Kataszteri térképrendszerek

Frissítve: 2005. február 8.

1. A térképek méretaránya
2. A nagyméretarányú (kataszteri) térképek szelvényhálózatai

2.1. Ölrendszerű szelvényhálózatok
2.2. Méterrendszerű szelvényhálózatok
2.3. A térképszelvények községenkénti számozása

3. A topográfiai térképek szelvényhálózatai

3.1 Poliéder szelvényezésű térképek
3.2 Gauss-Krüger vetületű térképek szelvényhálózatai
3.3 Polgári topográfiai térképek Gauss-Krüger szelvényezéssel
3.4 EOTR topográfiai térképek
3.5 UTM vetületű térképek szelvényhálózatai

3.5.1 Amerikai készítésű UTM térképek szelvényezése

Felvételi szelvényhálózatokkal biztosítják azt, hogy egy bizonyos vetületi rendszerben elkészült nagyméretarányú vagy topográfiai térképek az ország területét hézag- és átfedés nélkül ábrázolják. A térképek különbözõ méretarányokban ábrázolják a vetületi sík szelvényhálózati vonalakkal felosztott - általában szabályos négyszög alakú - területeit. A szelvényhálózati vonalak a nagyméretarányú térképeknél mindig síkkoordináta-tengelyekkel párhuzamos egyenesek, a topográfiai térképeknél pedig legtöbbször fokhálózati vonalak (ellipszoidi meridiánok és paralelkörök) képei.

Méretarány = térképi hossz / vetületi hossz.

Az M = 1 : 10000-hez pl. azt jelenti, hogy 1 cm-es térképi hossznak a vetületi síkon 10 000 cm, azaz 100 m felel meg. Az 1 : 500-tól 1 : 10000-ig méretarányú térképeket nagyméretarányúnak, az 1 : 10 000-tõl 1 : 200 000-ig terjedõket közepes méretarányúnak, az ennél kisebb méretarányúakat kisméretarányú térképeknek nevezik. A magyar nagyméretarányú (kataszteri) felméréseket 1928 előtt általában 1 : 2880 méretarányban térképezték; egyes sok részletet tartalmazó területekhez 1 : 1440 és a nagyon erősen tagolt beépítésű városi területekhez 1 : 720 méretarányt alkalmaztak. Előfordult viszont, hogy a síkrajzilag kevésbé tagolt területeket 1 : 5760 méretarányban ábrázolták. A térképek méretaránya az akkori hosszegységből vezethető le: 1 bécsi öl = 1,89648384 m = 6 láb, 1 láb = 12 hüvelyk, 1 hüvelyk pedig az alap méretarányú térképen 40 ölnek (40 x 6 x 12 = 2880 hüvelyk) felel meg. Az 1 : 2880-as szelvény keretvonalán egymástól 1 hüvelyknyire levõ őrvonalak összekötésével kialakuló 1 négyszöghüvelykes térképi területeknek a vetületi síkon 1 kataszteri (katasztrális) hold (40 öl x 40 öl = 1600 négyszögöl) felel meg.

Az ölrendszerű szelvényhálózat alapja a négyzetmérföld. Ennek mérete a képfelületi síkon a koordináta-tengelyekkel párhuzamosan 4000 öl, területe 10 000 kataszteri hold. A négyzetmérföldet 20 szelvényre osztották. Ezeknek az y tengellyel párhuzamos oldala 1000 öl, az x tengellyel párhuzamos oldala 800 öl, területe pedig 500 kataszteri hold. A budapesti és az ivaniĈi vetületnélküli, valamint a budapesti sztereografikus vetületi rendszerben az oszlopokat az x tengelytől nyugatra és keletre távolodva növekvően, eggyel kezdve római számmal számozták, és fekvésük szerint N. o. (nyugati oszlop) vagy K. o. (keleti oszlop) betűkkel jelölték. A rétegeket a történelmi Magyarország északi szélétõl (Az ivaniĈi vetületnélküli rendszernél Horvátország északi szélétől) dél felé 1-gyel kezdve arab számokkal folytatólagosan számozták. A budapesti vetületnélküli és sztereografikus rendszereknél az y tengely a 32. és 33. réteget választja el (1. ábra).

Az ivaniĈi vetületnélküli rendszerben a kisebb kiterjedésű ábrázolandó terület miatt az y tengely a 13. és a 14. számú rétegek között van (2. ábra) A négyzetmérföldeken belül a szelvényeket betűkkel jelöljük, mégpedig mindegyik síknegyedben keletről nyugat felé a, b, c, d, északról dél felé e, f, g, h, i betűkkel.

