Térképrendszerek

Frissítve: 2005. február 8.

3. A topográfiai térképek szelvényhálózatai

3.1 Poliéder szelvényezésű térképek
3.2 Gauss-Krüger vetületű térképek szelvényhálózatai
3.3 Polgári topográfiai térképek Gauss-Krüger szelvényezéssel
3.4 EOTR topográfiai térképek
3.5 UTM vetületű térképek szelvényhálózatai
3.5.1 Amerikai készítésű UTM térképek szelvényezése

A nagyméretarányú (kataszteri) térképek szelvényhálózataihoz


3.1 Poliéder szelvényezésű térképek

A poliéder (soklapú) szelvényezés lényege szerint az ellipszoid felületét fokhálózati vonalakkal ellipszoidi négyszögekre osztják, és az egyes felületrészeket külön-külön valamilyen vetülettel a síkra vetítik, vagy pedig már síkon levőnek tekintik. A Habsburg Birodalom katonai topográfiai térképein az ábrázolás úgy történt, hogy a Bessel-ellipszoid felszínét egymástól 1o-ra levő meridiánokkal és egymástól 1o-ra levő paralelkörökkel osztották fel. Mindegyik ilyen felületrészt másik síkon levőnek tekintettek és az oldalait egyenesekkel ábrázolták. Végeredményben trapézokat kaptak. A trapéz párhuzamos oldalainak (északi és a déli oldal) hosszai megegyeztek a paralelkörök ívdarabjainak hosszával, magassága pedig a két határoló paralelkör meridiánon mért távolságával egyezett meg. A trapéz alakú területet 1 : 200 000 méretarányban ábrázolták és szerkesztése miatt foktérképnek nevezték. Az egész földrajzi fokoknak megfelelő vonalak (egyenesek) a szelvények közepén haladnak át (1. ábra). Az ábrán a Szolnokot tartalmazó 1 : 200 000-es szelvény jelölése:

38o 47o.

Első szám a szelvény közepén átmenő meridián földrajzi hosszúsága (Ferrotól), második szám a szelvény közepén átmenő paralelkör földrajzi szélessége. Egy-egy K-Ny irányú övön belül a szelvények egybevágóak, az É-D irányú oszlopokban D-ről É felé haladva egyre inkább rövidülnek a szelvények párhuzamos oldalai. Ez igaz a foktérkép továbbosztásával nyert nagyobb méretarányú szelvényekre is. Az 1 : 75 000-es szelvények fedőterületének kialakításánál az 1 : 200 000-est egymástól 30’-re levő meridiánokkal és egymástól 15’-re levő paralelkörökkel osztották ellipszoidi négyszögekre, melyeket ismét síkon levőnek tekintettek. 1 db 1 : 200 000-es szelvény területét tehát 8 db 1 : 75 000-es szelvény területe fedte le (2. ábra).



2. ábra. 75 000-es lapok a 200 000-esen belül

A Szolnokot tartalmazó 75 000-es szelvény száma:

5164.

Az 1 : 75 000-es szelvényt meridiánnal ás paralelkörrel tovább negyedelve nyerték az 1 : 25 000-es szelvényeket (3. ábra), melyeket alaki középpontjukon átmenő egyenesekkel felvételi negyedekre osztottak. Egy ilyen negyed lapot ragasztottak a mérőasztal lapjára a terepi munkához. A Szolnokot tartalmazó 1 : 25 000 méretarányú szelvény száma (3. ábra):

5164/2.



3. ábra. 25 000-es lapok a 75 000-en belül

A lapok szerkesztése torzulással járt, hiszen a határoló görbe vonalakat kiegyenesítették. Ezt a hatást kívánták csökkenteni 1901-től, amikor a felvételi negyedet (a 75 000-es szelvény 16-od részét) is fokhálózati vonalakkal állították elő, és csak azt tekintették síkon levőnek. A módosítás után a térképre szerkesztett pontok helyzeti hibái 15 m alá csökkentek. A szerkesztésből következően a szomszédos lapokat csak É-D (oszlop) és K-Ny (öv) irányban lehetett egymáshoz illeszteni, négy szomszédos lap illesztésekor nyílás jelentkezett, vagy a lapok a síkból kiemelkedtek (4. ábra).




