos az ottani Királyi Katolikus Gimnáziumban érettségizett.

Két évet járt a debreceni egyetem bölcsészettudományi szakán, azonban 1937-ben besorozták katonának, ekkortól folyamatos katonai szolgálatot látott el. A nyíregyházi 12. gyalogezrednél kezdte szolgálatát, részvett a felvidéki és erdélyi bevonulásokban, majd a II. hadsereg kötelékébe került. Legendás bátorsága és katonai teljesítményei miatt már fiatalon megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést és a Signum mindkét osztályát, a Német Vaskeresztet is.

Horthy 1944. október 15-ei proklamációja már a visszavezénylést követően az Alföldön éri, számára is egyértelművé vált, hogy a háború elveszett, a további harcoknak csak további embervesztéség az ára.

Budapestre megy, ahol 1944. október végén csatlakozik Mikó Zoltán vezérkari századoshoz, aki a Fővezérség különleges csoportjának vezetője volt. Mikóval már 1942-ben az orosz fronton találkozott, amikor az arcvonalat mint repülő százados látogatta végig, barátságuk, kapcsolatuk innen ered.

Mikó a Kiugrási Iroda katonai szárnyának tagjaként számos fontos embermentő akcióban vett részt, kapcsolatot tartott Wallenberggel is, közös akciójuk volt a katyni iratok banki trezorokba helyezése. Konspirációs okokból Bondor ezeknek csak érintőlegesen lehetett tanúja, azonban mindkettőjüket érintette, hogy a háború végi katonai ellenállás, Budapestnek az ostromtól való megmentése végül is sikertelen maradt.

Ezt követően életük még kalandosabb, sőt tragikus fordulatokat vett. Bondor a Vár ostroma idején meg tudott szökni a nyilasok fogságából, Mikó pedig ekkor már bujkálni kényszerült. Az orosz bevonulás után mindketten a győztesek fogságába kerültek, halálos ítéletüket Bondor esetében 25 évre változtatták, Mikót pedig - feltehetően Wallenberggel való kapcsolata miatt - halálra ítélték, 1945-ben Odesszában kivégezték.

Bondor Vilmos különböző szibériai lágerekben töltötte a büntetését, kétszer is szökést kísérelt meg, csodálatos módon még egy nyaklövést is túlélt, végül 1955-ben szabadult.

A forradalom bukása után már lakásán keresték, így el kellett hagyni az országot, Ausztrián át az USA-ba került, ott élt haláláig.

Bondor Vilmos fontos szerepet játszott a mai napig hézagosan feldolgozott katonai ellenállás, a II. világháború végi budapesti katonai események emlékeinek feldolgozásában.

1994-ben a Zrinyi kiadó A világégés hadszínterein, 1995-ben a Püski kiadó: Mikó rejtély, 1998-ben pedig szintén a Püski kiadó Messze van a nyíregyházi kaszárnya című könyveit adta ki.

Sári Katalin: Mikó Zoltán emlékezete című, 1996-ben kiadott könyvéhez pedig interjúkkal, dokumentumokkal járult hozzá.

Bodor Vilmos aktívan részt vett az amerikai magyar emigráció, a református egyház ottani életében. Az USA-ban gyógypedagógusként tevékenykedett.

2005-ben a Magyar Nemzet újságírója Kő András készített hosszabb interjút vele, dokumentumfilmet forgatott életéről Sára Sándor Nehézsorsúak címmel, Cselényi László pedig Az ezred legjobb katonája címmel, amik a Duna TV-ben voltak láthatók.

Magyarságához hűen ragaszkodott, szellemi és korához képest fizikai frissességben élt magas kora ellenére. Amikor 2010-ben Mikó Zoltánnal kapcsolatos emlékezéshez kértem tőle írást, első szóra megtette azt, telefonon is többször kapcsolatba kerültünk. Ezt követően rendszeres levelezésben maradtunk egymással, ahogyan például ő is tette Rózsás Jánossal, egykori szibériai fogolytársával, aki éppen a közelmúltban távozott közülünk.

A 2012. nyár eleji levelemet csak egy megkésett utánérdeklődés követte, ekkor kaptam családjától a hírt haláláról.

Mindenkit szerető, mindenkin segítő igaz  magyar ember volt, nagy űrt hagyott maga után - állt az értesítésben.

Isten nyugosztalja Bondor Vilmost!

2012. november

Összeállította: Nagy László

Forrás:

Sári Katalin: Mikó Zoltán emlékezete

Családi közlés