1. ábra. A budapesti vetületnélküli és a sztereografikus rendszer szelvényhálózata

2. ábra. Az ivaniĈi vetületnélküli rendszer szelvényhálózata

Mivel a budapesti vetületnélküli és a sztereografikus koordináták csak kis mértékben különböznek egymástól, a vetületnélküli rendszerben készült szelvényeket könnyen össze lehet téveszteni a vetületi rendszerben készülttel. A szelvények betűjelzései megegyeznek, a rajtuk ábrázolt terület pedig csaknem azonos. A kérdést sokszor csak ismert koordinátájú pontok koordinátáinak térképi lemérésével lehet eldönteni, mert annakidején a szelvényeken a vetületi rendszer fajtáját sem tüntették fel. A marosvásárhelyi sztereografikus rendszer, valamint mind a három ferdetengelyű érintő hengervetületi rendszer (HÉR, HKR, HDR) ölrendszerű szelvényhálózatában mind az oszlopokat, mind a rétegeket a tengelytől eggyel kezdve római, illetve eggyel kezdve arab számokkal számozzuk. A megfelelő síknegyedet az égtájaknak megfelelően: DN, ÉN, ÉK és DK betűjelzéssel látjuk el (3. ábra). A szelvények beosztása és betűjelzése valamennyi ölrendszerű szelvényhálózatban megegyezik a budapesti sztereografikus vetületi rendszer ölrendszerű szelvényhálózatánál ismertetett beosztással és jelzéssel.

3. ábra. A marosvásárhelyi sztereografikus rendszer és a ferdtengelyű érintő
hengervetületi rendszerek szelvényhálózata

A 3. ábrán árnyalással kiemelt 1 : 2880 méretarányú szelvény jelölése:

D. K. II. 2. b. h

A budapesti sztereografikus és a ferdetengelyű érintő hengervetületi rendszere k (HÉR, HKR, HDR) méterrendszerű szelvényhálózatának alapja a szelvénycsoport. Ezt úgy kapjuk, hogy a vetületi síkot az x tengellyel párhuzamosan 8000 m széles oszlopokra, az y tengellyel párhuzamosan 6000 m széles rétegekre osztjuk. A ferdetengelyű érintõ hengervetületi rendszereknek természetesen a három koordináta-rendszernek megfelelően három szelvényhálózata van.

4. ábra. Sztereografikus és ferdetengelyű érintő hengervetületek szelvényhálózatai

A szelvénycsoporton belül 25 szelvény helyezkedik el. A szelvényeknek az y tengellyel párhuzamos oldala 1600 m, az x tengellyel párhuzamos oldala 1200 m, területe pedig 192 ha. A szelvénycsoporton belül a szelvényeket mind a négy síknegyedben betűkkel jelöljük, az oszlopsávban az x tengelytől távolodva a, b, c, d, e, a rétegsávban pedig az y tengelytől távolodva f, g, h, i, k betűkkel. A 4. ábrán árnyalással kiemelt szelvény jele:

DN. II. 2. b. g

Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az EOV-ben (Egységes országos vetületi rendszer) készült nagyméretarányú (kataszteri) és topográfiai térképek térképrendszere. Térképrendszereink közül ez az egyetlen, amely egyidejűleg kataszteri és topográfiai célokat is szolgál. Ennél a vetületi síkot a koordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyenesekkel 48 000 m széles oszlopokra és 32 000 m széles rétegekre osztjuk fel. Az így kapott téglalapok egy-egy 1 : 100 000 méretarányú szelvény területét adják, az ezen belül elhelyezkedő nagyobb méretarányú szelvények egy szelvénycsoportot képeznek. Az 5. ábrán árnyalással kiemelt 1 : 100 000 méretarányú szelvény száma:

5. ábra. Az EOTR 1 : 100 000 méretarányú szelvényei

Az 1 : 100 000-es szelvényből sorozatos negyedelésekkel előbb 1 : 50 000-eseket, majd 1 : 25 000-eseket, végül 1 : 10 000-eket nyerünk. Az 1 : 100 000-es szelvényhatárok EOV koordinátái az 5. ábráról leolvashatók. A 6. ábrán árnyalással kiemelt szelvény száma az 1 : 100 000-es szelvény számából levezetve:

6. ábra. 1 : 100 000 méretarányú EOTR szelvény felosztása

méretarány            szelvényszám
1: 100 000                56
1 : 50 000                 56-3
1 : 25 000                 56-34
1 : 10 000                 56-341

Az 1 : 10 000 méretarányú szelvényt is sorozatos negyedelésekkel osztjuk tovább. Előbb 1 : 4000-eseket, majd 1 : 2000-eseket, végül az 1 : 1000-eseket kapjuk. A 7. ábrán árnyalással kiemelt szelvény száma az 1 : 10 000-es szelvény számából levezetve:

