Alfanumerikus adatbázisok

Az adatbázisok jelentősége

Az utolsó két évtizedben a gazdaság és a technika különböző területein egyre gyakrabban és gyakrabban találkozunk az adatbázis fogalmának felvetésével, egyre gyakrabban hallunk adatbankokról, egyre több olyan valós és fiktív igény merül fel, melyek csak igen nagymennyiségű adattömegen végzett feldolgozás eredményeképpen elégíthetők ki.

Mik azok az okok, melyek kiváltották ezt a nagymértékű adatéhséget, milyen új körülmények indokolják a nagytömegű adat rendszeres feldolgozására és az információk hasznosítására vonatkozó igényt?

Erre a kérdésre rövid választ adni nem lehet. Csak néhány olyan tényezőt szeretnénk megnevezni, melyek együttes hatása mindenképpen elősegítette a fenti igények fellépését, másrészt melyek legalábbis elvben pozitív választ adnak az igények kielégíthetőségére.

Korunkat a többdimenziós integrálódás jellemzi. A több dimenzió alatt azt értjük, hogy egyfelől az integrálódás szakterületenként földrajzi értelemben világméretűvé vált, másfelől rögzített földrajzi határokon belül jelentőssé vált a különböző szakterületek egymás közti integrálódása is. Ez az integrálódás azt jelenti, hogy egyrészt a különböző földrajzi helyeken szakmánként fellépő jelenségek befolyásolják ugyanezen szakterületek más földrajzi területen fellépő működését, másrészt az azonos földrajzi helyen létező különböző szakterületek egymással szoros összhangban fejlődnek.

Az integrálódás az információk különböző terjedési és feldolgozási csatornáin keresztül különböző sebességű és helyességű reakciók kiváltásában jelentkezik. Egyértelmű, hogy minél gyorsabb és minél sokoldalúbb az információ nyerése és feldolgozása, annál hatékonyabb lesz az adott szakterület reakciója a nyert információkra. Egy földrajzi egységen belül a szakterületek különböző csoportjainak integrált fejlődését emellett még az is befolyásolja, hogy az adatok beszerzése és őrzése költséges és komoly beruházásokat igénylő feladat. Célszerű tehát ezen költségesen tárolt és fenntartott adatállományt sokoldalúan felhasználni. A sokoldalú felhasználás nemcsak költségkímélés szempontjából indokolt, hanem azért is, mivel az azonos adatokból történő munka sok tévedés és helytelen reakció kiküszöbölőjévé is válhat.

Míg a világméretű integrációs igény, mely elsősorban a termelés és a kereskedelem területén lép fel, az utóbbi három évtized terméke, addig a földrajzi egységen belül a különböző szakterületek közötti integrációs igény már korábban is fellépett, gyakorlati megvalósítására azonban nem volt lehetőség. Ez a tény azzal magyarázható, hogy nagy mennyiségű adatállomány rendszeres nyerése, tárolása, felújítása és feldolgozása elképzelhetetlen a korszerű, nagykapacitású számítógéprendszerek nélkül.

A korszerű adatbázis fogalom az alfanumerikus adatok már meglévő adatszervezési, adatkezelési rendszereiből nőtt ki. Ezek a rendszerek a számmal és betűvel leírható, úgynevezett alfanumerikus adatok gyűjtésével és földolgozásával foglalkoztak, általában egy-egy viszonylag szűk terület vonatkozásában. Ha ezek az adatok tartalmaztak is térbeli jellemzőket, mint például a postai cím, irányítószám, stb. ezekkel a jellemzőkkel a földolgozás során térbeli műveleteket végrehajtani nem lehetett.

A térbeli információs rendszerek gondolata már 1960 körül felmerült Kanadában. Gyakorlati működőképes szoftvert azonban csak a 60-as évek végére készítettek, míg kereskedelmi szoftver csak a 70-es évek elején jelent meg. E rendszerek valódi elterjedése pedig csak a 80-as évek közepétől jellemző.

Ha azt vizsgáljuk, hogy mi okozhatja a közel két évtizedes fáziseltolódást az alfanumerikus adatok korszerű adatbázisainak megjelenése és a térbeli információs rendszerek létrejötte között, úgy több szembeötlő tényezőt is találunk. Az első ok talán az, hogy a térbeli információs rendszereknek nem volt számítógépes előzménye, ugyanakkor az e területen meglévő analóg adatbázisok - a térképek - önmagukban is nagyon fejlett termékek voltak.

Második okként azt nevezhetjük meg, hogy e rendszerek lényegesen nagyobb követelményeket támasztanak a hardver és szoftver feltételekkel szembe. Ebben a vonatkozásban különösen fontos, hogy a számítógépes grafika, mely e rendszereknek szerves része, viszonylag későn fejlődött ki. Végül talán leglényegesebb azaz ok, hogy a felhasználói közeg még nem készült fel e rendszerek használatára a 60-as 70-es években. Ahhoz ugyanis, hogy e rendszerek eredményesen legyenek használhatók, arra van szükség, hogy az összes érintett terület kapcsolódó munkafolyamatai számítógépesítve legyenek.

Az okok közé tartozik az a még napjainkban is érvényes tény is, hogy a térbeli információs rendszerek legfőbb tevékenységi köre a viszonylag kevéssé dinamikus infrastruktúra, míg az alfanumerikus adatbázisok legfontosabb alkalmazási területei a gazdasági életben találhatók, amely dinamizmusa és profithozama összehasonlíthatatlanul nagyobb és közvetlenebb az előbbinél.

Mivel azonban a területi adatok mindig kapcsolatba hozhatók különböző tulajdonság jellemző alfanumerikus adatokkal a térbeli információs rendszereknek is szerves része egy vagy több alfanumerikus adatbázis. Ezért szükséges, hogy a továbbiakban röviden megvizsgáljuk a korszerű adatbázis fogalom kialakulásának körülményeit és legfőbb jellemzőit.

ˇ         Tovább a korszerű adatbázisok jellemzéséhez

ˇ         Vissza a tartalomjegyzékhez


Megjegyzéseit E-mail-en várja a szerző: Dr Sárközy Ferenc



Created using: Lightning HTML Editor Version 2.03.1997