Földalatti mérések c. tárgy honlapja

Gyakorlatok ismertetése    |    Mintafeladatok    |    Gyakorlatok beosztása    |    Követelményrendszer    |    Adatok

Gyakorlatok ismertetése

Sokszöghálózat fejlesztése

cél: az Egyetem kertjében, illetve a környező utcákban található alappontokról a BME Központi épületében, különböző szinteken található pontok vízszintes koordinátáinak meghatározása.

lépések:

  1. Az Egyetem kertjében, illetve a környező utcákban található alappontokról (1011, 1012, 1041, 1042) a központi épület alagsorának mennyezetében állandósított 101 és 102 pontok meghatározása szabad sokszögeléssel, mérőállomással.
  2. A Központi épület alagsorában sokszöghálózat kialakítása, a 101 és 102 pontok között beillesztett sokszögvonallal. A mérést Theo 010a teodolittal és 30 m-es mérőszalaggal kell végezni, a törésszögeket legalább két fordulóban (és természetesen két távcsőállásban) célszerű mérni. A sokszöghálózat pontjainak állandósítására nincs lehetőség (veszített pontos sokszögelés), de célszerű az álláspontoknak jól azonosítható pontokat kijelölni (pl. csempe sarka) és ezekről pontleírásokat készíteni. Az irányzott pontok fölé jeltárcsát célszerű helyezni, ha a látási viszonyok ezt indokolják, akkor a pontjelet zseblámpával megvilágítani. A hosszakat "belógatott" szalaggal mérjük, a számítás során a belógásból származó korrekciókat figyelembe vesszük. A törésszögek mellett a zenitszögeket is rögzíteni kell, a számítás során a ferde hosszakat vízszintesre redukáljuk. A mérés előtt a mérőszalagokat komparálni szükséges, a komparálás és a mérés során a levegő hőmérsékletét rögzíteni kell.
  3. Az alagsorban létrehozott hálózat "felvitele" az első emeletre kapcsoló háromszögek mérésével. Ehhez felhasználjuk az előző pontban meghatározott sokszöghálózat pontjait (többek között ezért szükséges a pontokról leírást készíteni). Az első emeleten a 103 jelű pont meghatározása, szabad sokszögvonal mérésével, a 2. pontban leírt módszerrel.

Aknamélység mérés

cél: a központi épület külső lábazatában elhelyezett magassági alappontokról az épület különböző szintjein található pontok magassági koordinátájának meghatározása.

lépések:

  1. A szintezőműszerek irányvonal-ferdeség vizsgálata.
  2. Vonalszintezés a Központi épület külső lábazatában elhelyezett pont (1230 vagy 620) és a lépcsőház alagsorában állandósított pont között. Hagyományos, felsőrendű, libellás műszer javasolt.
  3. A lépcsőházban felakasztott mérőszalag és a különböző szinteken (alagsor, első és második emelet) állandósított pontok összemérése. Hagyományos, felsőrendű, libellás műszer javasolt.
  4. Vonalszintezés az első vagy második emeleten az északi és a déli lépcsőházban állandósított pontok között, lehetőleg elektronikus szintező műszerrel.

Mintafeladatok

Sokszöghálózat fejlesztése

  1. Eredeti mérési jegyzőkönyv, geoprofi "mjk" formátumban, tájékozás a sokszögvonalak kezdőpontjain, szabad sokszögvonal számítása.
  2. Komparalási jegyzőkönyveredeti mérési jegyzőkönyvek, a mért hosszak javításai, beillesztett sokszögvonal számítása, a sokszögvonal-hálózat ellenőrzése.
  3. Kapcsoló háromszögek eredeti mérési jegyzőkönyve és számítása, egyben a 103. jelű pont koordinátáinak számítása is

Aknamélység mérés

  1. Irányvonal-ferdeség vizsgálat.
  2. Eredeti mérési jegyzőkönyv.
  3. Eredeti mérési jegyzőkönyv, a mérőszalagon tett leolvasások javításai.
  4. Eredeti mérési jegyzőkönyv.
A pontok magassági koordinátái, csatlakozás a másik lépcsőház pontjaihoz.

Adatok

Sokszögelés 2007. szeptember 25-én
Sokszögelés 2007. október 2-án
Sokszögelés 2007. november 13-án

az oldalt összeállította: Takács Bence, adjunktus, a tárgy gyakorlatvezetője. Utolsó módosítás időpontja: 20/11/2007.