Majdán Béla Raoul Wallenberg-díjban részesült.

2026. január 19.

Az 1988-ban Budapesten alapított Raoul Wallenberg Egyesület évente ünnepélyes keretek között adja át a tragikus sorsú svéd diplomatáról elnevezett díját, amelyből olyan személyek részesülhetnek, akik személyiségükkel, életútjukkal példát mutatnak és tevékenyen lépnek fel a megkülönböztetés minden formája ellen.

2026. január 19-én a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Síp utcai székházának dísztermében megrendezett ünnepség kezdetén dr. Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke elmondta, háromszoros volt a javaslatba hozottak száma, így nehéz volt a kiválasztás, de a díjazottak valamennyien példaképül szolgálhatnak, hiszen munkásságukat segítőkészség, empátia, hitelesség kíséri.

Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke köszöntőjében utalt rá, a humanitás nem elvont fogalom, hanem cselekvés és egyben felhívás, hogy a legnehezebb időkben is legyen erőnk kiállni önmagunkért, közösségünkért. Wallenberg példája azt mutatja, hogy egyetlen ember kiállása, döntése tízezrek életét változtathatja meg. Menlevelei a II. világháború végén sokezer embernek nyújtottak reményt, egyben túlélésüket is biztosították. A Wallenberg Egyesület díjai azokat ismeri el, akik kiállnak a gyengékért, a kiszolgáltatottakért, a hátrányos helyzetűekért, akiket az a hit vezérel, hogy a világ jobbá tehető, egyben bátorság irányítja őket, hogy ezért nap, mint nap tegyenek is.

Dr. Grósz Andor

A rendezvényen megjelent Andreas Attorps, a Svéd Királyság budapesti nagykövetségének képviselője is, aki elmondta, Wallenberg Budapesten hat hónap alatt többet tett, mint a legtöbbünk egy élet alatt, és nagy szégyen, hogy máig nem tisztázott az elrablása utáni sorsa.

A kitüntetettek laudációit a bírálóbizottság részéről Forgácsné Dénes Katalin és Ráczné Szabó Rita ismertette.

A kuratórium döntése alapján 2026-ban Raoul Wallenberg-díjban részesültek:

Kardos Tamásné dr. Dévényi Yvette jogász, a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője;

Majdán Béla, a zsidó hagyományok őrzője;

Dr. Goldberger Tamás orvos, a zsidó emlékek elhivatott kutatója;

Dr. Juhász Katalin Ágnes, a Premontrei Női Kanonokrend vezetője;

Forgács András gépészmérnök, kutató és közíró;

Mózes Áron mérnöktanár, a cigánymissziós stratégia kidolgozója;

továbbá különdíjban részesült az Ausztriában élő, dolgozó Engelbert Kremshofer tanító.

Díjazottak, hátul, középen Majdán Béla

Majdán Béla laudációjában megemlítették a várostörténettel kapcsolatos tanulmányait, az 1919-es cseh kiverés emléknapjának rendszerváltáskori megszervezésében közreműködését, ill. a Városháza falánál lévő emléktábla visszaállítása kapcsán végzett munkálkodását, Janko Kral és Mikó Zoltán emléktáblák elhelyezésének javaslatba hozását, továbbá, hogy fáradhatatlanul kutatja a város zsidó emlékeit, hagyományait, várostörténeti sétákat vezet, történelem órákat tart diákoknak, kezdeményezője volt a városi zsidó temető 1994-es védetté nyilvánításának, dokumentálta a sírok feliratait, könyveket írt a temető múltjáról, megnyitotta és működteti az Ipoly-menti Zsidó Gyűjtemény és Kiállítótermet. (életútjáról bővebb részletek a 2005. évi Pro Urbe díjának laudációjában olvashatók)

Végül elmondták, hogy nem zsidó származású emberként áldozatos munkával tartja életben és őrzi a zsidó emlékeket.

Majdán Béla átveszi a díjat Dr. Grósz Andortól és Andreas Attorpstól

Az oklevelet és a Wallenberg Egyesület díszérmét a Mazsihisz elnöke és a svéd Nagykövetség munkatársa adták át.

Az átadás után a díjazottak beszédben reagálhattak az elismerésre.

Majdán Béla utalt Balassagyarmat gazdasági, kulturális életét a vészkorszakig meghatározó zsidó múltra, a város életében sokáig jelentős szerepet játszó zsidó művészekre, családokra, többeket név szerint felsorolva.

Itt említhető meg Raoul Wallenberg és a balassagyarmati születésű Mikó Zoltán közötti, az ellenállás idejéből származó kapcsolat - erre Majdán Béla és a laudáció is utalt. Mikó révén sokszáz magyar polgár, művész, közéleti ember jutott menlevélhez 1944-ben. Mikó és Wallenberg kapcsolata a mai napig teljeskörűen nem feldolgozott, de az bizonyosra vehető, hogy a Katyn-i iratok hazai elrejtésében együttműködtek, ez vezethetett mindkettőjük elhurcolásához, halálukhoz.

(Mikó életútjáról több alkalommal készült írás honlapunkra, pld. itt és itt, a Mikó-Dobó-Szász családok 2015-ös emléktábla állításáról pedig itt készült írás.)

Majdán Béla ezeket a kapcsolatokat, emlékeket személy szerint igyekszik megőrizni, hozzáférhetővé tenni, ezért jelképesen meghívott minden érdeklődőt, hogy látogasson el Balassagyarmatra, ismerje meg a város értékeit, a történelmi, egyben a zsidó múlt emlékeit.

2026. január

összeállította és fotók: Nagy László