Versek eleinktől, a régiségből

Gy. Szabó András előadóestje az Artéria Galériában

2025. február 28.

Megszokhatták a kultúra, a művészetek balassagyarmati kedvelői (sőt a távolabbról érkezők is), hogy az Artéria Galéria rendszeresen különleges zenei estekkel, kiállításokkal, irodalmi műsorokkal várja a látogatókat.

A színvonal, a magas kultúra biztosított volt a 2025. február 28-i napon is, hiszen Fricska Éva meghívására a Madách-díjas Szabó András előadóművész, „Latiatuc feleym…” – Eleink költészete Balassi Bálintig címmel tartott előadó estet a Teleki utcai hangulatos klubban, galériában.

fotó: Deák Ottó

Az is mondható, a tőle megszokott irodalomórából részesültek a termet megtöltők, hiszen az elhangzó költeményeket irodalmi, történelmi adalékokkal, magyarázatokkal kötötte össze.

A régi magyar irodalom mára jóformán elfeledett szellemi tartomány – írja András a program meghívójában, bár eleink örökségét magunkban hordjuk. – teszi hozzá, ahogyan azt is: Irodalmunknak ezt a régi fejezetét kevesen olvassák, még kevesebben mondják.

Az utóbbi miértjére egy válasz mindenképpen adódik, bármennyire is szavak sokaságát őrizte meg a magyar nyelv a régmúltból, de az akkor született versek hibátlan felidézése előadóművészt próbáló feladat. Ennek a kihívásnak most is, mint mindig, hibátlanul megfelelt András, őt hallva megértjük versmondó kollegái ódzkodását eleink verselésétől.

fotó: Artéria/facebook

Élet, halál, szerelem, mulandóság mind időtlen, csak éppen ezekre a választ szebben, érzékletesebben találták meg akkortájt a versfaragók, erre bizonyságul a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom sorait hallhattuk az est kezdetén. Az irodalomóra egyik részeként pedig az Eötvös Kollégium – András egyetemi otthona – egykori nyelvi lektoráról, a francia Sauvageot professzorról emlékezett meg, aki többek között a Halotti beszéd nyelvi fordulatait is – mint sok más magyar emléket - nagy csodálattal elemezte. Hozzáértése garantált volt, hiszen tökéletesen megtanulva magyarul, az 1930-as években ő szerkesztette az első francia-magyar szótárt.

Felidéződött egy XV. századi csángó vers Szent László királyról, abban még kerál-nak nevezték királyunkat, majd egy nagyszombati lelkész Hunyadi tetteit dicsőítő verse, Temesvári István költeménye pedig Kinizsi Pál különleges tetteiről hangzott el.

Élvezhettünk Szent Istvánról szóló versrészleteket is, aki, mint tudjuk, Szűz Mária kezébe ajánlotta az országot. Nem maradt ki Tinódi Lantos Sebestyén sem, aki a Fráter György elleni merényletet borzongatóan érzékletes sorokban verselte meg, nem hagyva kétséget a ma emberében, a magyar történelem minden korban vérrel-verejtékkel formálódott.

(Gy) Szabó András (hiszen András barátunk művésznévként a Gyarmati előnevet, annak rövidítését használja fellépéseinél) irodalmi- és időutazásra vitt bennünket, köszönjük a vezetést, láttuk, hallottuk, szemünkkel, fülünkkel – feleym.

2025. március 1.

összeállította: Nagy László