4. ábra. Egymás mellé illesztett poliéder lapok

A poliéder rendszer tarthatatlanságára a szakemberek az első világháború előestéjén már többször is felhívták a figyelmet. Javasolták, hogy a kataszteri felmérésben akkor bevezetett (Fasching-féle) szögtartó hengervetületi rendszereket a Honvédség is vegye át. Ez azonban a világháborúig az idő rövidsége miatt nem történt meg.

A szelvények rajzi kidolgozása világviszonylatban is a legszebbek közé tartozik. A domborzatot pillacsíkozással ábrázolták szintvonalas kiegészítéssel. Hegyes dombos területeken a sűrű csíkozás és a finom rajzolat miatt a szintvonalakat nehezen lehet követni. A földrajzi fokhálózatot a szelvénykereten őrvonalakkal jelölték, ezeket a szelvényen keresztül nem kötötték össze. A földrajzi hosszúságot annak idején Ferrotól adták meg.

A világháború alatt a tüzérségnek síkkoordinátákra volt szüksége, a síkkoordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos hálózati vonalakat viszont a térképek nem tartalmaztak. Négy egymáshoz csatlakozó szelvény esetén a szétnyílás miatt utólag nem lehetett egységes kilométerhálózatot felszerkeszteni a lapokra. Okulva az első világháborús kudarcokból, a háború után a poliéder szelvényezés megtartásával a honvédség áttért a sztereografikus vetületre. A térképi sarokpontokat 1 : 75 000-es szelvényenként folyamatosan számították át sztereografikus rendszerbe 1926-ig. Azokon belül a 25 000-esek és felvételi negyedeik sarokpontjainak koordinátáit lineáris interpolálással határozták meg.

Sajnos indokolatlanul átvették a Gellért-hegy nevű háromszögelési pont Fasching által levezetett új földrajzi koordinátáit is, ami a későbbiekben beláthatatlan következményekkel járt. Az új és a régi térképi tartalom egymáshoz viszonyítva annak ellenére is kissé eltolódott, hogy a keretet adó fokhálózati vonalak számszerűen azonosak. A különbség a kezdőpont (a Gellért-hegy nevű háromszögelési pont) földrajzi koordinátáinak változásából adódott. A bécsi katonai háromszögelési hálózatban geodéziai úton levezetett adattal (felül) szemben az újabb (alul), a hengervetületek bevezetésekor (1908) meghatározott Bessel-ellipszoidi koordináták:

= 47o 29’ 14,93”   = 36o 42’ 51,69”
  = 47o 29’ 09,6380” = 36o 42’ 53,5733”.

A két meghatározás közötti eltérés 5,2920” és 1,8863”, hosszba átszámítva É-D-i irányban 164,0 m, K-Ny-i irányban pedig 39,4 m. A régi térképek felújításakor a sztereografikus rendszerbe beillesztett poliéder szelvény sarokpontjait áthelyezték; az egyik szelvényről a vele csatlakozó másik szelvényre egy keskeny sávot átrajzoltak. A változatlan földrajzi koordinátájú szelvénysarokpontok a kétféle térképrendszerben más-más földi pontoknak felelnek meg. A felújított szelvényeken a „régi bécsi sarokpont” helyét kereszttel jelölték meg.

Kis mértékben a szelvények méretei is megváltoztak. Az egy sávban elhelyezkedő régi 75 000-es lapok elméleti szelvényméretei mindig azonosak voltak. Sztereografikus vetületen a fokhálózati vonalak képei körívek, melyek közötti távolságok a vetületi kezdőponttól távolodva növekednek. Ennek megfelelően az elméleti szelvényméretek is kis mértékben nőnek a kezdőponttól távolodva.

