BADINY JÓS FERENC EMLÉKEZETE

2011. JÚNIUS 3.

BADINY JÓS FERENC

SIMON M. VERONIKA FESTMÉNYE

A Palóc Társaság és a Csemadok Losonci Alapszervezete Badiny Jós Ferenc magyarságtudós, sumerológus professzor mellszobrának ünnepélyes felavatására hívta az emlékezőket Losoncra és Balassagyarmatra.

Losoncon, a Magyar Kulturális Központban - ahol kiállítás is nyílt Emlékképek Badiny Jós Ferencről címmel - Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke nyitotta meg az ünnepséget.

Az irodalmi műsorban - Uram, mentsd meg népedet! - közreműködtek: Hajdok Hajnalka és H. Duray Éva.

DVD-ről elhangzott Badiny Jós Ferenc előadása, melyet a Palóc Társaság Örökség Népfőiskolai Táborában 2005-ben, A palócok ősvallása címmel tartott.

A megemlékezésen, a szoboravatáson és a balassagyarmati emléktábla megkoszorúzásán részt vettek a rendező társaságok tagjai; Szabó Judit, a család képviseletében; Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere; a Civitas Fortissima Kör vezetősége és tagjai.

Részlet a meghívó szövegéből:

"Badiny Jós Ferenc sumerológus, őstörténész professzor 1909. június 3-án született a Losonc melletti Gácson. Családja Balassagyarmatra költözvén itt járt gimnáziumba, majd a Ludovika Akadémián kapott tüzér- és repülőkiképzést. Pályafutását tényleges tisztként kezdte, majd miután kivált a királyi hadseregből, a Budapest Műegyetemen folytatta tanulmányait.

GÁCS VÁRA 2011

A háború után Argentínába vándorolt, ahol sumerológiával kezdett foglalkozni. A római Institutum Pontificum Biblicumban kutatott és tanult P. Deimel iskolájának követőjeként. Ugyanitt nyerte el képesítését és kapott engedélyt a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó Sumerológiai tanszék létesítéséhez. 1966-ban bízta meg az egyetem rektora a tanszék vezetésével. Már az 1971-ben kezdődő tanévben meghirdetett előadásaira 21 argentin rendes hallgató iratkozott be. Tantárgyai voltak: a sumír nyelv és az ékírás, a mezopotámiai kultúrák és vallások története.

LOSONC, RÁDAY UTCA 5.

BADINY JÓS FERENC MELLSZOBRA

OLÁH SZILVESZTER SZOBRÁSZMŰVÉSZ ALKOTÁSA

Badiny Jós Ferenc őstörténész a sumír-magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyítója. Tagja volt a Nemzetközi Orientalista Kongresszusnak, s 1967-ben az Egyesült Államok-beli Ann Arborban az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumír és babiloni eredetét igazolta. 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson a Pártus Birodalom sumír tradícióin át a pártus nép magyar vonatkozásait mutatta ki.

Hazatelepülése után röpke pár év alatt átírta a magyar közgondolkodást. Tudós volt, akiről a "hivatalos" tudomány mindmáig nem vesz tudomást. Életműve mégis túllép minden tudományosnak hirdetett kereten. Gondolkodásával, műveivel a magyarságot szolgálta, örök felejtésre ítélt igazságokat mondott ki és bizonyította tételeit. Megismerése, megértése és elismertetése, megérdemelt rangra emelése csak idő kérdése...

Élete utolsó percéig dolgozott, előadásokat tartott, követte mesterét: Jézust. "Isten követe volt" - hangzott el temetésén. 2007. március 10-én hunyt el Budapesten (a Farkasréti temetőben nyugszik)..."

Badiny Jós Ferenc mellszobra, Oláh Szilveszter szobrászművész alkotása Losoncon, a Ráday utca 5. sz. alatti kertben került felállításra. Köszönet illeti Duray Évát, hogy lehetővé tette a szobor felállítását.

A szoboravatón elhagzott "Hozzád szólok, uram" Hajdok Hajnalka előadásában. Az avató beszédet Fuksz Sándor mérnök, a Magyarok Világszövetsége Felvidéki Országos Tanácsának elnöke mondta.

A jelenlévők megkoszorúzták a felavatott szobrot.

OLÁH SZILVESZTER SZOBRÁSZMŰVÉSZ AZ ÜNNEPLŐK KÖRÉBEN

SZABÓ JUDIT

FUKSZ SÁNDOR MÉRNÖK, A MVSZ FELVIDÉKI ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ELNÖKE

Az emléknap zárásaként a losonci ünnepségről átjött résztvevők és a Balassi Bálint Gimnázium tanulói elhelyezték az emlékezés virágait Badiny Jós Ferenc gyermekkori lakóházán - a Balassagyarmat, Szondi utca 1. sz. alatt - lévő emléktáblánál. Az emléktábla 2009. évi állításáról beszámolónk itt olvasható.

Fotó: Z. Urbán Aladár

Összeállította: Nagy Angela