BBK_logo_Merczel Péter2015

Ön a Balassagyarmatért Baráti Kör hírlevelét olvassa

www.balassagyarmat.eu

 

Kövi Pál 100

          

1924. április 7-én, Balassagyarmaton született a kalandos, de céltudatos életet bejárt palóc gasztrozseni, aki New Yorkban a Four Seasons étterem társtulajdonosa is lett. Hazai hírnevét mégis az Erdélyi lakoma c. könyve alapozta meg, hiszen Kövi Pál összegyűjtötte a „multi-kulti” erdélyi konyha többszáz, feledésre ítélt receptjét. Életútját feldolgozó hosszú írásom itt olvasható (a 2025-ben megjelenő Balassagyarmati Honismereti Híradóban is olvasható majd), továbbá az Országút c. folyóirat 2024. április 5-i számban egy rövidebb megemlékező írásom is megjelent Köviről.

Balassagyarmaton a Művelődési Központ április 13-án rendezett jazzkoncerttel és vacsorával egybekötött Kövi-estet (Deák Ottó beszámolójában erről is szó esik), április 27-én pedig labdarúgómérkőzéssel, beszélgetéssel, filmvetítéssel emlékeznek Kövi Pálra.

 

Szubjektív beszámoló egy szombati balassagyarmati városlátogatásról

 

http://balassagyarmat.eu/Beszamolo_egy_balassagyarmati_latogatasrol_elemei/image024.jpg

 

Honlapunk webszerkesztője Deák Ottó sajnos ritkán jelentkezik írásaival, de április 13-án, Balassagyarmaton járva három rendezvényhelyszínt is felkeresett. A Vármegyeházán az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című tárlatot, az Artéria Galériában Bátori István festőművész kiállítását, majd Kókai János mandolin koncertjét követte.

Kritikusan leírta, miért nem ebédelt a Svejk étteremben, és miért a Corleone pizzériában, majd bizonyára jól pótolta, amit kellett a Művelődési Központ Kövi-estjén, az erdélyi vacsorakóstolón. Ahol nemcsak enni, hanem jazzkoncertet és Kövi családi emlékeket is hallgatni lehetett.

 

Salgótarjánnak már két Madách Imre szobra van

 

 

 2024. április 11-én, stílusosan a Költészet Napján avatták fel Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását Salgótarjánban, a Vármegyeháza előtti parkban. Három egységből áll a különleges alkotás: előtérben Madách egészalakos bronzszobra, kezében nyitott könyvvel, lapjain Ádám és Éva, mellette egy színházi makett mészkő alapzaton, ill. márványtömbbe bevésve a költő családneve.

Ezzel a vármegyeszékhely immár két Madách szoborral rendelkezik, az elsőt, Varga Imre alkotását 1969-ben avatták fel a Bólyai Gimnázium közelében. (2012-ben egy hosszabb cikkben itt írtam a különböző szoborábrázolásokról, köztük a Varga-féle szoborról)

 

Megjegyzésem: talán bigott lokálpatriotizmusnak is nevezhető, ha sok balassagyarmatihoz hasonlóan, magam is inkább Madách „aurájába” tolnám Párkányi művét. A Sidló-féle Madách művön kívül, Szederkényi Attila (beltéri) Madách mellszobra található Balassagyarmaton, a költő által aligha látott Salgótarjánban már kettő.

Az arányok így valamelyest eltolódtak, erről természetesen a legkevésbé a Kossuth-díjas alkotó, a balassagyarmati születésű Párkányi Raab Péter tehet. Bizonyára a döntéshozókat a (jó) szándék vezethette, miután a Madách emlékév megünneplésére a vármegye egy parlamenti döntéssel jelentős forráshoz jutott, így ebből (is) készült a közgyűlés megrendelésére a Madách szobor. A kimondottan a nógrádi identitás erősítésére szánt kompozíciót a vármegyei vezetés salgótarjáni helyszínen kívánta elhelyezni. Apropó erősítés, továbbra sincs megnyugtató, sőt semmilyen hír a 70 éves Palócföld folyóirat további sorsáról. Pénzügyi alap aligha hiányozhat, lásd a sikeres emlékévi lobbizást, talán a szándék…

 

Párkányi Raab Péter Szent György szobra a Városháza aulájában

forrás: facebook.com/Csach Gábor

 

A fentieket (némiképp) árnyalja, hogy Balassagyarmat mégsem maradt újabb Párkányi Raab Péter alkotás nélkül, a művész egykori főiskolai munkájának, Sárkányölő Szent Györgynek bronzba öntött alakját csodálhatja az, aki a Városháza nagytermének előterében jár. A kivételes tehetségű szobrász a művét a városnak adományozta.