7. ábra. Az 1 : 10 000 méretarányú EOTR szelvény felosztása

méretarány             szelvényszám
1 : 10 000               56-341
1 : 4 000                 56-3412
1 : 2 000                 56-341-23
1 : 1 000                 56-341-232

Az EOTR térképrendszer sajátossága, hogy az 1 : 4000 méretarányú térképek szelvényhatárosan készülnek, azaz áttekintő térképként tartalmazzák a nagyobb méretarányban felmért területeket (belterületek, különleges külterületek korábban zártkertek) is. Az EOTR térképezés teljes elkészülte után lefedik az ország egész területét. A nagyobb méretarányú (1 : 1000, 1 : 2000) fekvéshatárosak, vagyis csak egy adott fekvésnek (belterület, különleges külterület) a területét tartalmazzák, a szomszédosaké üresen marad.

Az 1 : 4000-es szelvények nem tolhatók el, azaz keretvonalaik mindig a szelvényszám által meghatározott helyen vannak. Nagyobb méretarányú térképlapok keretvonala a szelvény keretvonalaival párhuzamosan eltolható, amennyiben az eltolás csökkenti a szükséges térképlapok számát. Az eltolás mértékét úgy választják meg, hogy az eltolt keretvonal tetszés szerinti sarokpontja valamelyik eredeti őrkereszt helyével essen egybe.

Azokban a községekben, ahol az EOTR felmérés elkészült, az EOTR térképek egyik példányát kell ingatlan-nyilvántartási térképként felhasználni. Az EOTR felmérések befejezéséig az ingatlan-nyilvántartásban – kényszerűségből - továbbra is használják a korábbi térképrendszerekben készült, különböző méretarányú kataszteri térképeket is. Ezek a térképek mindig községhatárosan készültek, vagyis az egyes lapok csak az adott község területét ábrázolták, a szomszéd község területe üresen maradt.

Valamely község térképeinek jellemzőit (vetületi rendszer, méretarány, terület stb) – szükség esetén – a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) honlapjánról letölthető Térképellátottsági tájékoztatóból tudhatjuk meg.

2.3 A térképszelvények községenkénti számozása

A nagyméretarányú térképeket az eddig tárgyalt országos szelvényszámon kívül - az egyszerűbb kezelhetőség érdekében - községenkénti sorszámmal is ellátják. Itt meg kell különböztetni a korábbi és az EOTR térképeket. Az EOTR térképek községen belüli sorszámozásának alapja – Budapest kivételével – az 1 : 4000 méretarányú térképek szelvényhálózata. Az 1 : 4000-es szelvényeket az egész községre kiterjedően északról dél felé haladó sorokban, nyugat-keleti irányban 1-től kezdve folyamatosan kell sorszámozni. A bennük foglalt nagyobb méretarányú (1 : 1000, 1 : 2000) térképlapok sorszámozását az alapszám (1 : 4000-es községi szelvényszám) kiegészítésével kell végezni, úgy, hogy az alapszám után pontot teszünk. A budapesti EOTR térképszelvények sorszámozásának alapját az 1 : 1000 méretarányú szelvény képezi. Az egyes szelvények számát az EOTR 1 : 100 000-es szelvények számozásához hasonlóan – a megfelelő sorok és oszlopok sorszámainak összetétele határozza meg. Az oszlop- és sorszám tízes helyiértékén levő 0-át minden esetben fel kell tüntetni (Pl.: 2204, 0812 stb.)

A korábbi kataszteri térképek községen belüli számozása északról dél felé haladó sorokban, és a sorokon belül nyugat-keleti irányban 1-től kezdve folyamatosan történik (8. ábra).

8. ábra. Térképszelvények községi számozása

Eltolt keretvonalú alaptérkép sorszámát úgy kapják, hogy annak a szelvénynek a községi sorszámához írnak egy a betűt, amelynek területéből az eltolt térképlapra a legnagyobb rész esik. Minden községről 1 : 10 000 méretarányú külterületi átnézeti térkép is készül, melynek méreteit a célnak megfelelően kell megválasztani, de teljes nagysága nem haladhatja meg az 59,4 x 84,1 cm-es lapméretet. A térképlapot nem kell az országos szelvényhálózatba beilleszteni, és országos szelvényszámot sem kap. Ha az átnézeti térkép egyetlen térképlapnál nagyobb terjedelmű, akkor a lapokat északról dél felé haladó sorokban, és a sorokon belül nyugat-keleti irányban, 1-től kezdve folyamatosan (a szelvények községi számozásához hasonlóan) sorszámozni kell. Az országos- és a községi szelvényszámozást a községenként elkészítendő címlap áttekintő vázlatán tüntetik fel.

3. A topográfiai térképek szelvényhálózataihoz

A nyitóoldalra