|
Lassan
követhetetlen: 2026. október
1-től ismét megye lesz a vármegye (egyúttal megszűnik
a főispán, főispánhelyettes megnevezés is)
A mesterséges intelligencia által
generált ábra a névváltás tényéről. 2026. július
20-án jelent meg a Magyar Közlönyben az Alaptörvény 17. módosítása, amelynek
egyik pontja szerint a vármegye helyett újra megye, főispán helyett
kormánymegbízott, főispánhelyettes helyett főigazgató elnevezés használandó. A fenti
változások 2026. október 1-től lépnek hatályba, addig a meglévő elnevezések
hatályosak. Indoklás: A Tisza kormány
törvénybeterjesztő indoklása szerint a vármegye historizáló elnevezés, a
modern közigazgatási és önkormányzati törekvéseknek szimbolikus korlátja. A
megye elnevezés társadalmi közmegegyezéssel a rendszerváltáskori intézményrendszer
részévé vált. Erre figyelemmel a vármegyére vonatkozó utalások elhagyásra
kerülnek az Alaptörvény szövegéből. Előtörténet: A vármegye
szó 2023. január 1-jén tért vissza a hivatalos jogi nyelvbe, több mint 70 év
után. A Fidesz-KDNP kormány 2022-ben, az Alaptörvény 11. módosításával
döntött úgy, hogy a történelmi elnevezést visszaállítja. Ezzel együtt a
megyei kormányhivatalok vármegyei kormányhivatalokká, a kormánymegbízottak
pedig főispánokká váltak. A döntést akkor azzal indokolták, hogy a vármegye a magyar államiság egyik legősibb intézménye, és a történelmi hagyományokhoz való visszatérést jelképezi. A
vármegyék gyökerei egészen Szent István koráig nyúlnak vissza. A király az
országot királyi várak köré szervezte, ezekhez kapcsolódó közigazgatási
egységek lettek a vármegyék, élükön az ispánokkal. Az évszázadok során a
vármegyék nemcsak közigazgatási, hanem katonai, bíráskodási és önkormányzati
szerepet is betöltöttek. A magyar államiság egyik legtartósabb intézményének
számítottak, kisebb-nagyobb változtatásokkal közel 1000 éven át fennmaradtak. 1950-ben szűnt meg a vármegye elnevezés. Az akkori közigazgatási reform során alakították ki a megyerendszer alapjait, ettől kezdve több mint 70 éven át kizárólag a megye megnevezés szerepelt a jogszabályokban. Költségek: A névváltás miatt, ahogy korábban, úgy 2026. októberre is a közigazgatás szinte minden szintjén át kellett nevezni a szervezeteket. A Magyar Közút Zrt. által kezelt utak mentén található megyehatár-tábla cseréje a források szerint 2022-ben bruttó 36 M Ft-ba került, darabonként átlagosan 61 800 forintba. A
Zrt szerint a régi, „megye” feliratú táblákat már kiselejtezték, így az
újbóli visszanevezés során azokat nem lehet újra felhasználni. Az újabb átnevezési hullám soktucat törvénymódosítást és adminisztratív költséget is jelent. Mindezek költsége eltörpül a mellett, hogy az átnevezés gyakorlatilag az 1950-es sztálinista törvénykezés, névhasználat újbóli bevezetését jelenti. 2026. augusztus összeállította:
Nagy László |