BADINY JÓS FERENC

1909 - 2007

BADINY JÓS FERENC EMBLÉMÁJA A REKONSTRUÁLT ESZTERGOMI OROSZLÁN

Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor, a magyar őstörténet kutatója ifjú éveit Balassagyarmaton töltötte, a Balassi Bálint Gimnáziumban tanult. Születésének századik évfordulójára emléktáblát helyezett el Balassagyarmat város Önkormányzata a Palóc Társaság kezdeményezésére, a Civitas Fortissima Kör támogatásával a Szondi György utca 1. szám alatti valamikori szülői házra.

"Száz éve született BADINY JÓS FERENC Palócföldünk nagy fia

A kerek évforduló arra kötelez bennünket, hogy emlékezzünk. Emlékezzünk hazafiúi kötelességből, őszinte nagyrabecsülésből, személyes indíttatásból is. A sumerológia professzora, a magyar őstörténet kiváló kutatója, a beidegződött dogmák és ideológiák döntögetője a Losonc melletti Gácson született 1909. június 3-án. Tudományos munkássága tévtanokról rántotta le a leplet, ezért ma még kegyvesztett, elhallgatott, félreállított, bár művei hozzáférhetők már a nemzeti könyvesboltokban, nyomon követhető tudósi fejlődése, mindenki számára elérhető munkássága. Ennek ellenére kevésbé ismert még magyarságunk körében. A professzor úr, nekünk Feri Bácsi, kétszer is megtisztelte a Palóc Társaságot jelenlétével és előadásával  az Ipolyságon rendezett Örökség Népfőiskolai Táborban....Mi sem természetesebb, magától értetődő dolog, hogy emlékezetét megtartsuk, műveit terjesszük, népszerűsítsük, hogy minél több magyar ember előtt tegyük ismertté munkásságát, melyet Isten segítségével a Magyarságért tett hosszú élete során..." Részlet Jó Palócok 2009. I. negyedév

AZ ŐSI GYÖKÉR ÉL ÉS TANÍT címmel - Duray Miklós fővédnökségével - emlékülést tartott a Palóc Társaság, valamint a társrendező Magyar Kulturális Központ és a Csemadok Losonci Alapszervezete 2009. június 13-án Losoncon. Bíró József őstörténet-kutató tanár: Badiny professzor szerepe a valódi magyar őstörténelem kutatásában; Bíró Mária őstörténet-kutató: Badiny professzor munkásságának hatása történelemszemléletünkre; Tábori László keletkutató: A párthus-Jézus elmélete a történeti források tükrében; Kiss Irén művelődés-történész: A titkos alap: Zarathustra; Marton Veronika sumerológus: Emlékképek Badiny Jós Ferencről című előadások hangzottak el. Bemutatásra került: Badiny Jós Ferenc A palócok ősvallása c. DVD. Részletes beszámoló az emlékülésről: www.felvidek.ma

A balassagyarmati ünnepélyes emléktábla avatáson közreműködtek Csallóné Majoros Erzsébet és Lazsán Zsolt. Konferált Borkó Edit. Elhangzott Alföldi Géza Örök magyar, valamint dr. Bobula Ida nyelvész Maghar himnusz című műve. Drucker Zsuzsa Ébredj fel alvó Magyarország! című dalát Lazsán Zsolt adta elő. Az emléktábla avatáson Medvácz Lajos polgármester mondott ünnepi beszédet.

Részlet Medvácz Lajos polgármester avató beszédéből:

