Geodéziai meteorológia
(írásbeli beszámoló kérdések)

1. A talajközeli refrakciót befolyásoló légköri tényezők (hőmérséklet, páranyomás, CO2 tartalom, légnyomás) hatása.
2. Mi a hőmérsékleti gradiens, és milyen mennyiséggel közelíthetjük meg (differenciál hányados és differencia hányados). A gradiens és a refrakció együttható összefüggése.
3. A hőmérsékleti gradiens jellegzetes értékei geodéziai szempontból. Mitől függ a gradiens előjele?
4. Mi az izotermia, mi az inverzió és mikor várható kialakulásuk (napszak, óra, napmagasság)?
5. Milyen lehet a légkör statikai egyensúlya és mikor történik az átmenet a különböző egyensúlyi állapotok között?
6. Mi a labilis alsó légréteg és a rétegvastagság nyári, illetve évi középértéke? Milyen hatással van ez a légréteg a refrakció együttható előjelére?
7. Milyen lehet a refrakciógörbe alakja és az együttható előjele (ábrával)?
8. A szintezési refrakció hatás csökkentésének lehetőségei a felmérési utasítások figyelembevételével (empirikus módszer).
9. Mi a hőmérsékleti-magasságfüggvény szerepe a szintezési refrakció javítás meghatározásában (teoretikus módszer)?
10. Hogyan tudjuk a szintezési refrakció javítást meghatározni statisztikai analógia alapján összeállított gradiens illetve refrakció együttható értékekkel (táblázatok)?
11. A terresztrikus refrakció hatása a trigonometriai magasságmérésre.
12. A refrakció együttható meghatározásának történeti áttekintése.
13. Milyen típusú refrakció görbékkel és milyen előjelű együtthatóval találkozunk a trigonometriai magasságmérésben (ábra)?
14. Hazánk sík jellegű tájain meteorológiai szempontból mennyire megalapozott a déli napszak (10h-16h) előírása a trigonometriai magasságmérésre?
15. Milyen előjelű refrakció együtthatóra számíthatunk hazánk sík jellegű tájain, IV és V-rendű geodéziai alappontok magasságának meghatározásakor?
16. Milyen tényezők (évszak, napszak stb.) befolyásolják a refrakció együttható abszolút értékét és előjelét?
17. Mi az abszolút és mi a relatív kontraszt, mi az emberi szem kontraszt-küszöbértéke?
18. Mi a látástávolság fogalma, definíciója és mi a normál látástávolság?
19. Mi a futópályamenti látástávolság definíciója és milyen paramétereket veszünk figyelembe a meghatározásánál?
20. Mi a látásbecslés, a műszeres látástávolság és az RVR meghatározásának pontossága?
21. Milyen elven működik az RVR meghatározására kifejlesztett műszer és milyen az alapvonala?
22. Mit értünk a jelzőfények éjszakai áthatoló képességén és milyen követelményeket támasztunk a fényforrással szemben?
23. A jelzőfény színe, hogyan és miért befolyásolja az áthatoló képességet?
24. Miért van szükség a látástávolság ismeretére a geodéziai méréseknél?
25. A légkör jelkésleltető hatásának szerepe a műholdas helymeghatározásban (ionoszféra, troposzféra jellemzői, a hatások nagyságrendje)
26. Az ionoszféra jelkésleltető hatásának modellezése (Klobuchar-modell, lokális és globális modellek, zenit és ferde irányú késés közötti kapcsolat). Mitől függ az ionoszféra jelkésleltető hatása?
27. A troposzféra jelkésleltető hatásának modellezése (Hopfield-modell, száraz és nedves összetevő, zenit és ferde irányú késés közötti kapcsolat). Mitől függ a troposzféra jelkésleltető hatása?
28. Hogyan határozható meg GPS-mérésekből az ionoszféra és a troposzféra állapota?