A szelvénykereten jelölésre kerültek a földrajzi fokértékek (a hosszúság Ferrotól, Greenwichtől őrvonalakkal) és a sztereografikus kilométer-hálózat számozása. A kilométer-hálózat számozásában 1935-ben vezették be a katonai sztereografikus koordináta-rendszereket. A negatív előjelű koordináták elkerülése érdekében a budapesti rendszerben 500 km-ből, a marosvásárhelyi rendszerben 600 km-ből vonták ki a síkkoordinátákat, és így a kapott koordináta-rendszer tájékozása ÉK-ivé vált. Az ivanicsi rendszerben 400 km-ből vonták ki az ivanicsi vetületnélküli koordinátákat, és így kapták az ivanicsi katonai koordinátákat.

A vetületi rendszerek csatlakozásának közelében ugyanazon terület egyik vetületen ábrázolt területét a lap egyik oldalára, másik vetületi területét a lap másik oldalára nyomtatták, ami megkönnyítette a két rendszer közötti átmenetet. Nem gondoltak arra, hogy egy oldalon az egyik koordináta hálózatot más színnel is meg lehetett volna különböztetni.

A második világháború kitörése idején megváltozott katonai igények tették szükségessé az 1 : 50 000-es méretarány bevezetését. Ez a méretarány már akkor szóba került, amikor a Monarchia hadvezetősége arról tanácskozott, hogy a 25 000-es felvételi szelvények alapján milyen méretarányú levezetett térképeket adjanak ki. Többen az 1 : 50 000-es méretarány mellett foglaltak állást, de mivel az 1 : 100 000-es méretaránynak is voltak hívei, a felező 1 : 75 000-es méretarány mellett döntöttek. Az 1 : 50 000-es szelvények fedőterületét a 1 : 75 000-es szelvények területének a középső meridián menti megosztásával alakították ki. Egy szelvény ellipszoidi méretei: 15’ x 15’. Jelölése is a 1 : 75 000-esek jelöléséből adódik; annak nyugati vagy keleti felére utaló NY vagy K kiegészítéssel (5. ábra).  Az ábra szerint a Szolnokot tartalmazó 1 : 50 000 méretarányú szelvény jelzése:

5164 K.



5. ábra. 50 000-es lapok a 75 000-en belül

Az 1 : 50 000-es térkép a polgári életben tervezésre, túrázásra is alkalmas volt. Előnye volt még, hogy a szükséges térképszelvények száma egy 200 000-es térkép fedőterületén lecsökkent, mert 8 db 1 : 75 000-es és 32 db 25 000-es szelvényt, 16 db 50 000-es helyettesített. Így az előállítás költsége és az egységcsomagok súlya is csökkent.


3.2 Gauss-Krüger vetületű térképek szelvényhálózatai

A szelvényezés az 1 : 1 000 000 méretarányú nemzetközi világtérkép szelvénybeosztásán alapul. A Kraszovszkij ellipszoid felületét meridiánokkal 6o szélességű sávokra, paralelkörökkel 4o szélességű övekre osztották fel. A szelvényhatárok itt nem a koordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyenesek, hanem fokhálózati vonalak képei, vagyis elméletileg görbe vonalak. Az öveket az egyenlítőtől északra és délre az ábécé nagybetűivel (A, B, C, …) jelölik. A sávokat a greenwichivel átellenes meridiántól kelet felé haladva számozzák (1-től 60-ig). Valamely 4o x 6o méretű ellipszoidi négyszög jele egy nagybetű és egy szám. Magyarország területe a következő négy  1 : 1000 000 méretarányú szelvény területére esik (6. ábra):

 L-33, L-34, M-33, M-34

A térképszelvények mérete egy övön belül azonos, sávonként dél felé haladva viszont nőnek a szelvényméretek.



6. ábra. Magyarország 1 : 1 000 000 méretarányú Gauss-Krüger térképlapokon

Pl. a Szolnokot tartalmazó 1 : 1 000 000 méretarányú szelvény jelzése (7. ábra):

L–34.