 

Szijjártó Péter:

Támogatná a kormány Nógrád turisztikai fejlesztését, sőt ő még a vasúttal is ezt tenné

 

A külügy- és külgazdasági miniszter 2024. április 17-én gyáravatón Mátranovákon járt, ahol interjút adott a vármegyei napilapnak. Ebből két érdemi idézet:

 

1/ turizmus kapcsán:

- Mi alapvetően népszerűsíteni tudjuk ezt a térséget a külföldiek körében […] fedezzék fel az ország középső és északi részének szépségeit is. Hiszen Pásztót, Szécsényt, Hollókőt és a többi nógrádi települést is érdemes felkeresni. A […] polgármesterek, képviselő-testületek és a vármegyei közgyűlés összeállíthatnak egy jó turisztikai koncepciót arról, mi az elképzelésük a térség, a vármegye fejlesztése tekintetében. Ha ez megtörtént, akkor a kormány nagyon szívesen ad hozzá támogatást.

 

2/ vasúti közlekedés kapcsán:

– Több vasútvonal is van, amelyek átvezetnek a magyar-szlovák határon, de jelenleg nincsenek használatban, vagy nincs rajtuk rendszeres forgalom […] Másfél héttel ezelőtt a szlovák kormány úgy döntött, hogy Magyarország és Szlovákia megkezdheti a közös munkát, melynek eredményeként […] több ponton is új átkelési lehetőségek jönnek létre. Az elmúlt években több útkapcsolatot és hidat is átadtunk […] itt az Ipolyon is, de új vasúti kapcsolatok még nem létesültek. Most ezeken van a sor […] Nógrád vármegyében két ilyen vasúti kapcsolat létrehozására most nemcsak a magyar, hanem a szlovák oldalon is van készség és nyitottság.

 

160 éves a Balassagyarmati Dalegylet, 50 éve karnagya Ember Csaba

 

Dalegylet 1990-ben, középen Ember Csaba (fotó: Balassagyarmat anno/Hugyeczné Vojtkó Ilona)

 

 

1863 decemberében Jeszenszky Danó (1824-1906) ügyvéd, királyi közjegyző alapította a kezdetekben Polgári Dalárdának hívott, majd pár évvel később már a Balassagyarmati Dalegylet nevet viselő énekkart.

 

A vegyeskar számtalan elismerést szerzett országos és nemzetközi fesztiválokon, dalosversenyeken, napjainkban a városi ünnepségek, rendezvények rendszeres fellépői. 2005-ben a Dalegylet Pro Urbe díj kitüntetésben részesült. Meghatározó karnagyai Erdélyi József (1878-1952) és Réti Zoltán (1923-2018) voltak, továbbá a mai dalegyletet immár 50 éve vezénylő Ember Csaba.

 

          Meghalt Réti Zoltán festőművész, a balassagyarmati ...

 

A Magyar Örökség díjat kapott Pécsi L. Dániel felvidéki munkásságáról,
aki a Palócföld jelképét is megtervezte

 

http://www.agt.bme.hu/balassi/Paloc_osszefogas_2016_elemei/image004.jpg         http://balassagyarmat.eu/Pecsi_L_Daniel_Magyar_Orokseg_dij_elemei/image011.jpg

 

Az előző havi hírlevélben írtunk arról, hogy 2024. március 23-án, Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetemen vette át a Magyar Örökség díjat Pécsi L. Dániel jelképtervező.

 

Az elismerésről a felvidek. ma hírportál is beszámolt, amelyből kiderül, Pécsi munkássága a Felvidéken is milyen jelentős, ezidáig huszonkét címert tervezett különböző településeknek, szervezeteknek, ahogyan a Kárpát-medencei magyarság érdekében is aktívan dolgozik.

 

 

 

Programajánló

Április 25-től látogatható a Palóc Múzeumban Egri István fafaragó népművész Mesélő faragások c. életmű kiállítása. Ugyanitt Paluch Róbert néprajzkutató tart előadást április 29-én a nógrádi palócok táncairól.

 

A Horváth Endre Galériában Deme Róbert festőművész kiállítása április 27-én nyílik és június 13-ig látogatható.

 

Szerbtemplom Galériában Tölgyesi-Poós művészházaspár kiállítása 2024. május 23-ig tekinthető meg.

 

Április 28-án Majdán Béla vezetésével városi séta lesz a balassagyarmati zsidóság emlékére.

 

Május 1-én többhelyszínes utcazene fesztivál lesz Balassagyarmaton a Művelődési Központ szervezésében, május 4-én a Nyirjesben majálist rendeznek.

 

Az Artéria Galériában 2024. május 4-én Körmendi Klára és Bozay Melinda zongoraművészek koncertjére kerül sor, de ugyanott még megtekinthető Bátori István festőművész kiállítása is.

 

 

Köszönjük figyelmét.

 

Amennyiben nem kíván több hírlevelet kapni, erre az üzenetre válaszolva azt lemondhatja.