"...A magyarság-szemlélet megújítását kisgyermek korában édesanyja szavai nyitották meg lelkében, aki sokat mesélt fiacskájának a történelmünkről, elmondta, hogy Keleten sok rokonunk él, de nem a finnek egyedül, hanem őseink Kínától a Kárpát hazáig sokfelé felfedezhetők. Nagy, régi kultúra maradt utánuk Mezopotámiában, az eufráteszi Mezőföldön, ahol írásos emlékek is maradtak. Ha ezeket el tudnánk olvasni, fény derülne a magyarság őstörténetére, ősi nagy műveltségére. Badiny Jós Ferenc professzorként is többször idézte édesanyja szavait, " tudod fiacskám az lenne jó, ha a ma ránk erőszakolt magyarság képet fonákjáról a színére fordítanánk". Valóban az anyai sugallat, mint jó földben a vetés szárba szökött a lelkében, mert életműve bizonyította, hogy lehet a fonák helyzetét tiszta színbe hozni. ...Jól tudjuk, hogy Badiny professzor munkássága sok vitára adott és ad okot mind tudományos, mind egyházi körökben. Azonban egyben egészen biztosak lehetünk, ha valaki több mint 70 évet szentel életéből egy eszme tudományos igényességű bizonyítására, az annak alapjául szolgáló kutatási tényanyag puszta létezése szinte bizonyossá tehet bennünket abban, hogy tanai az előttünk álló idők során tudományos szintű bizonyítást nyernek.

A gazdag életpálya rövid felvázolása után polgármester úr utalt Badiny Jós Ferenc életének gyarmati vonatkozásaira is. A gyermekkorra való visszaemlékezéseit két kis kötetben adta ki a szerző: Indiánok Nógrádban és Az utolsó nógrádi indián címmel.

...Számtalan alkotása közül egyik, városunkban talán legismertebb műve, az "Indiánok Nógrádban" címet viseli, amelyben a század eleji balassagyarmati diáktársakról, az úgynevezett kis indiánokról emlékezik meg, akik megélték a sokat emlegetett csehkiverést, Balassagyarmat polgárainak legfényesebb harci tettét. E könyvét Badiny Jós Ferenc személyesen ajánlotta balassagyarmati látogatásán, amelyre 1999. szeptember 13-án került sor a Városháza Dísztermében tartott nagyívű előadásán, amelyre sokan emlékezünk a jelenlévők közül.

Az ott elhangzott szavait idézem: "Otthon érzem magam és természetes, hogy "szülővárosom" Balassagyarmat érdekében is teszek, azon dolgozom, hogy a nemzeti öntudat ne csak egy kimondott szó legyen, hanem megszállja a lelkeket, hogy tetteinket a magyar lélek irányítsa és mindenki az édes hazáért dolgozzon."

Az avató beszéd elhangzása után Balassagyarmat város Önkormányzata részől Medvácz Lajos polgármester, a Palóc Társaság elnöke Z. Urbán Aladár és a Civtas Fortissima Kör elnöke dr. Szakács Zoltán leplezték le az emléktáblát, majd elhelyezték a megemlékezés virágait. A Balassi Bálint Gimnázium igazgatója Borenszkiné Imre Éva egy diákjával együtt koszorúzott az iskola egykori tanulójára emlékezvén. A családi koszorúzás után Szabó Judit kért szót. Hálásan köszönte, hogy immár Balassagyarmat is emléket állított Badiny Jós Ferencnek és hogy ez a bensőséges megemlékezés létrejöhetett.

(Hévizen, Badiny Jós Ferenc egykori saját szállodájában, a Hadnagy Szállás épületében - melyet az oroszok bejövetelekor menekülve el kellett hagynia -, 2008-ban emlékszoba nyilt tiszteletére. www.kishelikonhotel.hu)

Badiny Jós Ferenc műveit a Magyar Ház Kiadó jelenteti meg. Eddig 16 kötet jelent meg. 2009-ben a Könyvhétre megjelent a reprezentatív kiállítású Badiny Jós Ferenc Emlékkönyv.

BADINY JÓS FERENC 1909 – 2007

"...a szó valódi értelmében szabad gondolkodó volt, aki nyilván az emigrációban kikristályosodott megkérdőjelezhetetlen hazafiság biztonságérzetével elvetette a mellébeszélő, előmenetele érdekében alapvető igazságokat elhallgató, az ún. politikailag korrekt közlési stílust annak érdekében, hogy a régről jött magyarság újra az ősi gyökér hajszálereiből táplálkozhasson erkölcsi és szellemi felépülésének biztosítására. Ez az Ő életművének kiemelkedő jelentősége, megmásíthatatlan és eltaposhatatlan kisugárzása az elkövetkező időkre. Nos az Ő nevének középső tagja ezt a jövőt jósolja nekünk." (Szörényi Levente)

Összeállította: Nagy Angela