Az 1 : 1 000 000-ós szelvényt fokhálózati vonalakkal 6 x 6 részre osztják fel. Egy-egy ilyen területrész mérete K-Ny-i irányban 1o, É-D-i irányban pedig 40'. Ezeket az 1 : 200 000-es lapokat I-től XXXVI-ig számozzák (7. ábra). Pl. a Szolnokot tartalmazó 1 : 200 000-es szelvény jelzése:

 L-34-IX.

Az 1 : 1 000 000-s szelvényt fokhálózati vonalakkal 12 x 12 részre is felosztják. Egy-egy ilyen területrész mérete K-Ny-i irányban 30', É-D-i irányban pedig 20'. Ezeket az 1 : 100 000-es szelvényeket 1-től 144-ig számozzák (7. ábra ). Pl. a Szolnokot tartalmazó 1 : 100 000 méretarányú szelvény jelzése:

L-34-29.



8. ábra. A 100 000-es szelvény felosztása


Az 1 : 100 000 méretarányú szelvényeket is fokhálózati vonalakkal osztjuk tovább. Először negyedeléssel A, B, C, D nagybetűkkel jelölt 1 : 50 000-es lapokat kapunk. Ezeket 4 db a, b, c, d kisbetűkkel jelölt 1 : 25 000-es lapra , majd azokat szintén 4 db 1, 2, 3, 4 arab számokkal jelölt 1 : 10 000-es lapra osztjuk tovább (8. ábra). Az előbbiek szerint a következőképpen jutunk el az árnyalással jelölt 1 : 10 000 méretarányú szelvényig (1. táblázat):

Méretarány
Szelvényszám
1 : 1 000 000
L-34
1 : 200 000
L-34-IX
1 : 100 000
L-34-29
1 : 50 000
L-34-29-D
1 : 25 000
L-34-29-D-c
1 : 10 000
L-34-29-D-c-1

1. táblázat

Magyarországon az utóbbi időben 1 : 10 000 és 1 : 25 000 méretarányú Gauss-Krüger térképeket nem készítenek. Az eddig rendszerben lévő, Gauss-Krüger vetületi rendszerű topográfiai térképek már nem felelnek meg a NATO előírásainak. Az együttműködés megteremtése érdekében a Gauss-Krüger vetületű térképeket UTM kilométerhálóval felülnyomták. Egy átmeneti időszak lezárultával a régi térképsorozatokat bevonják, és az új követelményeknek megfelelő UTM vetületű térképeket adnak ki. Bevonásra kerül az 1: 25 000, 1: 50 000, 1: 100 000, 1: 200 000 méretarányú topográfiai térképsorozat, és a már meglévő 1: 250 000 méretarányú JOG- térképek mellett 2004-től bevezetik az 1: 50 000 méretarányú UTM vetületi rendszerű térképeket. 

Az eddig használt 1: 200 000 méretarányú térkép megszűnik, az 1: 25 000 és 1: 100 000 méretarányúak néhány év múlva UTM vetületben kiadásra kerülhetnek.

3.3 Polgári topográfiai térképek Gauss-Krüger szelvényezéssel

A Gauss-Krüger vetületű térképekhez a polgári szervek nehezen jutottak hozzá, és a használatuk a titkos ügykezelés szabályai miatt nehézkes volt. Ezért a Gauss-Krüger szelvényekről más színnyomással olyan nyomatokat készítettek, amelyeken a Gauss-Krüger koordináta-hálózat helyett a budapesti katonai sztereografikus rendszer koordináta-hálózatát tüntették fel. A földrajzi fokhálózatot nem ábrázolták és a szelvények a Gauss-Krügerétől eltérő azonosítókat kaptak.
Az 1 : 100 000 méretarányú szelvények áttekintő lapjai:

A Dunántúlra (9. ábra)
Az Alföldre (10. ábra).

Példa a nagyobb méretarányú szelvények jelölésére.



11. ábra. 1 : 100 000 méretarányú szelvény felosztása

A 11. ábrán bemutatott 1 : 100 000 méretarányú szelvény azonosítója:

506

A Dabast  tartalmazó 1 : 50 000-es szelvény azonosítója:

506-2

Az 506-4-en belül vonalkázással jelölt 1 : 25 000-es szelvény azonosítója:

506-42

Az 506-12-n belül  vonalkázással jelölt 1 : 10 000-es szelvény azonosítója:

506-123

Mivel a 10 000-es szelvény száma az akkori hatjegyű budapesti telefonszámokhoz hasonlított, a szelvényeket „telefonszámosnak” is nevezték.


3.4 EOTR topográfiai térképek

Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az  Egységes országos vetületben (EOV) készült térképek térképrendszere, amely a nagyméretarányú és a topográfiai térképek szelvényezésében is egységes, tehát  nincs külön topográfiai szelvényezés.


3.5 UTM vetületű térképek szelvényhálózatai

Az UTM (Universal Transverse Mercator) vetület alapfelülete Magyarországon és az új NATO tagállamokban a WGS84-ellipszoid. A 6o-os vetületi sávok kialakítása és számozása a Gauss-Krüger szelvényezésnél megismert módon történik, az ellipszoidi övek szélessége viszont 8o. Magyarország területe a 33T, 33U, 34T, 34U jelű, 6o x 8o méretű ellipszoidi négyszögekre esik (12. ábra). Ezeket a jelöléseket írják az UTM Y (más jelöléssel E) koordináta elé.



12. ábra
. 6o x 8o -os ellipszoidi négyszögek UTM jelölései

Az MGRS (Military Grid Reference System) azonosító (jelentő) hálózat kialakítása a síkkoordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyenesekkel történik (13. ábra).



13. ábra
. 100 x 100 km-es négyzetek MGRS jelölései

Pl. a 13. ábrán árnyalással jelölt 100 x 100 km-es négyzet jelölése:

34TDT.

A 18o-os szegélymeridiánnál levő csonka négyzetek területe dél felé haladva növekszik. A négyzetek további felosztásával akár egy 1 m2 területű négyzet helyzete is megadható. Magyarországon - átmenetileg - a katonai azonosító (jelentő) hálózat kilométer-hálózati vonalait és betűjelzéseit a Gauss-Krüger szelvényekre lila színnel rányomják. 

Külön szelvényezésben készülnek az 1: 250 000 méretarányú
hadműveleti együttműködési térképek (JOG – Joint Operation Graphic). Az ennél nagyobb méretarányú térképek továbbra is a Gauss-Krüger szelvényezésnek megfelelően, de UTM vetületben készülnek. A 2004-től bevezetésre kerülő 1: 50 000 méretarányú térképek adattartalma a DTA-50 felújított verziójából származik, a kereten kívüli tartalom is megváltozik a NATO ajánlásoknak megfelelően (kétnyelvű szöveg, MGRS koordináta-azonosítás magyarázata, többféle mértékegységű lépték stb.). Polgári felhasználók számára is elérhető lesz egy változat, melyet az EOV síkkoordináta-rendszer kilométerhálójával felülnyomnak. Később 1: 25 000 és 1: 100 000 méretarányú UTM térképek is kiadásra kerülhetnek.


3.5.1 Amerikai készítésű UTM térképek szelvényezése

A topográfiai szelvények fedőterületét itt is fokhálózati vonalak határolják. A szelvények tartalmazzák az MGRS azonosító hálózatának vonalait és betűjelöléseit is. Az 1 : 100 000-es szelvények fedőterülete a 48o földrajzi szélességtől D-re 30' x 36', É-ra 30' x 40' (14. ábra). É-D-i irányban 30' a méret. A 100 000-eseket fokhálózati vonalakkal negyedelve kapjuk az 1 : 50 000-es szelvények területét. Az ábrán árnyalással kiemelt 1 : 50 000 méretarányú szelvény száma:

2989 III.




14. ábra
. 1: 100 000 méretarányú UTM szelvénybeosztás.


A nagyméretarányú (kataszteri) térképek szelvényhálózataihoz

A nyitóoldalra